Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-21 / 93. szám
Megkezdődött a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa Csütörtökön a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A hajdani felsőház fényárban úszó üléstermében összeült tanácskozáson mintegy félezer küldött képviseli a termelőszövetkezetek több mint egymilliós tagságát. A küldöttek és a nagyszámú meghívott vendég 9 órakor foglalták el helyüket az ülésteremben. Az elnökség tagja volt Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Dobi István, az Elnöki Tanács tagja, dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Hunya István, a MEDOSZ elnöke. Győré Sándor, az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke. A kongresszus küldötteit és a meghívott vendégeket Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, majd Dobi István megnyitotta a kongresz- szust. Dobi István megnyitóid — A magyar termelőszövetkezetek immár két évtizedes történelmi jelentőségű útjának döntő állomásához érkeztünk. Összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának javaslatára a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa. — A termelőszövetkezeti mozgalom egykori úttörőivel, rendíthetetlen veteránjaival és mai élenjáróival együtt a magyar falvakban szinte napról- napra többen látják és vallják: a szövetkezeti gazdálkodás, a szövetkezeti életforma megvalósításáért és fejlesztéséért érdemes dolgozni, fáradni, küzdeni. — Termelőszövetkezeteink eddigi fejlődésük során nagy eredményeket értek el. De gyorsabb előrehaladásunkat a termelőszövetkezeti úton több tényező gátolja. Még vannak gyenge termelőszövetkezeteink, a termelőszövetkezetek egy részében a gazdálkodási lehetőségeket még nem eléggé használják lei, nem mindenütt érvényesül kellően a szövetkezeti demokrácia, és még korlátozott a szövetkezetek önállósága. E nehézségek és hibák nem utolsósorban |a gazdaságirányítás korábba-n kialakult rendszeréből is fakadnak. Megszüntetésük nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom érdeke, hanem országos feladat és társadalmi ügy is. Üj törvényre van szükség, amely törvényesíti a szövetkezeti élet kialakult új formáit és eljárásait, s teret nyit a további fejlődésnek. A kongresszusnak meg kell vitatnia a földhasználat és a földtulajdon egységének, a szövetkezeti földtulajdon kialakításának a problémáit is. Kongresszusunk dönteni fog a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek létrehozásáról. Dobi István beszéde után a küldöttek elfogadták a kongresszus napirendjét. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter lépett a szónoki emelvényre. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszéde — A kongresszus — egymil- | liós szövetkezeti parasztsá-1 gunk demokratikusan megválasztott küldötteinek tanácskozása — az első olyan alkalom, amikor a nagyüzemi társasgazdálkodás útján biztosan haladó magyar parasztság intézményes formában, kongresszusi keretek között — hallatja szavát — mondotta bevezetésül dr. Dimény Imre. A kongresszusnak lehetősége van arra is, hogy ha szükségesnek tartja, ajánlást tegyen a törvényhozás szervednek a szövetkezeti mozgalmat érintő új törvények megalkotására, illetve régiek visszavonására, vagy megváltoztatására. Történelmünk folyamán soha nem volt még példa arra, hogy a magyar parasztság ilyen közvetlen módon bekapcsolódjék fontos törvények előkészítésébe. Hangsúlyozottan mutatott rá: a kongresszus nagy szerepet tölthet be abban, hogy a termelőszövetkezetek gondosan, jól felkészüljenek a gazdaságirányítás új mechanizmusának bevezetésével kialakuló új helyzetre. — Most, amikor a kongresszus megkezdi munkáját, biindannyiunk, az egész magyar parasztság nevében kö- t nak, munkásosztályunknak szönetet mondunk pártunk- | azért, hogy a szövetkezetek PEST MEGYEM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP REST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1967. ÁPRILIS 21., PÉNTEK BERLIN Biszku Béla felszólalása az NSZEP VII. kongresszusán Leonyid Brezsnyev Jénában Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára csütörtökön délután felszólalt az NSZEP VII. kongresszusán. Bennünket, magyar kommunistákat őszinte örömmel töltenek el azok a sikerek, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe, a Német Szocialista Egységpárt vezetésével elért. A jelenlegi helyzetben valamennyi szocialista és nem szocialista ország együttes érdekét fejezi ki közös követelésünk és harcunk, amelynek célja: a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el az összes kialakult európai határokat; a két német állam létezésének tényét; mondjon le az egész német nép egyedüli képviseletének elvéről; Nyugat-Berlin- nel kapcsolatos jogtalan igényéről; az atomfegyverek bármilyen formában való birtoklásának szándékáról. A bonni rezsim ez elől semmiféle taktikával s átlátszó manőverrel nem térhet ki. Az európai biztonság és a világ békéjének megőrzése érdekében mi hívei vagyunk a különböző társadalmi berendezkedésű országok gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködésének, a békés egymás mellett élés politikájának. Vietnamból az amerikai agresszió fokozásáról érkező hírek felháborodással töltik eJ dolgozó népünket A vietnami népet nem lehet legyőzni, mert mellette van a Nagy Október szülötte: a Szovjetunió, mellette vannak a szocialista országok és az egész haladó világ. Biszku Béla beszédét a Német Szocialista Egységpárt népeinek barátsága, a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön Berlinből Jenába érkezett. Erfurtban, ahol Brezsnyev és kíséretének repülőgépe leszállt, valamint a városból a Jenáig vezető úton tíz és tízezrek sorakoztak fel és üdvözölték a vendégeket. Délután Brezsnyev és kísérete megtekintette a Kari Zeiss—Jena Műveket. A gyár kollektívája nagy szívélyességgel fogadta az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát. Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a Kari Zeiss-Jena Műveknél rendezett szovjet— német barátsági nagygyűlésen, A SURVEYOR—3 A HOLDON A Surveyor—3 amerikai holdszonda csütörtökön, magyar idő szerint éjjel 1.04 órakor símán leereszkedett a Holdnak „a viharok tengere” elnevezésű részén. Az amerikai holdszonda sorrendben a negyedik, amelynek sikerült simán, zuhanásmentesen Holdat érnie. Alig egy órával a Holdra- térés, után az amerikai holdrakéta berendezései megkezdték a Hold felszínéről készített képek sugárzását a pasadenai megfigyelő állomásra. A Surveyor—3 tv-kamerája a Holdat-éréstől számított első 24 órán belül mintegy 1000 felvételt készített. megalakításában bátorított és támogatott bennünket. — Pártunk és munkásosztályunk tanácsára és ösztönzésére a parasztság a kisparaszti gazdaságok szocialista nagyüzemekké átszervezését választotta megoldásként Mindnyájan tudjuk, hogy ez a választás nem volt könnyű, nem ment viták, összeütközések nélküli. Parasztságunkban, de mondjuk meg őszintén, másokban is, vo'.i aggodalom a szövetkezetekkel szemben. Mindeme nehézségek fölött győzött azonban a józan megfontolás:'" 1961-re a magyar parasztság — a munkásosztály aktív segítségével — uralkodóvá tette hazánkban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fő formáját a termelőszövetkezeteket. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt évek tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy meggyorsult és egyenletesebbé vált a termelés. — Mindez természetesen még nem jelenti azt hogy már elértük azt, amire a nagyüzemi társasgazdálkodás lehetőséget ad. A fejlődésnek még csak a kezdetén tartunk. Vannak mulasztások és elmaradások gazdálkodásunkban. Az előző évek fejlődése azonban biztos alapot ad a termelés színvonalának további emeléséhez. Bizalom az új paraszti életforma iránt A gazdasági eredményekkel párhuzamosan sokat javult a parasztság sorsa. Az évről évre növekvő részesedés, a megélhetés biztonsága, a múlt évben hozott szociális intézkedések, a január 1-vel életbelépett új szövetkezeti nyugdíj- törvény megerősítette a bizalmat, a nagyüzemi társasgazdálkodásba vetett hitet azokban is, akik az átszervezés idején és az azt követő években még idegenkedtek az új I paraszti életformától. Ez jut kifejezésre abban, hogy megerősödött a munkafegyelem. A termelőszövetkezetek iránti bizalom növekedéséről tanúskodik az is, hogy az utóbbi három hónapban kereken 30 000 új tagot vettek fel a közös gazdaságok. — A szövetkezet nem cél, hanem eszköz arra, hogy többet termeljen a mezőgazdaság és ennek következtében növekedhessen mindnyájunk életszínvonala. Amikor tehát mérlegre tesszük eddigi eredményeinket, akkor nem elég csak azt vizsgálnunk, mennyivel élnek jobban a szövetkezeti tagok, családok. Vizsgálnunk kell azt is, vajon érezteti-e előnyös hatását a szövetkezeti gazdálkodás az egész népgazdaság, illetve az ország egészének ellátása szempontjából. — A termelőszövetkezetek árutermelése az utóbbi hat évben több mint 40 százalékkal növekedett. Ez tette lehetővé, hogy bár egyes cikkekből időnként ellátási zavaraink is voltak, számottevően tovább növekedjék hazánkban az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás. Az új termelőszövetkezeti törvény igénye A KONGRESSZUS RÉSZTVEVŐI HALLGATJÁK A BESZÁMOLÓT. A miniszter a következőkben áttekintést adott a kongresszust megelőző közgyűlések és megyei tanácskozások tapasztalatairól. — Mindenütt kifejezésre juttatták azt, hogy szövetkezeti parasztságunknak új termelőszövetkezeti törvényre van szüksége. — Újra kell szabályoznunk a tagsági viszonyra vonatkozó előírásokat. Nincs szükség arra, hogy tagként tartsanak nyilván a szövetkezetek olyan személyeket is, akik valaha beléptek ugyan a szövetkezetbe, de rendszeres munkát nem végeznek ott és sokan közülük csak a tagsági viszony előnyeire tartanak számot. Hasonló okok miatt javasolták a pártoló tagság intézményének megszüntetését is. — Mindenütt szinte egyhangúlag foglaltak állást amellett is, hogy határozottabban kell megfogalmazni a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit. _— A kongresszust előkészítő tanácskozásokon sok szó esett arról, hogy rendezni kell a termelőszövetkezeti alkalmazottak helyzetét. Ez az igény abból fakad, hogy korábban feszültség támadt a szövetkezeti tagok és alkalmazottak között. A feszültség oka az, hogy az alkalmazottak általában kedvezőbb munka(Folytatás a 2. oldalon)
