Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

Járási gépszemle Szombaton délelőtt 9 órai kezdettel rendeztek meg Tá- pióságon a járási gépszemlét a Kossuth Termelőszövetkezet­ben. Tisztasági mozgalom és felvásárlás Ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága. Sauer lAszló, a Vöröskereszt járási titkára, beszámolt a tisztasági mozgalom, helyzetéről, majd Hajdú Gergely, felvásárlási csoportvezető, a felvásárlás ta­valyi eredményeit ismertette. UtHt mente A NAGYKÁTAI járás részére IV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1967. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK 38 liter vér Sikerrel zárult az idei térí­tésmentes véradónap Tápió­bicskén: 38 liter vért adtak a község lakói. Közülük nyolc­vannégyen többszörös véradók. A szervezésből, a vöröske­resztes tagokon kívül, különö­sen kivették részüket az isko­la nevelői és tanulói. A peda­gógusok, az úttörők és az if­jú vöröskeresztesek segítségé­vel 86 véradót toboroztak. A nők ünneplése Pénteken este a tápiósze- csói művelődési házban vá­lasztási nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront járási szervezete. Beszédet dr. Vámo­si Erzsébet, szentmártonkátai orvos, országgyűlési képviselő- jelölt mondott. Ezt az alkalmat ragadták meg a szecsői fiatalemberek és férjek, hogy ünnepélyes kere­tek között felköszöntsék a nő­ket a nemzetközi nőnap al­kalmából. Cseri János községi tanácselnök bensőséges sza­vakkal köszöntötte az asszo­nyokat. Zárszámadás után Tápiószecsőn Növelik á dohány a paradicsom területét Idén már készpénzzel fizetnek Nehezen indult el az élet 1961 tavaszán Tápiószecsőn, a közös gazdaság megalakulása után. Sokan mondták abban az időben: ilyen földeken so­hasem lesz eredményes gazdálkodás! Annyiban iga­zuk volt, hogy az Egyetértés Termelőszövetkezet a járás legrosszabb természeti adott­ságokkal rendelkező szövet­kezete. Nagyon nehezen teltek az első évek. Az első négy év­ben például ötször került sor elnökválasztásra, míg az ötödik, Kőszegi Sándor végre megmaradt posztján. Móró István főmezőgazdász és Szvák János főkönyvelő is negyedik már a szövetkezet­ben. Ez a sűrű vezetőségcsere és a rossz adottságok okoz­ták, hogy öt éven át mérleghiánnyal zárták az évet. A szövetkezet jelénlegi ve­Az asszony K. Géza lassan csomagolta össze tanszereit, és osztály­társai után kullogott. Az ut­cán is egészen lassan ment, hogy minél későbben érjen háza. Szerda volt, tudta, hogy apja szabadnapos, otthon van, és ilyenkor mindig nagy a ve­szekedés. Belépett a lakásba. A kony­hából kihallatszott apja hang­ja, édesanyját szidta. Letette a táskáját és fordult volna ki a házból, hogy mint máskor, most is a nagyanyjánál keres­sen menedéket. Anyja sikoltását hallotta. Két hatalmas ugrással elérte a konyhát, felrántotta az aj­tót.. Rémülten látta meg apja kezében a kést. Anyja az ajtó mögött állt, mellére szorította kétségbeesetten a kezét. Kar­jából ömlött a vér. A gyerek rémülten hátrált, megfordult, az udvarra rohant. — Kovács bácsi, apu megöli anyut! — kiáltott át a szom­szédba. A kiabálást senki sem hal­lotta meg. Az apja eldobta a véres kést, és Géza után indult. A fiú futni kezdett. Az iskolánál hirtelen befordult a kapun, felszaladt az emeletre és el­bújt az egyik osztály padjai között. Kisvártatva kinyílt az ajtó, a gyermek a lélegzetét is visszafojtotta. A lépések, apja lépései^ egyre közeledtek hozzá. Tudta, hogy nincs me­nekülés ... — Adok én neked kiabálni, elpusztulsz anyáddal együtt — sziszegte az apja, s a fülénél fogva kirángatta a pad alól. A hatalmas pofontól elszé­dült. Legurult a lépcsőn. Meg­próbált felállni, de nem sike­rült. Orrából, szájából szivá­rogni kezdett a vér. A férfi a hajába markolt, és a csaphoz húzta. — Mosakodj! — szólt rá. — Nem fogom miattad lecsukat- ni magamat. — A gyerek fejét a csap alá nyomta. Mikor visszaértek a házuk elé, már ott állt a mentőkocsi. Az anyját hordágyon hozták ki, sápadt volt az arca. — Hogyan történt a sérülés? — kérdezte az orvos. — Húst szeleteltem, s a kés beleszaladt a karomba — mondta az asszony halkan, és könnyes szemmel az urára né­zett. ★ A történet valódi. Járásunk egyik községében történt. (1.) zetői látnak perspektívát Tá­piószecsőn, továbbra is itt akarnak maradni, és itt akar­nak megélni, a tagsággal együtt. Az 1966-os év ered­ménye már azt bizonyítja, hogy lehet itt is eredménye­sen dolgozni. Ez az első év, hogy a zár­számadásnál nem igényel­tek állami segítséget. A tervezettnél magasabb ösz- szeget adtak a munkaegy­ségre, s jutott készpénztarta­lék az idei év megalapozá­sára. Emelkedett a forgó­alap is. A rendszersen dolgozó ta­gok szép jövedelemhez jutot­tak. A traktorosok általában 30 ezer, a fogatosok 20 ezer, az állatgondozók pe­dig 25—30 ezer forintot kerestek. A Kerekes család tavalyi jö­vedelme például 86 ezer fo­rint volt. Ezek már az elmúlt évek­hez viszonyítva komoly ered­mények. Hogyan érték el? Mindenekelőtt: a szövet­kezet vezetői a közgazdász szemével kezdték vizsgálni gazdálkodásukat. Az egy holdra jutó termelési érték­kel 1965-ben a második hely­re jutottak a járásban. De ezt csak igen magas ráfor­dítással tudták elérni. Nem vitás, az üzemnek ez nem érte meg. 1966-ban másfél millióval csökkent a terme­lési érték, ám ugyanakkor a költségek is csökkentek — a felére. S a jövedelem mégis emelkedett! Az 1965-ös 76,7 százalékos költségszintet le­nyomták 57,5 százalékra. A gazdaság vezetői a tava­lyi eredményeket látva azon gondolkodtak év végén, s gondolkodnak ma is: hogyan tovább? Elgondolásaikat rész­letes üzemtervben vázolták. Dohánytermesztéssel ta­valy kezdtek foglalkozni, s máris jó eredményeket hozott, területét az idén 35 holdra emelik. Tavaly felépítettek egy korszerű dohánypajtát, az idén a másodikat, s jövőre még egy harmadikat építenek. A tavalyi értékesítési ne­hézségek ellenére is fantá­ziát látnak a paradicsom ter­mesztésében. Sőt — a para­dicsomterületet növelik! Meg­felelő munkaalkalmat és jö­vedelmet jelent ez a tagok­nak. Nem jövedelmezett kel­lően tavaly a sertéshiz­lalás. Kevés abraktakarmány ter­mett, a vásárolt takarmány pedig sokba került. A ser­téstenyésztést mégsem szá­molják fel, az állatokat ma­lacként akarják eladni az idén. Azt szeretnék, ha a tehe­nészet is jobban jövedel­mezne. Ennek érdekében töb­bek között felújítják a tehénistállót. A termelés egyik alapvető feltétele a munkaerő. Ezen úgy kívánnak javítani, hogy az idén már a munkaegység­bérezés helyett havonta kész­pénzzel fizetnek. (S. B.) Új MÉK-telep - hét holdon Kétezer helyett háromezer vagon felvásárlás A napokban népes küldött­ség gyűlt össze Nagykátán az FJK tanácstermében. A Szö­vetkezetek Pest megyei Érté­kesítő Központja ismertette a Nagykátán létesítendő zöld­ség-gyümölcs felvásárló, érté­kesítő és feldolgozótelep do­kumentációját. Ezután hely­színi szemlén beszélték meg a részleteket. Megállapodtak ab­ban, hogy a vasút, az ősz ut­ca, a Kázmér utca és a Teme­tő utca által határolt hét ka- tasztrális hold nagyságú te­rületen építik fel az új MÉK- telepet. Itt zöldség-gyümölcs hűtőház, emeletes iroda, szo­ciális épület, kazánház, vala­mint néhány üzemi épület létesül. Nagykátán a Pest megyei MÉK-nek egy elavult korsze­rűtlen felvásárlótelepe van. Itt a vállalat nem tudja ellát­ni feladatát, még a jelenlegi termelési adottságok mellett sem. Ha hozzávesszük, hogy járásunk területén a második, de a harmadik 5 éves tervben is komoly szőlő- és gyümölcs­telepítések történtek, illetve történnek, érthetővé válik az új telep létrehozásának szük­ségessége, Az új telepítések termőre fordulása után a fel­vásárlás és az értékesítés a je­lenlegi 2 ezer 100 vagonról 3 ezer vagonra fog emelkedni. Különösen sok szőlő, kajszi és cseresznyetermésre számí­tanak. Ezek nagyrésze ex­portra kerül, s az exportigé­nyeknek megfelelő tárolásról és szállításról kell gondoskod­ni már jóelőre. A tervek meg­felelő tárolóépületeket, korsze­rű szállítást, anyagmozgatást, és modern hűtőházat irányoz­nak elő. A járás termelési és egyéb adottságai indokolják a zöld­ség-gyümölcs feldolgozóüzem létesítését. A gazdaságok és a termelők 25—30 kilométeres körzetből hozhatják majd ide áruikat. Ezzel kapcsolatban szó esett tartósítóüzem, szesz­főzde és szárítóüzem építésé­ről. Az új telep kijelölésénél el­sősorban arra vigyáztak, hogy az megközelíthető legyen köz­útról és vasútról egyaránt. A Temető utcát már az elmúlt évben kiépítették, az állomás­ról pedig iparvágány vezet majd a telepre. A tervezők alaposan mérle­gelték a vízellátás, vízelveze­tés, hőellátás, üzemi ártalmak, egészségügyi előírások kérdé­seit is, s nem utolsó sorban a munkaerőszükségletet. Indulásnál 120—130 fizikai munkásra számítanak, s mint­egy 30 adminisztratív és mű­szaki alkalmazottra. A fizikai munkások száma kampány­időszakban természetesen je­lentősen növekszik. Kaposi István LEVELESLÁDÁNKBÓL Sarkvidéki sötétség Nagyon sokszor jelent már meg bírálat lapunk hasábjain járásunk villanyellátásáról. Legtöbben áramkimaradásról, vagy feszültségcsökkenésről panaszkodtak. Legutóbb Antal Erzsébet Tápiószecsőről — többek között — a karácsonyi és szilveszteri áramszünetet tette szóvá. Szilveszter éjjelén Tápióbicskén a vásártéren le­vő transzformátorállomás rö­vidzárlat következtében ki­gyulladt. Nehezen tudták a helyi villanyszerelők a lakos­ság segítségével eloltani. Erre a körzetre sarkvidéki sötétség borult akkor, s a megállapítás szerint, a többi körzet áram­szünetét is ez okozta. Hiba bárhol és bármikor előfordulhat. Ezt mindenki el­ismeri. Az azonban már nehe­zebben érthető meg, hogy ilyen gyakoriak — hetenként 3—4 alkalommal is — legye­nek a hibák. Ritkaságszámba menő eseménynek számít, hogy a háziasszony megússza a mosást, vagy egy tv-műsort végig tudjunk nézni. Egyik héten elkezdtem jegyezni az áramszüneteket Tápióbicskén. Hétfő, 8 óra 35 perctől 16 óra 37 percig, kedd, 9 órától 11 óra 15 percig, szerdán is, de azt már fel se jegyeztem. Az ok? Bízunk abban, hogy~ sürgősen megszünteti az áram- szolgáltató vállalat. — pápai — Meleg fogadtatás — naposcsibéknek Idén 300 ezer G 33-as érkezik OTP-bitel a tenyésztőknek — Még lehet jelentkezni Az egyik kedves olvasónk — egy hivatalnok — a napokban megjegyezte: maguk annyit írnak a G 33-as tyúkról, hogy még a laikusnak is kedve kerekedik tenyészteni... Két­ségtelen, meggyőződéssel pro­mssssssssssfssArfSSSSMm,sssss*MysssssssjjysAWS/7/mtssssArsmMWSSfSSssssssssssssssssssssssssssssfssssssfsssssssssss*s*sss& % A megyei tanácsba jelölték Belovai Jánosné Kóka hatá­rán túl is ismert. Négy évig már megyei tanácstag volt, munkájával választói elége­dettek voltak, s így ismét jelölték. A mezőgazdaság átszerve­zése óta brigádelszámoló a ká­kái Kossuth Tsz-ben. Évek óta részt vesz a község szociá­lis és mozgalmi életében. Az elmúlt négy évben Kóka és Tápiószecső érdekeit kép­viselte. Negyedévenként tar­tott fogadóórát, és féléven­ként beszámolt az eredmé­nyekről. Néhány konkréten elintézett kérésnek ő maga is nagyon örül. A gyámhatóság segítségével be tudott juttat­ni például egy szecsői kis­fiút a pomázi intézetbe, s Tá­piószecsőn az Árpád utcai körzetnek segítségével egy új bolt létesült. A kókai idős Laczkó Istvánné tíz évig fekvőbeteg volt. Többszöri próbálkozás után él tudta he­lyeztetni az egyik állandó jel­legű elfekvő kórházba. Az elkövetkezendő négy év­ben — megválasztása esetér. — Tóalmást és Kákát képvi­seli a megyei tanácsban. A tóalmási viszonyokat még ke­véssé ismeri, de jó pár kókai kérés, probléma már jegyzet- füzetében van. Ilyen pél­dául az, hogy Kókán kicsi az óvoda. Bővíteni kellene. Év­tizedek óta gond az ivóvízel­látás. Már megkezdték egy mély kút építését, de a víz­vezetékhálózat kiépítését csak segítséggel valósíthatják meg. Sok a panasz, a kérés a kókai utcákkal kapcsolatban is. Rossz időben a gyalogjárdák is szinte járhatatlanok. A művelődési házat is kel­lene már építeni Kókán. A jelenlegi művelődési otthon pagáljuk ennek az új fajtá­nak az előnyeit, de azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy a háztájival törődő gazdák, gazdasszonyok nagy többsége hamar rájött árrá, hogy te­nyésztésükből elsősorban ők húzzák a hasznot. Megírtuk: cél, hogy az idén ^ az egész járásban megkezdőd­jön a vegyes állomány lecse- |rélése G 33-asra. ^ Az idén folyamatosan 280 § ezer napos- és 20 ezer elő­nevelt csirke „költözik” hoz­nánk, a tenyésztők igényei- neg megfelelően. Azok szá­mára, akik ezután jelentkez­nek a G 33-asok tenyészté­sére, júniusban szállítják le a baromfit. A tenyésztők kedvezményei a tavalyihoz hasonlóak. Hogy csak néhányat említsünk be­lőlük: az OTP és a takarékszö­vetkezetek 15 ezer forint tenyésztési kölcsönt fo­lyósítanak, az fmsz pedig a csibék árát meghitelezi, s ezt az év vé-' géig tojásban vagy húsban ^törleszthetik a tenyésztők, kicsi, korszerűtlen, nem elé-$ A G 33-as kétségtelenül jö- gíti ki a lakosság igényét ^ védelmező, de az is igaz. És a többi kérés, javaslat... § hogy tenyésztése néhány alap- Sorakoznak jegyzetfüzeté- i vető szakmai ismeretet meg- ben, hogy — megválasztása ese- ^ követel. A Gödöllői Kisállat- tőn — elővegye és szorgal- ^ tenyésztési Intézet és a já- ” megvalósításukat. jási mezőgazdasági osztály Urbán László szakemberei a tél folyamán mázzá előadásokon ismertették a tenyésztés módját. Most — kérésünkre — Kiss Lajos járási főállattenyésztő össze­foglalta a legfontosabbakat ol­vasóink számára is. Á G 33-asok az új fajta tojótáp etetése esetén toj­nak a legtöbbet. Tojótáp cseretermény ellené­ben beszerezhető. Átmeneti hiány esetén ezt saját gaz­dasági abrak megfelelő ösz- szeállításával lehet helyette­síteni. A keverési receptet megadják a szakemberek. Nem szabad elfeledkezni ar­ról, hogy a naposbaromfi fogadásakor a helyiséget 30— 32 fokra fel kell melegíteni. Ezt 2—3 naponként 1—2 fok­kal lehet csökkenteni. Ké­sőbb is lényeges a tisztaság és a száraz meleg. Kotlós helyett műanyát kell alkalmazni. Ezt hősugárzó is pótolja. Két-három napos korban szükséges a philassoros ita­tás. Ez A- és D-vitamint tar­talmaz, szaküzletben vagy baromfielosztónál kapható. A szálláson, ahol hosszabb ideig maradnak, 12—13 csibét lehet tartani négyzetméteren­ként. Az új állományt a régi­től el kell különíteni. S az utolsó jótanács: a fogadásukra kijelölt helyet legalább egy héttel előbb ala­posan fertőtleníteni kell. SZEGED Föld alatti termek a Dóm téren Mikó Zoltán, Szinetár Mik­lós és Vámos László rendezők, Bakó József, Fülöp Zoltán és Varga Mátyás díszlettervezők, továbbá Vaszy Viktor karmes­ter — a szegedi szabadtéri já­tékok idei előadásainak irányí­tói — kedden helyszíni szem­lét tartottak a Dóm téri szín­pad korszerűsítési munkálatai­nál. Tari János, a szegedi sza­badtéri játékok igazgatója mu­tatta be az új föld alatti ter­meket, amelyeket a felszíntől mintegy három méter mély­ségben, színpad alatt alakítot­tak ki, öltözők, fürdők, társal­gó és büfé céljára. Több millió forintos költ­séggel nagyobbítják a színpad felületét, amely szélességében 33, mélységében húszméteres lesz majd. Az építkezés a játékok kez­dete előtt, júniusban már tel­jesen befejeződik. Alkalmi áruházban — őszintén, ennek az árát miért szállították le? — Mert ez éjjel szék és nap­pal ágy. (Pásztor karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom