Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 78. SZÄM 1967. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ Ünnepség hazánk felszabadulásának 22. évfordulóján Holnap, április 4-én, felszabadulásunk 22. évfordulóján reggel kilenc órakor a temetőben megkoszorúzzák a harcokban elesettek sírját. Ünnepi beszédet Nagy Ferenc, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője mond. (A' ko- szorúzókat és a küldöttségeket háromnegyed kilenckor külön- autóbusz viszi a MÄVAUT- megállótól a temetőbe.) A központi ünnepség tíz érakor kezdődik a Szabadság téren. A himnuszok elhangzóra után megnyitó beszédet Pacsa János őrnagy, a rendőr- kapitányság vezetője mond. Ezután kerül sor az új KISZ- tagok ünnepélyes fogadalomtételére, ahol az MSZMP városi bizottsága zászlót ad át. Ünnepi és avatóbeszédet Káló József, a KISZ városi bizottságának titkára mond. A fogadalomtétel után megkoszorúzzák a hősi emlékművet. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ér véget. VAS REKORD • • r Ötnapos munkahét Régen nem láttam ennyi gyereket a telepen. Talán azért, mert ritkán térek be a Szolnoki úton levő MÉH- portára, de az is lehet és ez a valószínűbb, a srácok sem nagyon koptatják a mérlegek környékét. Éppen most rakodik le a háromtagú ifi-brigád. Két fiú, egy lány. Szélesi Laci és Szélesi Marika testvérek, Kisprumik Pista a haver, aki szívesen segít, ha az valamit hoz a konyhára. Mindhárman a Petőfi iskola tanulói. — Mennyi? — kérdezem Marikát, amikor a mérleg tele van. — Azt nem tudjuk még, hiszen nincs megmérve. Az első fordulóra, vagy két órával ezelőtt, kilencven kiló vasat, hoztunk. Egy másik csoport türelmesen várakozik az átvételre. Nem is csodálom: kislányok, akik tudják az illemet, nem tolakodnak. Bacsó Piroska sejti, hogy miről van szó, hiszen hallotta, amikor a Szélesi brigádot faggattam. Mondja is a nevét. Testvére is közelebb hajol. — Bacsó Lidia vagyok. Mi lett a szőke kisfiúból?) Ő is vidéki gyerek volt A harmincas években fegy szőke, vékonydongájú srác kergette a labdát Győr grundjain. Izgalommal készült Tót Potya István és Sárosi dr. élménybeszámolójára a győri városi színházba, ö kapta, Lakat Karcsi, a megbízatást, hogy azután beszámoljon társainak a híres játékos és a legalább olyan híres edző élményeiről. Azóta Karcsiból Károly lett, a győri fiúból híres játékos és híres edző, aki egész csapatosan nevelte a kitűnő játékosokat. Az egyikről éppen így beszél. — Sok fiatalt látok itt. Most nem a tanár beszél belőlem, és nem az edző. Azt akarom mondani, nézzék meg a Flórit. * ő is vidéki gyerek volt, vidék- ! ről került a Ferencvárosba, j nem kértek ki a labdarúgószövetségtől. Folyik tovább a szó, a sportotthon „arénája” tele szurkolókkal, sportbarátokkal, akik kíváncsi kérdéseket tesznek fel. Lakat Károly és Albert Flórián fáradhatatlanul válaszolnak. A rajongók nézik az aranylábú Flórit, aki — s ez mindenki számára kellemes csalódás — egyáltalában nem pri- madonnáskodott. Háromnegyed nyolckor edzői utasítás vet véget a második kérdéshullámnak. Hangulatos baráti vacsora után távozik a Ferencváros két híressége. Kíváncsian mutatok a harmadik kislányra. — Tessék megkérdezni! — súgja cinkosan Piroska, mint valami nagy titkot. — Majd ő megmondja. — Protapopov Larissza! — mondja a kis szőke szelíden. Talán nem jól hallottam, vagy tréfál velem a kicsi. Hangjából kicseng a korcsolya-világbajnok házaspár neve visszhangzik. — Ugyanaz a neved, mint Protapopovéknak? — Igen! A papa orosz, anyukám magyar! Szép, de beszéljünk praktikus dolgokról is. Mikor voltatok utoljára itt, a telepen? — Régen! — mondják egyszerre mind a hárman. — Nem is emlékszünk már. — Miért? — Hát mert nem tudtunk eljönni az iskola miatt. Pedig kár, hiszen most is száztíz kiló vasat hoztunk. Az irodában Bukovics Géza telepvezető készségesen elismeri, hogy a gyerekek igazat mondtak. — A telep nyitvatartási ideje nem volt szerencsés. A gyerekek egyig vannak az iskolában, mi pedig háromkor beszüntettük az átvételt. Ezen segítünk most. Áttértünk az ötnapos munkahétre. A szombati napot hétköznap dolgozzuk le. Ezért a többi napokon öt óráig tartunk nyitva. — Mióta? — Egy hónapja. Az eredmény minden várakozást felülmúl. Volt olyan átvételi ifapunk, amikor két órától fél ötig a lakóterületről harminc mázsa hulladékot vettünk át. — És mi a négyheti mérleg? — A begyűjtés harminc- harmincöt százalékkal emelkedett, az értékesítés pedig más esztendők hasonló hónapjához viszonyítva még a negyven százalékot is elérte. — És a gyerekek hogyan értékelik az új nyitvatartást? — Nagyon örülnek neki. A mostani tavaszi szünet pedig nagy fellenüdést hoz. Ma van jóformán az első napja, és a srácok már tíz mázsa vasat hoztak Ije. (—si) Fiatalok a munkafronton Konzervgyári mozaik A konzervgyárban — szaknyelven szólva — holtszezon van. Az üzemeket renoválják, bővítik, szépítik. Az I-es telep dolgozói most az építőknél, valamint a göngyölegen keresik a kenyérre valót. Itt addig dolgoznak, míg be nem indul a szezon. A konzervgyár III. göngyölegén dolgozik a hatórás fiúk és lányok zöme is. Hídvégi Balázs, a fiúk csoportvezetője 18—20 fiatal munkáját irányítja. A fiúk rakodólapokat és rakodólaptetőket gúláznak, ládát hordanak, üvegcserepet válogatnak, ezenkívül a hatalmas területen fekvő telep tisztaságára, járhatóságára ügyelnek — egyszóval, ami munka van, azt végzik el. Most már, hogy a tavasz, a jó idő beköszöntött, jó körülmények között dolgozhatnak. Mert télen bizony néha tizenöt-tizenhét fokos hidegben is dolgoztak a szabad ég alatt, meggémberedett ujjakkal, átfázott testtel. ★ A lányok — két csoport — üvegeket gúláznak, legtöbbször a sztár, a „Narancsital” üvegjét. Kartonokat bontanak, válogatnak jókedvűen. Ök hozzák a göngyöleg hatalmas üveggúlái és ládahegyei közzé a vidámságot, a jó hangulatot (mitru) RIVALDAFÉNY Egy szép, napsütéses tavaszi délutánon a Cifrakert sétányait róttam. Séta közben két, nyolc-tízéves fiúcskára lettem figyelmes. Nagy buzgalommal csúzlizták az óriás gesztenyefák csúcsán békésen üldögélő madarakat. Zsebükben sok ,,'őszer” csörgött. Zsákmány még nem díszítette vadászövüket, ám a két lurkó nem adta fel a harcot. Egyszer az egyik elkiáltotta magát: Vigyázz! Ör! Erre a másik legényke is futásnak eredt. Az esökabátos, meghatározatlan korú, őrnek titulált férfi látván a két fiú megfu- tamodását, utánuk eredt. Az egyik fiú szerencsésen kiugrott a kerítésen tátongó lyukon, de a másik, a kerítéstől pár méterre, megbotlott és a földre zuhant. Tehetetlenül várta a büntetést. Az esőkabátos férfiú lihegve ért hozzá, és akadozó lélegzettel kérdezte: — Van... kavicsod? ... PIHENŐ Csepp a tengerben Már hetekkel a húsvéti ünnepek előtt megkezdték a gazdasszonyok a tavaszi nagy- takarításokat, mert az olajfestékek, padlóalapozószerek szokatlan mennyiségben fogytak — mondja Varga Ambrus, a háztartási bolt vezetője. — Elfogyott több száz üveg és húsz liter kimért kölni sok más áruval együtt. A márciust is beleszámítva az idei bevételünk meghaladta a 750 ezer forintot, a hónap végéig elérjük a 800 ezret, ami a tavalyi első évnegyed eredményénél 150 ezer forinttal nagyobb. A többletet az év végi és a mostani gyermekjátékárusítás hozta. — Továbbra is árusíthatnak játékot? — Természetesen. — Itt a tavasz. Van-e elegendő kerti vetőmag? — Nincs hiány vetőmagban. Megjött a péti só is, és pár nap alatt el is fogyott. De aggodalomra nincsen ok, mert három vagonnal érkezik a napokban. Növényvédőszerek kaphatók, egy vagon rézgálic érkezését is jelezték, de réz- gálic-helyettesítő bármilyen mennyiségben máris beszerezhető. fehér Mentesítő vonatok A MÁV az ünnepek alatt a következő mentesítő vonatokat indítja: Kedden: 10 óra 24 perckor személyvonat indul Budapestre, és 18 óra 24 perckor gyorsvonat Szegedre. Szerdán virradóra: 1 óra 08 perckor személyvonat megy Szegedre, 1 óra 09 perckor személyvonat Budapestre. Szerdán: egy mentesítő gyors indul reggel 7 óra 11 perckor Budapestre. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Velejéig romlott. Szélesvásznú angol bűnügyi film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar híradó. Metamorfózis. % Előadás kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné Csengetnek, nyiss ajtót. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Kedden és szerdán Velejéig romlott. Szélesvásznú angol bűnügyi film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar híradó. Metamorfózis. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. A körösi dalos ajkak számos pályázatot nyert. 58 évig volt kántor Nagykőrösön. 1929. október 29-én halt meg. Zenei műveiből kéziratokat őriz a múzeum. A nagykőrösi gimnázium és tanítóképző zenetanárai közül Oláh Károly emelkedik ki, mint zeneszerző. Szatmárné- metin született 1841-ben. A főiskolát Debrecenben végezte, ahol Szotyori Nagy József mellett segédkántorkodett, majd Derecskén volt rendes kántor, 1864-ben jött Nagykőrösre ének- és zenetanárnak. Dalszerzéssel is foglalkozott, a zenetanításhoz gyakorlati munkákat írt. Megírta az orgonaépítés történetét. Neves zeneszerző volt Brück Gyula zenetanár. Nagykőrösön 1859. augusztus 20-án született. Iskoláit itt végezte. Bár zenei képességei korán megmutatkoztak, kereskedő szülei ellenezték, hogy fiúk hivatásos zenész legyen. A körösi zeneoktatók közül Gubodi Mária, Szotyori Nagy Józsefné, dr. Mandelné és Oláh Károly tanította. Közben megismerkedett Horváth Attila zeneszerzővel és előadóművésszel, aki olyan hatással volt rá, hogy mégis a muzsikuspályát választotta. Ciryl Leírna« Hugó majd Vég László, a Népszínház karmestere és Káldy Gyula, az Operaház igazgatója volt a mestere. Zenetanári oklevelet szerzett, majd Nagykőrösre tért vissza és zenetanítással foglalkozott. Ő vezette be a vizsga-előadásokat, amelyekre a város közönségét és a szülőket is meghívta. Szorgalmazta a nagykőrösi zenede felállítását. Nagykőrösről Debrecenbe költözött, hol a Zenede tanára lett. „Zenei alaktan” című műve 1907-ben jelent meg. A zongorának volt kiváló mestere. Mintegy 70 zongoraművet hagyott hátra. Közismert etűdszerző volt, a romantikus zenét képviselte. 1919. szeptember 9-én halt meg Debrecenben. A zenei világ kiváló“ ágai között emlegették Horváth Attilát, a vakok budapesti intézetének zenetanárát. Nus- táron, Szerém megyében született 1862-ben. Apja, Horváth Antal, Nagykőrös város adótanácsnoka volt. Gyermekkorában megvakult és a vakok intézetébe került. Zenei képességeire Liszt Ferenc figyelt fel, amikor a vakok intézetét meglátogatta. Tanácsokkal látta el, szerzeményeit meghallgatta és nagy jövőt jósolt • neki. 1880-ban Bécsben tanult Lábor Józsefnél. A budapesti Zeneakadémián 1893-ban zenetanár! oklevelet szerzett. Ismert zeneszerző volt. Nagykőrösön is többször hangversenyezett. Legtermékenyebb dalszerzőnk Varga József zenetanár volt. A „nagykőrösi Nótafa” elnevezéssel illette életrajzírója, Márton Barna. 1860- ban született Nagykőrösön. Apja ref. tanító, akit 10 éves korában elveszített. Az Országos Protestáns Árvaházban nevelkedett. Tanítói oklevelet 1887-ben szerzett. Először Tiszavárkonyban ne- velősködött. Ott ismerkedett meg az akkor induló népies dalszerzés kiváló alakjával, Szentirmai Elemérrel. Az ő hatására fogott dalszerzéshez. Első hangversenyét 1879-ben adta. 1880-ban a Nagykőrösi Nőnevelde' tanára lett. Zenetanári képesítését 1883-ban szerezte meg és Nagyenyeden a ref. tanító- képezdében vállalt állást. 1888—1893-ig Szarvason, 1893 —1900-ig Debrecenben tanár- kodott. Oláh Károly zenetanár halála után Nagykőrösre hívták meg a ref. tanítóképzőbe. Itt tanított 1914-ig. de nyugalomba vonulása után még 1924-ig helyettesként dolgozott. Kántor Ságot is vállalt. Jelentős műve a „Korái könyv”, amelyet 410 ezer példányban adtak ki. Dalszerzeményei is megjelentek nyomtatásban. A zenetanítás, a zenei ismeret- terjesztés terén nagy eredményei vannak. 1938. március 19-én halt meg Nagykőrösön. Számos emléktárgyat, zenei művet őriz a múzeum hagyatékából. Dr. Balanyl Béla (Folytatjuk) s (Foto: Fleischmann) J $ Nem ördöngösség, nem lehe- ^ tetlen, tehetség kell hozzá és ^ szorgalom. Aztán átadta Al- ^ bertnek a szót. — Brazília. Ügy érzem és azt ^ hiszem nem túlzók, játékos- S pályafutásom legmaradandóbb í élménye lesz. Meghívtak abba $ a csapatba, amely csupa ismert ^ nemzetközi játékosból állott, és ^ Vicente-nek, a megvakult spa- ^ nyol labdarúgó társunknak ^ megsegítésére állott össze. Na- ^ gyón jó érzés volt. Jó volt még ^ akkor is, ha nem tudtam ezen ^ a mérkőzésen részt venni, mert ^ átutazóban voltam és merts IV‘ / Szotyori Nagy József tanar és orgonista a ref. egyháznál. Révkomáromban született 1823. január 2-án. Debrecenben, a Károly Kollégiumban szerzett ének-, zene- és rajztanári képesítést. A főiskolai diákság körében zenekart alakított. Az 1848—49-es szabadságharcban, mint tüzér hadnagy harcolt, 1852—1854-ig Cegléden kántoroskodott. Nagykőrösre 1854-ben került Vajda Ferenc (szárazkántor) mellé segédkántornak. 1856- ban építették be az orgonát a ref. templomba, ettől kezdve orgonista-kántor lett. 1864-ig kántorság mellett a gimnázium és tanítóképző zenetanára is. 1909-ben halt meg Budapesten. Elméleti munkái „Rendszeres énektanítás” és a „Hegedűtan” nagyobb munkái közül való. Nagykőrösön a Dalárda karnagya is volt. x Utána Hegedűs Endre volt a kántor, aki 1846. április 20-án született Nagykőrösön. Iskoláit itt végezte, a gimnáziumban Arany János tanítványa volt. Orvosi tanulmányokat folytatott Budapesten, de később áttért a zenére. Kitűnő énekes volt. A bécsi és budapesti operaházakban is énekelt nagy sikerrel, nagy karriert jósoltak neki a szakértők, de ő inkább a körösi kántorságot választotta. A nagykőrösi dalos életben jelentős szerepet vitt, a Dalárdának 1874—1912-ig volt karnagya. Számos népies műdalt, korában divatos táncdalt és egyházi éneket írt. Dalaival
