Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
4 1967. MÁRCIUS 5., VASA^AP Egészségügyi középkáderek nőnapi Szerdán, e hó S-án délelőtt tíz óraikor a nemzetközi nőnap alkalmából az egészségügyi szakszervezet Semmelweis Kultúrházában, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei Bizottsága, a megyei tanács egészségügyi osztálya és a megyei középkáder szakcsoport nagygyűlést rendez. Az ünnepi beszédet Göndics Zoltán a megyei pártbizottság propaganda és kulturális osztályvezetője tartja. Dr. Zádorszki Béla a reumásláz megelőzéséről, dr. Berndorf er Alfréd pedig a veleszületett rendellenességekről tart előadást. Összecsukható kerékpár A Csepel Vas- és Fémművekben a kempingezők részére olyan kerékpár gyártását készítik elő, amely összecsukva a gépkocsi csomagtartójában, vagy táskába téve kézi- poggyászként is szállítható. A kerékpár összehajtogatva elfér egy 72x80x30 centis táskában, de még kisebb helyen is tárolható, ha néhány csapszeget eltóvolítva a kerékpárt három részre szétszedik. A kerékpár súlya 15,8 kilogram, s az év második felében kerül fprgalomba. Óriásharcsa A Felső-Tiszán a tiszadobi halászok egy 2 méteres, 70 kilós harcsát fogtak. Automaták az irodákban ♦ A gyorsaságnak ára van ♦ Többet, ugyanannyian ♦ Gombnyomásra 22 millió l Nevetnek, de azért némi drukkal figyelik a „bestiát: a i bestia jámbor számlázó auto- \ mata, de fenerossz tulajdonsága, hogy látogató esetén megbokrosodik. Legalább is olyankor szokott morogni, gyarázatök helyett érjük be példával: három év alatt egy fővel sem nőtt a számviteli létszám, de ugyanez idő alatt a munkáslétszám ötven százalékkal emelkedett, a gyár termelése a kétszeresére nőtt. Egy j hörrenteni néhányat, leírni a I bérelszámoló a „kézi” korGYORS ÜTEMBEN FEJLŐDIK SZÄZHALOMBATTA TESTVÉRE — A LENGYELEK OLAJFELLEGVÄRA — PLOCK. Foto: Kotroczó Eúy különös iroda HIVATALOS ÓRÁK:! DÉLUTÁN 5—8-IG Hetenként kétszer ♦ Lovag utca 10. ♦ Imádnak dolgozni Jelentéktelen külsejű kis üzlethelyiség a hatodik kerületi Lovag utcában. Az üveg mögött tábla: „Hivatalos órák és félfogadás délután 5-től 8-ig.” Esti hivatal? Az iroda ügyeit társadalmi munkában intézik — tizenket- ten, többségükben fiatalok. Akad köztük pénztáros, adminisztrátor, műszerész, villanyszerelő, gépkocsivezető. Hetente kétszer rendszeres napi munkájuk után ebben az üzlethelyiségben kezdenek újabb, talán az elsőnél még nehezebb műszakot. Az iroda igazgatója Keve György, tulajdonképpeni foglalkozása épületgépész, a 21-es Építőipari Vállalatnál dolgozik. Járatlan utak Az iroda pontos neve: a KISZ Csökkent Munkaképességűekkel Foglalkozó Központi Irodája. A KISZ Érdekvédelmi Bizottságából nemrég vált ki ez a kis csoport, s nem minden megszállottság nélkül, azon fáradozik, hogy minél több testi és szellemi fogyatékos fiatalnak kutasson fel megfelelő munkalehetőséget — a munkaközvetítés szinte még járatlan útjain. A jelentkezőkkel személyesen foglalkoznak, megismerik életkörülményeiket, képességeiket, s megkeresik, vagy talán helyesebben, megteremtik azokat a lehetőségeket, melyek között érvényesülni tudnak. Maga a próbálkozás nem mai keletű, a KISZ Érdekvédelmi Bizottságán belül öt évvel ezelőtt is foglalkoztak már ilyesmivel, de legtöbbször sikertelenül. Akadt olyan gyerek, akit ötször-hatszor helyeztek el, mégis — a munkaadók jóindulata ellenére, képtelen volt beilleszkedni a teljes értékű dolgozók közé, hiszen velük nem vehette fel a versenyt. A mostani adatok már jóval biztatóbbak. A siker tulajdonképpeni titka: ma csak olyan munkát adnak a csökkent munkaképességű fiataloknak, amely adottságukhoz, illetve fogyatékosságukhoz méretezett követelményeket támaszt. A segítségre szoruló fiatalok címét és személyi adatait a fővárosi tanács juttatja el az irodához. Ez alapján hívják be őket; a fogadónapokon ötven- hatvanan is megfordulnak a szűkös kis irodahelyiségben. Este fél 7 Fél hétkor lépek be az ajtón: szülők, gyerekek várakoznak az egyetlen helyiség falemezzel elválasztott előré- szében, s bent az asztalok körül is sokan vannak. A munkatársak: Balázs Emma, az elhelyező csoport vezetője, Erdei Éva, az adminisztratív munkák felelőse, Demeter Sándor, aki „civilben” műszerész, Albeck Jenő gépkocsivezető és a többiek, hosszan, részletesen beszélgetnek a szülőkkel és a gyermekekkel a munkalehetőségekről. Általában szövetkezeteknél, tanácsi vállalatoknál tudnak munka- lehetőséget biztosítani, de ha valaki a Nagyvásártelepen akar dolgozni, oda is van ösz- szeköttetésük. Fiatal, szép arcú nő ül az irodavezető mellett. Néma. Ceruzával írja le, amit mondani akar. Neki már megvan az állása, a szövőiparban fog dolgozni. Nehéz, fáradságos munka zajlik itt a hivatalos idő három órája alatt. Leveleket gépelnek, kérésekkel fordulnak a tanácshoz, a munkaadókhoz. Forognak a dossziéba gyűjtött kartotékok, adatgyűjtő lapok. A közelebbi személyi adatok mellett a jelentkezők életkörülményének valamennyi fontos adatát tartalmazzák ezek a lapok. Azt gondolná az ember, afféle intézményes jótékonyságról, kegyelemkenyérről van szó. Ám az iroda alapelve: szorgos munka, s a végzett teljesítmény szerinti fizetés. Csak olyan helyen, olyan munkakörben alkalmazzák őket, ahol munkájuk föltétien segítség. Közülük nem egy betanított munkás lesz. A keresetek átlaga 600 és 1.400 forint között mozog, de akad olyan is, aki ennél jóval többet visz haza. — A jelentkezők legnagyobb része szellemi fogyatékos — mondja Keve György. — Imádnak dolgozni, soha, semmilyen panasz nincs rájuk. Szeretik őket. Ezek a fiatalok évek óta csak kallódtak az életben. Micsoda boldog érzés, ugyanúgy dolgozni, mint más, látni, hogy szükség van rájuk. S az sem utolsó dolog, hogy pénzt keresnek. Következik a megye Az elhelyezett fiatalokat félévenként behívják az irodába, beszélgetnek velük, meg vannak-e elégedve, vannak-e problémáik, panaszaik, hogy alakul az életük? Munkaadóik is rendszeresen írnak jelentést, általában megelégedett, hangú sorokat Az emberhez méltó segítség sok fiatalt ragaszkodóvá tesz. Az iroda munkatársait nemegyszer jobban tisztelik és szeretik, mint családjukat. Keve Györgyék arra is törekednek, hogy valameoy- nyiük elvégezze az általános iskola nyolc osztályát vagy a gyógypedagógiai iskolát — Most meg az a legközelebbi célunk — mondja az iro| davezető, hogy a főváros után Pest megyébe is kinyújtsuk a kezünket. A tanácsok, az iskolák és a megye lakóinak segítségével bizonyára sok olyan fiatallal találunk kapcsolatot, aki rászorul a támogatásra. — Mi szükséges ahhoz, hogy valaki kapcsolatba léphessen az irodával? — Az, hogy eljusson hozzánk a pontos címe, személyi adatai és a csökkent munkaképességéről szóló orvosi igazolás. Személyesen vagy levélben — Budapest, VI. kerület, Lovag utca 10 — bárki felkereshet bennünket. — Hol tudnak majd munkát biztosítani a Pest megyei jelentkezőknek? — Úgy gondoljuk, főleg a megye mezőgazdaságában. Ezenkívül a bőr-, a textiliparban és a KISZÖV műhelyeiben. Meg fogjuk találni a lehetőségeket. D. J. legnagyobb képtelenséget, s utána elégedetten szusszanva elhallgatni. Most tisztességes: a fiatal nő ujjai gyorsan mozognak a billentyűkön, leüti, hogy ennyi és ennyi ezer ilyen és olyan kondenzátor, darabonkénti egységára x forint y fillér, az egész szállítmány tehát — egy gombnyomás, s a gép már kopogja is írószerkezetével — 22 millió hétszázezer, forint 40 fillért kóstáL Négy év — nyolc gép A törökbálinti Mechanikai Művek 1963-ban, négy esztendeje kezdte el az ügyvitel gészakban, azaz a hagyományos eljárással 100 ember bérét számfejtette, a gépesítés ezt 180-ra növelte ... Egy üveg Mecseki Gyors és pontos adatok nélkül jól vezetni, irányítani, kellő időben beavatkozni a termelésbe, nem lehet. A fentebb említetteken túl, mit „kapott” a gyár a beinvesztált nyolcszázezer forintért? — Az információs rendszer megbízhatósága döntő követelmény — hangsúlyozza a főosztályvezető —, s persze, gyorsasága is. Mit nyújtottak a gépek? Korábban az anyagpesítést. A hozzá hasonló üze- könyvelés és a forgalmi könymek közül nem sok büszkélkedhet azzal, hogy ilyen korán „felébredt: a korszerű termelésirányítás nélkülözhetetlen feltétele a gyors és pontos adatszolgáltatás. Négy év alatt nyolc masina kezdte meg szolgálatát: négy könyvelőautomata, egy számlázóautomata, s három ugrókocsis összeadógép. Ma a gyári ügyvitel az ún. középgépesítettségnek felel meg: megközelítően nyolcszázezer forintot adtak ki a gépekért. — Annak idején — mondja Klemencz Ferenc számviteli főosztályvezető — évi mérlegünket a Gépi Adatfeldolgozó Vállalattal készíttettük, bérmunkában. Ettől függetlenül a gyári apparátust; is elöntötte a munka, túlórák, sietség, idegeskedés, ahogy az lenni szokott Az elhatározás innét származott: kezdjük meg a saját gépesítést. Először az évi mérleg, majd utána a legnagyobb bizonylat tömeggel dolgozó részleg, az anyagkönyvelés géprevitele jelentette a vizsgát. Leltár — titkosírással Kedves, törékeny asszonyka magyarázza a gépkönyvelés rejtelmeit, de esedezve kérem, ne fárassza magát, elég volt nekem a nevét leírni — Czeczidlovoszky Bélánénak hívják —, nemhogy megérteném ezt a sajátos abrakabad- rát Mert például a gyári anyagleltár: egy fia betű sehol, csak számoszlop>ok, igaz, Dóra — mert megegyeztünk, én is úgy hívhatom, mint a gyáriak, nyelvbicsaklás elkerülendő — úgy olvassa, mint más a legegyszerűbb szöveget. Ami egy termék mondatnyi neve, itt egyetlen szám: sajátos „nyelv” ez, mint ahogy egészen másféle könyvelők ők is, mint könyökvédős, tintásujjú elődeik. — Nehéz időszak volt a kezdet — mondja Klemencz elvtárs —, míg a kellő gyakorlatot a gépkezelők megszerezték. És a haszon? A haszon persze sokféle, s bonyolult művelés között mintegy 600 ezer forint differencia volt. A gépesítés első évében ez 20 ezer forintra csökkent, s ma már nincs semmiféle eltérés ... A főosztályvezető annak idején egy üveg Mecsekiben fogadott, hogy így lesz. Megnyerte a fogadást... A hagyományos módszerek idején csak húszadikára tudtak könyvelési zárlatot készíteni az előző hónapról; a gépek öt napot faragtak le ebből, 15-én kész a zárlat, de például a készáruról már harmadikán, az anyagkészletről pedig ötödikén megadják a teljesen pontos adatokat, s ha kell, hónap közben is, míg korábban erre egyáltalán nem volt mód. — Most már — mondja Dóra — megbékültünk a gépekkel. Kezdetben idegenek voltak, kicsit- féltünk is tőlük, rendkívül fárasztó volt rajtuk a munka, a nagy gyorsaság a kezelőt igencsak megizzasztja. A kezelők — összesen tizennégy lány és asszony — általában csak négy órát ülnek a gép mellet, a másik négyet egyéb munkával töltik: a nagyfokú idegkoncentráció valóban — izzasztó, ha képletesen is. Czeczid- ■■ lowszkynén kívül azonban például Németh Ferencné vagy Havasi Ágnes — akiről azt mondják a többiek, hogy „tételszámban utólérhetet- len” — már mesterfokon űzi e szakmát, bizonyságaként annak, hogy Az új technika is kezes jószággá szelídül a ■gyengéd női ujjak alatt .i holnap csakis ez lehet Fiatal kislány kopogtatja az ugrókocsis összeadógép billentyűit: tavaly érettségizett, s amikor idekerült a bérszámfejtéshez — mert a gépkönyveléstől elbúcsúzva, már a szomszéd szoba kattogó masináit csodálom — toll, árkus papírok helyett gépeket talál-t. Kicsit jelkép is ez, mert a gyárigazgató, Sátor János szavaival élve — „o holnap csakis ez, a gépesített ügyvitel lehet.” A gyár közel nyolcszázféle terméke, a termelés bonyolultságának növekedése, s nem utolsó sorban az új mechanizmus megkívánta rugalmas gazdálkodás az ügyvitelben is új utakat, módszereket kíván. A gyár helyesen látja, hogy — az adott kereteken belül — a jelenleginél is tovább lehet és kell majd lépnie. Kattognak a gépek, ha kell, egyszerre 12 példányban is elkészítik valamelyik iratot, egyetlen gombnyomásra beszoroznak ötjegyű számokat, falják a kartonokat, s ha megbokrosodnak, ott van Sarlóczai György, a gyár egyik műszerésze, aki puszta érdeklődésből barátságot kötött az irodai gépcsodákkal; az újdonság lassan megszokottá; válik, Igaz, a j ó t köny- nyen megszokja az ember... Mészáros Ottó SKANZEN SZENTENDRÉN: 78 holdon oz egész ország Tanulmányterv a Dunakanyar fejlesztésére Idegenforgalmi és néprajzi szempontból egyaránt páratlan jelentőségű tervről számolt be a Dunakanyar Intéző Bizottság idei első ülésén. Bejelentették: Szentendrén, a Szabadság-forrásnál állítják fel az ország legnagyobb falumúzeumát — Skanzenét — mintegy 78 hold kiterjedésű területen. Itt építik fel 1970-ig hazánk huszonhárom néprajzi tájegységének építési jellegzetességeit — egy-egy tájegységről hat-nyolc épületet. A szabadtéri múzeum építési költségére huszonhét- millió forintot irányoztak elő. Ugyancsak a szentendrei ülésen vitatták meg a Dunakanyar Intéző Bizottság 1967. évi munkatervét. Pest megye szempontjából különösen jelentős a munkatervnek az a része, melynek alapján még ebben az évben elkészítik a Dunakanyar kiemelt településeinek — Visegrád, Esztergom, Szentendre, Leányfalu, Dobogókő, Nagyhi- deghegy — fejlesztésének tanulmányi terveit. Ez a terv magában foglalja majd e települések fejlesztésének járulékos beruházásait, az egyes fejlesztési gócok komplex közművesítését is. — Megvitatták a Börzsöny és Pilis táj- és természetvédelmi feladatait, melyeket majd az Országos Természetvédelmi Hivatallal együtt oldanak meg. Dr. Bodolay Jenő főtechnológus beszámolt: A Duna jobb partján haladó 11-es számú főútvonal átépítésének terve is elkészül. Az Esztergomba vezető műút — melynek • építését a harmadik ötéves tervben megkezdik — elkerüli majd Budakalászi és megszűnik a Csillagheggyel szembeni HEV> útkereszteződés is. Fontos része az idei tervnek Visegrád víz- és csatornázási munkálatainak a megkezdése, melyre négymillió forintot irányoztak elő erre az évre. (ferencz) rSSS'S"Sf'SS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS X ÖTÉVI MUNKA- $ VAL PARÁNYI $ AUTÓT KÉSZÍTETT DR. MUN- ^ KA ISTVÁN MO- $ SONMAGYAR- $ ÓVARI ORVOS, $ MELYET 48 KÖB- $ CENTIS BERVA- MOTOR HAJT, S K KÉT GYERMEK K KÖZLEKEDHET 4 VELE, ÓRÁNKKÉNT 18—20 KI- K LOMÉTERES SEBESSÉGGEL. KÉ- $PÜNK: EGY IGA- $ ZI TEHERAUTÓ, $ MELLETTE AZ & AUTÓCSKA. Autó és autócska
