Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

19*7. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Hagyományainkhoz hűen TERMÉSZETESSÉG cseng a megfogalmazásban: hagyo­mányainkhoz hűen valóban olyasmit vállaltunk, ami több­let, ami nem a kötelességünk — mondja a lakatos, akivel a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat lakatos- műhelyében az októberi for­radalom ötvenedik évfordu­lója tiszteletére indított, ju­bileumi munkaversenyről be­szélgetünk. Nemcsak műhe­lyükre, a vállalat egészére érti a hagyományokhoz való hűsé­get: a szocialista munka vál­lalata megtisztelő cím birto­kosai — hiszen mindössze há­rom ilyen van az országban! — mint hosszú éveken át, most is tanújelét adják tettre- készségüknek, kezdeményező erejüknek. A jubileumi ver­senyben — a többi között — ß Lakatasműhely darúzhatósá- gának saját erőből történő megoldását, ugyancsak saját erőből a hidraulika javító- műhely felállítását, a fedett raktárterület növelését vállal­ták. A korszerű, csempés, gumii- padlós műhely, ahol a hidrau­likus berendezéseket javít­ják majd, a többet vállalás mellett jó példája annak is, hogyan kapcsolódik a verseny jelentette erő a valóban ége­tő gondok megoldásához. Mert a hidraulika javítás or­szágosan megoldatlan ma még, s a ceglédiek kezdemé­nyezése ezen segít. A verseny, az ötvenedik évforduló tisz­teletére tett vállalások nem­csak Cegléden, a KGV-nél kapcsolódnak ily szorosan a legfontosabb termelési fel­adatokhoz. hanem másutt is. NINCS SZÜKSÉG annak bi- íonygatására, hogy a szocia­lista munkaverseny napjaink­ban mentes mindenféle kira- vntnnUtikától, hogy elenyé- nne a formális öbb a tartalmi xiagodás. Az y és Gépgyár ‘ :eme — a többi ül azt vállalta, ta címet elnyert éllé a másik akozik, a jubi- zakaszban el- ivel. Sokféle .tot is meg kell x.z, de igencsak is aláhúzása. . termelési teendők mel- -«.t igen sok, úgynevezett ap­rómunkát is el kell végezniök: jobb belátásra bírni azt, aki ma még el-elkésdk az épület­karbantartórészlegnél, a má­siknál elérni az itallal kötött szoros barátság felbontását, s így tovább. Az ilyen fel­adatok legalább olyan lé­nyeges vonását adják a jubi­leumi versenynek, mint pél­dául az, hogy a Dunai Kő­olajipari Vállalat AV desztil­lációs üzemében évi feldolgo­zási tervüket hetvenezer ton­na olajjal megtoldják. Éppen e sokoldalúság, a szo­rosan vett termelési, gazdasá­gossági vállalások teljesíté­se, s a nagyon is tág területet felölelő, sok ágra oszló tudat- formáló tevékenység, amelybe beletartozik a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyáregysége merino- előfonodájában dolgozó asszo­nyok rendszeres, maguk szer­vezte politikai eszmecseréje éppúgy, mint a Szentendrei Papírgyár Zó ja brigádjának színházlátogatásai, s ezek együttes érvényre jutása ad­ja meg a jubileumi verseny sok szálból szőtt színét, válto­zatos. de lényegében minde­nütt egy célt szolgáló tartal­mát. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom ötvenedik évfodulója tiszteletére kezde­ményezett verseny jó ala­pokról indult: pártunk IX. kongresszusa valóban nagy­szerű munkasikerek ösztön­zője volt, s a kongresszusi munkaverseny például csak Vác városában több, mint harmincmillió forint terven felüli eredményt jelentett az ipari üzemekben. Jó alapok­ról, szilárd eredmények te­remtette startkőről rugaszkod­tak tehát el a jubileumi ver­seny részesei: munkások és műszakiak, irányítók és ügy­viteli dolgozók. önbizalmat adnak az eddigi eredmények, de — kötelezettséget is jelen­tenek. Ahogy a ceglédi laka­tos mondotta, a hagyományok­hoz való hűség egyet kell, hogy jelentsen a hagyomá­nyok gazdagításával, tovább­fejlesztéséivel, azaz — újabb hagyományok teremtésével. NOVEMBER HETEDIKE a nemzetközi proletariátus leg­nagyobb ünnepe, valóban vi­lágtörténelmi jelentőségű dá­tum. A magyar munkásosz­tály nemes és gazdag forra­dalmi hagyományai, s az építőmunkában elért sikerek alkotta folyamatnak termé­szetesen része csupán a ju­bileumi verseny, de áldozat- készségről, jpyupkásön tudatról tanúskbdő' rész! A valami­kor csak titokban, a mun­kásosztály legjobbjai által megült ünnep egész népünk számára kiemelkedő dátum ma már: a felszabadulást kö­vető esztendők valósággá tet­ték hazánkban a szocializust, s az építőmunkában elért si­kerek sem nélkülözik a for­radalmi tettek nagyszerűségét. Ezért köszönti munkával, jobb és több munkával, kötelessé­gein túlterjedő feladatok vál­lalásával a magyar munkás- osztály a félévszázados jubi­leumot. Mert tudja, hogy munkájával maradandó emlé­ket állít, hogy hagyományai­hoz való hűsége forradalmi tetteinek történetét gazda­gítja újabb fejezetekkel. Mészáros Ottó Budapesti újdonságok Uj, modern vonalú ut­cai órák, vitrines hir­detőoszlopok jelentek meg a budapesti utcákon. A képen: a FÖMO új vitrinje a Mártírok útján (MTI foto) Villanófény Újfajta toborzó Évek óta azonos a gond; ló­val nagyobb az igény az építő­ipari munka iránt, mint amennyit a vállalatok teljesíte­ni tudnak. Nem kivétel ez alól megyénk állami építőipari vál­lalata sem. A huszonötösök — akik mintogy ötszázmillió fo­rint értékű generálkivitelezői feladatot kell bogy teljesítse­nek ebben az esztendőben — ha kétszer annyit tudnának el­végezni, mint amennyit tud­nak, az is kevés lenne. Pest megye igazán nem panaszkod­hat, hogy szűkén mérik számá­ra az ipari és egyéb építke­zéseket, de ez az öröm az emlí­tett gond forrása is. A vállalat irányítói dicséretes módon már az elmúlt években is sokat tet­tek azért, hogy — a többi kö­zött — kellő létszám biztosításá­val is növeljék teljesítőképessé­güket. A télen például más megyék építőipari vállalatainak dolgozóit foglalkoztatták, úgy szervezték a munkát, hogy a i zordabb időjárás se akadáljToz- za tevékenységüket­Most, az igazi nagyüzem” kezdetekor még több emberre van szükség. A vállalat tehát — ahogy azt az igazgató elmon­dotta — ismét megpróbálkozik új munkaerők toborzásával. A bányavidékek felszabaduló munkásainak kínálnak kereseti lehetőséget, nem is rosszat. Az elmúlt hónapokban végrehajtott intézkedések — így például a munkahelyi pótlék — növelték az építőmunka anyagi megbe­csülését, s ez jótékonyan érez­teti hatását. Az újfajta toborzó azonban azért is más, mint az eddigiek, mert — ahogy azt a vállalatnál hangsúlyozzák — nem szerencsevadászokat, ha­nem olyanokat szeretnének so­raikba hívni, akik valóban épí­tők akarnak lenni. Olyanokat, akik szakmát látnak benne, s nem pusztán kényszerű kenyér- keresetet. Ez az igényesség jó dolog. Jó, mert növeli az építő­munka becsületét, rangját, s hozzásegít ahhoz, hogy tovább j növekedjék a vállalat törzsgá.r- dájának aránya. Mert az jelen­leg „csak” ötven százalék . . .! <m. ©.) | MÁTÓL: a iák is A BUDAPEST KÖRNYÉKI KERTGAZDÁK LEGNAGYOBB ÖRÖMÉRE EGYIK NAPRÖL A MA- SÍKRA virágba BORIIÉT AK A GYÜMÖLCSÖ­SÖK. AZ ENYHR TÉL NEM TETT KART A RÜ­GYEKBEN, A VI­RÁGZÁS GAZ­DAGNAK MOND­HATÓ. Ki javítsa a hűtőgépet, az olajkályhát? Monopólium a gázkészülékek körül Milliós beruházások a KISZöV-nél összesen hat és fél millió- j ba log kerülni , az ócsai szolgáltatóház befeje- ! zése, a dabasi átalakítása, az j aszódi, a nagykőrösi, a mono- j ri és a veresegyházi korszerű- j sítése. Ebből a pénzből létesí- lenek Kiskunlacházán autó- j szervizt, míg a jövőre üzembe j lépő szentendrei autószerviz j újabb két és fél millió forint S beruházást jelent. Egymillió forintból Vácott építenek szol­gáltatóházat, a tanáccsal kö­zösen. A területkijelölés meg­Boros Gyuláné, a KlSZÖV Pest megyei elnöke önmagu­kat olyan futóhoz hasonlítja, aki soha nem ér célhoz. De hozzáfűzte, hogy ez a jó, mert így mérhetik le az emberek anyagi gyarapodását és ennek az igénynek köszönhetik a nagyarányú hálózatfejlesztést monopóliuma Elképzelhető, milyen hosszadalmas kdvámi, amíg egy kis faluban a hibás készülék visszajut a gazdájá­hoz; vagy az olajkályhák: mg még egyetlen üzemünk, a da­basi foglalkozik csalt javítá­sukkal, és az erőltetett tempó mellett sem győzi. A hűtőgé­pekről nem is szólva, ame­lyeknek használata szintén ro- hamos gyorsasággal terjed s egyelőre csak Cegléden vállal­hatjuk javításukat Nehezíti a helyzetet, hogy kevés a spe­ciális képzettségű szakembe­rünk, aki megfelelő minőségi munkát végezne. k. m. Régi helyett — csapa új Versenyfutás a vásárlóért Levél az Otthonnak Válasz Gödöllőre Divat lett s gyakorlat a jel­szó: régit ad, újat kap. Mi van a reklámmondat mögött? Az Otthon Áruház és a Divat- csarnok igazgatója, Kalmár Györgyné egy kicsit gondolko­zik, mielőtt választ adna. — Hosszú a lista, nem tu­dom mit említsek. Lényeg, hogy a vásárló a hűtőgéptől a csillárig és fényképezőgépig csaknem minden háztartási gépét, vagy bútorát hozzápk hozhatja. Átvesszük ezeket és ellenértékeként vásárlási utal­ványt adunk, amelyet az áru­házban kapható bármilyen cikkre beválthat a vevő. — Miért jó ez az áruház­nak? — Azért, mert növekszik a forgalom. Azt is mondhatnám, harcolunk a vevőért. Az a vá­sárló, aki minden lehetséges szolgáltatást és kényelmet megkap, szívesen tér vissza a megszokott helyre. Nem ritka­ság, hogy a kapott ellenérték dupláját, vagy többszörösét is elkölti nálunk új cikkekre. A vásárlónak előny, hogy túlad­hat olyan holmin, amely már nem felel meg igényeinek. Az igazgatónő asztalán levél fekszik. Faragó Ferencné gö­döllői lakos kérdezi, hogyan vehetne részt az akcióban. S ez sok főváros környéki, Pest megyei embert érdekel. Vá­laszként ez mondhatjuk: a cserének egyetlen hát­ráltatója a szállítás. Az április 1-től induló darab­áru forgalom — amely Buda­pestet és Pest megye vala­mennyi települését összeköti, az 1. AKÖV teherkocsiival — ezt is megoldja. A cserének akadálya nincs, mégsem árt, ha előtte érdeklődik a csere­holmit hozó vásárló. történt, az ottlevő házakat szanálták. Visegrádon a ME- SZÖV-vel közösen építenek kombinátot: fodrász, ci­pész, szabó, fényképész és tv- rádiójavító lesz,, benne. A legjobban ellátott megye Tíz és fé1 A meglevő üzletek kor­szerűsítésére további fél­milliót szánnak, s ugyanennyit a túrád szolgál- ! tatóházra. Az építőipari telep­helyek korszerűsítése hétszáz­ezer forintot igényel, amivel a lakosság kislakásépítési akció­ját segítik elő. A sort a gép- kocsipark növelésével fejezik be, amivel gyorsabbá, mozgé­konyabbá válik tevékenysé­gük. — Ha ezek az új létesítmé­nyek működni kezdenek, el- ! mondhatjuk, hogy alapvető j feladatainknak a városokban j és a nagyobb községekben j már megfelelünk — folytatta Boros Gyuláné — Azért ma- j rád még elég gondunk. Szinte naponta jelentkez­nek az új igények. Itt vannak például a gázké- | szülékek. Mind több van belő­lük s javításuk a gázművek 1 új gázfog - fél év Tíz és fél ezer uj xrest me­gyei fogyasztót kapcsolnak be az év első felében a gáz­szolgáltatásba. A Pest me­gyei Tanács VB kereske­delmi osztályán újságolták a jó hírt, s hozzátették: a gáz­palackok cseréje még né­hány esztendeje is nagy gon­dot, szállítási nehézségeket okozott a fogyasztóknak. Az­óta — a cseretelepek há­lózatát tekintve — a leg­jobban ellátott megye let­tünk, de ez évben is szá­mos új telep épül. A keres­kedelmi osztály az igények­nek megfelelően, újabb bol­tokat jelöl ki gázkészülékek árusítására, hogy ezzel U megkönnyítse beszerzésüket. A másik emberélet A gyilkos most előttem áll, szemben a bírósággal. A gyil­kos a tárgyalás előtt az előtér­ben ült. Ott voltak a szülei is, de a fegyőrök — a szabályzat szerint — nem engedték, hogy szót váltsanak. A gyilkos — Kurdi István, 31 éves váci la­kos. Kurdi 1966. július 5-én meg­ölte a feleségét. Négy kisgyer­mek anyját, aki még sokáig élhetett volna, s aki sokat ad­hatott volna abból a pótolha­tatlan valamiből, amit úgy hívnak, hogy anyai szeretet. A bírónak most a gyilkos életéről kell döntenie. Nyersen fogalmazva: az a kioltott élet, s a kioltáshoz fűződő tények összessége elég értékes, sú­lyos-e ahhoz, hogy kioltsák ér­te ezt az életet. ★ Kezdődik a tárgyalás. Kurdi elismeri bűnösségét, de az elő­re eltervezettséget tagadja. És a bíró kérdéseire elmondja életét. Főleg az utóbbi éveket, amelyek most néhány percbe sűrűsödnek 1966. július 5 este. Elmondja azokat a per­ceket, amelyek — előtte bár­mit is tett volna — most a legfőbb jellemzőjévé válnak. Ez a lényeges pont, innen kell minden szálat kibontani, fel­fejteni. Kurdi alkudozik. Nem azzal, hogy sírva kegyelmet kér, ha­nem azzal, hogy önmagát ér­tékesebbnek és feleségét a va­lóságnál értéktelenebbnek igyekszik beállítani. ★ A tanúk szerint Kurdi ré­szeges, munkakerülő volt, s a becsülettel dolgozó asszony tartotta össze a családot. Sze­rintük Kurdi teljesen alapta­lanul volt féltékeny feleségé­re, alaptalanul verte. Szerin­tük az asszony nem ivott — szerintük Kurdi volt a hibás mindenért. Kurdi ismét a maga véle­ményét mondja. A tényeket, amelyekről csak ő tud. A fél és negyed tényeket, amelyek csak az ő személyiségében le­rakódva váltak egészekké. De hiába mondja mindezt, a ta­núk a szemébe nézve cáfolnak. Cáfolnak, mert ismerték az áldozatot. Cáfolnak, mert amit mondanak, azt biztosan, tény­szerűen tudják. És cáfolnak — hiszen Kurdi az ő szemük­ben már nem Kurdi. Kurdi: már egy tett, amelynek ez a barnahajú, kis arckoponyájú, középmagas férfi a megjelené­si formája. ★ A halott: lezárt múlt. A ha­lott: befejezettség. De Kurdi még él, még sok mindent csi­nálhat, a szünetben bilincses kézzel ehet abból a sütemény­ből, amit az anyja hozott. A bíró megengedte: beszélhet is az anyjával. És este a börtön- cellában szorongva gondolhat arra, hogy ha nem szakad le a kötél, amire a gyilkosság után felakasztotta magát, már ré­gen túl lenne mindenen. Már ő sem érezne semmit, a saját kezével elkövetett bűnt a sa­ját kezével torolta volna meg. De a kötél leszakadt. Az al­kalom, hogy az életért életet adjon cserébe, végérvényesen megszűnt. Most már csak el- vehetik az életét. Most már kell az élete. Még — ha időt­len évekre ítélik —, akkor is kezdhet valamit. Valamit, amiért érdemes alkudni, más tényrendszerezéssel, kisebb- nagyobb nememlékszemmel, elhallgatásokkal. //////////////////////« Folytatódik az alku. Az igazságszolgáltatás, amely ha­lállal is büntethető bűnt mond Kurdira a vádiratban, orvo­sokat is küld hozzá. Megvizs­gálják: Kurdi emberi akarata megállíthatta volna-e az első késszúrásról, aztán a további kilenc szúrásról rendelkező idegparancsot? Hiszen, ha tel­jes értékű ember, akaratával köteles Lett volna visszafogni a megránduló és újra megrán­duló izmokat. De nem teljes értékű ember. Még a szigorúan ítélkező el­meorvosok is azt mondják: primitív személyiség, korlá­toltság. És azt is megállapítja a bíróság, hogy nem gyilkos­sági tervvel várta meg akkor feleségét. Azért várta, hogy megkérje: jöjjön vissza hozzá a gyerekekkel, s fogadkozott, keresni fog, kevesebbet iszik majd, hogy jusson ennivaló a gyerekeknek. Am az asszony már ismerte férjét. Az asszony nemet mondott. ★ Mérlegelt a bíróság. Kurdit tíz évre ítélték. A bíróság fi­gyelembe vette Kurdi enyhítő körülményeit. Sajnos Kurdinénak nem volt lehetősége, hogy ott, a vác- gombási buszmegállóban férje elé tárja a maga enyhítő kö­rülményeit. Murányi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom