Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 78. SZÄM 1967. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ Ünnepség hazánk felszabadulásának 22. évfordulóján Holnap, április 4-én, felsza­badulásunk 22. évfordulóján reggel kilenc órakor a temető­ben megkoszorúzzák a har­cokban elesettek sírját. Ünne­pi beszédet Nagy Ferenc, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője mond. (A' ko- szorúzókat és a küldöttségeket háromnegyed kilenckor külön- autóbusz viszi a MÄVAUT- megállótól a temetőbe.) A központi ünnepség tíz érakor kezdődik a Szabadság téren. A himnuszok elhangzó­ra után megnyitó beszédet Pacsa János őrnagy, a rendőr- kapitányság vezetője mond. Ezután kerül sor az új KISZ- tagok ünnepélyes fogadalom­tételére, ahol az MSZMP vá­rosi bizottsága zászlót ad át. Ünnepi és avatóbeszédet Káló József, a KISZ városi bizott­ságának titkára mond. A fogadalomtétel után meg­koszorúzzák a hősi emlékmű­vet. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ér véget. VAS REKORD • • r Ötnapos munkahét Régen nem láttam ennyi gyereket a telepen. Talán azért, mert ritkán térek be a Szolnoki úton levő MÉH- portára, de az is lehet és ez a valószínűbb, a srácok sem nagyon koptatják a mérle­gek környékét. Éppen most rakodik le a háromtagú ifi-brigád. Két fiú, egy lány. Szélesi Laci és Szélesi Marika testvérek, Kisprumik Pista a haver, aki szívesen segít, ha az valamit hoz a konyhára. Mindhárman a Petőfi iskola tanulói. — Mennyi? — kérdezem Marikát, ami­kor a mérleg tele van. — Azt nem tudjuk még, hi­szen nincs megmérve. Az első fordulóra, vagy két órával ez­előtt, kilencven kiló vasat, hoztunk. Egy másik csoport türel­mesen várakozik az átvétel­re. Nem is csodálom: kislá­nyok, akik tudják az ille­met, nem tolakodnak. Bacsó Piroska sejti, hogy miről van szó, hiszen hallotta, amikor a Szélesi brigádot faggattam. Mondja is a nevét. Testvére is közelebb hajol. — Bacsó Li­dia vagyok. Mi lett a szőke kisfiúból?) Ő is vidéki gyerek volt A harmincas években fegy szőke, vékonydongájú srác ker­gette a labdát Győr grundjain. Izgalommal készült Tót Potya István és Sárosi dr. élménybe­számolójára a győri városi színházba, ö kapta, Lakat Kar­csi, a megbízatást, hogy azután beszámoljon társainak a híres játékos és a legalább olyan hí­res edző élményeiről. Azóta Karcsiból Károly lett, a győri fiúból híres játékos és híres edző, aki egész csapato­san nevelte a kitűnő játékoso­kat. Az egyikről éppen így be­szél. — Sok fiatalt látok itt. Most nem a tanár beszél belőlem, és nem az edző. Azt akarom mondani, nézzék meg a Flórit. * ő is vidéki gyerek volt, vidék- ! ről került a Ferencvárosba, j nem kértek ki a labdarúgószö­vetségtől. Folyik tovább a szó, a sport­otthon „arénája” tele szurko­lókkal, sportbarátokkal, akik kíváncsi kérdéseket tesznek fel. Lakat Károly és Albert Flórián fáradhatatlanul vála­szolnak. A rajongók nézik az arany­lábú Flórit, aki — s ez min­denki számára kellemes csaló­dás — egyáltalában nem pri- madonnáskodott. Háromnegyed nyolckor edzői utasítás vet vé­get a második kérdéshullám­nak. Hangulatos baráti vacso­ra után távozik a Ferencváros két híressége. Kíváncsian mutatok a har­madik kislányra. — Tessék megkérdezni! — súgja cinkosan Piroska, mint valami nagy titkot. — Majd ő megmondja. — Protapopov Larissza! — mondja a kis szőke szelí­den. Talán nem jól hallottam, vagy tréfál velem a kicsi. Hangjából kicseng a korcso­lya-világbajnok házaspár ne­ve visszhangzik. — Ugyanaz a neved, mint Protapopovéknak? — Igen! A papa orosz, anyu­kám magyar! Szép, de beszéljünk prak­tikus dolgokról is. Mikor voltatok utoljára itt, a telepen? — Régen! — mondják egy­szerre mind a hárman. — Nem is emlékszünk már. — Miért? — Hát mert nem tudtunk eljönni az iskola miatt. Pe­dig kár, hiszen most is száz­tíz kiló vasat hoztunk. Az irodában Bukovics Géza telepvezető készségesen elis­meri, hogy a gyerekek igazat mondtak. — A telep nyitvatartási ide­je nem volt szerencsés. A gyerekek egyig vannak az iskolában, mi pedig három­kor beszüntettük az átvételt. Ezen segítünk most. Áttér­tünk az ötnapos munkahét­re. A szombati napot hét­köznap dolgozzuk le. Ezért a többi napokon öt óráig tar­tunk nyitva. — Mióta? — Egy hónapja. Az ered­mény minden várakozást fe­lülmúl. Volt olyan átvételi ifapunk, amikor két órától fél ötig a lakóterületről har­minc mázsa hulladékot vet­tünk át. — És mi a négyheti mér­leg? — A begyűjtés harminc- harmincöt százalékkal emel­kedett, az értékesítés pedig más esztendők hasonló hó­napjához viszonyítva még a negyven százalékot is elérte. — És a gyerekek hogyan értékelik az új nyitva­tartást? — Nagyon örülnek neki. A mostani tavaszi szünet pe­dig nagy fellenüdést hoz. Ma van jóformán az első napja, és a srácok már tíz mázsa vasat hoztak Ije. (—si) Fiatalok a munkafronton Konzervgyári mozaik A konzervgyárban — szak­nyelven szólva — holtszezon van. Az üzemeket renoválják, bővítik, szépítik. Az I-es te­lep dolgozói most az épí­tőknél, valamint a göngyöle­gen keresik a kenyérre va­lót. Itt addig dolgoznak, míg be nem indul a szezon. A kon­zervgyár III. göngyölegén dol­gozik a hatórás fiúk és lá­nyok zöme is. Hídvégi Balázs, a fiúk cso­portvezetője 18—20 fiatal munkáját irányítja. A fiúk rakodólapokat és rakodólap­tetőket gúláznak, ládát horda­nak, üvegcserepet válogatnak, ezenkívül a hatalmas terüle­ten fekvő telep tisztaságára, járhatóságára ügyelnek — egy­szóval, ami munka van, azt végzik el. Most már, hogy a tavasz, a jó idő beköszöntött, jó körül­mények között dolgozhatnak. Mert télen bizony néha tizen­öt-tizenhét fokos hidegben is dolgoztak a szabad ég alatt, meggémberedett ujjakkal, át­fázott testtel. ★ A lányok — két csoport — üvegeket gúláznak, legtöbb­ször a sztár, a „Narancsital” üvegjét. Kartonokat bontanak, válogatnak jókedvűen. Ök hozzák a göngyöleg hatalmas üveggúlái és ládahegyei közzé a vidámságot, a jó hangulatot (mitru) RIVALDAFÉNY Egy szép, napsütéses tavaszi délutánon a Cifrakert sétá­nyait róttam. Séta közben két, nyolc-tízéves fiúcskára lettem figyelmes. Nagy buzga­lommal csúzlizták az óriás gesztenyefák csúcsán békésen üldögélő madarakat. Zsebük­ben sok ,,'őszer” csörgött. Zsákmány még nem díszí­tette vadászövüket, ám a két lurkó nem adta fel a harcot. Egyszer az egyik elkiáltotta magát: Vigyázz! Ör! Erre a másik legényke is futásnak eredt. Az esökabátos, megha­tározatlan korú, őrnek titulált férfi látván a két fiú megfu- tamodását, utánuk eredt. Az egyik fiú szerencsésen kiugrott a kerítésen tátongó lyukon, de a másik, a kerítéstől pár méterre, megbotlott és a föld­re zuhant. Tehetetlenül várta a büntetést. Az esőkabátos férfiú lihegve ért hozzá, és akadozó léleg­zettel kérdezte: — Van... kavicsod? ... PIHENŐ Csepp a tengerben Már hetekkel a húsvéti ün­nepek előtt megkezdték a gazdasszonyok a tavaszi nagy- takarításokat, mert az olajfes­tékek, padlóalapozószerek szo­katlan mennyiségben fogytak — mondja Varga Ambrus, a háztartási bolt vezetője. — Elfogyott több száz üveg és húsz liter kimért kölni sok más áruval együtt. A márci­ust is beleszámítva az idei be­vételünk meghaladta a 750 ezer forintot, a hónap végéig elérjük a 800 ezret, ami a ta­valyi első évnegyed eredmé­nyénél 150 ezer forinttal na­gyobb. A többletet az év végi és a mostani gyermekjáték­árusítás hozta. — Továbbra is árusíthat­nak játékot? — Természetesen. — Itt a tavasz. Van-e ele­gendő kerti vetőmag? — Nincs hiány vetőmagban. Megjött a péti só is, és pár nap alatt el is fogyott. De ag­godalomra nincsen ok, mert három vagonnal érkezik a na­pokban. Növényvédőszerek kaphatók, egy vagon rézgálic érkezését is jelezték, de réz- gálic-helyettesítő bármilyen mennyiségben máris besze­rezhető. fehér Mentesítő vonatok A MÁV az ünnepek alatt a következő mentesítő vonatokat indítja: Kedden: 10 óra 24 perckor személyvonat indul Budapest­re, és 18 óra 24 perckor gyors­vonat Szegedre. Szerdán virradóra: 1 óra 08 perckor személyvonat megy Szegedre, 1 óra 09 perckor személyvonat Budapestre. Szerdán: egy mentesítő gyors indul reggel 7 óra 11 perckor Budapestre. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Velejéig romlott. Szélesvász­nú angol bűnügyi film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Metamorfózis. % Előadás kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné Csengetnek, nyiss ajtót. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Kedden és szerdán Velejéig romlott. Szélesvász­nú angol bűnügyi film. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Metamorfózis. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. A körösi dalos ajkak számos pályázatot nyert. 58 évig volt kántor Nagykőrö­sön. 1929. október 29-én halt meg. Zenei műveiből kézira­tokat őriz a múzeum. A nagykőrösi gimnázium és tanítóképző zenetanárai közül Oláh Károly emelkedik ki, mint zeneszerző. Szatmárné- metin született 1841-ben. A fő­iskolát Debrecenben végezte, ahol Szotyori Nagy József mellett segédkántorkodett, majd Derecskén volt rendes kántor, 1864-ben jött Nagykő­rösre ének- és zenetanárnak. Dalszerzéssel is foglalkozott, a zenetanításhoz gyakorlati munkákat írt. Megírta az or­gonaépítés történetét. Neves zeneszerző volt Brück Gyula zenetanár. Nagykőrö­sön 1859. augusztus 20-án szü­letett. Iskoláit itt végezte. Bár zenei képességei korán meg­mutatkoztak, kereskedő szülei ellenezték, hogy fiúk hivatá­sos zenész legyen. A körösi ze­neoktatók közül Gubodi Má­ria, Szotyori Nagy Józsefné, dr. Mandelné és Oláh Károly tanította. Közben megismerke­dett Horváth Attila zeneszer­zővel és előadóművésszel, aki olyan hatással volt rá, hogy mégis a muzsikuspályát vá­lasztotta. Ciryl Leírna« Hugó majd Vég László, a Népszín­ház karmestere és Káldy Gyu­la, az Operaház igazgatója volt a mestere. Zenetanári ok­levelet szerzett, majd Nagy­kőrösre tért vissza és zeneta­nítással foglalkozott. Ő vezette be a vizsga-előadásokat, ame­lyekre a város közönségét és a szülőket is meghívta. Szorgal­mazta a nagykőrösi zenede felállítását. Nagykőrösről Deb­recenbe költözött, hol a Zene­de tanára lett. „Zenei alaktan” című műve 1907-ben jelent meg. A zongorának volt kivá­ló mestere. Mintegy 70 zon­goraművet hagyott hátra. Köz­ismert etűdszerző volt, a ro­mantikus zenét képviselte. 1919. szeptember 9-én halt meg Debrecenben. A zenei világ kiváló“ ágai között emlegették Horváth Attilát, a vakok budapesti intézetének zenetanárát. Nus- táron, Szerém megyében szü­letett 1862-ben. Apja, Hor­váth Antal, Nagykőrös város adótanácsnoka volt. Gyer­mekkorában megvakult és a vakok intézetébe került. Zenei képességeire Liszt Fe­renc figyelt fel, amikor a vakok intézetét meglátogatta. Tanácsokkal látta el, szerze­ményeit meghallgatta és nagy jövőt jósolt • neki. 1880-ban Bécsben tanult Lábor József­nél. A budapesti Zeneaka­démián 1893-ban zenetanár! oklevelet szerzett. Ismert ze­neszerző volt. Nagykőrösön is többször hangversenye­zett. Legtermékenyebb dalszer­zőnk Varga József zenetanár volt. A „nagykőrösi Nótafa” elnevezéssel illette életrajz­írója, Márton Barna. 1860- ban született Nagykőrösön. Apja ref. tanító, akit 10 éves korában elveszített. Az Or­szágos Protestáns Árvaház­ban nevelkedett. Tanítói ok­levelet 1887-ben szerzett. Először Tiszavárkonyban ne- velősködött. Ott ismerkedett meg az akkor induló né­pies dalszerzés kiváló alak­jával, Szentirmai Elemérrel. Az ő hatására fogott dalszer­zéshez. Első hangversenyét 1879-ben adta. 1880-ban a Nagykőrösi Nőnevelde' taná­ra lett. Zenetanári képesíté­sét 1883-ban szerezte meg és Nagyenyeden a ref. tanító- képezdében vállalt állást. 1888—1893-ig Szarvason, 1893 —1900-ig Debrecenben tanár- kodott. Oláh Károly zene­tanár halála után Nagykőrös­re hívták meg a ref. tanító­képzőbe. Itt tanított 1914-ig. de nyugalomba vonulása után még 1924-ig helyettesként dolgozott. Kántor Ságot is vállalt. Je­lentős műve a „Korái könyv”, amelyet 410 ezer példányban adtak ki. Dalszerzeményei is megjelentek nyomtatásban. A zenetanítás, a zenei ismeret- terjesztés terén nagy ered­ményei vannak. 1938. március 19-én halt meg Nagykőrösön. Számos emléktárgyat, zenei művet őriz a múzeum hagya­tékából. Dr. Balanyl Béla (Folytatjuk) s (Foto: Fleischmann) J $ Nem ördöngösség, nem lehe- ^ tetlen, tehetség kell hozzá és ^ szorgalom. Aztán átadta Al- ^ bertnek a szót. — Brazília. Ügy érzem és azt ^ hiszem nem túlzók, játékos- S pályafutásom legmaradandóbb í élménye lesz. Meghívtak abba $ a csapatba, amely csupa ismert ^ nemzetközi játékosból állott, és ^ Vicente-nek, a megvakult spa- ^ nyol labdarúgó társunknak ^ megsegítésére állott össze. Na- ^ gyón jó érzés volt. Jó volt még ^ akkor is, ha nem tudtam ezen ^ a mérkőzésen részt venni, mert ^ átutazóban voltam és merts IV‘ / Szotyori Nagy József tanar és orgonista a ref. egyháznál. Révkomáromban született 1823. január 2-án. Debrecen­ben, a Károly Kollégiumban szerzett ének-, zene- és rajz­tanári képesítést. A főiskolai diákság körében zenekart ala­kított. Az 1848—49-es szabad­ságharcban, mint tüzér had­nagy harcolt, 1852—1854-ig Cegléden kántoroskodott. Nagykőrösre 1854-ben került Vajda Ferenc (szárazkántor) mellé segédkántornak. 1856- ban építették be az orgonát a ref. templomba, ettől kezdve orgonista-kántor lett. 1864-ig kántorság mellett a gimnázi­um és tanítóképző zenetanára is. 1909-ben halt meg Buda­pesten. Elméleti munkái „Rendszeres énektanítás” és a „Hegedűtan” nagyobb munkái közül való. Nagykőrösön a Dalárda karnagya is volt. x Utána Hegedűs Endre volt a kántor, aki 1846. április 20-án született Nagykőrösön. Iskolá­it itt végezte, a gimnáziumban Arany János tanítványa volt. Orvosi tanulmányokat folyta­tott Budapesten, de később át­tért a zenére. Kitűnő énekes volt. A bécsi és budapesti ope­raházakban is énekelt nagy si­kerrel, nagy karriert jósoltak neki a szakértők, de ő inkább a körösi kántorságot választot­ta. A nagykőrösi dalos életben jelentős szerepet vitt, a Dalár­dának 1874—1912-ig volt kar­nagya. Számos népies műdalt, korában divatos táncdalt és egyházi éneket írt. Dalaival

Next

/
Oldalképek
Tartalom