Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

1967. MÁRCIUS 1.. SZERDA «sr MEG »El K^Círlap Rendezett és rendezetlen dolgaink KEZDETBEN az asztal két végén ültek; koalíciós idők jártak, egyikük a kommunis­tákat, a másik a kisgazdákat képviselte. Múltak az évek, közelebb kerültek egymáshoz, de még mindig az asztal más- más oldalán foglaltak he­lyet. Napjainkban meg ott ül­nek egymás mellett, s ha em­legetik is a múltat, már csak mosolyogva, unaloműzőként teszik. Szikár, csontos paraszt- ember rajzolja így meg a ma­ga útját, de vele a — politi­ka történetét is! Mert nemcsak Cegléden volt, s van ez így, ha maga a beszélgetés története­sen ott is esett, hanem me­gyénkben, s az országban má­sutt is, ahol — újra csak a pa­rasztember szavaival — „elő­ször egy akolba kényszerül­tek'’ tegnapi meg tegnapelőtti ellenfelek, ma meg választóik bizalmából egyazon tisztség­nek, feladatkörnek igyekeznek megfelelni. A kanyargó út is végetér vaJ lahol — mondják, s bár tud­juk, hogy aki az egyenes útra lép, hamarabb a célnál lehet, a kanyargósabb, hosszabb úton járó is oda lyukad ki, ha per­sze azonos, s nem ellenkező irányba indult...! SoKféle, ki­sebb és nagyobb dolgunk ren­deződött húsz-huszonkét esz­tendő alatt, mert rendeztük magunk, s eligazította a törté­nelem: felsorolni is sok lenne, miféle, s mennyire nehéz tár­sadalmi adósságokat tudott le a fiatal, népi demokratikus rend, s polgárait is hogyan ül­tette mind többször közös asztalhoz, közös gondokról, közös feladatokról tanácskoz­ni. Az, hogy valaki valamikor „gazda” volt, a másik meg af­féle „szegényember'’, ma már nem sokat mond: koptatott rajta az idő is, de főként a társadalmi valóság, a gazda­sági különbözőségből fakadó, feszülő indulatoknak mind jobban helyet adott és ad az érdekazonosság a közösben. Rendezett dolgaink közé soro­lódik — megint csak példát emelve ki a sokaságból —, hogy egy-egy község sokajkú népe rátalált a közös nyelvre, s Budakalásztól Lórévig elmo­sódnak a falun belüli, nemze­tiségeket elválasztó, nemcsak jelképes határok. Sok dolgot kellene számbavenni opszág- nyi méretekben, de az egyes ember sorsának alakulásában is. Sokat, mert sok mindent rendezett a küzdésekkel, ke­servekkel, de végül mindig előbbrejutásokkal teli, több mint két évtized, s a szocialis­ta nemzeti egység mind ke­vésbé programpont csupán a párt politikájában, annál in­kább növekvő, erősödő való­ság. AZ EMBERI TERMÉSZET örök gyengéje — vagy éppen legnagyobb ereje —, hogy eredményeit ugyan számon- tartja, de - izgatni az izgatja, ami előtte áll, amit még el kell végeznie. így volt ez az elmúlt hetekben is, képvise­lők, tanácstagok jelölésénél: sok szó esett arról, mi min­dent adott az eltelt négy esz­tendő, de még több arról, mit várnak, szeretnének, akarnak — akarnának — az emberek. A legtöbb helyen a vártnál is jóval nagyobb volt az érdek­lődés, s nemcsak hallgatni, azaz részvevőként voltak ott az emberek, hanem részt kér­tek — tanácsokkal, javaslatok­kal, kritikai szóval — a jelölt ú travalójának összeállításából is, tudja, mire vállalkozik. Nem egy helyen már maga a kettős jelölés megmutatta az érdeklődés, a mérlegelés fo­kozódását, de még inkább az, hogy ott, a jelölő gyűléseken — holott protokollárisán nem vág ide — választópolgárok kínálták jel közreműködésü­ket, igyekezetüket, társadalmi munkájukat a közös felada­tok megvalósításához. A TÁRSADALMI viszonyok változása, a munkásosztály számbeli növekedése például, s az egységes paraszti osztály mind határozottabb kialaku­lása, érthetően és törvénysze­rűen befolyásolta, változtatta az úgynevezett személyi vi­szonyokat is. Valóban társak­ká lettek olyan emberek, aki­ket még tizenöt esztendeje — újra csak a ceglédi paraszt- ember szavait idézve — „egy akolba tereltek”, s akiket ugyan még ma is sok dolog megkülönböztet, de alapvetően és a lényeges kérdéseket' il­letően egyazon úton lépked­nek. Hazánkban — mondotta a váci képviselőjelöltet állító gyűlés egyik .felszólalója — nincs kétféle vágy többféle út. Csakis egy út van, a szocializ­mus teljes felépítésének útja. A felszólaló nem véletlenül, s nem is ösztönösen használ­ta a „mind tudatosabban” meghatározást: a széles nép­tömegek a szocializmus esz­méivel és gyakorlatával va­lóban mind jobban, mind ala­posabban megismerkedve vesznek részt az országépítő munkában, s fokról fokra nő azok száma, akik nemcsak mindennapi termelő munká­jukkal, hanem a közéleti te­vékenységbe való aktív be­kapcsolódásukkal is elősegítik ezt. Mind többen megértik, hogy kommunisták és párton- kívüliek, marxisták és hívők, munkások és kispolgárok al­kothatnak, és alkotnak is olyan politikai szövetséget, amelynek célja az egész nép érdéke, a szocializmus teljes felépítése. Ezen belül a szö­vetségeseket sok minden meg­különbözteti, sok olyasmi van közöttük, ami még „rendezet­len”, de azonos és közös — s ezt most a választási előké­születek során is maguk a tö­megek húzták alá —, hogy programjuk, programunk csakis egy, hazánk felvirá­goztatása, a szocializmus tel­jes felépítése lehet. És ez egy­ben annak is legfőbb biztosí­téka, hogy rendezett dolgaink­ra alapozva, az azok terem­tette szilárd társadalmi talaj­ról nekirugaszkodva, elegen­dő erő, figyelem, akarat jus­son ma még rendezetlen dol­gainkra, kisebb és nagyobb, helyi és országos méretű fel­adatainkra. Mészáros Ottó Április 23-tól esedékesek az első gyermekgondozási segélyek Mint ismeretes, a gyermek- gondozási segély bizonyos fel­tételekkel azok után a gyer­mekek után folyósítható, akik 1967. január 1-én, vagy azt követően születnek. Tekintve, hogy ez a segély csak a szülé­si szabadság lejárta után jár, az első gyermekgondozási se­gélyek ez év április 23-tól lesznek esedékesek. A SZOT társadalombiztosí­tási főigazgatóságán közölték, a gyermekgondozási segély igénylőjének csupán az a teen­dője, hogy munkahelyén iga­zolást kér, s ezt az iratot le­adja az illetékes társadalom- biztosítási igazgatóságon, vagy ahol ilyen van, az üzemi SZTK kifizető helyen. A pénzt ugyanúgy folyósítják, mint a táppénzt. MA DÉLELŐTT IS.AGYKATAN PEDAGÓGUSGYŰLÉS Ma délelőtt 9 órai kezdettel Nagykátán, a gimnázium tor-, natermébcn Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára tart előadást a IX. kongreszus anyagából*, a járás gimnáziumi és általános iskolai nevelői részére. Vietnami nőküldöttség • az autógyárban ]%ewnaetköai nőnap n szolidaritási akció jegyében Tanácsa meghívta a berlini ülésről hazafelé tartó négy­tagú vietnami nőküldöttsé­get, amelyet Ding Thi Can asszony, a VDK egészség- ügyi miniszterhelyettese vezet. A küldöttség megyénkbe is ellátogat. A Csepel Autógyár szakszervezeti nőbizottsága meghívására ma délután fél három órai kezdettel a mű­velődési házban nagygyűlé­sen számolnak be harcukról és a szolidaritási akció ered­ményeiről. Március 18~ Soron kívüli szabad szombat az építőiparban A választások lebonyolítá­sát szabályozó kormányrende­let szerint március 19-én min­denki szavazhat, aki az illető választókerületben a válasz­tók névjegyzékében, illetve pótnévjegyzékében szerepel. Ez annyit jelent, hogy minden­ki ott szavaz, ahol a választó­jogosultak összeírása alkalmá­val nyilvántartásba vették. A több mint 30 budapesti kollé­gium és diákszálló fiataljai éppen ezért — bár állandó la­kóhelyük vidéken van — a fő­városban szavaznak. Más rendelkezések érvénye^ sek a munkásszállások lakói-; ra, akik rendszerint ideiglenes bejelentővel tartózkodnak az otthonban. Számuk országosan mintegy 200 000, s javarészük az építőiparban dolgozik, ezért az Építésügyi Minisztérium a, szakszervezettel egyetértésben a választás napját megelőző szombatot — március 18-át —. soron kivül szabad szombattá minősítette. így minden száL láslakó számára lehetővé vá­lik, hogy állandó lakóhelyén eleget tegyen állampolgári kö­telességének. Korszerű könyvtár Nagykőrösön megnyílt új helyén a városi könyvtár, amelyben kutatótermet, szabadpolcos olvasótermet és a gyermekeik részére különbelyiséget rendeztek be. A könyvtárnak jelenleg 3500 tagja van, s az elmúlt évben a rossz körülmények ellenéire is, 111 ezer könyvet kölcsönöztek. Tanácskozott a ráckevei úttörőparlament (Tudósítónktól) A ráckevei járási párt­ház kedves vendégeket lá­tott vendégül. A nagy tanács­terem, ragyogóan tiszta üveg­asztala fölé mosolygós gyer­mekarcok hajoltak. Reggel ki­lenc órától, pár perces szüne­tekkel, öt órán át tartott a ta­nácskozás és a pajtások beszá­molója. Mindannyiuk által kedvelt ..Bandi bácsi”, Juhász Andor járási úttörőtitkár, nyi­totta meg a tanácskozást. Utána a pajtások beszámoltak csapataik, rajaik mindennapi életéről, problémáiról, őszin­tén feltárva a nehézségeket és hibákat is. A tornaterem és a hely­hiány, a sportéletet és az út­törőfoglalkozásokat gátolja. A pajtások beszámoltak a már lezajlott, folyamatban levő és tervezett programokról. A be­számolók után régi görög mintára történt az új titkár- választás, ahol is az „öreg gö­rög bölcs’’, Detrich László ke­zeihez cserepekre írva adták le szavazataikat a pajtások. Az új parlamenti időszak tit­kárául Józsa Hajnalt válasz­tották. Végül egy önkéntes közlekedési rendőr kapott szót, aki röviden beszámolt a március 10-i járási és az ápri­lis 9-én az autóklubban ren­dezendő megyei KRESZ-vetél- kedőről. A tartalmas tanácsko­zásnak a jól megérdemelt ebéd vetett véget Kovács László Ráckeve Ki miben tudós? Nyolcezer jelentkező közül huszonnégyen jutottak be a Ki miben tudós? döntőjébe A döntőbe jutott fiatalok az eddigiekhez hasonlóan pá­ros versenyt vívnak. A Ki miben tudós? első nyilvános adására március 4-én kerül sor. Ekkor a fizikusok áll­nak rajthoz, majd a földrajz és történelem ifjú művelői is megkezdik szereplésüket a ka­merák előtt. BEMUTATJUK KÉPVISELŐJELÖLTJEINKET „Egyszerű ember" Gyenge Kálmán úgynevezett egyszerű ember. Ez így több­ször is elhangzott róla a pilis- vörö6vári jelölő gyűlésen. Mindig némi kételkedéssel fo­gadom, amikor valakit — rendszerint fizikai munkást — ezzel a jelzővel illetnek. Lehet bárki az önmaga embe­ri, tehát sokértelmű és bo­nyolult viszonylataiban egy­szerű? Vagy kihez, mihez vi­szonyítva egyszerűek az úgy­nevezett egyszerű emberek? Már az is bonyolult feladat tehát, hogy megindokoljuk: milyen alapon nevezünk vala­kit így? Belénk rögződött fogalmi, és kifejezéseinkkel is követett előítéleteken tűnődöm Gyenge Kálmán vájár, szocialista bri­gádvezető lakásában. A sarok­ban tömött könyvespolc, Ber­kest mellett Franz Kafka, A képviselőjelölt öt perc türel­met kért, amíg megborotvál­kozik az előszobában. Fél óránk lesz csak a beszélgetésre, mert négykor már a szomszéd falu jelölő gyűlésére indul. (Gyalog akar menni.) Felesége feketekávéval kínál. Előítélet az is, hogy a bányász elvből nem engedi dolgozni a felesé­gét. A kedves, közvetlen, de — férje első interjúja alkalmából kicsit elfogódott háziasszony szerint a bányász feleségek háztartásban maradásának sokkal prózaibb oka van: a bá­nyák mellett nem épülnek nő­ket foglalkoztató üzemek ... Televíziónézésbe enyhén bele- bambult, megrögzötten ott­honülő vidéki (és pesti) ér­telmiségiek jutnak eszembe arról, hogy Gyengéék rendsze­resen járnak színházba innen Pilisvörösvárról... De annyi­ban valóban „egyszerű” em­berek, hogy váratlan, meg­tisztelő, már-már zavarba- eitő dolog volt számukra Gyenge Kálmán országgyűlési képviselővé jelölése: felesége és lányai elfogódottságból távol­maradtak a gyűlésről. De az­nap éjfél utánig beszélgettek, nem bírtak elaludni. ★ Egyszerű ember? —. még mindig ezt kutatom, miköz­úgy volt, hogy Ausztriába visznek, de én megszöktem. Es mire hazaértem ide Pilisvö- rösvárra — mert addigra már nős ember voltam és a fele­ségem itt élt — eldöntöttem magamban, hogy kommunista vagyok. Az elsők között vol­tam, aki lement a bányába. ★ Képviselői terveiről tuda- kolódzom, de ezt a kérdést így, ilyen fogalmazásban el­hárítja. Ehelyett nekem sze­gezi: képzeljem magam az ő helyébe, mennyi dolognak kell ezután utánajárnia, amiben még nem lát világosan! Kép­zeljem el, mennyire nehéz lesz megszokni, megtanulni a nagy nyilvánosság előtt be­szélni ! Persze, én azért tudom, amit tudok. Hogy az 50-es években megyei tanácstag volt — sokan emlékeznek er­re, például olyan bányász­nyugdíjasok, akik az ő se­gítségével jutottak felsőbb helyre, és intéződtek el prob­lémáik. Tudóim, hogy 1965 óta a pilisi bánya munkaügyi döntőbizottságának elnöke. A járási pártbizottság titkárá­nak csakúgy, mint bányász munkatársainak egyöntetű véleménye: a képviselőjelölt korrekt, tárgyilagos ember, aki meggyőződése, az emberek igazsága mellett mindenhol „pártatlanul” — tehát éppen ezért pártosan kiáll. S később, amikor a környék lakóinak problémáiról be­szélgetünk, kiderül az is, hogy vannak megfogalmazott elképzelései, amelyeket még magánemberként alakított ki, s amelyeken képviselőjelölt­ként, újságírónak nyilatkozva sem módosít. $ Itt van a pilisi bányászok ^ ügye. Tudják, hogy ezen aí; vidéken sem túl kifizetődő /a < széntermelés. Amikor meg- $ hallották, hogy az ilyen bá- ^ nyákat előbb-utóbb bezárják, ^ úgy érezték, bizonytalan a jö- ^ vő. Hónapokig ez a téma jár- ^ ta. Az új gazdasági mecha-^ nizmus jó propagandájának,^ a közvéleményhez intézett $ okos meggyőző érvelésnek, s ^ a közelmúlt rájuk vonatkozó,^ humánus szellemű, szociális ^ tartalmú ígéreteinek köszön- ^ hetően ma már a bányászok § is azt vallják, hogy drága és ^ nem kielégítő minőségű szenet^ nem érdemes termelni... S ^ bár az ő bányájukban az ed- ^ diginél ésszerűbb munkával ^ még évekig termelhetnek, > mégis, főként a fiatalabbaknak $ a változást hozó jövőt már S; most mérlegelniük kell. Eb- $ ben a helyzetben bizonyára j! duplán nem közömbös e vi- ^ dék lakosságának, hogy kép-^ viselőjük maga is bányász. $ * ! Gyenge Kálmán most azt^ fejtegeti, hogy gyorsítani kel - ^ lene az ipar kitelepítését. Ez^ sok fiatal bányász problémá- ^ ját oldaná meg a jövőben. í Különböző kisebb üzemek, ktsz-ek létesítéséhez a bá- ^ nya épületei is segítséget^ nyújtanának. A bányabe já-^ rátok egy kisebb részét pe-^ dig a környező tsz-ek használ-i; hatnák fel gombatermesztésre.^ A megbeszélt fél óra már rég ^ lejárt. De én azért nem szól-^ tam, mert azt gondoltam, hogy ^ majd ő figyelmeztet, s most 5 kiderül, ő meg azért nem| szólt, nehogy „akadályozzon \ a munkámban.” Illő tehát,^ hogy elbúcsúzzak. $ Padányi Anna k ben beszélgetünk. Most ép­pen a szakmájáról. Vájár — s ehhez a szóhoz nehezen tu­dom hozzákapcsolni valóságos munkáját. Brigádja ugyanis a már feltárt bányák agyaggal, iszappal, homokkal való be­temetésével foglalkozik, hogy azután a felsőbb rétegekben új vájatok nyílhassanak. Nem sokat értek a bányászathoz, mondhatnám semmit. Annyit mégis kiolvasok mondataiból, hogy ez a munka, amelyet vé­gez, nagy műszaki hozzáér­tést, állandó és ösztönösen ké­szenlétben álló figyelmet, bá­torságot követel — ámde egy­szerűnek? — egyszerűnek nem nagyon nevezhető. ★ Gyenge Kálmán pártonkí- vüli kommunista. Meggyőző­dését vallja, vállalja; adódik tehát a kérdés: mikor, hogyan született meg benne a kom­munista ember? — 1945 előtt vasmunkás voltam Budapesten, de mint húsz év körüli fiatalembert nem érdekelt a politika. Azután, amikor behívtak ka­tonának, és megjártam a Don- kanyart, még nem fogalmaz­tam meg magamban ponto­san, hogy mi történt bennem, s a többiekben, de itthon ezt már körülbelül tudták, mert ki lett mondva, hogy minket le kell szerelni. Mivel szerin­tük megbízhatatlanná vál­tunk. Mégsem szereltek le, A Nemzetközi Demokrawcu: Nőszövetség mellett működe Nemzetközi ’ Vietnami Szoli­daritási Bizottság elhatároz­ta, hogy az idei nőnapi ün­nepségeket a szabadságért küzdő hős vietnami nép iránti szolidaritás jegyében rendezik. A magyar küldött bejelentette, hogy hazánk a közeljövőben több százezei forint értékű gyógyszert, tex­tilneműt küld a harcoló Viet­namnak. A Magyar Nők Országot

Next

/
Oldalképek
Tartalom