Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

MOHOB-VIDÍH P E S T M E G Y,E I RLAP, IX. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM L Ö N K I A P A S A 1967. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ Nyereség... kereset... fejlődés..: ^ABCkisáruház épül Pilisen Üzletből - cukrászda, cukrászdából - cukrászat Sikeres évet zárt 1966-ban dezi. A Szabadság téren — a számú önkiszolgáló bolt fel- a Pilis és környéke Körzeti tanácstól kapott telken — szabaduló helyiségével a cuk- Fmsz. Nemcsak a tervet tel- már hozzá is kezdtek a föld- rászdát bővíthetik, a jelenlegi jesítették maradéktalanul, de munkákhoz. cukrászda helyiségét pedig a Pilis is gazdagabb lesz egy cukrászat kapja meg. reprezentatív üzlettel. Az 1. (d) hárommillió 800 ezer forint nyereséget mutattak ki. A gazdasági eredmény az fmsz dolgozóinak egyéni jövedel­mét is kedvezően befolyásol­ja, hiszen — átlag — 18 nap nyereségrészese­dést fizetett az fmsz. Hét községet látnak el élel­miszerrel, cukrászsütemény­nyel — Nyáregyházát, Csév- harasztot, Vasadot, Bényét, Gombát, Kávát és Pilist. Cuk­rászsüteményt pedig még en­nél is több községbe külde­nek. A cukrászüzem alig tudja kielégíteni a keresletet. Kicsi is, korszerűtlen is. A pilisi üzletek korszerűsítése, bővítése régóta szerepel a megvalósítandó feladatok kö­zött. Ha ebben az évben a leg­égetőbb problémák teljesen nem is oldódnak meg — de a kezdeti lépéseket megteszik az üzlethálózat bővítése ér­dekében. Az elmúlt év után a Pi­lisi Fmsz valóra vált­hatja régi tervét, hogy Pilis községben egy mo­dern ABC-áruházat épít. Az üzletház építése körülbe­lül egymillió forintba kerül, ezt nagyrészt az fmsz fe­Nyereménybetétkönyv- sorsolás Monoron Az Országos Takarékpénz­tár a nyereménybetétkönyvek első negyedévi országos sorso­lását Monoron, a művelődési otthonban rendezi most csü­törtökön, délután hat órai kez­dettel. A sorsolást követő műsor­ban fellép: Bilicsi Tivadar, Vámosi János, Záray Márta. Konferál: Sármándi Pál, zon­gorán kísér: Gyarmati István. A belépés díjtalan. Mindenkit szeretettel vár a takarékpénz­tár. — Idén tovább növeszti gépparkját a kávái Haladás Termelőszövetkezet: műtrá­gyaszórót, tárcsát, gépi meg­hajtású répavágót és pót­kocsit (a traktorokhoz) vásá­rolnak. Az ítélet után A monori járás közgazdasá­gi és iparügyi lapja, a Közér­dek — 1921 októberi számá­ban vezércikkben számolt be a monori kommunista direk­tórium tagjainak bírósági tár­gyalásáról. Az oktató hangú vezércikk biztosítja az olvasó­kat, hogy a kiszabott „bünte­tések” a bíróság tisztánlátá­sát, a bűnök helyes mérlege­lését igazolják, majd kenettel­jesen közli, hogy „a megjavu- lókat, ha hazatérnek, megtisz­tulva, levezekelve tévedéseik bűneit, szeretettel fogadja keblére a haza”. Október húszadikán hirdet­te ki az ítéletet a „független magyar bíróság”. Magócsi Ká­rolyt, a monori direktórium elnökét hatévi fegyházbünte­tésre és tízévi hivatalvesztés­re ítélték. ★ 1924-ben szabadult ki Ma­gócsi Károly, de nem azzal a szándékkal kezdte meg má­sodszor az életét, hogy „meg­yViszontlátásm” — szolmizálva ienei óvoda Üllőn zene tanulása régen ke­vesek számára volt lehetsé­ges. Ma már vannak zenei tagozatú általános iskoláink, sőt a zenét nemcsak az ál­talános iskolában kezdhetik gyerekeink, hanem már a ze­nei óvodában. Kilenc éve működik Üllőn a művelődési otthon­ban a hat éven aluli gyer­mekek zenei óvodája. Láto­gatásunkkor 31 apróság néz­te kerekre nyílt szemmel a fekete táblát és tapsolta a hangjegyek értékét, a „tá-titi- izün” jeleket. Ezután énekel­tek. Éneküket mérendő — cstinátó- és ritmustapsolás­di, Herbály Joli, Varga Ga­bi, Kiss Jancsi és még egy páran már két éve idejár­nak, s a legjobbak közé tar­toznak. Legtöbb növendé­künk egyke a családban, te­hát meg kell szoknia a kö­zösségben való életet. Erre kitűnő nevelési eszköz a kö­zös éneklés és énekes játék. Búcsúzáskor — mintha iskolában lettünk volna — felálltak a kicsi­nyek és kézjel kísérésével énekelték a „szo-la-szo-mi-re- dó”-t, ami az ő fogalmukban a viszontlátást jelenti. (em) javulva, megtisztulva, leveze­kelve tévedéseit, a Horthy- rendszer »kebelén« keressen menedéket”. A váci fegyház- ban eltöltött évek után kemé­nyebb lett Tervekkel, elkép­zelésekkel teli tért vissza a szabad életbe — mely rácsos ablak nélkül ugyan, de híven idézte a börtön hangulatát. Monoron 360 kisiparos la­kott. Magócsi Károly elhatá­rozta, ezeket az embereket gyűjti maga köré, s kezükbe adva a kommunizmus eszmei fegyverét, újra kezdik — együtt a harcot. < ★ 1944-ben Monoron a néme­tek ágyúkat és tankokat állí­tottak fel. Tervük az volt, hogy a szovjet csapat támadá­sakor felrobbantják a község fontosabb épületeit. Ezeket alá is aknázták. Az élelmiszer­készletet is el akarták vinni. Erre, szerencsére, nem jutott idejük, a vesztett pótharaszti csata után elmenekültek — 1944. november 12-én, hajnal­ban. Az állomás épületét visz- szavonulás közben felrobban­tották. A községbe Rumjancev al­tábornagy vezetésével a IX. ukrán front 76. és 10. hadtes­tének három hadosztálya, a 7-es, a 49-es és a 104-es érke­zett meg. A község lakói felköltöztek a pincékből. Megalakult a földosztó bizottság, Kajli Im­re vezetésével, s földet kaptak azok, akik korábban csak any- nyi földre számíthattak, ami a koporsójukat befogadja. Űj- ra iskolák lettek az iskolák — melyekben a háború alatt kór­házakat rendeztek be — s megkezdődött a tanulás. S ami azóta történt, az a magyar nép történelmében külön tör­ténelem. : ' ★ Magócsi Károly már nyug­díjas. Küzdelmes, szép életét emlékiratai őrzik. Gyerekei­nek írta, emléknek, tanulság­nak, egy darab történelemnek. <d) Sláger: a mexikói sirandkalap Kétmillió fürdőruha Az idei szezonra kétmillió strandruha készült, s az idén nemcsak a színek lesznek vál­tozatosak, hanem a fürdőru­hák is. A választékot az oszt­rák, olasz és angol import teszi még gazdagabbá. A bak­fis fürdőruhák 60 százaléka egy-, 40 százaléka kétrészes, a többinél fordított az arány. A női fürdőruhák többségé mély hátkivágással készült. A halásznadrágok egyenes, a sortok rövid, keskeny szá­runk. Az egyik idei sláger a mexikói strandkalap lesz, amely 16 és 32 forintért vá- sá rolható . meg.. MARTONVASAR Beeíhovcn-liarsgvffseüyá programja Elkészült az idei marton- vásári Beethoven-hangverse- nyek programja. A Fejér me­gyei Idegenforgalmi Hivatal június 24-én és július 29-én és augusztus 19-én rendezi meg a hagyományos hangver­seny-sorozatot a Magyar Tu­dományos Akadémia marton- vásári Mezőgazdasági Kutató- intézetének parkjában. A hangverseny-sorozaton külföldi karmesterek működ­nek k őzre. halk és hangos éneklést. Majd verseny kezdődött. A vezető egy-egy dal ritmusát tapsol­ta, a kicsinyeknek pedig el kellett találniuk, hogy me­lyik gyermekdal ütemeit hal­lották. A kicsiny kezek egy­más után röpködtek a leve­gőbe, s jelentkeztek azok, akik felismerték a dalt. Az iilö foglalkozást mozgás váltotta fel. Zenére jártak, tapsoltak,. gyakorla­tokat mutattak be, melynek minden esetben a zenei el­mélet volt az alapja. Énekes játékok következtek. A kis­fiúk táncra kérték fel a kis­lányokat, és magyar csárdást mutattak be. A jó szereplés után pihentek és mesét hall­gattak. De a végén követke zett még egy meglepetés: ká­nonban énekeltek. Megkér­deztük Bardóczy Károlyné tanárnőt, hogyan jutott el idáig? — Türelemmel, szeretettel és gondos előkészítéssel. A legtöbb szülő általában csak az iskoláztatási évben íratja be gyermekét az előképző- be, pedig eredményesebb, ha legalább két évet tölt az ap­róság a zenei óvodában. Ez heg is látszik az előmene- hlen. Például Seprüs Mag­Ssólóharóh9 s&ép bevétel — cm beten bél Monor határában, az országút közelében, karcsú beton- oszlopok ezrei sorakoznak. Ez a terület két eve a Monori Állami Gazdasághoz tartozik. A telep vezetőségével együtt 25 ember dolgozik itt. Korszerű gépeik vannak. Ha,vonta kö­rülbelül 12 ezer oszlopot gyártanak, s ez komoly jövedelmet hoz a gazdaságnak. Az üzemben készítik a szükséges vasszer­kezeteket is. Ez a téli foglalkozásuk, mert a betonmunkat csak mínusz öt fok felett lehet végezni. A 2 méter 70 centis oszlo­pok Pest és Nógrád megye szükségletét fedezik. Mint Lai Lajos telepvezetőtől megtudjuk, az oszlopokat a modern sző­lészetben használják fel. Tóth Antal és Fehér József a betonkeverő géppel. A sablonba töltött betont a vibrátorra helyezi Burján Károly és Major Sándor. Fontos munka az oszlopok locsolása, ezt Tóth Károlyné végzi. (y) sál kísérték. Bemutatták a 'SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SS/SSSSSSSSSSSSJ/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS 7. M ár délutánra hajlott az idő, indulni szeretett vol­na. De még világos volt, s így nappal nem találta célszerű­nek nekiindulni katonaruhá­ban. Tétovázott, türelmetlen­kedett, s hogy mulassza az időt, előkotorta a dóznit és ci­garettát sodort. — Én már fél éve nem hal­lottam az enyéimről — mond­ta aztán, ahogy megsodorta a cigarettát, és ráncba futott a homloka. — Hova valósi, ha szabad kérdeznem? — Vecsésre — mosolyodott el most először a férfi. Jól esett kimondania szülőfaluja nevét. — Szegény vecsésieket alig­hanem kitelepítették — szól­ta el magát az asszony. — A műút mellett több községet ki­ürítettek, s most úgy látszik, mi következünk. — Kiürítették? — szürkült el a katona arca, nem tudván leplezni idegességét. Fakó ha­ja alól két izzadságcsepp szi­várgott le a halántékán, pedig az orgonabokor mellett nem volt meleg. Türelmetlenül egyik lábáról a másikra állt. Szeretett volna már indulni. Az asszony mintha kitalálta volna gondolatát: — Ne menjen el így — mondta —, még elfogják eb­CIVILBEN ben a ruhában — és előkeres­te az ura otthoni munkásruhá­ját. A férfi hálásan szorított kezet: — Lehet, hogy holnap már itt lesznek az oroszok — mondta vigasztalásként. L assan alkonyodon, amikor * elindult. Nem az ország­úton ment, hanem keresztül a földeken, a dűlőutakon. Földi­né megint magára maradt. A falu csöndbe burkolózott. Sen­ki nem mozdult a házból, s a katonákat sem lehetett látni. Gyorsan megetette egyetlen tehénkéjét, s mire egészen be­sötétedett, bezárkózott és lefe­küdt. Csend volt a lakásban, irtóztató csend. Ügy érezte, rázza a hideg. A nap esemé­nyei, az izgalom, a bizonyta­lanság, a félelem teljesen ki­merítette. így szunnyadt el, s álmában katonákkal viasko­dott. Nem akarta elhagyni a lakást, pedig azok autóra akar­ták rakni a holmiját, mert vé­deni kell a községet — mond­ták. A férjéért kiáltott, meg a szomszédokat hívta volna se­gítségül, de nem jött hang a torkán, és egészen beleizzadt a maga viaskodásába, amikor kopogásra riadt. Felemelte fejét a párnáról ^ és az ablakra erőltette álmos ^ tekintetét. Valaki megint meg- ^ kopogtatta az üveget. Annyira ? félt, hogy a torkában érezte a $ szívét. Nem mert sem szólni, § sem mozdulni, a félelem telje- § sen megbénította. Azon tűnő- ^ dött, ki lehet, aki nem szól, ^ csak kopog. A szomszédok § névről szólítják, ők biztosan ^ nem háborgatják éjszaka. ^ E rősen nézte az ablakot, de ^ kintről semmi neszt s«m^ hallott. A néhány másodpercet S hosszú perceknek hitte ebben ^ az őrjítő félelemben. Most va- \ lami hirtelen támadt fénynél^ egy férfi alakja bontakozott ki \ az ablak előtt. Arra a gondo- § latra, hogy a szökött katona § jött volna vissza, vagy más i katonák — még jobban meg- $ ijedt. Nem válaszolt a kopo-§ gásra, csak lecsúszott az ágy-§ ról és a sötét szobában az ab- § lakhoz lopózott. Ismét kopog- ^ tak, de most már erősebben. ^ — Eszter! — hallotta aztán | a nevét is. A hang a szívébe $ markolt. Gyorsan kinyitotta a § belső ablakot és a megújuló § halvány fénynél... — István! — sikoltotta, s ^ örömében sírva fakadt, úgy| sietett, botorkált ajtót nyitni. § A küszöbön az ura állt, civil- $ ben. Ügyeletes orvos 3-án, Gyomron dr. Lányi Pé­ter (egészségház), Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Si­mon Sándor; 4-én, Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Túry István tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógyszertár mind­két nap Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. MŰSOR Mozik Ecser, k: Gyávák bandája. Gomba, k: A rövid emlékezet. Gyömrő, h—k: Aranyranett. Mag­lód, h—k—sz: Az ibolyás nő (szé­les). Mende, h—k: Hideg napok (széles). Monor, h—k—sz: Élet a kastélyban (széles). Nyáregyháza, k: A szeretet jogán. Péteri, k: A viharok bolygója. Pilis, h—k: Hi­deg napok. Tápiósáp, k: Ha ezer­nyi klarinét. Tápiósüly, k—sz: Szerelem a megfelelő idegennel. Úri, k: Különös ismerte jő jel. Sz: Hamida. Üllő, k-sz: Két nap az élet (széles). Vasad, k—sz: Király­lány a feleségem. Ve esés, h—k— sz: Sikátor (széles). Monori dilemma - esőben Palotai Sándor (Vége) Este hat óra. A Móricz Zsigmond utcában megyek, amikor hirtelen záporeső kereke­dik. Esernyőm nincs, s hogy mentsem a ruhá­mat, beszaladok a gyorsbüfébe. Gondolom, nem árt egy pohár sört inni. A büfében vagy 80—100 ember szorong. Amulva kérdezem az egyik kiszolgálótól, hogy csúcsforgalom van most, vagy az eső zavarta be ezt a tömeget? — Min­dig így van ez — feleli. Sorban állok a pénztárhoz. No — gondolom — mire én megkapom a pohár sörömet, el­áll az eső. Téved­tem. Iszom a sört, kinézek az ajtón, az eső esik, esik. Üsse kő, kérek még egy pohárral. Nem hiába „gyorsbüfé”, ha­mar megkapom. De ezt már lassan iszogatom. Végül megint csak kiü­rül a pohár, ismét kinézek, még min­dig esik. Most mit csináljak? Még egy pohárral ? Hogyne, hogy kí­vül—belül eláz­zak! No, azt már nem. Inkább csak kívül... Elindul­tam hát inkább az esőben. (sz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom