Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

1967. ÁPRILIS 6.. CSÜTÖRTÖK MS r jffcm Telt ház a Dunakanyarban Turistainvázió a Balatonnál és a Bakonyban Több tízezren kettős ünnepet nyárban. Hétfőn reggeli órákban töltötték a a Dunaka- már a kora megindult a kirándulók áradata Zebegény, Visegrád, Dobogókő felé. A HÉV sűrített járatokkal szál­lította a Margit-hídi végállo­mástól a kirándulókat, a sze­relvények zsúfoltsága csal? Pomáznál csökkent, ahon­nan autóbuszokkal, vagy gya­logosan folytatták útjukat a pilisi hegyekbe. A visegrádi műúton nyári forgalom volt. Az autók, motorkerékpár­karavánok vég nélküli so­ra haladt a Dunakanyar felé. Visegrád három turistaszál­lójában és a fizetővendéglátó szolgálatnál telt ház volt. A szállók férőhelyeit már hetek­kel ezelőtt lefoglalták, s je­lenleg is csak júniusra lehet szobát igényelni. Zsúfoltak a község autóparkolói és ven­déglátóhelyei, mert a számos különbuszon kívül két hajó és a Sirály csaknem ezer kirándulót vitt a történelmi nevezetességű községbe. Hétfőn kezdte meg szol­gálatát a Panoráma busz­járat is, amely két kocsi­val a hajóállomástól a fellegvárba szállítja uta­sait. Hétfőn kétszer annyi ki­Hűség, tiszta szívvel Az állami iparban foglalkoz­tatott munkások száma 1950- ben 666 ezer volt. 1965-ben számuk meghaladta az egy­milliót, egész pontosan 1 006 000 főt tett ki. Huszonhat esztendős, a gyárban mégis öreg bútornak számít: 1955 szeptemberében ránduló kereste fel a Balaton j lépte át először a Nagykőrösi nyaralóhelyeit, mint húsvét- ) Konzervgyár kapuját. Őszre kor. A vendégsereg már va- kikerekedik az egy tucat esz­sámap délután benépesítet­te a nagyobb idegenforgalmi helyeket és hétfő délelőtt is hosszú karavánokban kí­gyóztak a gépjárművek szá­zai a partvidékre. A kirándulóforgalmat élén­kítették a tavaszi iskolai szünetben országjáró túrára indult diákcsoportok is. A sze­mélyhajók zsúfoltan közle­kedtek. A tihany—szántódi révkikötőben a nagy komp fedélzete kicsinek bizonyult a nap forgalmasabb idősza­kaiban. Hétfőn reggel valóságos népvándorlás indult meg a Bakony, a Vértes hegység és a Velencei-tó felé is. A Ba­kony és Vértes csendes sétá­nyain valóságos virágdöm- ping fogadta a kirándulókat. tendő, s benne annyi minden. Ami természetes, s éppen ezért — tipikus. Az például, hogy valaki nem akar semmi más lenni, mint munkás, s be­csülettel megtanul egy szak­mát. Azután — még egyet. És szereti a gyárat, jól érzi ott magát. Igaz, szívesen van ott az ember, ahol őt is sze­retik ... Megyei sikerek Debrecenben Március 31—április 3. kö­zött rendezték meg Debrecen­ben a X. országos kamaraze­ne fesztivált az ország zene­iskolái között. Megyénket a pilisszentiváni, a pilisvörös- vári, az érdi, a szentendrei, a Legyenek díszpolgárok Nemrégiben Vácott az új ke­nyérgyár építkezésén találkoz­tam Molnár János csőszerelő brigádjával. Munkájuk felöl érdeklődtem, hogyan haladnak, elkészülnek-e a kitűzött időre, hiszen nem kismértékben raj­tuk is múlik, sülnek-e piros­pozsgás kenyerek, rózsaarcú cipók már a jövő év elején az új kenyérgyárban a váciak­nak, meg a környékbeli köz­ségek polgárainak. Rajtunk — mint mondja — nem múlik, egy időre ugyan Gödre, majd ingerbe mennek, de visszajönnek, folytatják a csőszerelést a kenyérgyárban. Ha itt végeznek, átmennek a kórházhoz, akkorra már ott is lesz szerelni való. Egyszóval, épíLkezésröl-építkezésre vándo­rolnak. nem egyszer száz kilo­méterekkel odébb fekvő váro­sokba, községekbe. Mondják is magukról kedélyesen, hogy be­kapcsolódtak az „ismerd meg hazádat” mozgalomba. I>e le­gyenek akárhol, hetenként ha­zamennek családjukhoz. így fordult a kötetlenebb be­széd a munkáról a családra. Am lehet-e úgy szólni az egyikről, hogy ne érintse a másikat? Munka közben az ott­honra gondolnak — nem bete­gek-e a gyerekek, hogy bír velük az asszony? — otthon meg az itteni munkájukról, életükről, a városról beszélnek a feleségnek. Munka és család: e két fogalom koordináta-rend­szerében élik le a gyorsan fu­tó éveket. De csak a munka az, ami mindennapos jelenva­lója életüknek • — családra hat napon át csak gondolhatnak, s csupán a hetedik nap juttat valamicskét a családi fészek melegéből. S a brigádvezető bizonyosan elmondta már ott­hon is, amit nekem: az a ren­geteg cső, amit Vácott a Kö­töttárugyár, a DCM, az Izzó, a FORTE és most a kenyérgyár falaiba szereltek, elérne tán szülőfaluja — Mezőkövesd ha­táráig is. Nos, ezekre a családjuktól távol, szinte nomádéletet élő munkásokra gondolok sokszor mostanában. Azokra, akik nem polgárai annak a városnak, melynek falaiba verejtéküket, fizikai és szellemi energiáju­kat beleépítették. S egyre is­métlem magamban a kérdést: vajon kaptak-e valamilyen el­ismerést is e várostól, melyet annyi éven át építettek? Az érdes téglával leráspolyozott bőrük észrevétlenül ott tapad a téglák között, s aki esetleg testi épségét is itt veszítette el — vajon, kapott-e ez akármi­lyen köszönő szót is a város­tól, melyet évekig épített? Elismerésnek e városépítő munkájukért javasolnám: vá­lasszák meg a város, a község díszpolgárainak a munkások legjavát! Hiszen évekig tartó munkájukkal — erkölcsi érte­lemben — amúgyis már polgá­rai annak a közösségnek, mely­nek házait, gyárait maguk épí­tették. Nemesebbet, kitüntetőb- bet lehetne-e elismerésül adni. mint éppen ezt a megtisztelő polgárjogot? Ferencz Lajos váci, a monori, a ceglédi és az abonyi zeneiskola képviselte. A megye résztvevő zeneisko­lái tizenöt műsorszámot mu­tattak be. A zsűri külön di­cséretben részesítette a váci Urbán Tamás fuvolaszólóját, a két szentendrei énekkettős: Egresi Zsuzsa—Kovács Judit, Czveiber Margit—Likó Júlia produkcióját, az abonyi Bala­toni László—Dobos Zsuzsa hegedűduóját, a monori ze­neiskola trióját — Darázs Te­réz—Ordasi Margit—Ordasi Sára — és a pilisvörösvári Sallai János—Sárdi Piroska hegedű-zongora számát Középtermetű fiatalember, kék munkaruháján lakato­sok örök szakmai jelvénye, az olajfolt Bárkai Mihály egyike a dobozüzem üzem- fenntartó lakatosainak. Ami­óta komolyabban gondolt a pályaválasztásra, nem akart más lenni, raak lakatos. így került Kőrösre, ipari tanuló­nak, elvégezte sikerrel, amit csak kellett, megkapta a szak­munkás-bizonyítványt, dolgo­zott, bevonult katonának, le­töltötte az idejét, visszajött a gyárba, meglévő mellé megszerezte a konzervipari szakmunkás képesítést, meg­nősült, s persze, mozgalmi munkát is végez. Ennyi az élete. Sok ez, vagy kevés? Milyen szép és mutatós dolgokat lehetne tőle kérdez­ni!? Eszményeiről, távlatok­ról, öntudatról, s hozzátenni, hogy mosolygós az arca, nyílt j is, a tekintete, okosan, szép ma­gyarsággal fogalmaz, s mind­ez igaz is lenne. Egy ember azonban nemcsak ennyiből áll. Mert leginkább csak a vég­eredményt tartjuk számon, de rek, három fiú, két lány, s ] dolkoztam. Érzi azt az ember, nem éltek valami fényesen, hogy szeret-e valahol lenni Még a felszabadulás után vagy nem?! Mi kell ehhez a sem. A kubikos, majd tsz- szeretethez? Úgy hiszem az, tag apa keresete, anyjuk j hogy legyen miért becsülni az igyekezete arra volt elég, hogy ami nagyon kell, ami a minimum, az meglegyen. Első perctől fogva ahhoz szo­kott, hogy másokra is ügyel­ve vegyen a közös tálból. Szó szerint és képletesen is. alig-alig. ötén vannak testvé­— Hetényegyházáról jártam be naponta. Harminc kilo­méter. Motorral. Hol a por lepett el, hol az eső áztatott pocsékká. Magad akartad, hogy így legyeh — mondogat­tam, amikor már nagyon fá­radtnak éreztem magam. Itt a gyárban, az iskolában is igyekeztem. Otthon is segí­tenem kellett. Meg tanulni. No és azért egy kis tánc, ba­rátok ... Volt, hogy megál­lítottam a motort, mert érez­tem, pillanatokon belül el­alszom. ’ — Érdemes volt? Hát ez olyan kérdés, hogy én az lettem, ami akartam lenni. Vannak, akiknek sok kell. Én ennyivel beérem, nekem eny- nyi elég. Jó szakma ez. Ha­vonta megkeresem a kétez­ret. Ez is, az is megragad az emberben. Üj gép, új gyártmány, mindig van va­lami érdekes. Mos például, a rekontsrukcióban automa­ták kerülnek ide. Voltunk már egy-egy hónapot ta­pasztalatcserén Hatvanban, meg a fővárosban. Ott is sok újat, érdekeset lát az em­ber; csak aki szereti, az tud­ja, mennyi minden van, öröm meg bosszúság is,‘ egy géppel. Mert van,' aki oda­áll melléje, s gyilkolja', gyötri. nézni is rossz. Gép — hát nyúzzuk, nem érez az sem­mit. Pedig nem igaz. A rosz- szabb munkás gépét kétszer az ahhoz vezető utat annyit kell javítani, gyógyí­ÚTA VÍZNEK tani, mint azét, aki másként nyúl hozzá. Mi az hogy más- ^ ként? Hát ezt nem tudom ^ megmondani. Ezt úgy látja i az ember. Érzi. Mint azt, hogy | ki van barátsággal iránta, ki § nem. O t Az általános iskolában út- ^ törőként kóstolt bele a kö- zös munkába. Itt a gyárban |az ifjúsági szervezetben foly- S tatta, amit megkezdett. Ha- $ tárőrnek vonult be, ott vet- X ték fel párttagnak. Felesége, ^ akit ott, szolgálati helyén is- ^ mert meg, így, ilyennek szók­ig ta meg. Nenmsak a nyolc órát ^ dolgozza le, hanem ezt is, ^ azt is elvégez. Most a gyár ^ szakszervezeti bizottságának ^ egyik reszortfelelőse. Persze, ^ egy-egy hosszabbra nyúlt na- ^ pon az asszonyka nagyon iz- ^ gult érte. Mikor hallja a ^ motor hangját? Annyi mo- ^ torbaleset van ... Harminc ^kilométer. Csúszós út, fele- í lőtlenül, másokat veszélyez- $ tető vágtázok ... Még maga ^ volt — most már kimondja ^— meg-megeresztette a mo- ^ tort. Ahogy az asszony vár­embert. Becsülete legyen. Ne kelljen behúzott nyakkal el­menni egy vezető előtt, jobb, ha nem lát. Meg nyugodtan a társak szemébe nézni is. A munka olyan, és mindenkié olyan, hogy percről percre le­mérhetik a többiek, ki — mit ér? A gyárban nincs színház. Vagy tudja vagy nem. Aki alakoskodik, arról hamar ki­derül, hogy másféle, mint amilyennek mutatja magát. És mire jó az? — Ahogy Körösre jöttünk lakni, a feleségem is dolgozni kezdett. Itt, a dobozüzemben, gépen. Három műszakban mind a ketten, nem mindig találkoztunk össze. Jó dolog a gyári bölcsőde. Persze, első időben az asszonynak nagyon keserves volt. A beletanulás. Később jöttem csak rá, hogy még ebédelni sem ment, haj­totta magát, hogy a normája meglegyen. Mert szégyellte a többiek előtt, hogy a gépéről kevesebb kerül le. Szidtam ér­te. Nem enni? Ne akarjon többet az ember, mint ameny- nyi telik tőle. Majd megtanu­lod, Ne légy ideges. A prés­gép olyan jószág, hogy szokni kell. Először mindenki fél tő­le. — Az a jó itt a gyárban, hogy nincs türelmetlenség, nem lökdösik össze-vissza az embert. Valahogy azt igyek­szik keresni mindenki, ami a másiknak is jó. Szabad levonulást keli biztosítani a tél és kora tavasz rengeteg csapadékának. Az ég felé törő, meg-meghajló gémű lánctalpas daru ezért állt munkába Szód határá­ban. A vízügyiek a patak medrét tisztogatják, mélyítik. Csak valamennyi ember közös összefogásával szabadul­hatnak gyorsan a tavasszal, nyáron áldásos, most káros víztől. $ ta, majd már a kislány is, a ^ lassan járj, tovább érsz do- minált. ^ A motor most már a padlás- S ra került. A körösi lakás pad- $ lására. Decemberben a gyártól X kapott lakást. Nem nagyot, $ nem újat. de — saját, külön ^ otthont. És itt, helyben. Ak- azokban a napokban meg igazán, mennyire | tartják társai. Volt nap, hogy ^ harmincán segítettek az épí- 5 tésnél, a porta körüli munká- $ ban. Egyik nap eső verte őket, $ a másikon fagyott, de nap ^ mint nap ott voltak a munka- $ társak, mindaddig, míg rend ^ nem lett. Munkások között ^ nem divat a hálálkodás. Nem $ is fogadnák el; hallgatnák 4 meg. A munka végén megit­5 tak egy pohár bort, hátbave- § regették tréfásan az örömtől ^ és izgalomtól piros arcú tár- $ sat, lekezeltek az asszonyká- ^ val, megsimogatták a kislány ^ pofiját, s elmentek. Senki nem ^ gondolt olyasmire, hogy: ösz- ^ szefogás, munkásszolidaritás... S Ma már arra emlékeznek, S hogy az a pohár bor — jól- X esett... 1------------­^ — Mit lehet egy gyáron sze­Ä retni? Hát ezen még nem gon­Sok minden benne van lá­tókörében. Üzemfenntartó la­katos, de pontosan ismeri a dobozüzem termelési felada­tait, évi tervét, jól tudja, hol „szűk a kapacitás”. Kommu­nistaként gyári feladatok, gon­dok, előrelépések útját is tud­ja. A szakszervezeti munka is újabbakkal gyarapítja a meglevő ismereteket. A két szakma ugyanakkor biztonsá­got ad. Ismert előtte, hogy vi­lágméretekben a négy-öt szak­más szakmunkás felé halad a fejlődés. A rövidesen a gyárba érkező automaták bonyolult­sági fokának növekedése oly természetes téma számára, mintha éppen csak a szélfú- vásról beszélnénk. Póztalanul, magamutogatás nélkül él. Oly természetesség­gel, ahogy lép vagy éppen lé­legzik az ember. Úgy dolgo­zik és úgy — politizál. Véle­ménye van, s nem rejti véka alá. Szívesen vitatkozik, de ezek a viták nem kávéházi konrádok szellemében fogan­tak. A nyers igazság ötvöző­dik bennük a megértetés, az igazság érvényre juttatásának akarásával. És melegségével. Mert csak szavait lehet rögzí­teni a papíron. Azok érzelmi töltését ,tisztaságát, nemes meggyőződését — nem. Saj­nos. Pedig éppen ezek alkot­ják magát az embert... Mészáros Ottó Senki nem mond semmit Egyik megyei tanácsi válla­latunk importanyag lekötési bírságának ügyét szerettem volna tisztázni, csupán any- nyit, hogy mi a döntés. Te­hát: egy mondatnyi felvilágo­sításra volt szükségem. Nem részletekre, ügyviteli titkokra, eljárási szabályokra. Beszé­lek a bank járási fiókjának egyik munkatársával. Nem mondhat semmit, az iratokat továbbküldték a megyei igaz­gatósághoz. Megyei igazgatóság. Nagyon udvarias, készséges tisztvise­lő. Kedves, közvetlen. Sajnos, nem mondhat semmit. írás­ban kellene engedélyt kérnie, hogy „nyilatkozhasson”. Né­hány nap az engedélyeztetés, lia — egyáltalán megkapja. Mert ő csak beosztott. Igaz, hogy ő intézi az ügyet, de- hát. . . Érdeklődjem a Nemzeti Bank titkárságán. Érdeklődöm. Megint udvariasak, készsége­sek, stb. Természetesen nem mondhatnak semmit. A jog­ügyi osztálynál érdeklődjem. Megteszem. Ismét csak udva­rias .. . készség ... Mondani valamit? Sajnos, azt nem le­het. Valaki azonban szabályta­lankodik. Elárulja — micsoda fegyelemsértés! — ki az ille­tékes előadó. De nagyon kér, ne hivatkozzam rá, hogy ő adta meg a nevet. Hívom előadót. Udv ... készs . Igen, az ügy nála volt, de már visszaküldték a megyei igazgatósághoz. Próbáljak ott érdeklődni, összeszorított fo­gakkal, de megteszem. Ismét csak udv .. . készség . . . elő­zék . .. Mondani azonban? Egy jó tanácsot kapok: érdeklődjem majd a vállalatnál. Ott majd megmondják, mi történt bírság ügyben. (m. o.) Interparlamentáris Unió Hazaérkezett a magyar küldöttség Hazaérkezett a spanyolorszá­gi Palma de Mallorcából az Interparlamentáris Unió ta­vaszi ülésszakán részt vett ma­gyar küldöttség: Barcs Sándor és Nagy Miklós képviselők, az Interparlamentáris Unió taná­csának tagjai. * Kemencei Vegyes KTSZ Kislakásépítés: • javítás • átalakítás Különféle szakipari munkákat vállalunk • ács • kőműves • asztalos • villanyszerelő • szobafestő • mázoló • famegmunkálás KEMENCE ÉS VIDÉKE KTSZ Használatban meghibásodik, mi megjavitjuk: RADIO ÉS TV-KÉSZ0LÉKÉT Szigetszentmiklós, Árpád u. 45, alatti, valamint HÁZTARTÁSI GÉPEIT a Szigetszentmiklós, József Attila telep IX-es ép. alatti részlegünkben Ugyanitt villanymotorokat tekercselünk. Ráckevei Járási Javító és Szolgáltató KSZ. Ns kockáztasson házi javítással, tn 1 ÜL4> o C> HANEM HÍVJA FEL az Ócsa 40-es, 28-as, Gyón 2-es telefonszámokat HÍVJON, HÁZHOZ MEGYÜNK! Rádióját, tv-jét, háztartási gépeit SZAKSZERŰEN JAVÍTJUK Elektromos motorokat tekercselünk Dabasi Járási Javító és Szolgáltató KTSz. Foto: Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom