Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
1967. ÁPRILIS 23., VASÁRNAP MEcrci A FÖLD „PIRUETT-FORGÁSA” Időszámításunk mértéke évszázadok óta a Föld forgási sebessége. Üjabban ennek az időnek pontosságát atomórával ellenőrizték. Így sikerült kimutatni a forgásnál adódó három zavarforrást, amelyek miatt egy napunk nem azonos pontosan 24 órával. Az első zavarforrása a földfelszín és az árapály súrlódásából adódik. Ez a súrlódási tényező a földforgás lassúbbodását eredményezi, aminek következtében a nap hosszához évszázadonként egy ezred másodperc adódik. — A másik zavarforrást Földünk folyékony állományának teljesen szabálytalan elmozdulásaiból adódó gyorsulás vagy fékezés okozza. — A legmegdöbbentőbb hibaforrás az, amelynek eredményeként a naphossz minden ősszel egy tized másodperccel csökken s ugyanennyi időegységgel növekszik tavasszal. Ennek a jelenségnek oka az, amit „piruett-folyamatnak” nevezünk. Tudjuk, hogy ha egy korcsolyázó forgási sebességét fokozni akarja: karjait szorosán testéhez zárja, növelve ezzel a test tömegét. Hasonló folyamat játszódik le Földünkkel is. ősszel, a Földre zúduló folyadékmennyiség tömege következtében forgási sebessége megnövekszik. Tavasszal ez a folyamat fordítva játszódik le — a párolgás miatt. Ebben a sebességváltozásban az irányító a Föld északi féltekéje, mivel ennek földtömege jóval nagyobb, mint a délié. TUDOMÁNY - TECHNIKA Abház matuzsálemek Georgij Giilia, Állami díjas abliáz író, a Szovjetunió érdemes művésze, könyvet írt az abháziai matuzsálemekről. Abbáziát, ezt a Fekete-tenger parti kis köztársaságot gyakran nevezik az öregek országának: félmilliónyi lakósából több ezer 90 évesnél idősebb ember él. Az alábbiakban az egyik idős asszonyról szóló írás részleteit közöljük: 127 éves. Fáradhatatlan, eleven, vendégszerető. Az idő, természetesen, rajta „Ipari” tehenészet? Világszerte arra törekednek a szakemberek, hogy a mezőgazdaságban minél inkább az ipari termelésre jellemző módszereket vezessenek be. Ez gyakorlatilag azt jelenti: rendelkezésre álljanak azok az erőforrások, amelyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan, nagy mennyiségben, teljes gépi rendszerekkel, speciálisan képzett szakmunkásokkal valósuljon meg az egyenletes minőségű és mennyiségű árutermelés. A baromfi- („tojásgyár”, „baromfigyár') és sertés- tenyésztésben az ipari módszerek már megoldottak. Ezeknél sokkal bonyolultabb feladatot jelent az „ipari” tehenészetek megszervezése. Az első lépés az állatállomány koncentrálása. A Szovjetunióban 2000— 2500-as tehenészetek alakultak ki. Jugoszláviában és Romániában is megindult ez a folyamat, sőt nálunk is, főleg az állami gazdaságokban egyre több az olyan telep, ahol több mint 300 tehenet tartanak. A koncentráció előnyös a munka termelékenységére: kaliforniai adatok szerint 1500 tehenet és szaporulatát 35 ember látja el, olaszországi telepeken 250 tehenet és 750 növendéket 8 fő szolgál ki. Ugyancsak a koncentráció mellett szól, hogy csökken az egy férőhely építésére fordított költség. Természetesen mindez csak akkor gazdaságos, ha ugyanakkor a tej hozam nem csökken. A koncentráció mértékét azonban a rendelkezésre álló takarmánybázis határozza meg, hiszen a szarvasmarhatenyésztés sokkal inkább a földhöz van kötve, mint az állati termelés egyéb ágai. A Szovjetunió leningrádi körzetében pl. 700-as állatlétszámot tartanak optimálisnak, az NDK-ban 250—300-asat, az USA-ban 200—1500 között. Hazánkban az eddigi vizsgálatok szerint 200—400 tehén tartása indokolt egy telepen, de ez még korántsem végleges adat. Az „ipari” tehenészet legvitatottabb kérdése az elhelyezés módja. Kaliforniában pl. a tehenek pihenésére boxos istállók szolgálnak. Az etetés védőtetős etetőtéren történik, ahol az állatokat „rögzítik”. A fejés ugyancsak külön helyen, a fejőállásban megy végbe. A Szovjetunióban inkább a tömbkialakítású épületek terjedtek el: a zárt rendszerű istállók a tejkezelő helyiségekkel közös épületben találhatók. A pihenő állásokból a teheneket — ahol lekötve tartják őket —, az adott időpontban az etetőhelyiségbe, majd a fejőterembe hajtják. Angliában és az NSZK-ban szintén a boxos rendszer terjed el, sőt a régieket is ilyenné alakítják (a szalmamegtakarítás fedezi az átalakítási költségeket). Az egyik érdekes olasz istállótípusban a teheneket lekötve tartják, de a csoportos lekötő-, illetve kioldószerkezet következtében kevés az e célra fordított munka. A teheneket gumi- vagy bitumenpadozatú rövid álláCsigasorral továbbítják a silótakarmányt a szarvasmarhák etető jébe sokban tartják, melyek rács- padozatban folytatódnak. Az NDK-ban szintén lekötve tartják a teheneket és a fejést külön fejőházban végzik; az ottani viszonyok hasonlítanak leginkább a miéinkhez. Régebben a tehenészeti munkák 35—45 százaléka esett a fejésre. A gépi fejés termelékenysége főként a fejés automatizálásával fokozható. Kaliforniában pl. már olyan fejőgépeket használnak, amelyeken a tej leadásának a mértékét mutató jelzi a fejés minden pillanatában és piros lámpa villan fel, amint a fejés sebessége a normális alá csökken. Itt az abraktakarmányt is automatikusan osztják szét: minden két liter tejre fél kb. abrakot kap a tehén. A másik — gondot okozó — munkafolyamat a kitrágyázás. A legkisebb munkaráfordítás akkor történik, ha folyékony állapotban távolítjuk el. Ezzel összefügg a szalmaszükségletnek minél nagyobb csökkentése is. Svédországban és Angliában olyan tehénállást használnak, ahol a tehén csak fekvő helyzetben tartózkodhat. Ha fel akar állni, fejét beüti a rácsba, tehát hátra kell lépnie a rácspadozatra. Ily módon a trágya nem az állásba, hanem a trágyacsatornába kerül, ahonnan folyóvízzel eltávolítható. A fejési és kitrágyázási rendszer tehát nagyjából megoldott az ipari tehenészetben, de vitás még a takarmányozás. Ennek oka, hogy a szarvasmarhák számára igen nagy meny- nyiségű zöldtakarmány szükséges: egy 600-as tehenészetben pl. nyáron napi 30—35 tonna zöldtakarmányt kell levágni és behordani. Ehhez, megfelelő gépesítés mellett, jó úthálózat is szükséges. Lehetséges, hogy a probléma azzal oldódik meg, ha egész éven át sí- lózott takarmányt etetünk az állatokkal, nyáron friss zöldtakarmánnyal kiegészítve. Az USA-ban a szemcsézett széna etetése terjed; Angliában is vannak üzemek, ahol egész éven át szilázst és szemcsézett szénát etetnek. A jövő „ipari” tehenészeteiben nem lesz cél „rekorderek” kinemesítése, mert fontosabb, hogy az egész állomány megbízhatóan termeljen. Ma még kutatási stádiumban van az „ipari” tehenészet problémája. A remények — nálunk is — csak akkor valósulhatnak meg, ha a megfelelő takarmányozást és a tehenek életkörülményeinek fokozott kielégítését sikerül megoldani, vagyis biológiailag értékesebb takarmányozással, kedvezőbb elhelyezéssel és biztonságosabb állategészségügyi védelemmel ellensúlyozzuk az egyedi kezelés hiányát. Madárpusztulás Több mint 50 ezer különféle vízimadarat pusztított el a német és dán tengerpartok közelében az elmúlt időszakban a vízre kiengedett olaj. A madarak tolláit az olaj összeragasztja, ezért nem tudnak a vízből a magasba emelkedni. Néhány napi vergődés után elpusztulnak. hagyta nyomait. Am Hfjaf Laszúria nem aszott, nehézkes ember, hanem asszony ... igen öreg asszony. Az abház asszonynak pedig, mint valamennyi társnőjének a világon, rengeteg dolga akad a ház körül. Nincs ideje öregedni. Teaültetvényen dolgozik, a tealeveleket szedi. Abházia öreg: embereinek többsége — nő. A férfiak csak egyharmadát teszik az öregeknek. A valószínű magyarázat az, hogy a férfiak jobban ki vannak téve különböző sérüléseknek, kevésbé tartóztatják meg magukat ételben-italban. Hfjaf nyugodtan beszél. Sok mindenre emlékszik, különösen a falu életének eseményeire, a^tonnan nagyon ritkán mozdult ki, és ha ki is mozdult, csak a szomszédos faluba, vagy a járás határáig. Kutol faluban él, körülbelül negyven kilométerre Szuhumi- tól, déli irányban. Nagy családja van, s rengeteg rokona. A gerontológusok különös figyelmet szentelnek az öreg emberek idegrendszerének. Hfjaf Laszúria idegrendszere a legnagyobb rendben van. Kiegyensúlyozott, külsőleg nyugodt, nem kapkod. Ez nem jelenti azonban, hogy az életben nem volt része szomorúságban. Létezik-e valamiféle különleges fogékonyság a lelki sérülésekre? Ez a kérdés érdekelte az Ukrán Tudományos Akadémia expedícióját, melyet nem sokkal a második világháború előtt, Bogomoe akadémikus kezdeményezésére szerveztek. Úgy tűnik, az abház matuzsálemek idegrendszere erős, kevésbé van alávetve a kóros elváltozásoknak, és gyorsabban állítja helyre a megbomlott egyensúlyt, mint a közönséges halandóké. Nagyon valószínű, hogy éppen ebben rejlik a hosz- szú élei titka, mely gyökereivel lenyúlik a szervezet legkisebb élő egységének — a sejtnek rejtélyéig. Még egy kérdés Hfjaf La- szuriához: — Mi a véleménye a dalról és a táncról? — Fiatal koromban nagyon szerettem énekelni és táncolni. Repülő orvosok A brazíliai Rio Grando de Sül állam kormányzója azzal a tervvel foglalkozik, hogy — mint Ausztráliában — itt is megszervezze a repülő „körzeti orvos”-i szolgálatot. Ausztráliában e szolgálat 1928 óta működik, a ritkán lakott országrészekben szervezték meg és ma már kiterjedt, jól szervezett szolgálattá fejlődött, A 127 éves teaszedő A táncban sok férfin túltettem. ■ — Volt-e beteg? — Természetesen, mint minden ember. Leggyakrabban a meghűlés jelentkezett, de az ágyat igyekeztem elkerülni, Meghűlés ellen kitűnő orvosság volt az édes tea, láz ellen pedig a limonádé. Nem volt túlságosan erős ez az orvosság? Hfjaf megérezte szavaimban az iróniát, és megjegyezte, hogy erősebb gyógyszerre nem volt szüksége. Ez a kellemes, finom modorú asszony sohasem járt iskolába. Nevelésével nem foglalkozott nevelőnő. Viselkedésmódja, beszéde annál meglepőbb. Nem állítja, hogy az iskolai végzettség hiánya járult hozzá egészsége megerősödéséhez. Mindig irigyelte, ma is irígyli a képzett embereket Akik csak találkoztak Hfjaf Laszuriával, mindnyájan arra a megállapításra jutottak, hogy számos év áll még előtte. Vajtermelés a világon Gyorsan változik a helyzet a vajtermelés alakulásában. A Szovjetunió nemcsak biztosan tartja első helyét, hanem messze maga mögött hagyta versenytársait: évi termelése 1 184 000 tonna. Az Amerikai Egyesült Államokban évente csak 610 ezer tonna vajat gyártanak, ezt megközelíti a Német Szövetségi Köztársaság 500 ezer tonnával (nemrég előzte meg Franciaországot). Kiemelkedő teljesítménnyel dicsekedhet Dánia (területéhez mérten ötödik helyével) 166 ezer tonna. Magyarország, sajnos, nem szól bele az élenjárók versenyébe. Évi termelése 17 ezer tonna, bár ez a szám is jelentős dést tükröz. fejlőÚj autómotor A jövő belső égésű motorjáról a neves konstruktőr, Alexander Mikulin akadémikus bejelentése nagy szenzációt keltett a szakemberek körében. A tudós hosszas elméleti és gyakorlati kutatásainak, illetve kísérleteinek eredményeit nagyra becsülik, és Moszkvában a műszaki főiskola kibővített ülésén nagy tetszéssel fogadták beszámolóját. — A korszerű dugattyús motorok energiájának egynegyede — a konstruktőrök minden igyekezete ellenére —, egyelőre még elvisz. Felhasználva a mechanika alapvető törvényszerűségeit, sikerült olyan új, univerzális formulákat kidolgoznunk — mondotta 'Mikulin —, amelyek lehetővé teszik, hogy a motorok legfontosabb jellemzőit pontos matematikai kifejezésekben fogalmazzuk meg, illetve rögzítsük. — A Volga személygépkocsi 75 lóerős motorja a formulánk szerint történő helyes módosítások végrehajtásával 170 lóerő teljesítményre lesz képes. Ha eltávolítjuk a motor sémájából a dugattyúrudat — mondta az akadémikus —, akkor új korszakot nyitunk a motorépítésben. Már készül az a motor, amelyben a fordulatok tengelyre való átvitele dugattfiúrúd nélkül történik. DELFINHAZ A Fekete-tenger partján több medencéből álló modern „delfinházat” építenek. A legnagyobbat és legkényelmesebbet 30 méterrel a tenger szintje felett, egy szikla tetején helyezik el. A „delfinház” kutatási célokat szolgál: a tudósok itt zavartalanul tanulmányozhatják e rendkívül értelmesnek tartott állatok életét. Tökéletesített műszerek segítsé- gével tanulmányozzák a delfinek hangját, s igyekeznek megfejteni gyorsaságuk titkát. Ötezer éves halászhajó került elő a Szovjetunióban, mely annak idején vesszőből készült. A lelet kultúrtörténet} szempontból világviszonylat, ban is nagyon jelentős. RAKÉTA MEGHAJTÁSÚ GYALOGOSOK Az Egyesült Államokban kifejlesztettek egy rakétát, amelyet a katonák a hátukon hordhatnak és segítségével folyókon, sűrű cserjéken és más akadályokon kelhetnek át. A rakéta szilárd üzemanyaggal működik, amelynek összetételét titokban tartják, A speciális vegyi összetevők vízre reagálnak és 2500 Cel- sius-fok hőmérsékletű gázt fejlesztenek, amely a levegőbe emeli a rakétát és vele együtt a katonát. 7» MOSZKVA „Önkiszolgáló villanyrendőr Moszkva néhány helyén megjelentek a gyalogosok által kezelhető közlekedési jelzőlámpák. Ezek a kisebb járműforgalmú útvonalakon helyezkednek el. Az átkelő gyalogos bekapcsolja a vörös fényt, amely áthaladása után automatikusan kikapcsolódik. Az újításért különösen a rokkantak és az idősebb emberek hálásak, de a gépkocsivezetők is örülnek neki, mivel a „mindenható” villanyrendőr-automata nem tartóztatja fel őket, ha senki sem halad át az úttesten. BALATONKENESE Kibomlottak a „Rákóczi-szilfa“ rügyei Balatonkenesén az erdészek és a természetbarátok minden tavasszal érdeklődéssel figyelik egyik becses természeti ritkaságunk, a Rákóczi- szilfa rügyfakadását. A 600 évre becsült fát néhány évvel ezelőtt megmetszették, törzsének odvait plombával látták el. A Rákóczi-szilfa rügyei most újra kibomlottak.
