Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

4 Xt/6rfqp 1967. MÁRCIUS 1., SZERDA ,,Mindentudó" regionális atlasz n Dél-Alföldről Gazdag programmal kez­dett idei munkájához a Kar­tográfiai Vállalat. A legérdekesebb, s egyben teljesen új típusú kiadvány lesz a Dél-Alföldről készülő regionális atlasz. Ez 130 nagy­méretű, 35x50 centiméteres térképlapon teljes kereszt­metszetet ad Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéről. A kötet, amelyet a tervek szerint követnek majd az or­szág többi tájegységeiről ké­szítendő hasonló atlaszok, va­lószínűleg még az év végén megjelenik. Huszonöt éve alakult a Történelmi Emlékbizottság KÖNYVESPOLC SEBES TIBOR: Angiostensin A Kiu-Sziu nevű japán egyetemen egy kutatócsoport­nak sikerült kiválasztania em­beri vérből a magas vérnyo­mást okozó anyagot, az „an- giostensint”. Ezzel lehetővé válik egy olyan gyógyszer elő­állítása, amely semlegesíti en­nek az anyagnak a hatását. 1942. március 1-én a Nép­szava olvasói különösnek ható felhívást olvashattak. A tör­ténelmi- hagyományok ápolásá­ra „az országban mindenütt gondozatlanul kallódó erek­lyék összegyűjtésére” orszá- j gos társadalmi megmozdulást hirdettek. — Aláírva: „A Ma­gyar Történelmi Emlékbizott­ság” és huszonnyolc név. Is­mert baloldali politikusok, új­ságírók, írók, művészek, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kál- í lai Gyula, Szakasits Árpád, í Mihályfi Ernő, Tildy Zoltán, Illyés Gyula, Pátzay Pál, Szö- nyi István, Veres Péter, Dar­vas József, Bernáth Aurél és mások. A Magyar Történelmi Em­lékbizottság azonban nem múzeumalapítással foglalko­zott. Része, illetve legális fe­dőszerve a kommunisták ál­tal kezdeményezett széles kö­rű függetlenségi mozgalom­nak. A Történelmi Emlékbizottsá­got a legszélesebb értelmiségi összefogás jellemezte. Az értelmiség részvétele a közös nagy feladatban igen sokoldalú volt. A munkás­kórusok és munkásszínját- szók előadásaiban, majd a Hont Ferenc által rendezett Vigadói és Zeneakadémiai iro­dalmi esteken valóban a mű­vészek színe-java vállalt szere­pet. Olyan művészek fémjel­zik ezeket az előadásokat, mint Ascher Oszkár, Basilides Má­ria, Bánki Zsuzsa, Baló Ele­mér, Gobbi Hilda, Gábor Mik­lós, Gáliért Endre, Hont Er­zsébet, Horváth Ferenc, Ma­jor Tamás, Medgyasszai Vilma és- sokan-sokan mások. A mozgalom csúcspontja az 1942. március 15-i tüntetés előkészítése volt. Erre nem­csak a párt mozgósította tö­megeit, hanem a Magyar Nem­zeten, Kis Újságon és Népsza­ván keresztül a Történelmi Emlékbizottság is felhívást bo­csátott ki. A világháború vi­szonyai között páratlan erejű tüntetés élén ott haladtak a bizottság vezetői is és tették le az emlékezés koszorúit Pe­tőfi szobrára. A tömegek és az összefogás erejétől megrémült uralkodó osztály terrorral válaszolt. A fő csapást a pártra mérte, le­tartóztatva annak mintegy 600 harcosát és vezetőjét. A terror megrémítette a szö­vetségeseket — így a Törté­nelmi Emlékbizottság rövid fennállása után megszűnt. Megszűnt, hogy későbbi idő­ben új keretekben éledjen újjá. Feltárják az évezredes pécsváradi apátságot A pécsváradi várból kitele­pítik a Mecseki Állami Erdő- gazdasági hivatalait, s a pécsi Janus Pannonius Múzeum ré­gészei még az idén hozzákez­denek a vár, illetve a csaknem egy évezreddel ezelőtt alapí­tott pécsváradi apátság épü­letmaradványainak feltárásá­hoz. A munka befejezése után az épületben kap helyet a helytörténeti múzeum és a ki­bővített turistaszálló. Jambó, Kilimandzsáró! A könyvet szellemi táplá­léknak szoktuk nevezni, s a hasonlatot továbbfejlesztve, úgy összegezhetjük vélemé­nyünket Sebes Tibor úti­rajzáról, hogy: jóízű, sajátos zamatokat rejtő szellemi táp­lálék volt. Két afrikai út élményeit, tapasztalatait fog­lalja össze az Utikalandok sorozatban megjelent köteté­ben a szerző: Kenya és Tan­zánia a színhelye utazása vég­céljának, de valójában még mélyebb, többet ígérőbb a cél. A mai Afrika két álla­mának megmutatása, az illú­zióktól és téveszméktől men­tes afrikai valóság metsze­tének alapos — természete­sen a műfaj korlátain belüli — vizsgálata. A Kilimandzsáró örökké havas csúcsa messzire ma­gasodó jelképe Afrikának, ennek a rendkívül sokszínű, bonyolult, súlyos gondokkal küzdő, s nagy elhatározások­Tudományos előadások, kirándulások, színes rendezvények A NYÁRI EGYETEMEK RÉSZTVEVŐINEK PROGRAMJA A növény- és állattenyésztés fejlődésén kívül Keszthely tör­ténelmi emlékeivel, a balato­ni állat- és növényvilággal, a Balaton vidék híres szőlő- és gyümölcskultúrájával, a göcse­ji népművészettel ismerked­nek meg a részvevők. A nyári egyetemeken szinkron-tolmács berende­zéseket használnak, hogy minden hallgató értse az előadásokat. A kirándulásokon elektromos szócsövekkel lát­ják el a csoportvezetőket. A részvételi díj különböző; 1300 és 2200 forint közötti összeg személyenként. Máris sok a je­lentkező a világ számos orszá­gából. A nagy külföldi érdek­lődés mellett az intéző bizott­ság reméli, hogy minél több hazai vendége is lesz a nyári egyetemek rendezvényeinek. KRESZ-TANFOLYAM - ÓVODÁBAN kai telített földrésznek. A szerző, jótollú újságíróként a hétköznapok jellemzőit ke­resi, mert jól tudja, hogy az ezekből összeállított mozaik adja a leghűbb képet, s nem azok a különlegességek, ér­dekességek, amelyek általá­ban Afrikával összekapcso­lódnak. Éppen így lesz ér­dekes, izgalmas felfedező- úttá tapasztalatgyűjtése, mert az a néhány oldal, amit pél­dául a „táncoskomp”-ról ír, többet mond az afrikai fog­lalkoztatottság, illetve mun­kanélküliség problematikájá­ról, mint jó nenány komoly, de elvont cikk. Érdekes olvasmány, mert például az elefántvadászat izgalmát, mozzanatait aligha sokan élték át az olvasók kö­zül, s tanulságos olvasmány, mert a szerző néhány rövid bekezdésben a múltat, a tör-’ ténekni visszapillantást i§ megadja, hogy érzékelni tud­juk, honnan indult, s fő-, ként merre tart Afrika. (Tán-, csics Könyvkiadó) (m. o.) A ráckevei kisiskolások ré­szére májusban felavatják a közlekedési és játszó-parkot. Ki is érdemelték, mert hiszen az ő példájuk nyomán jutott el 110 000 Pest megyei gyerek a KRESZ-vizsgához. A parkot terv szerint ez év májusában — ugyanúgy, mint Aszódon an­nak idején — a kisóvodások fogják felavatni. Éppen ezért szorgalmasan készülnek az óvó nénik és az önkéntes rendőr bácsik vezetésével a nagy napra. A tanulásban —• a Vörösmarty utcai óvodások már a gyalogos és kerékpá­ros közlekedés szabályainál tartanak. Rollervezetői igazol­ványukat a parkavatáson ve­szik át. aza kellene mennem. Már órák óta biztatom magam. Mégsem mozdulok. Nézem a vizet, keresek valamit ben­ne, hátha elmosná kínzó gondjai­mat. A víz csak fázósan úszik el előttem, apró-nagyobb jégdarabo­kat tűr csak meg a hátán. Ülök a part hideg lépcsőjén és semmi nem történik. Sem a föld nem nyílik ket­té, a víz sem sodor magával. Pedig most minden jobb lenne annál, sem­hogy haza kelljen mennem. Otthon anya épp készíti a vacsorát és má­sodpercenként nézi az órát, mikor jövök. Kedvesen, ahogyan csak ő tud, kérdezi: — Megjöttél, Gézus? Merre jár­tál? Ilyen későig tartott? Hogy sike­rült? Mindig így szokta. Ha egyszer mondana egy rossz szót: miért jöt­tél már megint későn; nem tanulsz, csak lógsz, semmivel nem törődsz — talán még örülnék is. Veszekedés nincs nálunk. Anya és apa sem veszekszik. Ha anyának fáj valami, hallgat. Pedig apa önző: széthányja a szobát, nem baj, ha épp előbb leit kész anyu a takarítás­sal — majd rend lesz újra; nem, ő most nem kér enni, csak egy fél óra múlva; eszébe sincs sétálni, álmos, aludni akar; hogy-hogy anyu nem kíván vele moziba menni, amikor neki kedve van ... így van mindig, anélkül, hogy valami változna.. Most menjek haza és szomorítsam el? Állítsak be: — Anyu, megbuktam. £ ,atom az elhervadt mosolyát, a riadt szemeket, összeszorított, keskeny száját, rettegését apá­tól, mit fog szólni. Mert apá­tól fél, bármennyire szereti. Pedig apa rendes hozzám, nem érezteti, hogy nem vagyok édes fia. Arról nem tehet, hogy nem beszédes a természete. Anya azt hiszi, hogy apa nem szeret engem. Némán, esdeklőn pillant fel kötéséből, ha vitatko­zunk valamin. Apa sok nyelven be­szél, a vállalata állandóan utaztat­ja. Az nem is nagyon ember előtte, aki nem tud nyelveket... Persze, én nem tudpk. Szerencsére, most sincs itthon apa. Anyának nem kell törnie majd a fejét, hogyan mentegessen előtte. Egyszerűen tudomásul kell csak vennie, hogy megbuktam. Négy tárgyból. Vele könnyű lesz. Elhiszi, hogy Krapek pikkelt rám. Az húz­ta fel a többieket is ellenem. Azt már nehezebb lesz bevallanom, hogy egész évet kell ismételnem. Az iskolában kinevettek, hogy utóvizs­gára jelentkeztem. Gúnyosan vigyo­rogtak: — Barátocskám, egy teljes eszten­dő elveszett. Tanulnom kellett volna. Az ördög­be is, nem megy. Utálom ezt az egészet. Az más, ha színész lehet­tem volna! De az sem sikerült. Két­szer felvételiztem. Hiába. Nem volt protekcióm, meg szerencsém sem. Kis vacak vidéki színházaknál sem kellettem — statisztának. Ott fenek- lett meg minden. Anyának támadt a mentő ötlete — menj, Gézus, gyógy­szerésznek, az szép pálya. Mentem. Valamihez kezdeni kel­dt lett. És most? Hallgassak Horányi tanár úrra, ismételjem meg az évet? — Igen, tanár úr, ismételek — ígér­tem neki. De ezt csak úgy mondtam. Eszem­ben sincs. Elmegyek erdésznek, tengerésznek, vagy biológusnak. Mindegy, minek. Csak már túl len­nék a vallomáson. Olyan nehéz el­viselni anyát. Még ő fog vigasztalni. — Majd lesz, fiam, valahogy — és óv, bele ne betegedjek. tnya hét éve próbál mindenért kárpótolni. Hol a nagyma­mánál, hol Nóra néniéknél látogatott, tíz éven át, amíg külön laktunk. Nem élhettünk együtt, azt hitte, jobb nekem úgy, tőlük távolabb. Azt mondták, abban a kis lakásban úgysem férünk. Egy­szer azt is hallottam, amikor nagy­anyának azt suttogta: majd az idő összemelegíti őket. Apámra gondolt. Azután egyszer véletlenül Nóra néném fecsegett. Régi gyerekkori emléket mesélt. A hegyek között él­tünk és véletlenül apám megláto­gatott náluk. Aludtam már, amikor visszaindult a városba. A vonathoz az erdei havas utat választotta; az volt a rövidebb. Másnap, amikor felébredtem, utána akartam eredni. Nóra néni visszatartott, minek mennék, amikor apa már rég otthon van azóta, csacsi vagyok, inkább játsszak. Kérlelni kezdtem, enged­jen, úgy szeretném elkísérni apát. És mentem, rohantam az erdőn ke­resztül, a hóban hagyott lábnyomo­kon, utána. Pedig tudtam, hogy úgy­sem érem utói. Anyám sírt ezen az elbeszélésen. Alig akart akkor este haza indulni. Három napra rá összecsomagolta a holmimat és hazavitt — hozzájuk. Tizennégy éves lehettem már. Egy­szer egyik, másszor másik sarokba vitték az ágyam, válasszak, hol ké­nyelmesebb. Mindig ünnepi vacsora JC volt, bármilyen fáradtan jött haza, a munkából. Uj ruhákat kaptam, könyveket, képet a falra. ésőbb anyám véletlenül azt is megtudta, hogy Károly nagybátyám hirtelen ha­ragjában egyszer szöges bottal vert meg. Azt hitte, loptam a radírt, amit a táskámban talált. Pe­dig nem loptam. Nóra néni szabadí­tott ki a kezei közül. Amióta anyám ezt hallotta — világért sem szid semmiért. Valami kimaradt az éle­téből, valami visszahozhatatlan, ab­ból szeretne valamit menteni. Kap­kod, utólag akar megvédeni, minden bántfetól. Minden szép, jó, ha én találom ki. Csak egyszer veszeked­ne! Ha szidna, vagy megütne, mint más anya szokta, talán jobb lenne, kergetne dolgozni, felelősségre von­na, miért vagyok üyen szerencsét­len. Talán akkor állást keresnék. Nem Kocsis bácsihoz szaladnék minduntalan: segítsen a főiskolára, szerezzen állást, vagy ajánljon vala­mit. Akkor magam, mindent ma­gam ... így Isten tudja, miért, hall­gatok, s titkon sem vallom be, hogy nem hiszek anyámnak, amikor haj­togatja: —* Gézus, én vagyok a hibás, csak én — és mindenért csak magát okolja. Sötét van. Fázom. A kabáton át is érzem a kő jeges hidegét. Olyan szörnyű sötét van. Csak jégtáblák látszanak, úsznak cél nélkül. Moz­dulni kell. Valahogy elindulni. Túl­jutni az egészen. Beállítani és köny- nyedén odavetni: — Elhasaltam. Anya, ismét meg­buktam. Nem te, dehogyis. Én buk­tam meg, hidd már el végre, anya. gy kellene. De ebből nem lesz semmi. Minek drámát csinál­ni? Majd lesz va'ahogy. Mégis jobb, ha Kocsis bácsi­nál anya eligazítja. r 3 SÁGI ÁGNES A jég úszik, céltalan A nyári egyetemeket min- 1 den esztendőben Magyaror- * szág legszebb városaiban, hí­res fürdőhelyein rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat. Hazánkban 40 évvel ezelőtt szerveztek először nyári egye­temet. Debrecenből indult ki a mozgalom, és később is az egyetemi városokban kultivál- ták. Hallgatósága az egyetemi diákság volt. A felszabadulás óta kor­határtól, iskolai végzett­ségtől, foglalkozástól, nemzetiségtől függetlenül jelentkezhet bárki: belföldi lakos, külföldön élő hazánkfia, vagy idegen. A kéthetes tudományos ismere­teket nyújtó nyári egyetemek előadásait neves tudósok, szaktekintélyek tartják külön­féle séták, múzeum-tárlat, intézménylátogatások, bemu­tatók teszik színessé az elő- v adásokat. Hangversenyek, mű- g vészi műsorok, filmbemutatók,^ zenés-táncos összejövetelek,^ hangulatos borkóstolók gaz- ^ dagítják a programot. 1967-ben nyolc városbang rendez nyári egyetemet a 125 ^ éves TIT a vendéglátó váró- ^ sok egyetemeivel, főiskolái- § val. Esztergomban a Duna- ^ kanyar művészi nyári egye- & tem az idén — Kodály Zol- g tán fővédnökségével — a ma-g gyarországi zenei nevelésről ^ rendez stúdiumot. Kirándulásokra is sor ke- | rül közben, a Duna-ka- g nyár legszebb tájaira, ^ sőt Kecskemétre és a Bala- ^ tonra is. A műemlékek városában, a 5 3000 éves Sopronban" az erdő- g és faipari mérnökképzés kor- ^ szerű eredményeit tanúimé-^ nyózzák majd a résztvevők, ^ és hangversenyeket is hallgat-^ nak a fertői kastélyban. ^ Miskolcon a megye, a város^ és Észak-Magyarország tör - ^ ténelmi fejlődésével, földraj-^ zával, kultúrájával, gazdasági,^ művészeti életével, műszaki és ^ tudományos létesítményeivel g Ismerkednek a vendégek. Aggteleken a cseppkő- ^ barlangban rendezett ^ hangverseny kiemelkedő ^ esemény. | Debrecen nyári egyetemén^ az előadások a magyar nyelv ^ és irodalom tárgyköréből ^ nyújtanak tájékoztatást. Kül- ^ földiek részére intenzív ma- ^ gyair nyelvtanulást is vezet- g nek gyakorlott nyelvtanárok. | A balatoni nyári egyetem ^ színhelye az idén is Veszprém. ^ A Balaton és környéke törté- ^ létével, fejlődésével, a Bala-^ ‘on vidék képzőművészeti, & népművészeti emlékeivel is­merkednek a nyári egyetem vendégei. Nagyvázsonyban lo­vasbemutatón vesznek részt. Szegeden, a szabadtéri játé­kok idején a város fes környé­ke természeti, • gazdasági és kulturális jellegzetességeivel foglalkozik a nyári egyetem. A művészi programokon a szabadtéri játékok két elő­adása is szerepel. A népek barátsága pécsi nyári egyeteme elnevezésű rendezvényen a város és kör­nyéke történelmi emlékeit, iparát, a mecseki, villányi borvidéket, A megye néprajzát tanulmányozhatják a hallga­tók. Orgonaversenyt is hall­gathatnak a pécsi székesegy­házban. A Georgikon nyári egyete­met Keszthelyen, az Agrártu­dományi Főiskolán rendezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom