Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

gt^irfap 1967. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Arany János emlékünnepély A Pest megyei Tanács, a TIT és a Pedagógus Szakszer­vezet megyei Bizottsága pén­teken, a fővárosi művelődési házbán emlékünnepélyt ren­dezett Arany János születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen ár. Bene­dek Marcell Kossuth-díjas, nyugalmazott egyetemi tanár és ár. Lengyel Dénes, a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum főigaz­gatóhelyettese emlékezett meg a költő életéről és munkássá­gáról, majd neves művészek Arany-verseket, dalokat adtak dp. SACI A Kecsekeméti Konzervgyár eperből és sárgarépából ké­szít, frissítőkkel bővíti az üdítő italok választékát. A sárgarépából előállított, cit­rommal ízesített üdítő italt 9Saci” néven hozzák forga­lomba. Gazdag vitamintartal­ma miatt főleg gyermekek­nek ajánlják majd. A gyü­mölcsből készült frissítőkből hatmillió palackkal gyárta­nak. ÉRD, 67 Minaret és mozi Érd ritka műkincsekkel rendelkezik. Ezeknek a kin­cseknek azonban nincs gazdá­ja. A Kutyavár pusztuló rom­jai Mátyás király emlékét őr­zik. Az érdi várkastély, amely­ben valaha II. Lajos király, évszázadokkal később Jókai Mór is vendégeskedett, teljes épségben vészelte át a máso­dik világháborút, ma azon­ban félig romokban hever. S alig kőhajításnyira a kastély­tól, kicsiny tér közepén árvál­kodik a XVI. század második felében épült, tizenöt méter magas török minaret, amely­ből ezenkívül csupán kettő — Pécsett és Egerben — ta­lálható az országban. A pécsi is, az egri is nevezetes ide­genforgalmi látványosság. Az érdi minaret sorsa azonban mostoha. Az idő kikezdte, kúpja hiányzik már. A község nem tudja megóvni, nincs pénze rá. — Tavaly ígéretet kaptunk a Műemlékvédelmi Felügyelő­ségtől, hogy rendbehozzák — mondja Birinyi Ferenc, a ta­nács elnökhelyettese. — Még­sem történt semmi... A kultúra ügye a mi falunkban valahogy min­dig hátul kullog... A műve­lődési ház építésének még a reménye is eloszlott már esz­tendőkkel ezelőtt Azt mond­ják, Pest itt van a szomszéd­ban. Ez igaz. Mégsem old meg semmit. Ha színházba akar menni az ember, az utol­só vonatot már nem éri el. Marad a szürke busz. De az közel húsz forint, oda-vissza. Ez a dolog egyik oldala. A másik: a dolgozó ember, ha egyszer késő délután haza­jön, nem szívesen utazik visz- sza még egyszer. Még a fiata­lok sem. Ez az igazság. Keres­sük a megoldást, keressük, de szegények vagyunk. Az idei községfejlesztési alapból száz- ötvenezer forintot tartaléko­lunk egy ház megvásárlásá­ra. Terveink szerint abba köl­tözne a könyvtár, amely je­lenleg egyetlen csöppnyi szo­bában szorong itt a tanácshá­zán, tizennyolcezer kötetével! 400 előadás, 70 ezer hallgató Utazások bel- és külföldre 35—40 százalék fiatal Az IBUSZ—TíT ország-világjárók baráti körének rendezvényei Az utazások iránti vonzóerő egyre növeli az IBUSZ-TIT Ország-Világjárók Baráti Kö­re táborát. A mozgalom egyik fontos eszközévé kezd válni a szocialista idegenforgalomnak. A népszerű előadások, a csalá­dias klubrendezvények, és nem' utolsósorban a baráti vi- szbny, ami az ország-világjá­rók között az utazásokon, ren­dezvényeken kialakul, nagy családdá formálja, alakítja a mintegy 17 ezer tagú társa­ságot. A baráti kör csoportjai klubszerűén tömörítik tagságukat. Egy-egy hosszabb-rövidebb út előtt szemléltető előadásokon keltik fel az érdeklődést a TIT kitűnő előadói — általában földrajz-, történelemtanárok — az útirány szépségeire, érde­kességeire. Az útiélményeket fotók, diavetítések, esetenként egy-egy zeneszám színesítik. Az előadások népszerűségét bizonyítja, hogy a tavalyi idényben 400 előadás hang­zott el mintegy 70 ezer hall­gató előtt. Budapesten 20 esoport működik, vidéken pe­dig 21 városban barátkoz­nak klubszerűén és utazgat­nak az ország különböző vi­dékeire, vagy külföldre a ba­ráti kör csoportjainak tagjai. örvendetesen sok fiatal jelentkezik évről évre: ma már a tagság 35—10 százaléka az ifjabb kor­osztályhoz tartozó. Az elmúlt idényben sok disz­nótoros ebédet, vacsorát fo­gyasztottak a téli országjáró autóbuszok utasai, a tél örö­mei közé sorolva ezeket a vá­rosnézésekkel egybekötött gasztronóm élvezeteket is. Másfajta örömöket nyújtottak viszont a többi évszakban ren­dezett utazások, mint pél­dául a Töltsön egy hetet Vas megyében, a mohácsi búsó- járás, a nagyvázsonyi lovas­játékok, az Aranyhomok ün­nepségek. Meg kell. emlékezni arról a három idegenforgalmi könyv- kiállításról is, amelyet a Pa­noráma Idegenforgalmi Szer­kesztőséggel közösen rendezett a főváros három különböző művelődési otthonában az IBUSZ—TXT Ország-Világjá­rók Baráti Köre. A nagysikerű könyvkiállítást, amelyet több ezren tekintettek meg, a vidé­ki csoportok kívánságára az idén több városban vándorki­állításon mutatják be. Az idei tervek minden ed­diginél többet ígérnek az ország-világ járóknak: a program az idegenforgalmi világévet, a Szovjetunió félév­százados jubileumát is felöleli. Az idegenforgalmi világév ke­retében az Ország-Világjárók^ Baráti Köre elsősorban azokat az új hazai alkotásokat mu-^ tatja be előadások és társas- utazások keretében, amelyek ^ az elmúlt 22 év alatt létesül-^ tek. A műemlékvédelem, a vá- ^ rosfejlesztés, a haladó hagyó-S mányok lesznek fő témái rendezvényeknek. Üj arboré- ^ tumok, rezervátumok, és eddig ^ pesten és vidéken élménybe­számolókat tartanak majd a csoportok tagjai, A SZOT, a Népművelési In­tézet, a művelődési házak min­denütt beépítik a baráti kör programját a művelődésügy terveibe. A kultúrotthonokbáií az IBUSZ tájékoztató szolgá­latot létesít az idén, ezzel is segítve a lakosságot, hogy uta­zási ügyekben könnyebben el­igazodhassál A baráti kör sokat utazó tagjainak újabb kedvez­ményeket nyújtanak az idén. Az útiköltség nagy része meg­térül, hiszen tíz idei utat igazoló tag 2000 forintos, öt utat megjárt pedig 1000 forin­tos utalványt kap újabb or­szágjárásokhoz. A jelek sze­rint az év végéig már húszezer tagot számlál majd az Ország- Világjárók Baráti Köre. I Ha sikerül a vásár, a házban nemcsak a könyvtárat, hanem legalább egy-két klubhelyisé­get is szeretnénk berendezni. Az is jobb lenne a semminél... A művelődés, a szórakozás igénye valóban jogos. Ha mű­velődési házra nem is telik egyelőre, klubokra szükség van minél előbb. Igaz, már több mint két­ezer televizióelőfizetót tar­tanak nyilván a községben, de a televízió sem old meg mindent. A lakosság a kocs­mákon kívül ma még alig talál itt Érden másfajta szó­rakozást. Egyik öt esztendővel ezelőtt írt riportomat mutatom az elnökhelyettesnek. A meg­sárgult újságban néhány sor aláhúzva. „Most már megvan a re­mény, hogy a jövő év (1963! A szerk.) márciusában hoz­záfognak a négyszázötven fé­rőhelyes, széles vásznú film­színház megépítéséhez...” — Igen, akkor úgy gondol­tuk mi is ... — mondja Birinyi Ferenc hosszú hallgatás után. Aztán kifakad: — Azóta sem épült fel a mozi. Pedig ... Mindössze három keskeny- filmes mozink van jelenleg, összesen ötszáz férőhellyel. Tudja, mit jelent Pestre já­ró emberek számára egy százötven embert befogadó, keskenyfilmes, korszerűtlen mozi? Szinte a nullával egyen­lő... Iratokat tesz le elém az asztalra. — Már megvan a terv. Az új mozira. Kivitelezésére hat és fél millió forintot kapunk. Már erre az esztendőre két­millió forintunk van az épít­kezés elkezdésére. „Mindent tudó“ szerszámkészlet - kempingezőknek A Kéziszerszámgyár szegedi gyáregységében megkezdték a „Mindent tudó” kemping szer­számkészlet sorozatgyártását. Már öt megyei vasnagykeres­kedelmi vállalat rendelt be­lőle. A készlet mindössze három egységből áll, de legalább tíz különböző műveletre alkal­mas. Az univerzális balta a fahasogatáson kívül használ­ható sörnyitónak, csavarhú­zónak, fűrésznek, szöghúzó­nak stb. Ugyanennek a baltának a nyele egy mozdulattal átsze­relhető a másik két szerszám­ra: az ásóra, vagy gereblyére. Az idényre ezer ilyen gar­nitúrát gyártanak és ízléses csomagolásban, műbőr tasak- ban hozzák forgalomba. Vaddisznók szigete A Dráva egyik kis szigetén — a Vajszló térségében levő János-szigeten — valóságos vaddisznó-paradicsomot fedez­tek fel a vadászok. A mindössze 60 holdas területen 40—50 vaddisznó tanyázik állandóan, ami rendkívüli vadsürűség- nek számít. A szigetet borító fiatal, szinte áthatolhatatlan erdő, ideális búvóhelyet nyújt az állatoknak, és mivel ritkán vetődik erre vadászember, zavartalanul szaporodhatnak. A sziget mintegy bázisul szolgál a vaddisznóknak. Innen ruc­cannak át a magyar és jugoszláv területre, s ha veszély fenye­geti őket, ide húzódnak vissza. Érdekes egyébként, hogy a Dráva magyar oldalán éppen 10 évvel ezelőtt tűntek fel az első vaddisznók. ÁpRiLiSi tRéFa Látszólag tehát egyenesben vagyunk. A valóság azonban más. Most már nemcsak tervünk, pén­zünk is van, csak éppen nincs, aki felépítse! Furcsának ta­lálja? Pedig igaz... Éppen a napokban olvastam az önök újságjában, hogy a Beru­házási Iroda most az Érdi Építőipari Ktsz-nél kopog­tat, hogy vállalná el az épít­kezést. Persze, ehhez is az Építésügyi Minisztérium en­gedélye kellene... Gond gondot követ. Megol­dás pedig még nincs. Egye­lőre ... Prukner Pál — Miért pont ma kaptam meg a kinevezé Pardon, tévedés! Cipővásárlás-ss/ss///ssssss/ssss/ssssssssss/ssss//sssss/s/f/ss/ssss//sssssrssrsrsssssssssssss/rs/ssssssss7fssfsssssss/ssssssssssss/ss/sssss//sssss/s. ritkábban látogatott tájvédel- ^ mi területek szerepelnek az ^ íiti nrncrríimhnn A S7/wietnníó sasággal karöltve, minden hó- ^ napban egy-egy előadásra ke- ^ rül sor Látogatás szovjet ba- $ rátáinknál címmel. Ezek előkészítik az ország­világjárókat a Szovjetunió­ba tervezett társasutazá­sokra. Az utazásokat követően Buda-s & OVO DA - ÜLLŐN Hideg-melegvíz, gyümölcsös a kertben Nevezetes nap lesz ez a mai Üllő történetében. A lakosság évek óta várja, hogy a megle­vő mellé új óvodát építsenek. Most végre, a Gyöngyvirág té­ren megnyílik a 75 személyes óvoda. A község 250 ezer forintért ttvett egy felvonulási épüle­tet. Póthitelből és további I özségfejlesztési hozzájáru­lásból idén elkészült a mo- f.em, hideg-meleg folyóvízzel ellátott óvoda, amelyben a ve­zető óvónőnek szolgálati lakás is jutott. A gyerekeket 25 ezer forintért vásárolt új játékok sora fogadja. Még arra is gon­doltak, hogy sok friss gyü­mölcsre lesz szükség. Ezért a nagy kertben 60 gyümölcsfát ültettek. A kerítés mentén 120 akácfa lombja védi majd a játszókat a perzselő napsuga­raktól. Az óvoda mélyfúróit kútja a környék egy részét is ellátja folyóvízzel. Beauj olais Gyurka Párizsban járt. Négy napig, negy­venéves fővel, életében először. Szédítette a Concorde tér autóáradata, alkudott a Samari- tain-ben, bámulta a Musée Grévin viaszcso­dáit, kóstolt crevette-t, álldogált a kuiyate- metőben Rin-Tin-Tin sírja előtt, eltévedt a Bois de Boulogne-ban. Felfedezte a francia fővárost. Barangolás közben egy kis italboltra akadt, a Rue du Commerce közelében. Nem kocsma, talponálló volt, még családi vendéglő sem. Kizárólag bort árultak itt, francia bort, pa­lackban. Tábla hirdette a tulajdonos nevét: Yves Lagrange Barátom bement az üzletbe. Köszönt. Kö­szöntötték. Gimnazista franciasággal, budai kiejtéssel érdeklődött: — Avez-vous vin? ... Kaphatok bort? A pult másik oldalán kevés fogú, ritkuló hajú, alacsony férfi állt. Gabin-film epizódis­tájához hasonlított. Pergő szóval, gesztiku­lálva ajánlotta portékáját. — Parancsoljon, jeles, északközép vidéki vörös Beaujolais-t... Ajánlhatok kitűnő dél­nyugati fehér Gironde-i Medoc-ot... Ebéd előtt jó a keleti ermitagei szalma, sült után a déli muscat de Rivesaltes... Remél­hetőleg, vacsorához ön is délközépi könnyű, finom Marcilloc-ot szokott... Barátom az ismeretlen nevektől kábultan bólintott. A borföldrajz folytatódott. — Az Entre-deux-mars-i javítja a gyom­rot, a Las Palus-tól aludni fog, a Cote-d’Or kedvet ad a szerelemhez... A pesti pénztárcájú Gyurka közbevágott: — Kérek egy üveg olcsó aramont és egy Beaujolais-t... Meg adjon a Cote-d Gr-ból is... Ajándék lesz... Hazaviszem. A szolgálatkész emberke csomagolni kezd­te a butéliákat, gondosan, közben barátságo­san c érdezte: — Honnan érkezett ön? — Magyarországról, Budapestről... — Áh, Budapest! — a pöttöm polgárkán ^ rögtön látszott, a városnév nem ismeretlen. § — Oh, Budapest! Gellért-hegy! Citadella! A ^ Vár! Valóban királyi palota. A pakolást egy pillanatra sem hagyta abba, $ a selyempapírost vékony aranyzsineggel kö~ ^ tötte át. — A Vigadó gyönyörű! A Margitsziget^ hangulatos! És a maguk Szajnája, a Duna ... ^ — ujjaival mutatta a levegőben. — Hat ^ híd __Ugye, jól emlékszem? — Diákként ^ f újta: — A pályaudvarok: Keleti, Nyugati, s Déli, Rákos, Kelenföld, Csepel, Budafok... S Ábrándosán elmosolyodott, kihúzta magát,% szinte megfiatalodott. — Láttam, tudom, nem felejtem el... — ^ fütyiirészni kezdett egy soha nem hallott § pattogó melódiát. — Budapest az ifjúság! § Az apró borászt Gyurka hirtelen megsze- ^ rette, barátjának érezte, örült a találkozás- ^ nák — egy franciával, aki Párizsban '------1 k P estet. Faggatta. — Meddig volt nálunk? És mikor? s Monsieur Lagrange udvariasan, magnbizto san válaszolt: — Nem jártam soha városukban, uram — ^ csak a városuk felett. BombázÓTepülőgépen... ^ 1944-ben... Bevetésen... Caporal voltam. § Három kitüntetést kaptam és a becsületrendé szalagját... Becsület... Dicsőség... Szép é időle... A Gabin-film epizódistája számolt, blokkolt. ^ — Nyolc frank, hetvenöt centimes.. Átvette a pénzt, visszaadott, 25 centimest. ^ Nyújtotta az üvegeket. Meghajolt, az ajtót is § kinyitotta Gyurka előtt. — Fogyasszák italomat egészséggel... S ha ^ Párizsba látogat, uram, • mindig nézzen el ^ hozzám. Ajánlom barátainak, honfitársainak.é — Nyájasan integetett: — Ugye, nem 1 elejti ^ el: Yvés Lagrange. Az összeadásnál — hiába, az emlékek fel-§ kavarják az embert — tévedett. Egy frank és ^ zenkét centimessei többet számított. § László Miklós § Kép — szöveg nélkül Vicces vízmüvek Kép — szöveg nélkül (Kertész László rajzai)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom