Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-02 / 78. szám
Ünnepi emlékezés FORRADALMÁROK FIATALOK KÖZÖTT A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság harcaiban részt vett veteránokat látott vendégül a tápióbicskei KISZ- szervezet. Hajdú János párttitkár és Csikós László KISZ- titkár üdvözlő szavai után meghitt hangú, baráti beszélgetés kezdődött A fiatalok érdeklődéssel hallgatták Kamasz Illés életének történetét. 1915-ben került hadifogságba. Lemberg- ből Kijeven keresztül egészen a Himalája lábáig eljutott. Az orosz forradalom kitörése Taskentben érte, ahol négy évig élt. A taskenti eseményekről így emlékezik: — A pétervári forradalom hírére a taskenti munkások haladéktalanul kezükbe vették a városban a hatalmat. Első dolguk az volt, hogy a közeli fegyverraktárból szétosztották a fegyvereket. Azt mindenki hazavitte. Számítottak az ellenforradalom támadására. A vasgyár irányítását is átvették a munkások. A kerítések mellé ágyúkat állítottak. Az _el- lenforradalmárokat később nagy meglepetés érte. Minden házban, minden lakásban fegyveres ellenállásba ütköztek. Az ott élő hadifoglyok a munkások mellé álltak. Engem nagyon komoly feladattal bíztak meg — emlékezett vissza a bicskei fiatalok előtt Kamasz Illés —, egy páncélvonatot kellett felszereltetnem. A feladatot sikeresen megoldottam... Aztán 1920- ban hazaindultam Svédországon, Norvégián és Németországon keresztül. Kékesi János 1919. március 22-én, tehát egy nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után, vonult be a csepeli 29-es vörösezredbe. Biri — Nagykálló — Nyíregyháza — Tokaj, mind-mind egy-egy harc emlékét idézi. — Az öthónapi fogság alatt, mint vöröskatonának, heteken keresztül napi két szem burgonyát adtak enni. A nagyobbikat neveztük kenyérnek, a kisebbiket szalonnának. Hazatérve, irataimat különleges jelzéssel látták el, „V. V. K.” (volt vöröskatona) lettem és húszévi politikai jogvesztéssel sújtottak. Az eszmét azonban, amit a Tanácsköztársaság oltott belé, a hátrányosan megkülönböztető bánásmód sem tudta kiölni belőle. A második világháborúban Csehországban mint partizán harcolt a fasizmus ellen. Vörös Béla és Benedek János a Tanácsköztársaság önvédő harcairól, a miskolci és a szegedi eseményekről beszélt — Megindultunk a Sajó partján. Nehéz harc árán kettészakítottuk a benyomuló intervenciós seregeket. Egy alkalommal két páncélvonat harcolt ellenünk. A harc hevében az ellenség nem vette észre, hogy az egyik sínt a partizánok felvették. A menekülő páncélvonat kisiklott. Az ellenséget Nagyszébenig üldöztük. Onnan Szegedre Vezényeltek bennünket Örökké emlékezetes marad számomra, amikor megérkezett Vágó Béla és Kun Béla. ügy kellett a szavuk, mint a friss kenyér... A bicskei KISZ-isták érdeklődve hallgatták a veteránok elbeszélését. A magvak jó talajba hullottak ... (pápai) A sok bosszantó áramszünetről is szó esett pénteken, a járási tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Cserta István nagykátai üzemegység-vezető számolt be a vb előtt a világítási körzetek összevonásáról, s az ezzel kapcsolatos problémákról. A továbbiakban a vb a járási tanács építési és közlekedési csoportjának működéséről tárgyalt. Tápié mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1967. ÁPRILIS 2., VASÁRNAP Fejlődik, de még mindig nincs kellően kihasználva a Jászság egyetlen téglagyára Bővíteni kellene a kemencéket Mit szól ehhez a Szolnok megyei vállalat ? A Jászságnak és járásunknak egyetlen egy téglagyára van, s ez Tápiógyörgyén működik. Nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy ez járásunk egyetlen igazi ipartelepe. 1949- ben államosították, 1964-ben pedig bevezették a villanyt. 1963 óta rohamosan fejlődik. Ide tartozik például az előbb említett villanybevezetés, vagy a drága új gépsorok beállítása. Az államosítás után 14 évig még kézzel rakták a csilléket, talicskával szállították a nyerstéglát, de a gépsorok megszüntették ezt a nehéz fizikai munkát. Az elmúlt években bővítették a szárító színeket, befogadó képességük most egymillió darab tégla. Korszerűsítették a Innen-onnan — a járásból Önkéntes, térítésmentes véradó napot tartottak pénteken Szentmártonkátán. A kézilabda-bajnokság április 9-én indul. 1633 000 tojást vásároltak fel az illetékes szervek járásunkból az elmúlt évben. Hatvannál több iparjogosítványt adtak ki járásunkban az elmúlt évben. A felszabadulási ünnepi műsoros estet kedden tartják meg Tápiószentmártonban. A felÁpRjLjSj KjjRK%I¥fc Ha nem ilyen, hát Munkatársunk tegnap néhány munkahelyen feltette a következő kérdést: — ön szerint milyen a jó vezető? A válaszokból néhányat most közreadunk. Deltas tanár úr, az egyik általános iskolában: — Az ideális az lenne, ha a testnevelésszakos vezetné a tantestületeket. Sajnos, ilyen esetről én nem tudok, pedig az lenne a szép, ott megvalósulna a tornatagozatú általános iskola, legalább heti öt tornaórában. Csak azt nem tudom, hogy ehhez mit szólnának a gyerekek? Hadova kartárs, az egyik hivatalban: — A kérdés nem ilyen egyszerű. összefüggésében kell vizsgálni a dolgot Mert miről is van szó? De valóban, miről is van szó? Ja igen, a jó vezető. Hát... Mindenekelőtt a konkrét tényekből kell kiindulni: van jó vezető és van rossz. Több rossz van, mint jó. Persze, az is igaz, hogy a jó igazgató sem biztos, hogy jó, lehet ez merő rágalom is. S az is igaz, hogy az sem biztos, hogy a rossz vezető rossz, lehet ez merő dicséret is. Na most, az a kérdés, hogy... s ezzel már el is jutottunk a dolgok lényegéig. Egyet jegyezzen meg az elvtárs, hogy a bonyolult dolgok mindig egyszerűek. Ilyen egyszerű a válasz is: a jó igazgató nem rossz. Nem rossz, ha van ilyen. Egy Okos nevezetű tsz-tag: — Választ akarnak kapni a kérdésre? S eddig nem jöttek rá a legegyszerűbbre? Kérdezzék meg azoktól az emberektől, akik rosszindulatúan kritizálnak. Ök pontos választ adnak. Maguk pedig annak az ellenkezőjét vonalazzák körül. De legalább az illető vonalas vezető lesz. Hozzászóló kartárs, az egyik községi tanácsban: — A jó vezető mindig meghallgatja beosztottjai véleményét Hogy pontos legyek, nemcsak meghallgatja, hanem végig is hallgatja, s a hozzászólások alkalmával fél óra múltán nem kezd idegeskedni. Ez, tapasztalatból mondom, nagyon zavarja a felszólalót. Lógós kolléga a hivatalból: — Hová tűnt a tavalyi hó? Hajdanán a vezető emberek igen fontos emberek voltak. Részt vettek a falu minden szervezetében, nem egy volt, így a mienk is, aki a hivatalvezetés mellett még két kul- t.úrházat igazgatott, három tisztséget viselt a földműves- szövetkezetben, elnöke volt a nők, a férfiak, a fiatalok, a csecsemők és az aggastyánok szervezetének, az állatvédő liga titkára volt és a galambász- szakkör ügyintézője. Nem töltött egy percet sem a hivatalban. Es ma? Ugyan, kérem... Nemisöntelt elnök kartárs az egyik tsz-ben: — Sok beszédnek sok az alja. Jöjjenek ki hozzánk Csú- nyafalvára és nézzék meg az én munkámat! Kategorikus kartárs, az fmsz-nél: — A jó igazgató Munkást szív, Fradt-drukker, szereti a pacal-pörköltet és szőrös a füle. Aki nem ilyen, az nem is jó igazgató... Deregán Gábor nőttek énekkara, kamarazene- kara, irodalmi színpada és a szólisták új műsort mutatnak be. Több szakkör munkájából kiállítás nyílik a művelődési házban. A labdarúgó-bajnokság holnapi műsora: Tápiószőilős— Tápiógyörgye, Tápiószecső— Újszilvás, Tápióság—Tápiósze- le K. G., Tápióbicske—Kóka, Szenüőrinckáta—Pánd, Tápió- szentmárton—Tóalmás. Élénk forgalom volt a tavaszi szünet minden napján a tápiószentmártoni művelődési házban. Rengeteg játék várta az iskolás gyermekeket, s nézhették a televízió délelőtti gyermekadásait is. Mátyás király Tápiószecsőn A tápiószecsői Damjanich Művelődési Ház irodalmi szakköre betanulta Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben című háromfelvonásos történelmi játékát, s holnap este 7 órakor bemutatja. A nagy érdeklődésre való tekintettel holnap délután 3 órakor a gyermekek részére külön előadják, harmadik alkalommal pedig a felnőtteknek, kedden este. A darabot Ofella Sándor igazgató rendezte, s a szereplők között találkozunk jópár olyannal, aki már más darabokban emlékezetes alakítást nyújtott. Mátyás királyt Papp József alakítja. kemencéket, s még lehetne sorolni gazdagodásuk kézzelfogható jeleit. Jelentős a szociális fejlesztés is. 1964-ben helyezték üzembe az ebédlőt, aztán a fürdőt, az öltözőt. E fejlődés látszik a termelésben is. 1955—56-ban termelési tervük 2 millió darab, 1963-ban 3 millió darab, tavaly 5 millió 900 ezer darab tégla volt. Tavalyi tervüket 6 millió 150 ezer darabra teljesítették. Mindezek ellenére le kell írjuk: az illetékesek részéről nagyobb figyelmet érdemelne a tápiógyörgyei téglagyár! Miért? 'Mert a környéken egyedülálló a maga nemében. Érthető, hogy óriási a téglaígény a vállalatok és a lakosság részéről, s az igényt csak részben tudja kielégíteni. Járásunk a következő időszakban még nagyobb léptekkel fejlődik, többen szeretnének majd építkezni, de mindehhez tégla kell! A györgvei téglagyár jelenleg 50—52 embernek biztosít munkalehetőséget. Üzemeltetése gazdaságos! Célszerű lenne emelni a téglagyár termelési tervét! A helyi szakemberek szerint ennek megvannak a feltételei. Hogy ne mondjunk más példát, a prések nincsenek kihasználva, a jelenlegi 6 millió tégla helyett évente 8—10 millió téglát is tudnának préselni. Csupán a kemencéket kellene bővíteni! Értesülésünk szerint a távlati tervekben szerepel az üzem bővítése. Szeretnénk, ha ezek a távlati tervek már néhány éven belül megvalósulnának. Ez a kérésük és javaslatuk. De mit szól ehhez a felettes szerv, az ÉM Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat?! Kálmán János A szelei könyvtár kitesz magáért (Tudósítónktól) Eeseménydús programmal szeretnénk megünnepelni Tá- piószelén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Az általános iskolásoktól a legöregebbekig gondolunk mindenkire a program előkészítésénél. A kisgyermekeknek mesedélutánokat tartunk, szovjet meseírók műveiből. A nagyobb tanulók vetélkedőn mérik majd össze tudásukat, a téma: a szovjet irodalom. Hét 1919-es veterán tart hét délután élménybeszámolót az általános iskolásoknak. A könyvtári faliújság Ismerd meg a Szovjetuniót címmel képes riportsorozatot indít. Könyvtárunk az ünnepi párttaggyűlések vendéglátója szeretne lenni. Ezeket úgy akarjuk ünnepélyesebbé tenni, hogy minden alkalommal bemutatunk egy-egy szovjet novellát, verset, vázlatosan egy-egy érdekesebb írói életművet. Szovjet könyvekről vitadélutánokat rendezünk. Mindezek megvalósítása az elkövetkező hetek és hónapok munkája. Urbán Károlyné könyvtáros Pataki Tibor rajza \?'"""""'/"y'""""""""'""""""""""fS"S"SSS/SSSSSSS/SSS/SSSSS/S/fSSSS/SSSfS/SS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSfSSSS/f/S/SSJ A MEGYEI TANÁCSBA KÜLDTÜK Ifj. Uhereczky Pálné MOZIMŰSOR Tápiófizele, ma: Utazás a hitvesi ágy körül, matiné: En és a gengszter.. Hétfőtől szerdáig: Büdösvíz. Tápiószentmárton, ma: Chaplin kavalkád, kedden: Szállnak a dar- vak, szerdán: A csábítás trükkje. Tápiógyörgye, ma: Limonádé Joe, hétfőn és kedden: 101 kiskutya. Szentmártonkáta, ma: Bűntény a leányiskolában, kedden: Igen, szerdán: Az új kapitány. Tápiószecső, ma: Asszonyok, kedden: Münchhausen báró kalandjai, szerdán: A kisasszonyok később jönnek Szentlőrinrkála, ma: Tökéletes bűntény, kedden: Házasságból elégséges, szerdán: Éljen a köztársaság. Pánd, ma: Hűség, kedden: Rákóczi hadnagya. Tápióbicske, ma: A párizsi Notre- Dame, kedden: Patyolatakció. Tápióság, ma: Sok hűség semmiért, ifjúsági előadás: Limonádé Joe, kedden. Mese a 12 találatról. Tá- piószőllös, ma: Üzlet a korzón, kedden Nyomorultak n, szerdán: Csengetnek, nyiss ajtót! Farmos, ma: A szárnyas Fifi, kedden: Keresztesek II, szerdán: Becsületes szélhámos Kóka, ma: A titok, kedden: Limonádé Joe, szerdán: A nagy manőver. § Mi a legszebb kívánsága? ^ — Békét! Békét!!! ^ Kérdésemre ifj. Uhereczky ^ Pálné, a Tápiószecső—Tápió- ^ ság körzetben megválasztott ^ új megyei tanácstag gondolko- $ dás nélkül válaszol. $ Aztán — nő létére — vonakodás nélkül megmondja szüntetésének évét: 1938. Annak is n a legvége — december. Édesapja háromholdas parasztem- n bér volt Nagykőrösön, s ha a ^ szükség úgy kívánta — gya- J korta került erre sor — bé- Srelt még egy-két holdat, hogy n öttagú családját el tudja tar- $ tani. A mezőgazdaság szocian lizálása idején belépett a ter- n melőszövetkezetbe, s most n már tsz-nyugdíjas. ^ anyja haxpnitfiTc.ó'ni s Az édes^ besegítőként dolgozik a S szövetkezetben, a háztartási n munkákon kívül minden ide- n jét a közösben tölti, n Ifj. Uhereczkynét — Mar- n gitkát — az é'etéról faggatom, n Gyermekkorára nem szíveid sen emlékezik. Hat, hétéves lehetett a háború tombolása idején. S ezt az időszakot még a „mindent megszépítő mesz- szeség” sem tudta feledtetni — csak a szörnyűségekre emlékezik. Hosszú út, sok idő telt el azóta. Hetedikes általános iskolás korától a szünidői nem pihenéssel, szórakozással, hanem munkával töltötte. Nagykőrösön, a konzervgyárban dolgozott, hogy családja anyagi helyzetén javítson, s megteremtse továbbtanulásának feltételeit. A gimnáziumot Nagykőrösön, Arany János iskolájában végezte. Utána a szegedi Pedagógiai Főiskolára iratkozott be, itt szerzett általános iskolai tanári képesítést, földrajzból és rajzból. A nyári konzervgyári munkát a gimnáziumi és a főiskolai évek alatt sem hagyta abba. Tápiószecsőn 1960. augusztus elseje óta tanít. S. Hegedűs Margit, ez a leánykori neve. A fiatalok lendületével, a komolyak lelkiismeretességével, a tehetségesek eredményességével végzi munkáját. Aktív tagja volt a községi KISZ-szervezetnek, s még emlékszünk rá, amikor mint ilyen, a tápiószecsői színjátszó csoport tagjaként a helyi és a környékbeli színpadok deszkáin lépett fel. De az idő múlik, s az élet rendje is ez; S. Hegedűs Margitból 1962-ben ifj. Uhereczky Pálné lett. S szintén az élet rendjéhez tartozik: a szobában, az udvaron ott hancuro- zik a két év körüli kis Csaba. Gondtalan gyermekkora van, nem úgy, mint édesanyjának, annak idején. Terveiről, elképzeléseiről kérdezem a fiatal megyei tanácstagot. Terveit a rábízott feladatok szabják majd meg — mondja. Ezeket a feladatokat elvállalta, s mert elvállalta, a legjobb tudása szerint el is akarja végezni. Mint pedagógus — s ezért senki ne nehezteljen meg rá — elsőrendű feladatának tekinti, hogy a két község oktatásügyét segítse. Politechnikai műhelyterem, tornaterem, szolgálati lakás, a régi épületek fejújítása és még sok minden más szerepe! elgondolásaiban, a két község egyéb ügyes-bajos dolgain kívül. A kis Csaba az udvaron játszik. Egy TU 104-es repülőgép suhan el a falu felett. A kicsi fel sem néz rá. A repülőgép motorjának zúgása őbenne nem kelt félelmet, nem úgy, mint édesanyjában hu- szonkét-huszonhárom évvel ezelőtt. S ennél a jelenetnél derül ki az új megyei tanácstag igazi közéleti célkitűzése: azért dolgozni, hogy a kicsi Csaba és minden kisgyermek beké-' ben tölthesse gyermekkorát* s békébe* élhesse meg az em' béri kor fegvégső határát. (k. p.)
