Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
I« MST II IC VEI írlap 1967. ÁPRILIS 23., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A haszonélvezeti jogról... 4 szövetkezeti földtulajdonról.., A tsz-tagok öregségi nyugdíjáról... Az ajándék visszaköveteléséről... Ha a házastárs új házasságot köt, a haszonélvezeti joga megszűnik. „Tanácstalan tsz-tag” címen kéri válaszunkat egyik olvasónk. írja, hogy feleségének első házasságából két gyermeke született. Az asz- szonynak egy közös szerzeményű családi háza van. Lánygyermeke férjhez ment és odaköltöztek a házba. Adót, házbért nem fizetnek, pedig a ház nagyobb részét ők birtokolják. Olvasónk kérdezi, a „köz- szerzeményi” ház hányadrésze illeti meg feleségének leányát, az ifjú házasok kö- telesek-e adót vagy bért fizetni, továbbá kötelezhetők-e arra, hogy a nemrég vásárolt saját házukba költözzenek? Olvasónk felesége a korábbi házasságából szerzett ház Va részének tulajdonosa. A ház másik fele — az apai rész —, a két gyermeket illeti meg. Feleségének a gyerekek részére fennállott haszonélvezeti joga a házasság- kötéssel megszűnt. Lényegében tehát az első házasságból származó lánya és fia tulajdonostársai annak az ingatlannak, amelyben laknak. A Polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult birtoklásra, használatra. Természetes, hogy egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja ezt a jogát a többiek rovására. Minthogy az az ingatlan közös, így közös az adófizetési kötelezettség is. Közöljük még azt is, hogy az ifjú pár nem köteles a tavaly vásárolt ingatlanba átköltözni. A szövetkezeti földtulajdon, az új földjogi törvény kérdése. Napjainkban a termelőszövetkezeti kongresszuson is elhangzott, hogy a szövetkezeti élet további fejlődésének biztosítása céljából új szövetkezeti törvényre és új föld jogi törvényre van szükség. A. L. szigetszentmártoni olvasónk jól emlékszik a IX. kongresszuson ezzel kapcsolatban elhangzottakra is. És hogy mennyire az élet követelménye a szövetkezeti földkérdés mielőbbi rendezése, azt olvasónk levele is igazolja. Sajnos, még nem tudunk arra választ adni, hogy mikor jelenik meg a jogszabály. Értesüléseink szerint ^ azonban lehetőség lesz arra. ^ hogy mindenki maga dönthes- ^ se el, belép-e a földjével a ^ szövetkezetbe, vagy a földet | megváltási ár ellenében a ^ szövetkezet tulajdonába adja. § A jogszabály megjelenéséről ^ időben tájékoztatjuk majd ^ olvasóinkat. & § Termelőszövetkezeti ta- 5 gok öregségi nyugdíja | 400 forintnál nem le- ^ hét kevesebb. s Ismét kaptunk levelet Sz. ^ L. budaörsi olvasónktól, mi- ^ vei még mindig nem érti, mi- i ért nem emelték az ő 260 forintos „nyugdíját” 400 forintra. Nem érte sérelem olvasónkat, mert öregségi járadékot és nem pedig nyugdíjat kap. Az öregségi járadék összegét nem emelték. Mint már korábban is közöltük, az új tsz- nyugdíj jogszabály kimondta, hogy a havi 260 forinton felül további 40 forint házastársi pótlékra is jogosultak a járadékosok (egyéb feltételek megléte esetén, amiről korábban már írtunk) és ezt külön kell kérni az illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól. Itt válaszolunk K. I. ceglédi (Bede) lakos kérdésére is. A házastársi pótlék — 100 forint — a régi nyugdíjasokat is megilleti. Kilencszáz forintot meghaladó nyugdíj esetén olyan összeg jár, ami a nyugdíjat ezer forintra egészíti ki. Mikor követelhető visz- sza a házastárstól az ajándék? B. I. dányi olvasónk az alábbiakban kér tanácsot tőlünk: Második feleségével három évig élt házasságban. Az asz- szony elhagyta őt. Előzőleg neki ajándékozott egy fél házat. Olvasónk felesége iránti megbecsülését akarta kifejezni és arra is gondolt, hogy meglévő betegségében nagyobb gondossággal fogja őt ápolni. Felesége azonban hálátlan volt vele szemben, otthagyta beteg, öreg napjaira. Ezért most szeretné visszakövetelni a ráíratott házrészt, Van-e erre lehetőség? — kérdezi. A Polgári Törvénykönyv lehetőséget nyújt arra, hogy az ajándékot az ajándékozó visz- szakövetelje közeli hozzátartozójától, de csak akkor, ha olvasónknak létfenntartása érdekében van arra szüksége, és ha a megajándékozottnak az ajándék visszaszolgáltatása nem veszélyezteti létfenntartását. Mindezek mellett is csak akkor lehet erre igénye az ajándékozónak, ha a feleség magatartását durva sértésnek minősítené a bíróság. Ennek a kérdésnek elbírálása természetesen a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság van hivatva az ajándékozás körülményeit tisztázni, és megállapítani, hogy olyan súlyos erkölcsi kötelességsértést követett el a feleség, ami indokolttá teszi az ajándék visszaadását. Dr. M. J. Az ifjúság elhelyezkedéséről, az új gazdasági mechanizmus munkaügyi rendelkezéseiről, a munkatörvénykönyv tervezetéről — nyilatkozik Veres József munkaügyi miniszter A sajtó hírt adott arról, hogy a kormány különböző intézkedéseket tesz az ifjúság továbbtanulásának és elhelyezkedésének segítésére. Felkerestük Veres József munkaügyi minisztert s megkértük adjon tájékoztatót a tervezett munkaügyi intézkedésekről. A Minisztertanács március 9-i ülésén — hangzott a válasz — megtárgyalta a Munkaügyi Minisztériumnak, a Művelődésügyi Minisztériummal, a SZOT-tal és a KISZ- szel együttesen tett előterjesztését az ifjúság következő években várható továbbtanulási és munkábaállási helyzetéről és több fontos határozatot hozott. Az oktatás vonatkozásában különösen fontos, hogy sokkal több fiatal részére biztosítsanak lehetőséget a szakmunkásképzésben. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a szakmunkás- képzésben és a szakközépiskolákban ne csak maradjon, hanem még növekedjék is a leányok száma és aránya. A Minisztertanács fontos feladatnak tartja, hogy a középiskolai rendszeren belül a szakközépiskolák mielőbb elfoglalják megfelelő helyüket s ez a szakközépiskolák fejlesztésében és a felvételekben is kifejezést nyerjen. Ezzel egyidejűleg a falusi továbbképző iskolákban fejleszteni kell a mezőgazdasági betaní- tottmunkás-képzést, amely a falusi fiataloknak a mező- gazdaságban maradását — több más intézkedéssel együtt — az eddiginél jobban biztosíthatja. A munkaerőgazdálkodási intézkedések között igen lényeges az, hogy a következő 3—4 évben lehetővé válik mintegy 10 ezer érettségizett leány részére az egészségügy területén a munka melletti továbbtanulás. A városokban és ipartelepeken a fiataloknak 4—6 órás foglalkoztatásával, valamint a részmunkaidős és a bedolgozó rendszer szélesítésével további munkaalkalmat biztosítanak. — Megkérnénk, tájékoztassa olvasóinkat azokról a munkaügyi rendelkezésekről, amelyeket az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban eddig hoztak, illetve előkészítenek. — Azok közül a témák közül, amelyekre a Gazdasági Bizottság már határozatot hozott, vázlatosan ismertetem az egyes lényegesebb bérenkívüli juttatások rendszerével kapcsolatos új rendet. A termeléshez szorosan kapcsolódó és munkaerőgazdálkodási célokat szolgáló juttatásokat — így elsősorban a munka-, védő- és egyenruhával, valamint a munkásszállással és munkásszállítással kapcsolatos kiadásokat — a vállalati költségek terhére kell majd elszámolni. Ezek tehát a szükségletnek megfelelő mértékben, a nyereségtől függetlenül kerülhetnek elszámolásra. A juttatások másik csoportját — elsősorban az üzemi étkeztetéshez történő vállalati hozzájárulást, a gyermekintézmények fenntartási költségeinek hozzájárulását, az igazgatói alap eddig szociális, kulturális célokra fordított támogatását, valamint a dolgozók rendkívüli segélyezésére fordított összegeket — az 1967. évinek megfelelő mértékben a vállalat eredményétől függetlenül kell biztosítani. E juttatások fentiek szerint biztosított anyagi alapjai növelik a nyereségből képezhető részesedési alapot. Az 1967. évi szintet meghaladó bővítés, színvonalemelés, továbbfejlesztés azonban már csak a nyereségtől függő részesedési alap terhére valósítható meg. Végül a harmadik csoportba a juttatások azon része tartozik (ilyen elsősorban az üdültetés), amelyhez szükséges anyagi alapok a vállalat nyereségének alakulásától függően, a részesedési alapon keresztül képződnek. Központilag csak az alapvető kérdéseket — például: a fent említett finanszírozási rendszer, egyes esetekben a dolgozók által fizetendő térítés előírása, nyersanyagnormák, közegészségügyi előírások stb. — szabályozzák. A juttatások feltételeiről, mértékéről, fenntartásáról, vagy bővítéséről, a juttatásban részesíthetők köréről a vállalatok (természetesen a szakszervezeti szervekkel együttesen) döntenek. így például az étkeztetéshez nyújtott támogatás a részesedési alap terhére vagy javára növelhető, vagy csökkenthető, illetve meg is szüntethető. Ezeket az összegeket a vállalatok más juttatás bővítésére is felhasználhatják, sőt, a támogatás ösz- szegét pénzben is kifizethetik a dolgozóknak. A munkadíjazás és anyagi ösztönzés néhány főbb kérdésében elkészült, illetve készülő szabályozó rendszerek egységes jellemvonása képpen megállapítható, hogy azok a vállalati szférába kerülő döntésekhez — a nyereség és a személyi jövedelmek összekapcsolásán keresztül — olyan feltételeket biztosítanak, amelyben megteremtődik egyfelől a vállalati érdek és az össztársadalmi érdek, másfelől a vállalati kollektív érdek és a közvetlen, egyéni érdek összhangja. — A Minisztertanács legutóbbi ülésén a munkaügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a SZOT elnöksége előterjesztette az új munka- törvénykönyv tervezetét. Mondhatna-e végül ezzel kapcsolatban valamit? — Nem lenne helyes, ha elébe vágnánk a kormány által elhatározott szakmai vitának. Ezért csak utalnék arra, hogy az új törvénykönyvtervezet kidolgozásába széles körben bevontuk az összes ipari minisztériumot, s úgy érzem, hogy a tervezet jól tükrözi a másfél évtized alatt hazánkban végbement fejlődést és egyben megfelelően segíti majd az 1968. január l-ével életbe lépő új gazdaságirányítási rendszer érvényesülését. A Minisztertanács határozatának megfelelően a korszerű munkaügyi jogszabályokat összefoglaló tervezetet a következő hetekben széles körű ÉM. BUDAPESTI BETONARU- GYÁR Budapest XXI., Rákóczi Ferenc u. 289. (Csepel) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ mozaiklap és betonelem* gyártó munkára NŐI ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Munkásszállást és napi egyszeri melegétkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvételhez munkakőnyv. Mii. lap és tanácsi igazolás szükséges Felvételre Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. vitára bocsátjuk a gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták, jogászok, közgazdászok, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberek körében. ü. L. CSÁSZLÓ Megtalálták a Káta-nemzetség temetkezési helyét A Szabolcs megyei Császló az Árpád kori Káta-nemzetség központja volt. Írásos emlékek utalnak arra, hogy a nemzetség leszármazottjait, ott is temették el külön monostorban — alattvalóiktól elkülönítve. A temetkezés pontos helyét azonban csak az utóbbi napokban sikerült megállapítani. Két olyan faragott követ találtak, amely a monostorból származik. Az idősebb lakók elbeszélései szerint a kövek az 1793-ban épült templom helyéről kerültek elő, tehát a monostor a mai templom alatt volt GYERMEKNEVELES Szülők gondja - év végi ismétlések „Ez semmi! Ez nem tudás! Biztosítlak, hogy addig nem fekszel le, amíg betűről betűre nem tudod!” Ferkó anyja fojtott dühvél lökte vissza fiának a VIII.-os történelem könyvét. Ö kínlódik, dolgozik, még a leckét is mindig átveszi vele. A gyerek pedig mintha meghülyült volna, éppen most az év végén egymásután hozza haza a rossz jegyeket. Igaz, a tananyag is sok. Ördög látta, hogy 14 éves gyereknek ennyi leckét adjanak fel. 10 oldal történelem ... Ferkó mamája nem az egyetlen, aki úgy látja, hogy a gyereknél csökken a szorgalom. A tanév utolsó hónapjaira néhány külső körülmény csökkenti a legtöbb gyerek szorgalmát Vegyük csak sorra őket: Elsősorban bűnös a tavasz. A napfény, a meleg kicsábítja a szabadba őket Sokkal nagyobb társaság tud összeverődni, mint télen. Focizni, rohangálni vagy akár sétálva beszélgetni, ez kerül érdeklődésük központjába. A tudásvágy ilyenkorra már megkopik, úgy is mondhatnék, hogy megunták az iskolát. Mindezek mellett közrejátszik a tavaszi fáradtság is különösen a gyengébb fizikumú gyerekeknél, mint Ferkó is. Ez gyakran azzal jár, hogy a gyerek nem tudja figyelmét jól összpontosítani, emlékezete romlik. Gyorsabban felejt és előfordul az is, hogy az előző nap jól megtanult leckét a másnapi felelésnél már nem tudja. Ez kedvét szegi, és letört hangulatban még nehezebben megy a munka. Ezt a sok nehezítő körülményt azonban egy tényező kedvezően befolyásolja; az, hogy a gyermek közeli elérhető célt lát maga előtt — a jó bizonyítványt, amiért érdemes küzdeni, hiszen a siker már néhány hét múlva várható. A szülőnek ehhez kell megfelelő segítséget nyújtani. Lehetőséget adni arra, hogy a gyerek élvezhesse a tavasz nyújtotta örömöket. Ne ültessük egész napra könyvei mellé, mert ha a gyerek 3 óra alatt nem tud felkészülni, feleslegesen tölt több időt a tanulással. Gondoljunk csak arra, hogy a felnőtt is kifárad a 8 órás munkában. A gyereknek az iskolában és otthon tanulással eltöltött ideje sem haladhatja meg a napi 8 órát Kevesebb idő alatt nagyobb eredményt érhet el a gyerek, ha megfelelően tanul. A legfontosabb, hogy reális célokat tűzzünk a gyerek elé. Nem vezet eredményre, ha azt határozza el, hogy „minden tárgyból javítani kell”. A gyerek hamarosan észreveszi, hogy lehetetlenre vállalkozott és elcsügged, abbahagyja az erőfeszítést és nem hogy többet, semmit sem dolgozik. Ha viszont egy-két tárgyra összpontosítja erejét (természetesen azért a többi tárgyból is el kell készülnie mindennap), akkor a siker nem marad el. Külön nehézséget jelent az ismétlés. Sok az egyik óráról másikra feladott anyag, nem győzik a gyerekek — panaszkodnak a szülők és hol a tanárt szidják, hol a gyereket, hol mindkettőt. Mi az igazság ? Tényleg túlzottak a követelmények, vagy tényleg haszontalanok a gyerekek és nem tanulnak rendesen? Az ismétlések gyakran okoznak problémát, különösen azoknál a gyermekeknél, akiknél az egész évi tanulásban zökkenők voltak és most újnak, ismeretlennek tűnik az ismétlésre feladott anyag. Gond az ismétlés ott is. ahol a gyermek nem megfelelő módszerrel tanult. Magolt, mint az említett Ferkó is. Órákra készült, „osztályzatra” tanult és a sok betanult rész most szétesik, nem tudja áttekinteni az anyagot, a részér két összekapcsolni egymással. Baj az is, hogy sok helyen nem gond az ismétlés. A gyerek elkészíti az írásbeli feladatokat, megtanulja az új leckét, de az ismétlésihez hozzá sem kezd, azzal a felklálr tással, hogy csak ismétlés! Azután meglepődünk, ha rossz osztályzatokat hoz. Az ismétlés jelentős feladat a gyerek számára. Itt van meg arra a lehetőség, hogy a hiár nyokat pótolja és az elkövetkezendő tanév ne nehézségek- kel kezdődjék. Szükséges azonban az, hogy a szülő segít-r séget nyújtson a gyereknek. Hogyan? Az ismétlésre feladott tan, anyagot nem szabad szó sze, rint követelni (ez a tanulásnak egyébként is a legrosszabb és legeredménytelenebb formája), mert a gyermek ilyen nagy tananyagot csak a-kkoT tud elsajátítani, ha megfelelő áttekintése van, az egyes részek közötti logikai kapcsolatot felismeri. Az ismétlés legmegfelelőbb módszere a vázlatkészítés és az annak alapján való tanulás. A tanórákon az egyes tananyagrészletekről rendszerint készítenek vázlatot az iskolában. A tankönyv egyes részei után összefoglalások vannak. A szülőnek ezek alapján kell feltennie a kérdéseket. Az ilyenformájú „kikérdezés” semmi nehézséget nem jelent még annak a szülőnek sem, aki elfelejtette, vagy nem tanulta az ismétlésre feladott anyagot. Vázlat alapján az ellenőrzés rövid időt vesz igénybe és felszínre kerülnek a gyermek tanulásának hiányosságai és bizonytalanságai. Ilyen esetben a zavarosnak mutatkozó részeket részletesebben vegyük át a gyerekkel és egy bővebb vázlatot készíttessünk vele. Ha a kikérdezés segítő szándékú, és nem számonkérő jellegű, a gyerek örömmel veszi segítségünket. Dr. II. A. i V „POL-BEAT-HANGVER- iENYRE” KÉSZÜL A GERIL- j -A-EGYÜTTES, amelynek ’OLITIKAI TÉMÁJÚ DACAIT MAR MOST IS SOK- IELYÜTT SLÁGERKÉNT ÉNEKLIK A FIATALOK
