Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

«IT SfECrEf

írlap

ige1!. ÁPRILIS 21.. PÉNTEK

Megkezdődött a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról)

díjazási feltételeket, szociális és nyugellátást élveztek, mint a szövetkezet tulajdonosai, a tagok. Azok a változások, amelyek a közelmúltban a szövetkezeti nyugellátásban és szociális ellátásban a tagok javára bekövetkeztek, jelentékenyen hozzájárultak ennek a feszültségnek a feloldásához. Lehetővé válik, hogy — az alkalmazottak szerzett jogainak sérelme nélkül — fokozatosan megszűnjön a tagok és az alkalmazottak helyzetében kialakult feszültség.

— Általános kívánság, hogy az új helyzetnek megfelelően kell meghatározni a termelőszövetkezeti vezetés szabályait és rendszerét is. Kívánatos, hogy növekedjék a közgyűlések szerepe az alapvető döntések meghozatalában, mód nyíljék a vezetőség feladat- és hatáskörének megfelelő rendezésére is.

A jövőben is szükségünk van a háztáji gazdaságokra

— Általánosnak tekinthető szövetkezeteinkben az az igény is, hogy az új szabályok élet- beléptetésével hatékonyabban szerezzünk érvényt a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos politikánknak. Ez feltétlenül helyes, hogy a jövőben is szükségünk van a háztáji gazdaságokra. Javasoljuk, hogy az eddigiektől eltérően minden olyan szövetkezeti tag, aki

írt murukakötelezettségét, jogosult legyen legalább 800, legfeljebb pedig 1600 négyszögöl háztáji földre. Igazságosnak tartjuk, hogy azok a szövetkezeti tagként dolgozó asszonyok, akik becsülettel elvégzik a rájuk háruló feladatokat a közös gazdaságban — ha a férjük máshol dolgozik is — ugyanakkora háztáji földet kapjanak, mint a többi szövetkezeti tag.

— Az eddigi tanácskozások egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a háztáji föld juttatását — sokkal inkább, mint eddig — a közösben végzett munkától kell függővé tenni. Ezért törvényben javasolják kimondani, hogy a nyugdíjasok, a járadékosok és a tartósan munkaképtelenek kivételével — csak azokat illesse meg háztáji föld, akik eleget tesznek a közgyűlés, illetve a vezetőség által meghatározott munkakötelezettségüknek. Hasonlóképpen rendezésre vár a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföld-jogosultsága és indokoltnak látszik, hogy törvény mondja ki: a termelőszövetkezeti alkalmazottak il- letményföldje kevesebb legyen, mint a tagok háztáji földje. A háztáji állatállomány nagyságát illetően javasoljuk, hogy ezt továbbra is az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet keretei között állapítsák meg.

— A közös és a háztáji gazdaságok sokrétű kapcsolatát a tagok és a népgazdaság érdekeinek megfelelően továbbra is szerves egységként kell

oiyan szovewtezieii ua.^, cuvi . id i

teljesíti a közgyűlés által elő- | kezelnünk.

A szövetkezeti gazdaságok tevékenységi köre

Bizonyos, eléggé széles

— Az utóbbi évek fejlődésével kibővült a szövetkezeti gazdaságok tevékenységi köre. Akadályozná az egészséges és ésszerű fejlődést, ha a szövetkezeteket csupán szántóvető, kertészkedő és állattenyésztő gazdaságoknak tekintenénk és megtiltanánk, hogy terményeik, illetve termékeik feldolgozásával, értékesítésével és különféle szolgáltatásokkal foglalkozzanak. Kívánatosnak látszik, hogy a szövetkezetek a jövőben minden olyan mezőgazdasági termék feldolgozásával foglalkozhassanak, amelyek a belföldi ellátás javítása és az exportigények kielégítése szempontjából szükségesek.

— A szövetkezetek tevékenységi körének bővítésével kapcsolatban nem feled- kezhetünk meg olyan üzem- ^ ágakról sem, amelyek valójá- S ban nem mezőgazdasági jel- | legűek, de ésszerű, hogy a sző- § vetkezetek is foglalkozzanak ^ velük. Ilyen a fafeldolgozás, | a mészégetés, a kő- és homok- 1 bányászás, a fuvarozás és kü- | lönféle, úgynevezett szolgál-1 tató tevékenység.

zetek.

körűen elterjedt félreértéssel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a garantált munkadíjazás nem jelent feltétlenül és kizárólagosan pénzbeli- díjazást.

A földhasználat és földtulajdon

egysége

— A szövetkezetek használatában levő földek 58 százaléka a tagok, 22 százaléka az állam, 20 százaléka pedig nem szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tulajdonviszonyok ilyen megoszlása önmagában xs zavarja a szövetkezetek nagyüzemi földhasználatát. Az élet olyan megoldást követel, ami a nagyüzemi földhasználat és földtulajdonos egységének kibontakozását segíti elő. Ilyen megoldás az, ha lehetővé tesszük a szövetkezeti használatban levő földek szövetkezeti tulajdonba vételét, megváltási ár ellenében. Fontos az is, hogy föld tulajdonosa részére választási lehetőséget biztosítsunk. Maga dönthessen abban, hogy földjével együtt belép-e a szövetkezetbe, és akkor tulajdonában marad a föld, vagy kívül álló marad, és akkor a föld — a megváltási ár ellenében — a szövetkezet tulajdonába kerül.

Demokratizmus

— A szövetkezeti mozgalom demokratizmusának fejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Területi Szövetségek között, valamint e két testület és a szövetkezetek között ne legyen alárendeltségi viszony.

— Sem az Országos Tanács, sem a Területi Szövetségek nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni akarjuk azoknak a szerveknek a számát, amelyek beleszólnak a szövetkezetek működésébe.

— A szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek kialakulásával és a szövetkezetek önállóságának fokozódása révén megváltozik a Szövetkezetek és az úgynevezett külső szervek kapcsolata. Megszűnnek többek között a tanácsok gazdasági irányítási operatív funkciói, módosul a szövetkezetek és a bank viszonya, a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fejlődnek tovább, úgy, ahogy az új gazdaságirányítás elvei meghatározzák.

Javasoljuk, hogy a kongresszus határozatban kérje az országgyűléstől új, szövetkezeti törvény és új földjogi törvény megalkotását

Az elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetőséget ad arra, hogy intézményesen elősegítsük a demokratizmus i további megerősödését a szövetkezetek életében és munkájában. Ezt u célt szolgálja az az egész országban helyesléssel fogadott javaslat, hogy szövetkezeteink hozzanak létre társadalmi-képviseleti szerveket. Azt akarjuk, hogy ezek a társadalmi-képviseleti szervek elhárítsák az akadályokat a szövetkezeti gazdálkodás

erősítésének és fejlesztésének útjából. A szövetkezeti képviseleti szervek létrehozása egybefonódik a munkásosztály és egész társadalmunk érdekeivel, azzal a közös érdekkel, hogy minél előbb teljesen felépüljön hazánkban a szocializmus

. Ilyen alapon javasoljuk a kongresszusnak, hogy válassza meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is.

— Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé, s figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást is. Állásfoglalásainkkal, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát, parasztságunk fel- emelkedésének, szocialista társadalmi és gazdasági rendszerünk építésének ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét — mondotta befejezésül dr. Di- mény Imre.

Dr. Nagy Sándor beszámolója

Dr. Dimény Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a kongresszus előkészítő bizottságának titkára tartott beszámolót a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségei működésének irányelveiről.

Hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek társadalmi, képviseleti szerveinek létrehozását szükségessé teszik a termelő- szövetkezetek működésének, gazdálkodásának a gazdaság- irányítási rendszer reformjával kialakuló új feltételei, s ezzel kapcsolatban különösen a termelőszövetkezet önálló vállalati gazdálkodásának kialakítása, erősítése. A szövetségek feladata lesz a hatékony szövetkezeti érdekvédelem is olyan, még ma is gyakori esetekben, amikor egyes állami vagy szövetkezeti vállalatok a termelőszövetkezeteket a jogtalan vállalati nyereség és a prémiumnövelés szabad vadászterületének tekintik.

Az előadó azután arról beszélt, hogy a szövetségektől sok helyütt szinte valamennyi hiba, fogyatékosság azonnali megszüntetését várják. Ezt az igényt azonban a képviseleti szervek csak fokozatosan, szervezetük, működési körük,

személyi állományuk és munkamódszerük kialakítása után tudják kielégíteni.

Továbbiakban a területi szövetségek feladatköréről beszélt. Majd rámutatott: ajánlatos azt az elvet követni, hogy a területi szövetségek egy-egy megyén belül gazdasági körzetenként alakuljanak meg. Ugyanígy kívánatos, hogy egy-egy területi szövetségben legalább ötven, de legfeljebb száz szövetkezet vegyen részt.

Dr. Nagy Sándor befejezésül hangsúlyozta: az országos

kongresszus, a termelőszövetkezetek területi szövetségei mind célkitűzésükben, mind működésük demokratizmusában, s munkamódszereikben egységes rendszert alkotnak. A termelőszövetkezetek szövetségeinek ez a rendszere szerves folytatása a magyar szövetkezeti mozgalom lenini elveken nyugvó hagyományainak, ezekre épül és ezek továbbfejlesztését jelenti.

A beszámolók után megkezdődtek a küldöttek felszólalásai.

Ebédszünet után Győré Sándornak, az abonyi Kossuth Tsz elnökének elnökletével folytatódott az ülés. Üdvözölte Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját,. a SZOT főtitkárát, ugyancsak részt vett a utáni tanácskozáson.

aki

délSzűcs Bélának, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnökének felszólalása

A délutáni ülésnek első felszólalója Szűcs Béla, a kiskun- lacházi Petőfi Tsz elnöke volt, aki Pest megye mezőgazdaságának eredményeiről, problémáiról beszélt. Utalt arra, hogy a megyében az utóbbi években örvendetesen nőtt a mező- gazdasági árutermelés. 1966- ban 900 millió forint értékű árut adtak át a felvásárló

szerveknek. Több mint kétszer annyit, mint 1960-ban. Ennek a nagy mennyiségű árunak több mint 80 százalékát a közös gazdaságok termelték. Az átszervezés óta a termelőszövetkezeti gazdaságok erőteljes fejlődésnek indultak. Különösen nagy az előrehaladás a kenyérgabona- térmelésben. Pest megyében

A történelem útjain

Három noteszlap

Gazdasági, pénzügyi önállóság

nagy, és hogy ne legyen baleset, a gyárudvaron közlekedési rendőrök irányítják.

A munkafolyamatok 80 százaléka automatizált A kapun percenként gördül ki egy új négy és fél tonnás teherautó.

Megkapó látvány. Engem mégis más jelenség vonzott, egy ember, aki mindig tiszteleg.

A szereidében találkoztam vele. A futószalagnál elé ért egy hosszú alváz; tisztelgett. Szavakat intézett hozzá az üzemvezető; tisztelgett. Uta- telefonáljon alkatréMiért tiszteleg folyton ez a fiatalember? — kérdeztem.

A szovjet elvtársak mosolyogtak. Aztán a gyár főmérnöke így felelt:

— Nemrég még katona volt Megszokta. Amikor csökkentették a fegyveres alakulatok létszámát, akkor jött hozzánk.

Ha az egész világon megvalósulna a leszerelés, több millió fiatalember tiszteleghetne a fegyverek helyett a munkának.

★

Október I. Reggel. Jegyzet- füzetemből ezt olvasom: „Tíz órakor a Dél-Nyugati kerület építkezésvezetője fogad. Kiadós, húsos reggelit enni”

Az első mondat természetesnek hat, a második meg. Hogyan került mégis a notesz- lapra? ... Nálunk egyes helyeken szokás, hogy fogadás esetén sok a reprezentáció és kevés a beszéd. Moszkvában is számítottam a reprezentációra. Ezért írtam le a második mondatot és cselekedtem utasításom szerint.

Hiábavaló volt.

Az asztalon nem sorakozott, pálinkás, rumos, vodkás üveg. De sorakoztak a szavak. Az építésvezető két és fél órán keresztül felelt a kérdéseimre. Fizikai értelemben véve, megizzadt, míg elmagyarázta; a mostani utcasarok helyén 1953-ban még szeméttelep volt, most 45 000 lakos él itt. Három év alatt 10 millió négyzetméter lakásterületet építettek fel. Annyit, arrtennyi a forradalom előtt Moszkva egész területén volt.

Italt nem fogyasztunk, de megtelt a jegyzetfüzetem. A poharak nem koccantak össze, de megismertem egy új kerület nagyszerű építési tervét. A vodka ízét nem éreztem, de barátságot kötöttem egy építésvezetővel. aki —, mint mesélik — sokszor még késő este is a terveken dolgozik. Túlóra nélkül.

Ügy érzem, ez volt az igazi reprezentáció.

★

Leningrád. Szmolnij: ,Ji nemeslelkű lányok” egykori nevelőintézete 1917-ben a forradalom központja volt. Ma is őrzi Lenin emlékét; dolgozó- szobáját. A válaszfal két részre osztja a kis szobát Az egyikben asztal, néhány szék. A szoba másik részében két vaságy; Leniné és Krupszká- jáé.

Járok a padlón, ahol Lenin járt, megfogom a széket, amit Lenin fogott. A tolmács követ a tekintetével. Azután mellém lép.

— Ha akarja, elmondok egy anekdótát Leninről. Nagyon jellemző. Példázza, mennyire hitt az emberekben.

Bólintok." Lassan mesélni kezd;

— A forradalom után történt. Este volt. Lenin — bár sokan figyelmeztették, hogy veszélyes — az utcán sétált. Mindig az embereik között szeretett lenni. Amint ment, hirtelen arra lett figyelmes, hogy nagy embergyűrű egy fiút vesz körül. Hangoskodnak, bizonygatják; a fiú pénztárcát lopott

Lenin magához kérette a fiút. Leültette, és a zsebéből egy darab kenyeret adott.

— Ne félj — mondta —, csak kérdezek tőled valamit, aztán le is út, fel is út.

— Nem is akartam erszényt lopni — mondta a fiú, kis bizalmatlan hallgatás után.

Lenin mosolyogva legyintett:

— Hagyjuk most ez az egész erszényügyet. Látom rajtad, hogy te nem is tudnál, lopni... De miért csavarogsz? Tanulnod kellene.

— Minek tanuljak? — kérdezte a fiú.

I 1964 óta minden esztendőben

! túlteljesítették a kenyéigabo- I na-felvásárlási tervet, s ezzel a megye gazdaságai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ország saját terméséből fedezze kenyérgabona-szükségletét. A fejlődés más területeken is meggyorsult. Napraforgóból nyolcszorosát, baromfiból ötszörösét termelik az átszervezés előtti mennyiségnek, a tojástermelés és a zöldségtermelés négyszeresére növekedett, a tejtermelés megduplázódott.

Ezután részletesen szólt a kiskunlacházi Petőfi Tsz munkájáról, problémáiról. Mint mondotta, Pest megye többi szövetkezetéhez hasonlóan itt is nagyot fejlődött az árutermelés, s átalakult annak szerkezete is. Néhány évvel ezelőtt a szövetkezettől felvásárolt áruknak mintegy 80—90 százalékát még a szántóföldi növények és a zöldség, kertészet adta. Azóta az adottságoknak és a felvevőpiac igényeinek megfelelően — elsősorban az állatállományt gyarapították, s most már bevételeiknek több mint felét állattenyésztésük biztosítja.

Ezután arról beszélt, hogy a szövetkezetek időnként gyenge minőségű vetőmagot kapnak. Szóvátette azt is, hogy drágák és gyakran rossz minőségűek a zöldségfélék tárolására, szállítására szolgáló ládák. Nem ritka eset, hogy a göngyöleg majdnem annyiba került, mint az az áru, amit belecsomagolnak.

Ezek a problémák azonban megoldhatók —, s ehhez nagy segítséget nyújthatnak a termelőszövetkezeti mozgalom most megalakuló érdekképviseleti szervei. Utalt arra, hogy szövetkezetében is felkészültek a termelés módszereinek további javítására, a hozamok növelésére. Emlékeztetett arra, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a zöld- ségtermő terület 20. a terméshozam 30 százalékkal növekszik a tervek szerint. Ennek megfelelő fejlődési ütem várható a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben is. A szövetkezetben a beruházásoknak mintegy fele a zöldség- és gyümölcstermelést szolgálja. Ezzel egy- időben azonban erőteljesen tovább fejlődik a szövetkezet és Pest megye állattenyésztése is.

A délután folyamán felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is.

— Tökfej vagy — mondta Lenin. — így beszél egy felnőtt fiú, akinek pár év múlva már bajusza lesz? ... Repülő is lehetne belőled. És megtanulhatnál harmonikázni is.

Sokáig beszélgettek. Végűt Lenin öt rubelt adott a fiúnak éjjeli szállásra, meg egy címet, ahol tanulásra jelentkezhet, hogy repülő legyen. Aztán elindult.

Két perc telhetett el, Lenin hirtelen megtorpant. Valaki szaladt utána és kiabált. A fiú volt. Lélekszakadva rohant. Előbb ki kellett magát fújnia, hogy beszélni tudjon:

— Az erszényt, azt... én loptam el... de aztán ... aztán istenbizony vissza akartam már adni...

— Ügy? ... Hát csakugyan te loptad el?... — kérdezte Lenin.

— A, nem, nem attól, aki az előbb rámfogta, attól nem én, de... — A fiú kinyitotta tenyerét, Lenin erszénye volt benne.

Lenin nem lett ingerült Dorgáló szavakat nem mondott. E helyett lassan megint elismételte a címet, ahol a fiú repülő lehet, és harmonikázni tanulhat.

Azt mondják, a fiú, akivel ez megesett — még él. Repülő nem lett belőle soha, ahhoz nem volt tehetsége. De kiváló műszerész lett és kézügyessége sok dicsőséget szerzett neki.

H. Barta Lajos

Ferihegyen leszáll a repülőgép. Véget ért a tízezer kilométeres út. Budapesten vagyok, indul az autóbusz a város felé, de a gondolat még messze jár. Az élmények visz- szahúznák.

Otthon körülüli az asztalt a család. Mesélni kell.

— Harmincemeletes szállodában laktam, lépcsőház nincs, hat gyorslift szalad a magasba. A leningrádi váróteremben Márkus Emilia lánya szólít meg. Párizsba utazik, elém idézi egy sosem látott művész életét. Kievben paprikás vodkával kínálnak, kegyetlenül csíp, Igor, Újság- Író barátom megjegyzi: „No, 'logy viszonyul ez az óbudai halászléhez?” Félórát tart, míg körüljárom a Lomonoszov Egyetemet, az épületben any- nyi a helyiség; ha az első szójába újszülött költözik és minien héten másikban lakik, az rtolsóban már nyolcvan éves esz.

Minden eseményt leírni :redménytelen vállalkozás. Könyvterjedelem kellene. A egjellemzőbb a lényeges. Há- ■om jegyzetlapot másolok le:

A moszkvai Lihacsov Autógyár monumentális alkotás. Negyvenezer dolgozó munka- íelye. Az épületek közötti óútvonal szélesebb, mint ná- unk a Körút. A forgalom

— A gazdaságirányítás reformjának egyik lényeges következménye lesz, hogy növekszik a szövetkezetek gazdasági, pénzügyi önállósága, növekszik a termelőszövetkezetek pénzbevétele, fokozódik önálló pénzgazdálkodásuk lehetősége. Ez a körülmény szükségessé teszi a szövetkezetek pénzügyi alapképzési rendszerének megváltoztatását, továbbfejlesztését.

— A tanácskozásokon sok szó esett a különböző jövedelemelosztási módszerekről. Ma már, — hangoztatta a miniszter — szerencsére túl vagyunk azon a vitán, hogy helyes-e, ha a jövedelemelosztás formája, módszere az egyes szövetkezetek adottságaihoz igazodik. Feltétlenül ez a helyes, és éppen ezért nem hiba, hanem örvendetes dolog, hogy hazánkban változatos képet mutat a szövetkezetek jövedelemelosztási rendszere.

— A pénzügyi önállóság növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy — 1968-tól fokozatosan — a tervezett részesedés legfeljebb 80 százalékának erejéig, garantált munkadíjat fizessenek a termelőszövetke-