Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
1967. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK rear MEfiVEI 3 Tud ön számolni? 84=42 Előny a világpiacon Rajnai ludak Sürgősen változtatni! Több mint egy órája beszél- I akárcsak gettem már dr. Magyari Andrással, a gödöllői Agrártudományi Egyetem álattenyész- tési tanszékének vezetőjével munkájáról, a tanszék gondjairól, külföldi utazásairól, amikor váratlanul feltette a kérdést: — Tud ön számolni? Gondoltam tréfál, tréfálkozva válaszoltam én' is. — Igaz, hogy majd két évtizede tanultam matematikát az iskolában, de az alapműveletekkel talán még elboldogulok. — Jó... — bólintott rá komolyan. — Egy egyenlő egy- gyel... igaz? — Ebben egyetértünk ... — bólogattam megőrizve komolyságomat. • — Kettő nem egyenlő egy- mel. — Ez is igaz... — hagytam rá. — De nyolcvannégy egyenlő negyvenkettővel. — Ugrat? — Szó sincs róla! — tiltakozott. — Akkor ... magyarázatot kérek. — Már mondom ... Egy kiló tisztított, belezett pecsenyecsirke világpiaci árfolyama négy ven-negyvenkét cent. Ugyanakkor egy kiló tisztított, belezett hízott liba világpiaci ára nyolcvankettő- nyolcvannégy cent. De... és itt következik a matematikai bukfenc ... a csirkének és a libának a hazai felvásárlási ára lényegében azonos. így lesz a nyolcvannégy egyenlő negyvenkettővel... — Ez valóban érdekes ... jegyzem meg tanácstalanul. — Pedig még csak az egyszerűbb értékesítési módot említettem. Amikor egyben adjuk el az egész libát. Sokkal előnyösebb azonban, ha másként értékesítjük. — Például? — Egy nyolckilós liba felnevelésének világpiaci ára hat dollár. Egy nyolckilós libának átlagosan ötven dekás mája van. Fél kiló libamáj világpiaci ára hét és fél dollár. Tehát ha csak a májat értékesítem, a tiszta haszon egy libán másfél dollár. A máj exportjának jelenleg korlátlanok a lehetőségei. Hasonlóképpen a libatollnak is. Ez pedig már plusz haszon, a hús. Ebben az esetben pedig már nem a nyolcvannégy egyenlő a negyvenkettővel, hanem a százharminc a negyvenkettővel. — A tanulság tehát — foglalom össze az elhangzottakat, hogy az . aránylagosan alacsony felvásárlási ár nem serkent a libanevelésre. — Nem ilyen egyszerű a dolog ... — int le. — De ha engedi, behívnák néhány szakembert .. . közösen talán többet tudunk... Egy feketekávényi szünet után már négyesben folytatódik a beszélgetés. Bögre János a tojástermelés, Pacs István az intenzív libanevelés országos hírű szakembere. — Az a helyzet, hogy különösen a tőkés piacokon pecsenyecsirkéből már jelenleg is túltelítettség mutatkozik ... — kapcsolódik a beszélgetésbe Pacs István. — Az érdeklődés mindinkább az extrém termékek felé fordul és ebből a szempontból a nagy hagyományokkal rendelkező . hazai lúdtenyésztés fejlesztésével a libahús, a libamáj, a toll és a libazsír értékesítésével a világpiacon előnyös helyzetbe kerülhetünk. Ezeknek az áruféleségeknek • az exportálás! lehetősége tőkés relációban is hosszú időre biztosított, mert ezekben az országokban a lúdtenyésztés a mezőgazdasági termelés belterjességének növekedésével teljesen háttérbe szorult. Ugyanakkor a liba- hízlalásnak a legtöbb nyugati országban sem hagyományai, sem kialakult módszerei nincsenek. Hazánk természeti adottságai viszont a lúdtenyésztés széleskörű nagyüzemi és háztáji elterjesztésének rendkívül kedveznek. Biztosított a kellő hozzáértés, az alapvető takarmánybázis. — A hazai nagyüzemi lúdtenyésztés legfőbb akadályozója hosszú ideig a magyar lúdfajta nagyon alacsony, évi tizenkét-tizenöt darabos to- jástermelése volt — veszi át a szót Bögre János. — A rajnai lúdfajta behozatalával azonban kedvező körülményt értünk el, a nagyüzemekben átlagosan negyven darab az évi tojáshozam! Ugyanakkor a gépi keltetésben is jelentős előrelépés történt az elmúlt esztendőkben. Míg hat esztendővel ezelőtt a tojásoknak csak a harminchárom, tavaly már a hetvenegy százaléka kelt ki, de volt, ahol ez az arány kilencven százalékra emelkedett! ’ — Ami szintén. nagy dolog szól közbe dr. Magyari András — jelentősen lecsökkent a libanevelés időtartama. Azelőtt a tavasszal kelt libát ősszel' kezdték tömni. Mire elérte a nyolc-kilenc kilogrammos átlagsúlyt, hét hónap telt el. Ma az intenzíven neveLt libák nyolc-tízhetes korban elérik a négy és fél kilós átlagsúlyt. További öt hét a tömés. Vagyis nem egészen négy hónap alatt elérik a nyolc-kilenc kilót. A nevelési idő háromhónapos csökkenése nemcsak takarmány és gondozási költség megtakarítást jelent, hanem csökkenti az elhullás veszélyét is. Ugyanakkor a tizenöt hetes liba mája ugyanolyan értékű, mint a héthónaposé. A jelenlegi májexport évi tizen- két-tizennégy vagon között mozog. Kereslet huszonöt vagon libamájra lenne. Ezt tíz nagyüzem ki tudná elégíteni! — Ez így igaz..; — helyesel Pacs István. — A magyar és rajnai lúdfajták májtermelő- képességét széles körű kísérletek alapján országos átlagban ötven dekára, a landesi fajtáét hetven-nyolcvan dekára, a keresztezettekét pedig nyolcvan-kilencven dekára becsüljük. Ezt azonban csak nagyon intenzív tömési technológiával lehet elérni. A baromfiipar azonban egyelőre még százezer számra vesz át ' és dolgoz fel félhízott , libákat, amiben csupán husz-huszonöt dekás májak találhatók. Ugyanezek a ludak félkilós májat is adnának, ha azt a korszerű technológia szerint kifogástalanul tömnék. Csakhogy ... valahol itt van a dolog nyitja ... semmi sem ösztönzi erre a termelőket. Ezen kellene sürgősen változtatni! Nyolcvannégy egyenlő negyvenkettővel. A matematikusok bizonyára képtelenségnek tartják. Akik azonban libatenyésztéssel foglalkoznak, jól értik e számtani képtelenséget. Csak azt nem értik, miért van szükség rá. Prukner Pál Tavaszi iskolai szünet március 28—április 5 Az idén a tavaszi iskolai szünet március 28-án kezdődik és április 5-ig tart. Az általános és középiskolákban a szünet utáni első tanítási napom emlékeznek meg hazánk fel- szabadulásának évfordulójáról Sikersorozat Mint a skandináviai híradások beszámolnak róla, a koppenhágai sikeres bemutatkozás után a Magyar Állami Népi Együtttes turnéjának második állomása Malmö volt. Előadásaik sikeréről hű képet adnak a sajtóvisszhangok. Az egyik svéd lap például így írt: „Ez nem egyszerűen száz énekes, táncos és zenész, sokkal több, száz igazi művész teljesítménye.” Oslóban már az együttes megérkezése előtt az összes jegy elkelt mind az öt előadásra. Kitüntetések a nőnap alkalmából Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának közép- káder szakcsoportja tegnap nagygyűlést tartott a nemzetközi nőnap alkalmából. Megjelent a gyűlésen Barinkat Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára és Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese is, dr. Stark Janka elnöki megnyitója után Göndics Zoltán, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője ünnepi beszédben méltatta az egészségügy területén dolgozó nők áldozatos munkáját. A gyűlésen dr. Békés Zoltán megyei főorvos az egészségügyi miniszter nevében átnyújtotta Nagy Györgyné- nek, a ceglédi kórház szakácsnőjének és Zsárta Rezső- nének, a megyei Gyógyszertári Központ dolgozójának, az egészségügy kiváló dolgozója oklevelet és jelvényt. A Földművelésügyi Minisztérium a nemzetközi nőnap alkalmából tíz Pest megyei A hőerőmű energiájával asszonyt kiváló termelőszövetkezeti tag jelvénnyel, ötöt minisztériumi oklevéllel tüntetett ki. Kiváló tsz-tag jelvényt kaptak az alábbiak: Takács Lászlóné Abony, Kossuth Tsz; Tomecskó Ferencné, Szód, Haladás Tsz; Schiffer Andor- né Pomáz, Petőfi Tsz; Ruff Frigyesné Taksony, Egyesült Erő Tsz; Balaska Józsefné Tá- plószentmárton, Kossuth Tsz; özv. Bandur Józsefné Dány, Magvető Tsz; Engler Antalné Budajenő, Rákóczi Tsz; Szabó Jánosné Vecsés, Zöld Mező Tsz; Cerovszki Pálné Szob, Üj Barázda Tsz és Széplábi Andrásné, a Pest megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának dolgozója. Oklevelet kaptak: Koór Jánosné Üröm, Magyar—Bolgár Barátság Tsz; Fekete Antalné Ceglédbercel, Egyetértés Tsz; Suhajda Istvánná Sári, Fehér Akác Tsz; Balázs Antalné Bag, Vörös Csillag Tsz és Unyi Jánosné Tápiószele, Tápiómen- te Tsz. A kitüntetéseket és okleveleket a ma reggel 9 órakor kezdődő ünnepség keretében Kovács Antalné, a Pest megyei nőtanács titkára és Pre- zenszky Gábor, a Pest megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetője adja át. PÉCS Száz csonttollú madár egy fán Ritka ornitológiái jelenség szemtanúi néhány nap óta a pécsiek: a város szívében lévő Szent István téren, a mecseki pincegazdaság kertjének egyik évszázados hatalmas japán akácfáján legalább 100 csonttollú madár lakmározik a fa száraz terméséből. A nálunk viszonylag ritka madarak most vonulnak vissza hideg északi hazájukba és eközben „tévedtek be” Pécs belvárosába. Furcsa, zizegő hangjuk betölti az egész környéket. A vén fának szinte egyetlen ága sincs, amelyiken ne ülne néhány csonttollú madár. A Dunamenti Hőerőmű szomszédságában építette fel a százhalombattai Rákóczi Termelőszövetkezet a 3000 négyzetméter alapterületű üvegházat, amelyet a hőerőmű „hulladék” energiájával fűtenek. A kertészek nyolcvanezer saláta- és paprikapalántát tettek a földbe. Ügy tervezik, hogy a primőr salátát húsvétra hozzák forgalomba. A saláta után cecei paprikát termesztenek. Eszti néni BEMUTATJUK KEPVISELOJELOLTJEINKET Gyermekkorától ismerik A fiának főz? — Nem, az már házas. Épp egy hónapja tette nagymamává, akkor született a kis Kati. Most, nemrég elhalt bátyjának a fia lakik nála, annak ad enni. Eiste hétkor pedig lefekszik. Nem fáradt, csak megszokta a korai fekvést. A fiáról büszkén: — Áprilisban lesz 25 éves. Villanyszerelő, szakoktató a tanulóiskolában. Férjétől régen elvált. Miért? Hangsúlytalanul, egyszerűen felel: — Nem egyeztünk. Munkájáról szerényen: — Itt az Alföldön élünk, nagyétkű emberek vannak a vidéken, de, az egyszerű, magyaros ételeket szeretik. Hát könnyű főzni a szájuk ize szerint. Mintha bizony nem lenne mestermunka egy igazán ízletes pörkölt vagy gulyás elkészítése. Eszti néni is a lelkét adja főztjében a betegeknek, de a vérét sem sajnálja tőlük: rendszeres véradó. Amikor még nem volt véradóállomás Cegléden, 47 és 60 között sokszor fektették beteg mellé a műtőben. Érből érbe szivaty- tyúzták át a vérét. r—r—------- alkalmából az i A nőnap egészségügyi mi--------------- niszter — nem a v énadásért —, kifejezetten a főzőkanállal végzett jó munkájáért tüntette ki az Egészségügy kiváló dolgozója címmel és jelvénnyel. Pest megye kórházainak konyhai dolgozói közül ez idáig egyedül Eszti néni részesült ebben a szép kitüntetésben. Szokoly Endre 5—;------------------ kész az I Tizenegy óra, | ebéd. Eszti--------------------- néni leveszi fehér köpenyét, újságot vesz elő és nékidűl a nagykre- dencnek, állva pihen. Leülni nem érdemes arra félórácskáira, ami a tálalásig hátra van. ^ 1930. július elsején lépett be ^ a ceglédi kórház konyhájába ^ Szabó Eszti. Addig, már 1919- $től, kilenc esztendős korától ^az Unghváryék faiskolájába fcjárt dolgozni reggel besötéte- S désig. i — Akkor a szomszédból egy ^ néni mondta, hogy a két $ konyhalány közül megoperál- J ták az egyiket és nem jön ^vissza, üres a helye. Behozott, § ittmaradtam, s I i~r~ L ------r-j Nagy György§ I Ferjhezment, | né lett szaJ --------------------- bó Esztiből J és ahogy teltek az évek, Esztii néni. Éz csak cím, mert 57 $ esztendővel a vállán, ma is S fürge főnöke immár 47 óta a $ kórházi konyhának. Másfél J órával munkakezdés előtt, ^ fél ötkor minden reggel ott Jván a konyhában. Mire a töb- J biek, hatra bejönnek felforralja a tejet, a teavizet. $ — Mondják, hogy Eszti né5 ni be-bemegy a betegszobák- $ ba. $ — Persze. Mi a betegekért J vagyunk, minden nap bemegyek közéjük, kérdezem, kidnek mire lenne gusztusa, és a 5 kívánságukat, ha csak lehet $ teljesítem. 5 Délután háromig előkészíti Ja vacsorát, a befejezés már a J helyettese dolga. Akkor haza- J megy. ! ——-—— Kicsit összerak, § I Otthon? I szomszédok jáj ---------------rat sok újságot, ! azokat olvassa, meg főz. ! — Mert én már főzés nél!kül nem tudok meglenni. mesztenek. S a nagyüzemi szőlőhöz, kertészethez — feldolgozó üzemeket építenek majd így határozott a „kollektív bölcsesség” a parasztklubokbar — a termelőszövetkezeti demokrácia dányi „nevelő házában” — a téli estéken. Mindezek után nem meglepő, hogy 38 új tagot vettek fel már az idén (múlt évber harmincat), akik az iparból jöttek vissza. Tíz fiatalt taníttatnak különböző iskolákban, s az elkövetkező három esztendőben évente 20—25 általános iskolát végzettet vesznek maguk közé és küldik őket mezőgazdasági szakiskolába. így munkálják hát egymás tanácsaira hallgatva a dányi parasztság jövőjét S amikor Valkón meg Zsámbokon is arra a kérdésemre, hogy Gödör Jánost miért jelölték képviselőnek— ezt a választ kapom: „gyermekkorától ismerjük”, megint csak eszembe jutott egy másik érvényét vesztett közmondás: senki sem próféta a maga hazájában. Lám, ez is az új idők jele: szülőfaluja és környéke — Túra, Bag, Galgahévíz, Hévíz- jyörk, Valkó, Vácszentlászló is Zsámbok választói éppen azért jelölték Gádor Jánost tépviselőnek az ország leg- :őbb törvényhozó testületébe, mert ismerik. Mégpedig olyan rmbemek ismerik, akire rábízhatják érdekeik képvise- etét. Ferencz Lajos sárnak hírét is így kapta szárnyára az idő. S vele együtt az elnökét is, Gádor Jánosét, akit képviselőnek jelöltek a túrái országgyűlési választókerületben. Anélkül, hogy az új képviselőjelöltet — a tsz-elnököt — személyesen is ismertem volna, nyilvánvaló volt előttem, hogy a jelölés, s a szövetkezetében elért gazdasági eredmények között szoros az ösz- szefüggés: a mázsák és; forintok a vezető szakmai tudásáról, szervező és irányító képességéről is vallanak. ★ Minden szónál jobban beszélnek a tények. A „nagy szövetkezet”, amelyben már az egész falu benne volt, Dá- nyon 1960 januárjában alakult. öt éven keresztül nehéz körülmények között tudták — úgy-ahogy — egyensúlyban tartani a közös gazdaság pénzügyeit, nemegyszer súlyos mérleghiánnyal küszködtek. Gyakran változtak a szakemberek, s a tagság sűrű figyelmeztetése ellenére, olyan növények termesztésével kísérleteztek, amelyek nem válhattak be a dányi talajokon. A számokban is kimutatható fordulat 1965-ben következett be: az egy főre jutó átlagjövedelem az előző évi 7300 forintról 13 500 forintra emelkedett. A változás okát megint a tények magyarázzák: 1964 novemberében az elnökhelyettes Gádor Jánost elnöknek választotta a tagság. — Az eddigi elnökökkel szemben csak annyi ‘előnyöm volt, hogy ismertem a dányi talajadottságokat és az embereket. Magáról csupán ennyit mond, de annál több mentő szót az előző elnökökről. ★ A tagság pedig így vélekedik: „gyermekkorától ismerjük, dolgos, sokat próbált ember”. Bizalommal álltak mellé, mert hallgatott tanácsaikra, öt éve működik a községben a parasztklub. Téli estéken itt vitatják meg a jövő terveit. A múltban kapott tanácsok jórészt már gazdasági erővé váltak, a többiek folyamatosan épülnek bele terveikbe: van már 170 hold újtelepítésű nagyüzemi szőlőjük, de még nyolcvanat telepítenek, hatvan hold gyümölcsöst terveznek — cseresznyét, meggyet, szilvát, s nem nyugszanak, amíg öntözéses kertészetük nem lesz, ahol paprikát és paradicsomot terA változó időkkel az egykor örökérvényűnek vélt aranyigazságok” értelme is változik, új tartalommal telítődik vagy éppen el is avul. Annyira, hogy — kimondva — nyomban meg is érezzük, mennyire hamisan csengenek már új igazságokhoz szokott fülünkben. Lám, manapság nemcsak a rossz hírek, de a jók is szárnyon járnák, egyre erősebb szárnyakon. A dányi Magvető Termelőszövetkezet évről évre javuló gazdálkodó-
