Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

1967. Április 21., péntek "%törfap Egy levél nyomán Ülést tartott Névtelen levéllel a kezem­ben indultam Kiskunlachá- zára. Útközben nézegettem a kockás irkalapra rótt soro­kat: nagyon gondos, tiszta zsi­nórírás. Ezt gyerek írta, aki­nek feltehetőleg felnőtt dik­tálta. Nézzük, mit panaszol a levél: „Kiskunlacházán ami volt mo­zi, azt a MOKEP átadta a ta­nácsnak, hogy azonnal bontsa le, mivel életveszélyes álla­potban áll... Nemhogy le­bontotta volna, hanem eladta a Szövetkezetnek százezer fo­rintért és a szövetkezet meg belerakta a drága bútorokat, és mind tönkre van téve. En is vettem belőle, ami három­ezer forint értékű szekrény lett volna és 1050 forintért adták el, mert darabokban le­hetett megkapni, meg a széle is le volt törve. Szóval más- félmillió forint értékű bútor van ott tönkre menve, ami ér­tékét veszítette. Micsoda pénz ez az államnak. Kérem azon­nal jöjjenek ki, míg a búto­rok ott vannak. Mindannyian várjuk az intézkedést, mert ez társadalmi tulajdon.” Nem sok idő kellett hozzá, hamarosan megtudtam: a ré­gi megszüntetett mozi épüle­tét a tanács valóban százezer forintért engedte át a földmű­vesszövetkezetnek, de nem tulajdonba, hanem csak hasz­nálatra. Felkerestem a kiskunlachá- zi földművesszövetkezet fő­könyvelőjét útbaigazításért. 0 kérte meg Benedek Sán­dor ipari eíőadót, hogy kísér­jen el a régi épülethez. Bizony, siralmas állapotban van. Kí­vül is omladozik a vakolata, már messziről látni, hogy ros- | kadozik a tetőzete. Belépünk. A mennyezeten rések tátonga- nak, kilátni az égre, s az agyonázott vakolat darabok­ban hullik föntről. A másfélmillió forint érté­kű bútort nem találtam. Igaz, volt ott néhány régi, használt iratszekrény, meg né­Tavaszi demonstráció Az Országos Béketanács elnökségének ülése Vietnamért, a világ békéjé­ért — ennek a gondolatnak je­gyében hirdette meg csütörtöki kibővített ülésén az Országos Béketanács elnöksége a ma­gyar békemozgalom hagyo­mányos tavaszi akcióját. Dr. Sík Endre, az Országos Béke­tanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Randié Je­nő, a magyar televízió főszer­kesztője tájékoztatta a meg­jelenteket időszerű külpoliti­kai kérdésekről. Ezután Sebestyén Nándor - né, az Országos Béketanács titkára számolt be a magyar és a nemzetközi békemoz­galom idei akcióinak tapasz­talatairól, s terjesztette elő a soron következő tennivalók programját. Elmondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 1967-ben is megrendezik bé­kemozgalmunk hagyományos tavaszi demonstrációját. A májusi békehónap időszaká­ban gyűlések, találkozók és más események ezreire hív­ják meg a városok és falvak lakóit, s a társadalom vala­mennyi rétegének képviselőit arra szólítják, hogy foglal­janak állást korunk nagy kér­déseiben, hallassák szavukat a béke, a leszerelés, a vietna­mi nép igazságos ügye mellett Vita nélkül? Taggyűlések, pártbizottsági ülésen, végén az elnök még ma is sűrűn megállapítja: a fél­évi munkatervet vita nélkül elfogadták. A pártszervezet, pártbizottság féléves munka­programja fontos dolog, többet érdemelne tehát a formális jóváhagyásnál. A vita és hasz­nos kiegészítés nélkül elfoga­dott munkaterv végrehajtása közben azután igen sokszor ki­derül, hogy ezt is, meg azt is másként kellett volna, néhány dolog feleslegesen szerepel a munkatervben, s ugyanakkor fontos, lényeges kérdéseket szem elől tévesztettek. A munkaterv, ahogy monda­ni szokták: az élet tükre. A rossz munka terv: görbe, torzí­tó tükör. Könnyen vezethet a valóság megszépítéséhez — amikor a lényeges kérdéseket kikerülve, a részletekbe temet­kezik — vagy éppen lényegte­len kérdések felnagyításához, álproblémák megszületéséhez. A tanulság, amit a Csepel Autógyár szerszámgyárában fogalmaznak meg, kézenfekvő ugyan, de az itt dolgozó kom­munistáknak is — akárcsak másutt dolgozó elvtársaiknak is — meg kellett fizetniük érte a „tandíjat”. A tervszerű, tudományos megalapozottságú, tehát a té­nyek elemzésén, a távlatok pontos felmérésén alapuló munka mindinkább előtérbe kerül pártszervezeteink tevé­kenységében, a napi „tűzoltó munka”, a szaladgálások he­lyébe egyre inkább az átfogó kérdések vizsgálata, a lénye­get, a legfontosabb kérdéseket sűrítő koncepciók kialakítása, az irányítás-ellenőrzés el­méleti megalapozottsága lép. A napi, tűzoltó-munka, a sű­rű, operatív beavatkozás gya­korlatában valóban nem ju­tott lényeges hely a munka­tervnek: sok mindent bele­zsúfoltak, de ezek jó részét is félresodorta az élet. mert hi­szen anyagért kellett vesze­kedni, kooperációs partnerek­nél eljárni, művezetőkkel meg üzemvezetőkkel vitatkozni. Igaz persze, a munkaterv nem megszeghetetlen törvény, a jó f munkaprogramot is nem egy esetben módosítani kell, el­hagyni ezt, s helyébe állítani azt, mert így kívánja a leg­főbb parancsoló, az élet. Igaz viszont az is, hogy jó ideig leginkább azért készültek a munkatervek, mert készíteni kellett, s nem azért, hogy a tudatos cselekvés kollektíván kialakított iránytűje legyen egy-egy kommunista közösség kezében. A részletekbe menő, az erő­ket elaprózó, a mindent ösz- szezsúfoló munkaterv: végre­hajthatatlan. Papíron mutatós lehet, a valóságban mit sem ér, arra ösztönöz, hogy min­denbe belekapjanak a kom­munisták, de csak a felületig jussanak el. Ilyenkor állapít­ják meg azután — persze utó­lag —, hogy a kevesebb több lett volna. A munkaterv ké­szítésének lényeges eleme a mérlegelés. Mi a fontos, mi nem, mi segít általános ér­vénnyel, s mi az, ami csak időleges, szűk területre kor­látozódó megoldást kínál? Egy-egy műhely anyagellátási gondjának megoldása nem a pártszervezet feladata, de — a példánál maradva — az anyag- ellátás egészének, az akadá­lyok eredőinek felmérése, az illetékesek megfelelő intézke­déseinek szorgalmazása már igen! A mérlegeléssel készült munkaterv sajátos szűrő: ele­ve a lényegre, a legfontosabb­ra irányítja a kommunisták fi­gyelmét, valóban cselekvési programot ad, nem szül olyas­fajta furcsa ellentmondást, hogy „ezt kívánja az élet”, de „nincs benne a munkaterv­ben”. A IX. kongresszus a párt vezető szerepe növekedésének kiemelésével egyben a tartal­masabb, lényegre törőbb, esz­közeiben és módszereiben is igényesebb, korszerűbb párt­munka követelményét fogal­mazta meg. Ennek lényeges pontja — jó iránytű, helyes út — a munkaterv. Ezért érde­mel a formális jóváhagyásnál, a vita nélküli elfogadásnál jó­val nagyobb figyelmet, törő­dést, felelősségérzetet. M. O. hány darab új is, egy-kettő közöttük gyári csomagolású; eltörött, megsérült. Azt mond­ja a kísérőm: — Itt van az asztalosrészle- günk, ők javítják meg a búto­rokat Azután elmondta: A tető- szerkezetet kicserélik, vasbe- tonpillérek'et állítanak a meg­levő téglafal mellé, s ugyan­csak betongerendákat erősíte­nek keresztbe, arra jön majd az új födém. Akkor alkalmas lesz bútorraktámak, mert je­lenleg több bérelt helyiségben, szétszórtan tárolják a bútoro­kat. Megyünk vissza, látom: a Dózsa György úton nagy üzlet­házat építenek. Eleje, egyik oldalfala teljesen új, szép, nagy üvegfelület lesz a hom­lokzata. — Ez lesz a szövetkezet új bútorbemutató terme — mondja kísérőm. Saját erőből, házi építőbri­gádjuk készíti ezt és a másik új épületet, az ABC-áruházat is. Persze, úgy újak ezek, hogy régi épületeket vásároltak és alakítanak át, a felújítási ke­retből. Mert ahogy a főköny­velő felvilágosít, új beruházást nem engedélyeznek A mód­szer ismert, a jelenlegi, meg­levő nagyonis kötött, szoros és központosított mechanizmus keretei között itt is ilyen mó­don tudnak csak új üzleteket létrehozni. Hanem, ami a moziban tönkrement másfélmillió érté­kű új bútort illeti, Maksa Béla főkönyvelő egyenesen felhá­borodik. — Szemenszedett rágalom, hazugság az egész. Ott mi so­ha nem tartottunk új bútort és amiatt, hogy beszakadt, be­ázott a tető, nem ment tönk­re egy darab sem. Nem is ad­tunk el leértékelve emiatt semmit. Bizonyítani tudom pa­pírokkal. Beszélgetésünk ezután új fordulatot'vesz. — u — Ha törött, tönkrement bú­tort keres, azt is tudunk mu­tatni — mondja. — Jelenleg 200 ezer forint a Minisztertanács Vörös vándorzászlót kapott a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat, a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és a Nagykőrösi Konzervgyár A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Tudomásul vette Apró Antalnak, a kor­mány elnökhelyettesének a magyaf—bolgár gazdasági együttműködési bizottság tár­gyalásairól, majd a külügy­miniszternek a svéd külügy­miniszterrel folytatott meg­beszéléseiről szóló beszámo­lóját. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének javaslatával egyetértve a kor­mány odaítélte a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván­dorzászlóit a munkaverseny­ben legjobb eredményeket el­ért üzemeknek és vállalatok­nak. Az OKISZ elnökének előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott „A Minisztertanács vándorzász­lajával kitüntetett kisipari szövetkezet” cím és vándor­zászló adományozására. A SZÖVOSZ elnöke jelen­tést tett azokról az előké­születekről, amelyekkel a burgonya, zöldség és gyü­mölcs ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek ered­ményes megvalósítását kí­vánják biztosítani. A Minisz­tertanács a jelentést megtár­gyalta és tudomásul vette. A belkereskedelmi minisz­ter előterjesztette a Belkeres­kedelmi Minisztérium hatás­körére, feladataira és új szervezetére vonatkozó ja­vaslatát. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta. A kormány — a belkeres­kedelmi miniszter előterjesz­tése alapján —■ a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védel­me érdekében meghatározta az állami kereskedelmi fel­ügyelőség feladatát és jog­lalat, Miskolc; É. M. Mély­építési Tervező Vállalat, Bu­dapest; É. M. Betonelemgyár- tó Vállalat; É. M. Cement és Mészipari Országos Vállalat; É. M. Építőipari Szállítási Vállalat, Budapest; Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat. Könnyűipari Minisztérium: Richards Finomposztógyár; Minőségi Cipőgyár; Győri Pamutszövő és Műbőrgyár; Kossuth Nyomda, Pest megyei Vegyi és Kézműipari Válla­lat. Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium: Bolyi Ál­lami Gazdaság; Lajta hansági Állami Gazdaság; Bábolnai Állami Gazdaság; Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Ál­lomás; Kiskőrösi Gépjavító Állomás; Pest megyei Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat; Baromfiipari Országos Vállalat; Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vál­lalat; Nagykőrösi Konzerv­gyár; Magyar Dohányipar; Fővárosi Sütőipari Vállalat; Nyírségi Állami Erdőgazdaság; Ládaipari Vállalat Országos Vízügyi Főigaz­gatóság: OVF Vízkutató és Fú­ró Vállalat, Budapest; Főváro­si Fürdőigazgatóság, Buda­pest. Belkereskedelmi Miniszté­rium: Hajdú megyei Élelmí- szerkereskedelmi Vállalat; Békés megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat; Royal Nagyszálló. Külkereskedelmi Miniszté­rium: MEDIMPEX. Külke­reskedelmi Vállalat. Szövetkezetek Országos Szö­vetsége: Vásárosnamény és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet. Kisipari Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége: A kormány „A Minisztertanács vándor­zászlójával kitüntetett kisipa­ri szövetkezet” címet és az ezzel járó’ vándorzászlót ado­mányozta a következő szövet­kezeteknek: Irószerkészítő Kis­ipari Termelőszövetkezet; Jászsági Egyesült Építőipari Szövetkezet; Fém- és Vastö­megcikk Kisipari Termelőszö­vetkezet. Felmentések és kinevezések A Minisztertanács Antes Zoltánt, az Állami Földmérési és Térképé­szeti Hivatal einökét, Babos Zol­tánt és Dergács Ferencet, az élel­mezésügyi miniszter helyetteseit, Keserű Jánost és Klenczner And­rást, a földművelésügyi miniszter helyetteseit tisztségük alól — ér­demelik elismerése mellett — fel­mentette: Dr. Sághy Vilmost, az Onazágos Tervhivatal elnökiének helyettesét tisztségéből felmentette, s a mező- gazdasági és élelmezésügyi minisz­ter első helyettesévé kinevezte; Földes Lászlót, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vezetőjét, Kö­ves Jánost, az élelmezésügyi mi­niszter helyettesét és dr. Soós Gá­bort, a földművelésügyi miniszter helyettesét tisztségükből felmen­tette. s a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter helyetteseivé kinevezte. Karádi Gyulát, a külkeresikedei­mi miniszter első helyettesét tiszt­ségéből felmentette, s az Országos Tervhivatal elnökének első helyet­tesévé kinevezte; Hont Jánost, a földművelésügyi miniszter első helyettesét tisztségéből felmentette, s az Országos Tervhivatal elnöké­nek helyettesévé kinevezte. Gergely Istvánt, a Földművelés- ügyi Miniszteri um főosztályvezető­jét és Kazareczki Kálmánt, a Föld­művelésügyi Minisztérium Beruhá­zási Igazgatóságának vezetőjét, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyetteseivé, Tordai Je­nőt, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetőjét a külke­reskedelmi miniszter helyettesévé kinevezte. értékű roncsbűtorunk van, ezek így érkeztek a vasúton. Vadonatújak, a szállításnál sé­rültek meg, estek széjjel, vagy törtek el. Kétszázezer forint értékű bútor összetörve. Hát hogyan szállítanak? — Évente átlag négy-ötmil­lió forint körüli bútorforgal­mat bonyolítunk le. A leg­több szállítmányban vannak töröttek. így jön ki az összeg. Küldik a jegyzőkönyveket az Állami Biztosítónak, amely megfizeti a javítási költsége­ket. Az asztalosok — akiket állandóan foglalkoztatnak — ezeket a bútorokat megjavít­ják, újból összeragasztják, át- fériyezik. — így eredeti árban tudjuk értékesíteni. Folyamodtunk írásban fel­sőbb szervünkhöz, a MESZÖV- höz, járjanak el a hanyag szál­lítások ügyében. Változás az­óta sincs. Másfélmilliós kár tehát nem az 6 hibájukból keletke­zett. Sőt, csak helyeselni le­het, hogy a falu központjától távol eső moziépületet átala­kítják bútorraktárnak. De a vasúti szállításoknak tényleg jó lenne utánanézni. Mert hány millió forint lehet egész Pest megyében a sérült, törött bútorok értéke, s mennyi az egész országban, ha csak Kis- kunlacházán 200 ezer? Hetesi Ferenc Pál körét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ A Minisztertanács és a SZOT elnöksége az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adományozott vörös vándor- zászlót: Nehézipari Minisztérium: Me­cseki Szénbányászati Tröszt; Nitrokémia Ipartelepek; Ti­szántúli Áramszolgáltató Vál­lalat; OKGT Alföldi Kő­olajfúrási Üzem; Tatabányai Szénbányászati Trösz^. Kohó- és Gépipari Minisz­térium: Lenin Kohászati Mű­vek; Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT; Szerszám­gépipari Művek; Csepeli Mo­torkerékpárgyár; Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Hatvan, vasúti csomópont; Miskolc, vasúti csomópont, Budapest Ferenc­város, vasúti csomópont; MÁV Szombathelyi Járműjavító Uv; Posta, Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság üzemei, hivatal; 6. sz. Autóközleke­dési Vállalat, Debrecen; 13. sz. Autójavító Vállalat, Deb­recen; Magyar Légiközleke­dési Vállalat; Hódmezővá­sárhelyi Közúti Üv; MA­HART Folyamhajózási Üzem­igazgatóság. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium: É. M. Borsod megyei Állami Építőipari Vál­Külföldiek érdeklődnek a „guruló mézgyár" iránt Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ tabi kaptár- gyártó üzemében autóbusz­ból kialakított „guruló méz- gyár” legáció tanulmányozta. Az osztrák szakemberek elisme­réssel nyilatkoztak az ötletes megoldásról. Véleményük sze­rint ezzel a külföldi méhészek ér­deklődését is felkeltette. A jelenleg a Balatonboglári Állami Gazdaság lengyeltóti gyümölcsösében parkírozó „mézgyárat” a napokban nyolctagú osztrák méhészde­lényegében megoldódott a nagyüzemi vándorméhész- kedés problémája. Az osztrák szakemberek meg­kezdték a „guruló mézgyárak” vásárlásával kapcsolatos tár­gyalásaikat A felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosainak kitüntetése Bensőséges ünnepség szín­helye volt csütörtökön a Par­lament Munkácsy-terme. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke negyvenkilenc személy­nek átnyújtotta a „Szocialista hazáért” érdemrendet amelyet a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa azok kitüntetésére ala­pított, akik a fasiszta tőkés diktatúra megdöntésére, ha­zánk szocialista társadalmi rendjének megteremtése érdé- i kében a forradalmi mozga­lomban már a felszabadulás előtt kimagasló tevékenységet | fejtettek ki. Államunk és né­pünk ezzel is kifejezi megbe­csülését azok iránt, akik az elnyomatás éveiben minden veszélyt vállalva, odaadással küzdöttek hazánk és népünk érdekeiért. A Parlamentben lezajlott ünnepséggel kezdetét vette e magas állami kitüntetés át­adása. Május 1-ig a budapesti kerületekben, a megyékben és a járásokban mindenütt ünne­pélyesen nyújtják át a kitün­tetést. A megye gépipari vállalatai a BNV-n Tehergépkocsi-család, hőfokszabályzó, hatköbméteres dömper A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium felügyelete alá tar­tozó Pest megyei vállalatok sok érdekességet mutatnak be az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron. A Csepel Autó­gyár a többi között kiállítja a ‘ 708-as típuscsaládú tehergép­kocsit. Ehhez két alaptípus és több változat tartozik: a normál nyolc és tíz tonnás áruszállító, a tizenöt tonna hasznos terhet szállító nyer­gesvontató, , a nyolc és tíz tonnás három oldalra billent­hető gépkocsi és a nyolc és tíz tonnás összkerókhajtású jármű. A Csepel Autógyár új­donsága a szinkron se­bességváltómű is, mely hat előre és egy hátra já­ratú sebességfokozattal ren­delkezik. Láthatjuk a Szovjet­unióval kötött hosszú lejára­tú szerződésben több ezres példányban szereplő üzem­anyagszállító mintapéldányát is. A gödöllői Ganz Műszer Művek különböző villamos mérő és regisztráló, továbbá készülékbe beépíthető műsze­reket, hőelemeket, ellenállás hőmérőket, gépjárműszereket, árammérőket és villamoselven működő hőmérsékletszabályo­zókat mutat be. Különösen fi­gyelemre méltó a ASE típusú hídkapcsolású hőfokszabá­lyozó, mely mínusz 200 és plusz 500 fok között használható. A Váci Hajógyár működés közben mutatja be alumí­niumból épült 25 személyes vízsugárhajtású mikrovizi- buszát, s e mellett Vácott ké­szültek az új alumíniumcsar­nok szerkezeti elemei is. A Gödöllői Gépgyár saját tervezésű hatköbméteres döm­perjeit mutatja be, a Pest­vidéki Gépgyár pedig elekt­ronikus műszereiből rendez kiállítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom