Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-02 / 78. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 77. SZÄM 1967. ÁPRILIS 2., VAS ARM AP • • Ünnepi program Orvos—munkás találkozó Kedden ünnepeljük hazánk felszabadulásának 22. évfordulóját. Az ünnepségsorozat délelőtt 9 órakor kezdődik. Az üzemek és intézmények megkoszorúzzák a harcokban elesettek sírját. Ünnepi beszédet mond Nagy Ferenc, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője. 10 órakor a himnuszok után megnyitó és köszöntő beszédet Pacsa János rendőrörnagy, a városi rendőrkapitányság vezetője mond, a Szabadság féri hősi emlékműnél, majd Káló József, a városi KlSZ-bizottság titkára mond avatóbeszédet, amelyet az új KISZ-tagok fogadalomtétele és zászlóátadás követ. A KISZ-tagok fogadalomtételét Takács Jenő, az MSZMP városi bizottságának titkára vezeti le. A DIVSZ- induló után a részvevők megkoszorúzzák az emlékművet. Az ünnepség az Internacioná- léval ér véget. Tíz éve Tíz éve alakult a KISZ, az évfordulón a városi KJSZ- bizottság ünnepséget rendez, amelyen a KISZ-munkában kitűnt tagoknak kitüntetéseket és jutalmakat adnak át. Hova kerülnek a ládagyáriak Nem új, de érdekes kezdeményezése az egészségügyi párt-alapszervezetnek a munkás—orvos találkozó. Csütörtökön este a pártbizottság tanácstermében került sor erre. ahol a rendelőintézet és a kórház orvosai, valamint a Ládagyár és a Faárugyár képviselői jöttek össze, hogy megbeszéljék a nehézségeket. A legnagyobb ipari üzemünk, a Konzervgyár képviselői a tanácskozás végéig nem érkeztek meg. B. Szűcs István alapszervi titkár köszöntőjében a többi között elmondotta: — Azért jöttünk össze, hogy az egészségügyi ellátás további javítása érdekében megbeszéljük a problémákat, hogy megnézzük, hol kell javítani, hogy eredményeket érhessünk el és előbbre jussunk. Évekkel ezelőtt volt hasonló jellegű összejövetel és nem volt haszontalan. Most remélem, és mindannyian hisszük, hogy ennek a beszélgetésnek eredménye lesz. Azért hívtuk ide az üzemek képviselőit, hogy mondják el, milyen nehézségek vannak az egészség- ügyi ellátásban. Húsz hónap — 630 kiló Megjelent az állomáson, Simon György állatforgalmi megbízottnál Szentpéteri Balázs Szurdok dűlői lakos egy gömbölyűre hízott bikával. A ficánkoló állatot alig tudta féken tartani az orrába fűzött karikával. Szerződése alapján beadásra hozta a kövér jószágot. A mérlegre tessékelték, becsukták előtte-utána a vasajtókat. A mázsa 630 kilót mutatott. Közel 14 ezer forint jár érte. Az év elején már beadott egy hízott marhát, 10 süldőt is és még 30-ra akarja a szerződést megkötni. Sokat dolgozik ez a pirospozsgás arcú ember és felesége is, de nem is panaszkodnak. Jól gurul az autójuk is. — Az állattenyésztés sok bajjal jár, de érdemes vele foglalkozni — mondotta Szentpéteri Balázs. (fehér) Elsőként dr. Hartai Pál orr- fül-gége főorvos szólalt fel, és arra kérte az üzemek SZTK- sait, hogy ők is végezzenek felvilágosítást a munkások között. Sok félreértésre ad alkalmat az SZTK'-jogosítvány. A betegek jelentős része anélkül érkezik a szakrendelésre. A munkaviszonyban állóktól el kell fogadni a kapubelépőt, de ez a hozzátartozót nem jogosítja a rendelőintézeti szakrendelés igénybevételére. Az ő jogosultságát a vállalatok külön űrlapon igazolják. Ezért azt kéri, hogy enélkül senki ne menjen a rendelésre, mert felesleges vitákra, meg- bántódásra ad okot. Danóczi Sándor, a Ládagyár képviselője elismeréssel szólt az orvosi ellátásról, dr. Mikó Miklós és dr. Mohácsi György munkájáról. Két kérése volt. Az egyik, hogy Mikó dr. rendelési idejét rögzítsék, a másik, hogy a Ládagyár is a Konzervgyár fogászati rendeléséhez tartozzék. Első kérésére dr. Szépe Margit rendelőintézeti főorvos válaszolt. Elmondotta, hogy Mikó dr. egy hónapon keresztül a beteg nyársapáti orvosnőt helyettesítette, ezért volt a csúszás. Azt kérte, ha az üzemekben nehézség adódik, értesítsék őt, és mindent megtesz, hogy a nehézség megszűnjön. A Ládagyár másik kérésére dr. Harmos Csaba, a konzervgyári rendelőintézet főorvosa válaszolt. Egyebek közt elmondotta : — Nincsen tapasztalatunk. Ügy véljük, kezdetben a Konzervgyár fogászati rendelésén is lesz tumultus. Éppen ezért a rendelőintézet fogászati rendelésein enyhülni fog a nyomás. Kis türelmet kérünk, szeretnénk látni, hogyan oldja meg a Konzervgyár ellátását az üzemi fogorvos. Ha nem okoz problémát, akkor előreláthatólag semmi akadálya nincs annak, hogy a Ládagyár hozzánk tartozzék. Dr. Janóvics Tibor arról beszélt, hogy a városi fogászatnak is érdeke lenne, hogy a Ládagyár a Konzervgyárhoz kerüljön, de Harmos doktorék tapasztalatgyűjtését mindenképpen indokoltnak tartja. Számos kérdésről esett még szó, adminisztrációs és betegellenőrzési problémákról. Kétórás tanácskozás után dr. Janóvics Tibor azt kérte, hogy a társadalmi szervezetek tartsanak ismeretterjesztő előadást az egészségügy szervezetéről, akkor talán kevesebb lesz a nézeteltérés és vita. Az egészségügy önmagáról nem beszélhet. A tanácskozás B. Szűcs István alapszervi párttitkár felszólalásával ért véget. Érdemes selpet „tenyészteni“ A selyemhernyó-tenyésztés fáradsággal nagy összegeket iránt fokozódik az érdeklődés. Az állam ugyanis a selyemgubó átvételi árát felemelte. Az első osztályú gubókért kilónként ötven forintot fizetnek az átvevőhelyen, a másodosztályú gubónak negyven forint lesz az ára. Mint a földművesszövetkezetben a múlt évi eredmények alapján mondották, a selyemhernyó-tenyésztéssel egy kis kereshetnek az úttörők, a nagyobb iskolás gyermekek és a nyugdíjas öregek. Egy dobozban 10—12 ezer hernyópete van és gondos ápolással 18—22 kiló gubót lehet belőle nevelni. A harminckétnapos tenyésztési idő alatt egy doboz selyemhernyópete 900—1000 forintot is hozhat. A hernyóselyem keresett exportcikk, sok tenyésztő számára biztosit lehetőséget. 150 ezret ellocsoltak A húsvéti ünnepek előtt oly nagy volt a forgalom az illatszerboltban — egy tekercs filmre lett volna szükségem —, hogy meg sem kíséreltem a belépést. Úgy sem fértem volna be. Ez azt jelenti, hogy jó volt a húsvéti forgalom? — kérdem Tószegi Albertet, az illatszerbolt vezetőjét. — Nem panaszkodhatunk. Fellapoztam az 1965 és 66-os húsvéti feljegyzéseket. Ez a húsvéti vásár mind a kettőinél jobb volt. Eladtunk 2500 kis üveg locsolkodó illatszert, kölnivizet, ezenkívül kimérve még ötvenkét liter parfümöt vittek el a vásárlók. Bennünket is meglepett ez a nagy illatszerforgalom. Kelendő áru volt minden szépítőszer, piperecikk, arckrém és púder. A fotócikkek, filmek, olcsóbb fényképezőgépek is vonzották a fiatalokat. A fotócikkeknek egyre bővül a vásárló törzsgárdája. Szerencsés» ötlet volt a bevezetésük. — A bolt ki tudja elégíteni a város szükségletét? — Eddig semmi fennakadás nem volt, sőt kimondott hiánycikkünk sem volt. — Mennyi lesz a márciusi bevétel? — Jóval több 200 ezer forintnál és ebből csak az illatszerekre 150 ezer forint jut. (fehér) Szóljanak aa eredmények... Az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz irodájában, amikor az új elnök munkája felől érdeklődtem, örömmel beszéltek róla. Pálfalvi Károly új elnök is szívesen szakít időt kis beszélgetésre. — Hogyan került Kőrösre? — Hét és fél évig voltam elnök Monoron. 1966. december 1-én, mint megbízott elnök, kerültem ide. Eny- nyit röviden magamról. Hogy mit tudok? — erről majd szóljanak év végén az eredmények. — tóth — Háromszáz holdas tó A Gógány-érbe folyik a víz A legérzékenyebb rész, egy 150 holdas szántó terület, amely a tavaszi vetésekhez kellene, víz alatt áll. — A csatornázás megfeszített erővel folyik ugyan, de nem győzik. A közeli Gógány- érbe vezetik le a vizet, azonban lassan haladnak, kevéíj *üiz ember, és ha jól kisútrip^a nap, a Rákóczi Termelőszövetkezetben még talán Kaiha- rabb felszáradnának a tocso- gós területek. Egy tagban 150 hold legelőnkön is hullámzik a víz. Még az a szerencsénk, hogy a tavasz nem volt csapadékos — mondja Hajdú Lajos elnök. — Ahol lehet — vetünk-. - A 30 hold burgonya a napokban már a földben lesz. A tervezett 20 hold borsót pedig már el is vetettük. — Hogy teleltek az állatok? Mennyi az állomány? — Az összes marhaállományunk 283 állat. Ebből 103 a fejőstehén, a többi növendék, borjú és hízó marha. Kilenc- százötven birkánk van a bárányokkal együtt. Az állatok jól teleltek, sem alomszalmában, sem takarmányban nem volt hiány. — Az új bérezési formáról és az idei tervekről hallhatnánk? — Ma itt a központban lesz az új bérezési formát és a gazdasági terveket megvitató közgyűlés. Tehát a két kérdésről csak utána beszélhetünk. — A könyvtár helyén tervezett bor-, pecsenye-, zöldség- és gyümölcsbolt mikor nyílik meg? — A bolt a Szabadság Termelőszövetkezettel közös lesz, június 15-ére szeretnénk megnyitni. (ér) SPORT Labdarúgás Budaörs Sasadi TSZ SK— Nagykőrösi Kinizsi A munkanapok átszervezése következtében megváltozott a labdarúgóprogram is, a bajnoki forduló nem vasárnap, hanem hétfőn lesz, így a Kinizsi labdarúgó-csapata is hétfőn játszik Budaörsön. A budaörsi csapat nem ismerős, játékerejéről »sak annyit, hogy két évvel ezelőtt a Népköztársasági Kupa-mérkőzések során eljutott a Népstadionig, ahol Vecséssel játszott döntőt a Szabad Föld Kupáért. Jó képességét igazolja az is, hogy a múlt évi jó szereplés után a területi csapatból feljutott a megyei első osztályba. A múlt vasárnap Pécelen 2:0-ás vereséget szenvedett. A körösi csapatnak esélye van a pontszerzésre. A múlt vasárnap mutatott játék — a hibák ellenére is — biztató kezdet. Hétközi edzőmérközé- sen a komplett NB II-es KTE elleni döntetlen is igazolja a csapat képességét és azt is, hogy ez az együttes többre hivatott. Idegenben mindig nehéz játszani és pontot szerezni, de ha a Kinizsi játékosai összefognak, önzetlen, fegyelmezett csapatjátékot játszanak, akkor legalább az egyik pontot megszerehetik. Bízunk sikeres szereplésükben. Szerdán Vadnay megsérült, lehetséges, hogy Gö- möri véd. További keret: Vass, Szomolányi, Baranyai, Csikós II., Pécsi, Jeszenszki, Klenovics, Józsa, Becsi, Tor- nyi és Lányi. Az ifiknek a múlt vasárnapinál eólképesebben kell játszani, ha győzni akarnak. A budaörsi ifik l:0-ra nyertek Pécelen. P. S. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Berkesi András regényéből készült izgalmas, szélesvásznú magyar film. Dupla helyárak! Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Vltavai hadművelet. Előadás kezdete: 4 és fél 8 órakor. Mentesítő vonatok A hét elején a következő mentesítő vonatokat állította ba a MÁV: ma 16 óra 24 perckor személyvonat indul Budapestre, 18 óra 24 perckor gyorsvonat Szegedre. Kedden: 16 óra 24 perckor személyvonat Budapestre és 18 óra 24 perckor gyorsvonat Szegedre. Szerdára virradóra: 1 óra 08 perckor Szegedre, i óra 09 perckor Budapestre indul személyvonat. Szerdán: egy mentesítő gyorsvonat indul 7 óra 11 perckor Budapestre. III. Az első világháború alat\ nem működött a Dalárda. 1924-ben szervezték újra és 1939-ig folytatta működését kisebb zökkenőkkel, Nagykőrösi Dalegyesület,\ majd később Nagykőrösi Dal- és Zeneegyesület néven. Az énekkara férfi és vegyeskar volt A zenekarnak női tagja is volt. Nemcsak férfi dalárdát szerveztek városunkban, hanem volt „Női Dalárda" is. 1884-ben Oláh Károly zenetanár hozta össze, de nem sokáig élt (egy évig), aztán feloszlott és soha nem éledt újjá. Az iparosság között is sok dalos volt, akik önálló dalkart alakítottak Iparos Dalkar néven. 1883-tól, a világháborús évek kivételével, 1940-es évek végéig működött. Jogutódának a KlOSZ-énekkar tekinthető. A két világháború között két jelentős vezetője volt a Dalkamak, Andrasovszky János, a Gschwindt-féle konzervgyár tisztviselője és Ko- roknay Dezső tanító. Karnagyai voltak: Székely József tanító, majd városi pénztárnok, Libássy Rajmond rk. kántortanító, Faragó Ambrus tanító, Gyaraky Jenő tanár, Kiss István tanító. A Dalkar sok hangversenyt adott, a közünnepélyeken énekszámokkal A körösi dalos ajkak szerepelt és sok dalosversenyen vett részt sikerrel. Előbb csak a mesterek lehettek tagjai, később már a segédek közül is felvették az alkalmasakat. Sok sikert aratott a két világháború közötti időben a Nagykőrösi önkéntes Tűzoltó Testület Dalárdája. 1924-ben alakult és 1942-ig működött. Negyven-negyvenöt tagja volt. Sok dalosestet rendezett és számos operettet adott elő. (Tatárjárás, Sárgaliliom, János vitéz, stb.) Kitűnő szereplőgárdával, nagy kottagyűjteménnyel és harmóniummal rendelkezett. Libássy Raj- mund tűzoltó alparancsnok volt a karnagya. Az első zenekar iskolában alakult. Az úgynevezett „Diákbanda" a ref. tanítóképző zenekara volt, vonóshangszeren játszó 8—10 ifjúból állott. 1880-as évekből fénykép is maradt róluk. Az első műkedvelő zenekar, a „Nagykőrösi Zenekedvelő Egyesület" volt, elnöke Mier- ka Károly ny. méneskari százados. Tizenkét rendes és nyolc rendkívüli tagja volt. Megszűnése után hosszú szünet állott be. 1927-ben alakult a „Zeneegyesület” Fehér Béla méneskari főállatorvos elnökletével. Neugebauer Róbert volt a zenekar karnagya, akinek 1935-ben bekövetkezett halála után, alkalmas karnagy hiányában, szünetelt a zenekar működése. 1939-ben egyesült a Dalegyesülettel, „Nagykőrösi Dal- és Zeneegyesület” néven. Karnagyul Dobay Pál tanítóképezdei zenetanárt hívták meg, aki 1939—1940-ig működött a zenekarral. Az önkéntes tűzoltótestület zenekara 1934-ben alakult és 1939-ig működött. Zenés műsorokat adott és felvonulások alkalmával a meneteléshez verte a talpalávalót, 1939- ben egyesült a leventezenekarral, amely 1927-ben alakult. Működésének első szakaszában nem csupán az egyesület tagjaiból állott, idősebb zeneértőket is felvettek a zenekarba. Tizenkét tagja volt, később tizennyolc-húsz. 1939-ben a tűzoltótestület zenekarából átjött tagokkál bővült. Karnagya Urbán, László, kit Neugebauer Róbert képezett karnaggyá. A nagykőrösi zenei élettel kapcsolatban szólni kell azokról is, akik a zeneirodalom és a zeneoktatás terén maradandót vagy említésre mél tót alkottak. Elsőnek Hányok Losonczi Istvánt említhet jük (1709—1780). A nagykő rösi főiskola professzora voh Az egyházi éneklést, főkén a temetési énekeket tanítót ta. ■ Nyizsnyay Gusztáv Egér ben született 1829-ben.' A 1848—49-es szabadsághar alatt, mint utász szolgált ; honvédseregben. A szabadság \ara után vándor énekekén kereste kenyerét. ' Saj'á szerzeményű dalait énekel te gitárkísérettel. 1856-bai Hódmezővásárhelyre kerül 1 ott megalakította a népzene kart és azt igazgatta. Fele ségül vette Scheinder Irént a nagykőrösi származású Pókt Sándor ügyvéd négygyerme kés özvegyét. 1859-ben ne veit gyermekei taníttatást céljából Nagykőrösre költő zött. Itt megalakította és ve zette a Nagykőrösi Dalárdá 1862-ig. Ebben az évben visz szaköltözött Hódmezővásár helyre, de nagykőrösi isme rőseivel sokáig fenntartott: a kapcsolatot. 1882. január 7 én halt meg. Emlékére Hód mezővásárhelyen szobro emeltek. Nyomtatásban i; megjelent dalait mindenüt énekelték. A múzeum is őrz gyűjteményében több alko tását. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk)
