Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
4 Xt/6rfqp 1967. MÁRCIUS 1., SZERDA ,,Mindentudó" regionális atlasz n Dél-Alföldről Gazdag programmal kezdett idei munkájához a Kartográfiai Vállalat. A legérdekesebb, s egyben teljesen új típusú kiadvány lesz a Dél-Alföldről készülő regionális atlasz. Ez 130 nagyméretű, 35x50 centiméteres térképlapon teljes keresztmetszetet ad Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéről. A kötet, amelyet a tervek szerint követnek majd az ország többi tájegységeiről készítendő hasonló atlaszok, valószínűleg még az év végén megjelenik. Huszonöt éve alakult a Történelmi Emlékbizottság KÖNYVESPOLC SEBES TIBOR: Angiostensin A Kiu-Sziu nevű japán egyetemen egy kutatócsoportnak sikerült kiválasztania emberi vérből a magas vérnyomást okozó anyagot, az „an- giostensint”. Ezzel lehetővé válik egy olyan gyógyszer előállítása, amely semlegesíti ennek az anyagnak a hatását. 1942. március 1-én a Népszava olvasói különösnek ható felhívást olvashattak. A történelmi- hagyományok ápolására „az országban mindenütt gondozatlanul kallódó ereklyék összegyűjtésére” orszá- j gos társadalmi megmozdulást hirdettek. — Aláírva: „A Magyar Történelmi Emlékbizottság” és huszonnyolc név. Ismert baloldali politikusok, újságírók, írók, művészek, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kál- í lai Gyula, Szakasits Árpád, í Mihályfi Ernő, Tildy Zoltán, Illyés Gyula, Pátzay Pál, Szö- nyi István, Veres Péter, Darvas József, Bernáth Aurél és mások. A Magyar Történelmi Emlékbizottság azonban nem múzeumalapítással foglalkozott. Része, illetve legális fedőszerve a kommunisták által kezdeményezett széles körű függetlenségi mozgalomnak. A Történelmi Emlékbizottságot a legszélesebb értelmiségi összefogás jellemezte. Az értelmiség részvétele a közös nagy feladatban igen sokoldalú volt. A munkáskórusok és munkásszínját- szók előadásaiban, majd a Hont Ferenc által rendezett Vigadói és Zeneakadémiai irodalmi esteken valóban a művészek színe-java vállalt szerepet. Olyan művészek fémjelzik ezeket az előadásokat, mint Ascher Oszkár, Basilides Mária, Bánki Zsuzsa, Baló Elemér, Gobbi Hilda, Gábor Miklós, Gáliért Endre, Hont Erzsébet, Horváth Ferenc, Major Tamás, Medgyasszai Vilma és- sokan-sokan mások. A mozgalom csúcspontja az 1942. március 15-i tüntetés előkészítése volt. Erre nemcsak a párt mozgósította tömegeit, hanem a Magyar Nemzeten, Kis Újságon és Népszaván keresztül a Történelmi Emlékbizottság is felhívást bocsátott ki. A világháború viszonyai között páratlan erejű tüntetés élén ott haladtak a bizottság vezetői is és tették le az emlékezés koszorúit Petőfi szobrára. A tömegek és az összefogás erejétől megrémült uralkodó osztály terrorral válaszolt. A fő csapást a pártra mérte, letartóztatva annak mintegy 600 harcosát és vezetőjét. A terror megrémítette a szövetségeseket — így a Történelmi Emlékbizottság rövid fennállása után megszűnt. Megszűnt, hogy későbbi időben új keretekben éledjen újjá. Feltárják az évezredes pécsváradi apátságot A pécsváradi várból kitelepítik a Mecseki Állami Erdő- gazdasági hivatalait, s a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei még az idén hozzákezdenek a vár, illetve a csaknem egy évezreddel ezelőtt alapított pécsváradi apátság épületmaradványainak feltárásához. A munka befejezése után az épületben kap helyet a helytörténeti múzeum és a kibővített turistaszálló. Jambó, Kilimandzsáró! A könyvet szellemi tápláléknak szoktuk nevezni, s a hasonlatot továbbfejlesztve, úgy összegezhetjük véleményünket Sebes Tibor útirajzáról, hogy: jóízű, sajátos zamatokat rejtő szellemi táplálék volt. Két afrikai út élményeit, tapasztalatait foglalja össze az Utikalandok sorozatban megjelent kötetében a szerző: Kenya és Tanzánia a színhelye utazása végcéljának, de valójában még mélyebb, többet ígérőbb a cél. A mai Afrika két államának megmutatása, az illúzióktól és téveszméktől mentes afrikai valóság metszetének alapos — természetesen a műfaj korlátain belüli — vizsgálata. A Kilimandzsáró örökké havas csúcsa messzire magasodó jelképe Afrikának, ennek a rendkívül sokszínű, bonyolult, súlyos gondokkal küzdő, s nagy elhatározásokTudományos előadások, kirándulások, színes rendezvények A NYÁRI EGYETEMEK RÉSZTVEVŐINEK PROGRAMJA A növény- és állattenyésztés fejlődésén kívül Keszthely történelmi emlékeivel, a balatoni állat- és növényvilággal, a Balaton vidék híres szőlő- és gyümölcskultúrájával, a göcseji népművészettel ismerkednek meg a részvevők. A nyári egyetemeken szinkron-tolmács berendezéseket használnak, hogy minden hallgató értse az előadásokat. A kirándulásokon elektromos szócsövekkel látják el a csoportvezetőket. A részvételi díj különböző; 1300 és 2200 forint közötti összeg személyenként. Máris sok a jelentkező a világ számos országából. A nagy külföldi érdeklődés mellett az intéző bizottság reméli, hogy minél több hazai vendége is lesz a nyári egyetemek rendezvényeinek. KRESZ-TANFOLYAM - ÓVODÁBAN kai telített földrésznek. A szerző, jótollú újságíróként a hétköznapok jellemzőit keresi, mert jól tudja, hogy az ezekből összeállított mozaik adja a leghűbb képet, s nem azok a különlegességek, érdekességek, amelyek általában Afrikával összekapcsolódnak. Éppen így lesz érdekes, izgalmas felfedező- úttá tapasztalatgyűjtése, mert az a néhány oldal, amit például a „táncoskomp”-ról ír, többet mond az afrikai foglalkoztatottság, illetve munkanélküliség problematikájáról, mint jó nenány komoly, de elvont cikk. Érdekes olvasmány, mert például az elefántvadászat izgalmát, mozzanatait aligha sokan élték át az olvasók közül, s tanulságos olvasmány, mert a szerző néhány rövid bekezdésben a múltat, a tör-’ ténekni visszapillantást i§ megadja, hogy érzékelni tudjuk, honnan indult, s fő-, ként merre tart Afrika. (Tán-, csics Könyvkiadó) (m. o.) A ráckevei kisiskolások részére májusban felavatják a közlekedési és játszó-parkot. Ki is érdemelték, mert hiszen az ő példájuk nyomán jutott el 110 000 Pest megyei gyerek a KRESZ-vizsgához. A parkot terv szerint ez év májusában — ugyanúgy, mint Aszódon annak idején — a kisóvodások fogják felavatni. Éppen ezért szorgalmasan készülnek az óvó nénik és az önkéntes rendőr bácsik vezetésével a nagy napra. A tanulásban —• a Vörösmarty utcai óvodások már a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainál tartanak. Rollervezetői igazolványukat a parkavatáson veszik át. aza kellene mennem. Már órák óta biztatom magam. Mégsem mozdulok. Nézem a vizet, keresek valamit benne, hátha elmosná kínzó gondjaimat. A víz csak fázósan úszik el előttem, apró-nagyobb jégdarabokat tűr csak meg a hátán. Ülök a part hideg lépcsőjén és semmi nem történik. Sem a föld nem nyílik ketté, a víz sem sodor magával. Pedig most minden jobb lenne annál, semhogy haza kelljen mennem. Otthon anya épp készíti a vacsorát és másodpercenként nézi az órát, mikor jövök. Kedvesen, ahogyan csak ő tud, kérdezi: — Megjöttél, Gézus? Merre jártál? Ilyen későig tartott? Hogy sikerült? Mindig így szokta. Ha egyszer mondana egy rossz szót: miért jöttél már megint későn; nem tanulsz, csak lógsz, semmivel nem törődsz — talán még örülnék is. Veszekedés nincs nálunk. Anya és apa sem veszekszik. Ha anyának fáj valami, hallgat. Pedig apa önző: széthányja a szobát, nem baj, ha épp előbb leit kész anyu a takarítással — majd rend lesz újra; nem, ő most nem kér enni, csak egy fél óra múlva; eszébe sincs sétálni, álmos, aludni akar; hogy-hogy anyu nem kíván vele moziba menni, amikor neki kedve van ... így van mindig, anélkül, hogy valami változna.. Most menjek haza és szomorítsam el? Állítsak be: — Anyu, megbuktam. £ ,atom az elhervadt mosolyát, a riadt szemeket, összeszorított, keskeny száját, rettegését apától, mit fog szólni. Mert apától fél, bármennyire szereti. Pedig apa rendes hozzám, nem érezteti, hogy nem vagyok édes fia. Arról nem tehet, hogy nem beszédes a természete. Anya azt hiszi, hogy apa nem szeret engem. Némán, esdeklőn pillant fel kötéséből, ha vitatkozunk valamin. Apa sok nyelven beszél, a vállalata állandóan utaztatja. Az nem is nagyon ember előtte, aki nem tud nyelveket... Persze, én nem tudpk. Szerencsére, most sincs itthon apa. Anyának nem kell törnie majd a fejét, hogyan mentegessen előtte. Egyszerűen tudomásul kell csak vennie, hogy megbuktam. Négy tárgyból. Vele könnyű lesz. Elhiszi, hogy Krapek pikkelt rám. Az húzta fel a többieket is ellenem. Azt már nehezebb lesz bevallanom, hogy egész évet kell ismételnem. Az iskolában kinevettek, hogy utóvizsgára jelentkeztem. Gúnyosan vigyorogtak: — Barátocskám, egy teljes esztendő elveszett. Tanulnom kellett volna. Az ördögbe is, nem megy. Utálom ezt az egészet. Az más, ha színész lehettem volna! De az sem sikerült. Kétszer felvételiztem. Hiába. Nem volt protekcióm, meg szerencsém sem. Kis vacak vidéki színházaknál sem kellettem — statisztának. Ott fenek- lett meg minden. Anyának támadt a mentő ötlete — menj, Gézus, gyógyszerésznek, az szép pálya. Mentem. Valamihez kezdeni keldt lett. És most? Hallgassak Horányi tanár úrra, ismételjem meg az évet? — Igen, tanár úr, ismételek — ígértem neki. De ezt csak úgy mondtam. Eszemben sincs. Elmegyek erdésznek, tengerésznek, vagy biológusnak. Mindegy, minek. Csak már túl lennék a vallomáson. Olyan nehéz elviselni anyát. Még ő fog vigasztalni. — Majd lesz, fiam, valahogy — és óv, bele ne betegedjek. tnya hét éve próbál mindenért kárpótolni. Hol a nagymamánál, hol Nóra néniéknél látogatott, tíz éven át, amíg külön laktunk. Nem élhettünk együtt, azt hitte, jobb nekem úgy, tőlük távolabb. Azt mondták, abban a kis lakásban úgysem férünk. Egyszer azt is hallottam, amikor nagyanyának azt suttogta: majd az idő összemelegíti őket. Apámra gondolt. Azután egyszer véletlenül Nóra néném fecsegett. Régi gyerekkori emléket mesélt. A hegyek között éltünk és véletlenül apám meglátogatott náluk. Aludtam már, amikor visszaindult a városba. A vonathoz az erdei havas utat választotta; az volt a rövidebb. Másnap, amikor felébredtem, utána akartam eredni. Nóra néni visszatartott, minek mennék, amikor apa már rég otthon van azóta, csacsi vagyok, inkább játsszak. Kérlelni kezdtem, engedjen, úgy szeretném elkísérni apát. És mentem, rohantam az erdőn keresztül, a hóban hagyott lábnyomokon, utána. Pedig tudtam, hogy úgysem érem utói. Anyám sírt ezen az elbeszélésen. Alig akart akkor este haza indulni. Három napra rá összecsomagolta a holmimat és hazavitt — hozzájuk. Tizennégy éves lehettem már. Egyszer egyik, másszor másik sarokba vitték az ágyam, válasszak, hol kényelmesebb. Mindig ünnepi vacsora JC volt, bármilyen fáradtan jött haza, a munkából. Uj ruhákat kaptam, könyveket, képet a falra. ésőbb anyám véletlenül azt is megtudta, hogy Károly nagybátyám hirtelen haragjában egyszer szöges bottal vert meg. Azt hitte, loptam a radírt, amit a táskámban talált. Pedig nem loptam. Nóra néni szabadított ki a kezei közül. Amióta anyám ezt hallotta — világért sem szid semmiért. Valami kimaradt az életéből, valami visszahozhatatlan, abból szeretne valamit menteni. Kapkod, utólag akar megvédeni, minden bántfetól. Minden szép, jó, ha én találom ki. Csak egyszer veszekedne! Ha szidna, vagy megütne, mint más anya szokta, talán jobb lenne, kergetne dolgozni, felelősségre vonna, miért vagyok üyen szerencsétlen. Talán akkor állást keresnék. Nem Kocsis bácsihoz szaladnék minduntalan: segítsen a főiskolára, szerezzen állást, vagy ajánljon valamit. Akkor magam, mindent magam ... így Isten tudja, miért, hallgatok, s titkon sem vallom be, hogy nem hiszek anyámnak, amikor hajtogatja: —* Gézus, én vagyok a hibás, csak én — és mindenért csak magát okolja. Sötét van. Fázom. A kabáton át is érzem a kő jeges hidegét. Olyan szörnyű sötét van. Csak jégtáblák látszanak, úsznak cél nélkül. Mozdulni kell. Valahogy elindulni. Túljutni az egészen. Beállítani és köny- nyedén odavetni: — Elhasaltam. Anya, ismét megbuktam. Nem te, dehogyis. Én buktam meg, hidd már el végre, anya. gy kellene. De ebből nem lesz semmi. Minek drámát csinálni? Majd lesz va'ahogy. Mégis jobb, ha Kocsis bácsinál anya eligazítja. r 3 SÁGI ÁGNES A jég úszik, céltalan A nyári egyetemeket min- 1 den esztendőben Magyaror- * szág legszebb városaiban, híres fürdőhelyein rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Hazánkban 40 évvel ezelőtt szerveztek először nyári egyetemet. Debrecenből indult ki a mozgalom, és később is az egyetemi városokban kultivál- ták. Hallgatósága az egyetemi diákság volt. A felszabadulás óta korhatártól, iskolai végzettségtől, foglalkozástól, nemzetiségtől függetlenül jelentkezhet bárki: belföldi lakos, külföldön élő hazánkfia, vagy idegen. A kéthetes tudományos ismereteket nyújtó nyári egyetemek előadásait neves tudósok, szaktekintélyek tartják különféle séták, múzeum-tárlat, intézménylátogatások, bemutatók teszik színessé az elő- v adásokat. Hangversenyek, mű- g vészi műsorok, filmbemutatók,^ zenés-táncos összejövetelek,^ hangulatos borkóstolók gaz- ^ dagítják a programot. 1967-ben nyolc városbang rendez nyári egyetemet a 125 ^ éves TIT a vendéglátó váró- ^ sok egyetemeivel, főiskolái- § val. Esztergomban a Duna- ^ kanyar művészi nyári egye- & tem az idén — Kodály Zol- g tán fővédnökségével — a ma-g gyarországi zenei nevelésről ^ rendez stúdiumot. Kirándulásokra is sor ke- | rül közben, a Duna-ka- g nyár legszebb tájaira, ^ sőt Kecskemétre és a Bala- ^ tonra is. A műemlékek városában, a 5 3000 éves Sopronban" az erdő- g és faipari mérnökképzés kor- ^ szerű eredményeit tanúimé-^ nyózzák majd a résztvevők, ^ és hangversenyeket is hallgat-^ nak a fertői kastélyban. ^ Miskolcon a megye, a város^ és Észak-Magyarország tör - ^ ténelmi fejlődésével, földraj-^ zával, kultúrájával, gazdasági,^ művészeti életével, műszaki és ^ tudományos létesítményeivel g Ismerkednek a vendégek. Aggteleken a cseppkő- ^ barlangban rendezett ^ hangverseny kiemelkedő ^ esemény. | Debrecen nyári egyetemén^ az előadások a magyar nyelv ^ és irodalom tárgyköréből ^ nyújtanak tájékoztatást. Kül- ^ földiek részére intenzív ma- ^ gyair nyelvtanulást is vezet- g nek gyakorlott nyelvtanárok. | A balatoni nyári egyetem ^ színhelye az idén is Veszprém. ^ A Balaton és környéke törté- ^ létével, fejlődésével, a Bala-^ ‘on vidék képzőművészeti, & népművészeti emlékeivel ismerkednek a nyári egyetem vendégei. Nagyvázsonyban lovasbemutatón vesznek részt. Szegeden, a szabadtéri játékok idején a város fes környéke természeti, • gazdasági és kulturális jellegzetességeivel foglalkozik a nyári egyetem. A művészi programokon a szabadtéri játékok két előadása is szerepel. A népek barátsága pécsi nyári egyeteme elnevezésű rendezvényen a város és környéke történelmi emlékeit, iparát, a mecseki, villányi borvidéket, A megye néprajzát tanulmányozhatják a hallgatók. Orgonaversenyt is hallgathatnak a pécsi székesegyházban. A Georgikon nyári egyetemet Keszthelyen, az Agrártudományi Főiskolán rendezik.
