Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

Éjjel nappal nyitva- mégis előre kell váltani a jegyeket? MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1967. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK Gömbölyű és ropogós A. fehér kenyér kiszorította a cserekenyeret Egy esztendővel ezelőtt fogalom volt a városban. He­lyenként valósággal sorfalat álltak az emberek, pedig az élelmiszerkereskedelem nyolc helyen árusította a csereke­nyeret. A város közepén há­rom bolt foglalkozott vele, a perifériára is jutott öt olyan bolt, ahol lisztért cserébe kap­hattak kenyeret a vásárlók. — A cserekenyeres hangu­lat csúcspontján, az egyik ket­tős ünnep előtti napon, heves vitát is provokált egy nyugta­lan vevő, mert a megduplá­zott termelés .sem elégítette ki azonnal az igényt. Aznap huszonöt mázsa cserekenyeret sütöttünk, és a boltban, ahol a vevő a „bulit” csinálta, pon­tosan negyven egész kenyér ki is maradt. Ezt csak jellem­zésül mondom el! — jegyzi meg Kiss Sándor a Sütőipari Vállalat Arany János utcai termelőüzemének vezetője. — November huszonegyedi­ké óta rendet teremtettünk. Itt a telepen rendezkedtünk be kenyércserére. Az egyik mun­kást, akit orvosi rendelkezésre könnyű munkában kell foglal­koztatni, beállítottuk. Ö vég­zi a cserét. Egyébként a kenyércsere je­lentős mértékben csökkent, sőt ez a csökkenés tovább tart. Az egykori huszonöt mázsa helyett ma már általában csak három-öt mázsát sütünk és a legnagyobb forgalomban sem haladja meg a termelés a nyolc-tíz mázsát. — Mi ennek az oka? — Az első ok kétségtelenül az, hogy szigorúan ragaszko­dunk a rendelethez, amely előírja, hogy cserekenyeret kizárólag vámőrlésből szár­mazó lisztért cserélhetünk. Erre a rendelkezésre 6ok ma­gánkisiparos fittyet hány. Ál­lami vállalat ezt nem teheti. — A rendelet helytelen ér­telmezéséből majdnem kelle­metlenségünk, sőt hatósági el­járás származott. Szerencsére tisztázódott a rendelet idevo­natkozó része, és mi azóta ehhez tartjuk magunkat. — A cserekenyér csökke­nésének tehát ez az egyik oka. A másik? — Nem vitás, hogy az el­adási kenyér minősége napról- napra javul. Jobb lisztet ka­punk, és ennek megfelelőn jobb kenyeret tudunk kiadni. Nem túlzás, ha kijelentem, hogy a cserekenyér ez idő sze­rint már legfeljebb csak szín­ben különbözik a finom fehér eladási kenyerünktől, amit a kereskedelem számára terme­lünk. Örömmel látjuk, hogy ahogyan csökken a csereke­nyér forgalma, olyan mérték­ben emelkedik a finom fehér eladási kenyéré. Ma már ott tartunk, hogy a cserekenyér a tényleges termelésnek álta­lában alig öt százaléka, vi­szont naponta már hatvan má­zsa finom fehér kenyér készül az üzemben. Elmondja még azt is Kiss Sándor, hogy a fogyasztók egyre több gömbölyű fehér kenyeret igényelnek. A tapasz­talat szerint Nagykőrösön még mindig népszerűbb a szép, formás, gömbölyű kenyér. En­nék az igénynek a kielégítése nem jelent különösebb nehéz­séget. Egy időre egyszerűen ki­iktatják a termelésből a hossz­formázó gépet és az automata gépsor máris gömbölyű ke­nyeret formáz. — ci — Előkészítő A gimnázium előkészítő tan­folyamot szervez a szakmun­kástanuló iskolát végzett munkások gimnáziumi to­vábbtanulásának elősegítésére. A tanfolyamra olyan szakmun­kások jelentkezzenek, akik a gimnázium I., vagy II. osztá­lyának tananyagából különbö­zeti vizsgát kívánnak tenni, és további tanulmányaikat a gimnázium II., vagy III. osztá­lyában esti vagy levelező ta­gozaton akarják folytatni. Je­lentkezni március 15-ig a gim­názium igazgatói irodájában lehet TANACSTAGJELOLT Grónai István mintalegelővel is rendelke­zik. Nem panaszképpen, de el­mondotta, hogy napjának szinte minden óráját munká­val tölti meg. Ezt el is hi- .... . szem, mert évek óta bármer­ciklusában, tizen- re járok a város földjein, ezelőtt sikerült a Grónai bácsit mindig megta­láltam valahol. Hol a takar­mányrépa felszedésénél se­gédkezik, mint a legeltetési bizottság elnöke, hol a város földjein arat, csépel. Ott gyö­nyörködik a Szurdok dűlői le­gelőn a füvet ropogtató gu­lyában. Mindig biciklin ka- rikázza be a felügyeletére bí­zott területeket. (f) A hetvenhárom éve ellené­re is még mindig fiatalos moz­gású Grónai István, a város legeltetési bizottságának el­nöke. Negyedízben jelölték ta­nácstaggá a 40. kerületben. Mint elmondotta — első ta­nácstagsági két évvel jelenlegi kórházat kiharcol­nia. (Az első nyolc évben me­gyei tanácstag volt.) Az utol­só tanácstagi munkájához pe­dig a Hangácsi út burkola­tának elkészíttetése fűződik. Ugyanakkor területén 2 kilo­méter gyalogjárda elkészí­téséhez megszervezte a tár­sadalmi munkát. Az ő érdeme az is, hogy a város ma már // Váczi kontra Bacsó... // kai, repedt sebekkel kerültek le a színről. A városi bíróság könnyű testi sértésért Váczi Józsefet és feleségét ezer-ezer forintra, Bacsó Sándort 800 forint pénz- büntetésre ítélte. ÖTVENEGY ÚJÍTÁS ötvenegy újítást fogadtak el az elmúlt évben a konzerv­gyárban. Az elfogadott újítá­sokra 118 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Ezek az újí­tások 2 millió 108 ezer forintot „hoztak” a gyárnak. Nem szűnik a panasz, sőt sokszorozódik; megint jegy nélkül kellett néhány utasnak felszállnia a vonatra. Ha szór­ványos esetről lenne szó, be­szélni sem lenne érdemes róla, mert hisz előfordulhat, hogy egy-egy ember elalszik, későn ér az állomásra és már nem tudja megváltani jegyét De nem erről van szó. Sokat ír­tunk róla, faggattuk az illeté­keseket mindig azt a választ kaptuk, a panasz nem indo­kolt — (mégha dupla áron is utazott az illető), vegye meg jegyét előre. Hamza Lajos, az állomásfő- nök most is jóindulatúan bi­zonygatja az állomás igazát Az utazók vegyék meg előre a jegyet, akkor nem fordul elő, hogy valaki pótjeggyel utazik. Bizonyítja, hogy éjjel­nappal nyitva van a pénztár. Csakhogy számtalanszor elő­fordult, hogy a jegyvásárlók I időben ott voltak, illedelmesen | megkopogtatták a csukott jegypénztár ablakát, mire a válasz: — Legyen türelemmel, még nincs itt a jegyadás ideje. A „jegyadás idejekor” pedig sűrű sorok várnak a jegyük­re. "Hogy néhány utas miatt nem ácsoroghat a vonat — ba- gatell. Nem érdemes róla szót ejteni. Hosszú évek óta hangzik a válasz: nem gazdaságos két jegypénztár felállítása. Lehet de, 1. jegyét nem mindenki válthatja meg előre. Például a Ludas dűlőből vagy éppen Gó- gányból, de még a város else­jéből is akadnak jó néhányon, akik nem kalkulálhatják be előre utazásuk időpontját. 2. az ajánlott módszert csak úgy lehetne megvalósítani, ha lenne a város belsejében, mondjuk oz IBUSZ-nál egy jegyiroda, ahol hamarább tud­nák a jegyet megváltani, szük­ség esetén vissza váltatni, vagy meghosszabbíttatn i. De a probléma ezzel sem oldódna meg végérvényesen, mivel az állomáson levő jegypénztár csak elvileg van éjjel-nappal nyitva. Látogatás a Kinizsi Gyermekzsivajtól hangos a Kinizsi utcai iskola nagy ud­vara. A tanulók a nagyszüne­tet tartják. Húsz perc alatt lesz időnk egy pár szót válta­ni az alsótagozatos nevelők­kel. A hosszú udvar két részre Vásárban fényképeztük A léggömbös a sztár, különösen most keresték sokan, hi­szen a ragyogó napsütés kicsalta a város apraját, nagyját az ünnepszámba menő vásárra. Fleischmann felv. Társadalmi bíróság Váczi Józsefné született Bacsó Katalin férjével együtt megverte az asszony apját, Bacsó Sándort. Ugyan, hogy ki kit vert, elég nehéz lenne eldönteni. Tény, hogy vere­kedtek. De lehet, hogy az ütés-kényszer családi dolog. A környékbeliek mesélik, hogy tulajdonképpen egy ki­adós, nagy verekedés hozta össze a Váczi-házaspárt. Jól elnáspángolták egymást, — kórházba kerültek, s amikor onnan gyógyultan távoztak, — egyenesen az anyakönyvveze­tőhöz siettek. No, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy Bacsó Katinka egy év óta haragos viszonyban van édesapjával, Bacsó Sán­dorral. Tavaly július 29-én Bacsó Sándor a déli órák­ban szódavizet ivott a piac­téri büfénél. Ekkor érkezett oda a Váczi-házaspár és Papp Sándor. — Takarodjék arrébb! Ezeket a tisztelettel teli szó­kat a vöm-uram vetette oda apósának, mikor Vácziné há­rom fröccsöt kért. Egyik ke­zében egy pohár volt a má­sikban a visszajáró pénz. Eközben Bacsó papa lánya fejéhez trágta a kezében levő 2 decis poharat. Közben Vá­czi észrevette, hogy felesége vérzik, mire kikapta az asz- szony táskájából annak fém nyelű esernyőjét és azt kezd­te táncoltatni apósa hátán ... A hadd el haddnak Bacsó pánikszerű távozása vetett vé­KONZERV ÉS ISKOLA, iol bárány van, ott legelő akad — vallja a régi köz- ondás. Ahol ipar virágzik, t iskola is lesz — változtat- tnók nagykőrösivé a köz- ondás igazát. Kőrös kon- rvipara ma már országo- n is számottevő. Meg is illetett itt a kozervipari ikközépiskola. (Azzal yanegy épületben mű­dnek a sütő-, baromfifel- Igozó-, valamint konzerv ikma szakmunkástanuló colái is.) A III. ötéves terv rétében mintegy 60 milliós Itséggel 7—800 személyes llégium, több tanműhely, leletes iskola épül a ifrakertben, hogy biztosít- a konzervipar szakember- ínpótlását. Ez már a második terv, lit Nagykőrös iskolaháló- tának fejlesztésével kap- olatban leírok. Vitatha- r.lan, mielőbbi kiegészítésre fölújításra szorulnak a ros oktatási intézményei, i a bővítéseket nem számít- k, Nagykőrösön több, mint y emberöltő óta nem épült cola. Pedig 81 tanter­üknek több mint egynegye- szükségjellegü. Használ­té tornaterme voltaképpen ak a gimnáziumnak van, mvi is szakadatlanul a vá­o n m P 7} n ifi snortköre. Régi magyar iskolavárosok II. /> Nagykőrös ARANY GIMNÁZIUMA. Az iskola fiatal, 36 éves igazgatójának íróasztala Arany János arcmása alatt van. Az igazgatói szoba dí­sze Arany professzortársai­nak tablója, valamint az az oklevél, amelynek tanúsága szerint e 400 éves intézményt a kormányzat a Munka Vörös Zászló Rendjével tüntette ki 1957-ben. Nagykőrös történetének és az iskola múltjának is leg- dédelgetettebb emléke az a kilenc esztendő, amit a Tol­di költője a gimnázium ka­tedráin töltött. Erre emlé­keztet, hogy Kőrösön a po­éta nevét viseli egy művelő­dési ház, egy tsz, egy álta­lános iskola, és persze utca­táblán is szerepel Arany János, a gimnázium pedig kiváltképp jogosult arra, hogy hajdani latin—magyar tanárának a nevét hordoz­za, VALÓBAN NAGY KOR­SZAKA volt ez a gimnázi­umnak. Arany példás szor­galommal osztotta szét „dús élte kincseit” az őt befogadó közösségnek. Elkészítette az iskola tanítási rendjét, meg­fogalmazta az úgynevezett iskolai törvényeket, általá­ban heti 17 órája volt. E komoly munka mellett nagykőrösi évei során je­lent meg a Nagyidai cigá­nyok, a Toldi estéje. Kisebb költemények gyűjteménye, továbbá értekezése A nem­zeti versirodalomról. Es vele egy időben többek között olyan tagjai voltak a gimnázium tantestületének, mint Mentovich Ferenc, a kor ismert költője, Acs Zsigmond, a tizennégy nyel­ven beszélő tudós. Sala­mon Ferenc, a későbbi egye­temi tanár, Szilágyi Sán­dor, aki Pest egyetemi könyvtárát igazgatta azután 21 évig és szerkesztette a Századokat, Szász Károly, a fáradhatatlan szorgalmú mű­fordító. Az iskola ma sem szűköl­ködik kiváló pedagógusok­ban. Ottjártamkor a fizikai előadóteremben éppen szak­köri foglalkozás közben ta­lálkozhattam az iskolateleví­zió adásai révén országosai ismert Pákán Istvánnal. A megyei „Ki miben tudós” ve­télkedőire benevezett gim­nazistákat ismertette me(. Einstein relativitás-elméleté­vel. (Egyébként a város ha­tárán túl sugárzó hírt szer­zett nevének több körösi is­kolai nevelő is, például Ve- lényi Tibor ötletes matema­tikai szemléltető eszközeivel. Gorócz Ambrus pedig a ké­mia oktatását megkönnyítő eszközeivel.) BEKETÜRÖN MEGFÉR egymás mellett a 66 eszten­deje használt gimnázium épü­letében a korszerűség és az avultság sok jegye. Lépcsői a csaknem hét évtizedes hasz­nálatban életveszélyesen megkoptak. Viszont hat magnó, továbbá dia- és han­gosfilm vetítőgépek, több tv is segíti a korszerű okta­tást. Az ósdi vaskályhák olykor füstölnek, a termek szellőzése rossz, a tornate­rem a már említett okokból nem teljesen a gimnazistáké. Hamarosan fölújítják azon­ban a régi épületet hét- nyolcmilliós költséggel, és központi fűtéses, korszerű is­kola lesz végre Nagykőrös legnevezetesebb intézmé­nye. (Folytatjuk.) lőli épületszárny a „régi”, szemközt az „új” helyezkedik el. Az elnevezés a pedagógu­soktól, még inkább a tanulók­tól származik. Egy iskolaköpenyes fiúhoz fordulok, és a .III. osztály fe­lől érdeklődöm. — Ök az új iskolában van­nak. Ott szemben. | Az előszobában tarka kabá­tok, sorba rakott utcai cipők várakoznak kis gazdáikra. A tantermekbe csak tornacipő­ben, vagy úgynevezett „váltó­cipőben” szabad belépni. Az osztálytermek feltűnően tisz­ták, gondozottak. A III. és IV. osztály terme abban külön­bözik egymástól, hogy a IV. osztály parkettje vikszolt, a III. osztály fehér olajjal por­mentesítette tantermét. — Miért volt szükség a parkett olajozására? — A gyerekek megunták a sok fényesítést, vikszolást — adja meg a választ Horváth Ferencné. — Hiába, az ő mun­kájuk nem hasonlítható a fel­nőttekéhez. Az ambíció, az akarás megvolt bennük, néha még este 6 órakor is szorgos­kodtak, hogy másnapra tiszta teremmel várják pajtásaikat. — Miért a gyerekek végez­ték ezt a rájuk nem tartozó munkát? — A hivatalsegéd nem haj­landó ezt a munkát elvégezni, mivel rengeteg munkája van! — hangzik a tanítónő válasza. Örst órák, kisdobos foglal­kozások után olykor ilyesmi­vel is lehet a gyerekeket fog­lalkoztatni, de ebből rend­szert csinálni nem szabad. A csengő a szünet végét jel­zi, a gyerekek tömött sorban érkeznek a folyosóra. Lábak­ra kerülnek a „váltócipők”, és megkezdődik a tanítás. Horváth Ferencné olvasás § órára invitál. A gyerekeket ^ nem zavarja látogatásom. Mú­zeumokról olvasnak és beszél- ^ getnek. Beszámolnak múze- umlátogatásaikról, elmondják ^ érdekesebb élményeiket. $ — Mi a célja a múzeumlá­togatásnak? — hangzik a ta- 4 nítónő kérdése. $ Kezek emelkednek a levegő- ^ be, és az érdekes feleletek gégész sorát hallhatjuk. Végül § megállapítják: legfőbb célja a ^ múzeumok látogatásának, ^hogy a régi idők nehéz mun- kaját össze tudják hasonlíta­ni a mai munkákkal. Rusz János Huszonnégy esetet tárgyalt az elmúlt héten a társadalmi bíróság a konzervgyárban. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Betyárok. Szerelem ... árulás, bosszú. Szélesvásznú román film. Kor­határ nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Szonett. Előadások kezdete: 5 és fél 3 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom