Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
1967. MÁRCIUS 19., VASÄRNAP lap 7 TUDOMÁNY - TECHNIKA Milyen a jó autómotor? KÉTÜTEMŰ VAGY NÉGYÜTEMŰ? Ki szereti a nyarat és ki a telet? A négyütemű motor megjelenése óta — mert a kétütemű volt az első — sokan felteszik a kérdést: melyik j,obb? A kétütemű motor előnyei különösen a kis hengerűrtartalmú kategóriákban mutatkoznak meg (ezért tett szert egyeduralomra a mopedok és a kismotorok között.) Kétségtelen tény, hogy a kétütemű motor lényegesen egyszerűbb, működés szempontjából azonban a négyütemű előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik (egyenletesebb, zajtalanabb járás stb.) A különbség azonban nem nagy, sokan úgyszólván észre sem veszik. A motor egyenletes zümmögését kedvelők számára mindenesetre szokatlan a kétütemű motorok jellegzetes „kihagyása” kis terheléseknél, a rapszódikus üresjárat, a furcsa kipufogás. A teljesítményt és a fogyasztást szemügyre véve sem lehet a kétütemű motorokat elmarasztalni. Bár fogyasztásuk általában magasabb, gyakorlatilag kevés az eltérés a hasonló kategóriájú négyütemű járművekhez viszonyítva. Párbaj — autón Két amerikai diák, a medikus Gotland és a jogász Brayn összeveszett egy leány miatt. Gotland egy pohár whiskyt löttyentett Brayn arcába. Ezek után úgy döntöttek, hogy a konfliktus rendezésére már csak egy eszköz marad — a párbaj, *amelyre a golfpályán került sor. Az ellenfelek autóba ültek és teljes gázzal egymásnak száguldottak. Az autók összetörtek. Golland elvesztette a jobb fülét, Brayn-nek pedig úgy összelapult az orra, hogy a sebészek nem is tudták visz- szaadni eredeti formáját. Amint látjuk, a párbajtechnika lépést tart az idővel. Ugyanezt mondhatjuk a teljesítményre vonatkozóan is. Az élettartamot vizsgálva csaknem azonosan értékelhető a , két rendszer, a kétütemű motorok kopása talán valamivel kedvezőtlenebb. Viszont a javítási költségek a kétüte- műeknél alacsonyabbak a lényegesen kevesebb és egyszerűbb szerkezeti elem miatt, ami egyben kevesebb hibaforrást is jelent (a kétütemű motornál nincs vezérmű, szelep, kényszerolajozás stb.) Igaz, az olajozásnak az a módja, hogy az üzemanyaghoz adagolt olajjal — ún. keverékkel — járatjuk a motort jelentősen nagyobb olajfogyasztással jár. Egy szempontból vitatha - tatlan előnnyel rendelkeznek a kétütemű motorú gépkocsik, ez a hideg időben való indítás. Míg a négyütemű motorokkal bizony sok nehézség adódik a fagyos téli reggeleken, addig a kétüteműek rendszerint azonnal „beugranak” (feltéve, hogy az akkumulátor megfelelő állapotban van). Nagy előny, hogy az olajozás már az első robbanások során megindul, hiszen a kenőanyag a benzinnel együtt jut a hengerekbe. De nincs szükségük a kétütemű motoroknak hosszabb melegítésre (álló állapotban való járatásra) sem, különösen akkor, ha léghűtésűek, mint a „Trabant”. Az ismertetésből az tűnhet ki, hogy a kétütemű motorok védelmében íródott. Erre legfeljebb azért lehet szükség, mert sajnos sokan vannak, akik ok nélkül leszólják a kétségtelenül zajosabb, de egyébként nagyon hálás és igénytelen motortípust. Mit mondhatunk még ezek után? Talán azt, hogy végeredményben ízlés dolga a kétütemű és a négyütemű autók közötti választás. Egyesek inkább a telet, mások a nyarat kedvelik jobban. „A két tábor tetszése nem spontán alakul ki, hanem élettani összefüggések is befolyásolják a döntést” — állapították meg orvoskutatók. A megkérdezett egyetemi hallgatókat a fenti kérdésre adott válasz alapján két csoportra osztották, majd mindegyiküknél megmérték az alapanyagcserét, az anyagcserefokozódást, cukorfogyasztásra, a testhőmérsékletet, a verejtékképződés mértékét és a vérnyomást. A vizsgálatokból kiderült, hogy a két csoport között csupán a vérnyomásban volt különbség. A nyárpártiak magasabb vérnyomásának valószínűleg a jobb alkalmazkodóképességben van szerepe. Nagy melegben ugyanis a bőrerek kitágulnak s ez vért von el az izmoktól és a szervektől. A magasabb vérnyomás azonban e szervek ellátását is kielégítően biztosítja. Ezzel megkapták ugyan annak magyarázatát, hogy a télpártiak miért nem szeretik a nyarat, azt viszont még ma sem tudják, hogy a nyárpártiak miért nem kedvelik a telet. Mi az allergia? CSALÁNKIÜTÉSTŐL - ÉLETVESZÉLYIG Sokan bosszankodnak amiatt, az állat szőre felborzolódott, hogy valamilyen élelmiszer- vakaródzott, köhögött, légvétől, esetleg gyógyszertől vagy tele egyre nehezebb lett, majd vegyi anyagoktól kellemetlen fulladási tünetek között be- kiütéseket kapnak; mások a állt a halál. széna illatától náthásak Hasonló kortan! mechaniz- lesznek. Ezek a legismertebb muson felépülő kóros állapo. allergiás bántalmak, de _ meg ^ok emberen is előfordulnak: számos olyan elváltozás is- sejtekhez kötött ellenanyag meretes, amelyek allergiás ég túlérzékenységet kiváltó betegseg nev^n foglalhatok anyag találkozásakor létrejövő össze. Lenyegeben az elő szer- k^QS álla tot neVezzük aller- vezet korosán megváltozott betegségeknek, reakciokeszseget, tulerzekeny- 6 & ségét jelenti — bizonyos anya- Az allergiás állapotot elő- gokkal szemben. Ha az aller- idéző anyag, giás szervezet sejtjei ilyen anyagokkal érintkeznek, működésükben zavar keletkezik és velük együtt a szervezet is beteggé válik. Az emberi allergia tanulmányozásához állatokkal végzett kísérletek adtak lehetőségét. Ha tengerimalac szervezetébe minimális meny- nyiségű lószérumot fecskendeztek, a kis adag miatt semmilyen reakciót sem váltott ki, de szervezetét túlérzékeny- nyé tette. Ha 2—3 hét múlva ismét csak nagyon kevés lószérumot fecskendeztek be, néhány perc múlva súlyos mérgezési tüntetek léptek fel: Múzeum A tokajhegyal- jai borvidék egyik értékes szőlőtermő községe, Tárcái. Itt található a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti gazdasága. Lengyel A TARCALJ BORMÜZEUMBAN Béla tudományos munkatárs ismerteti a tavalyi eredményeket. 1966-ban a Szőlészeti Kutató Intézet telepén 2400 mázsa szőlő termett. Ehhez még hozzá kell számítani az aszútermést, ami 100 mázsa volt. Ebből 6 puttonyos aszút készíthetünk. A bor cukorfoka 17—23 magyar fok volt. Űj metszési és művelési módokat vezettek be a múlt évben: a bakművelésről áttértek az alacsony kordon és szárnyas (legyező) művelésre. Érdekessége még a tarcali kísérleti telepnek, hogy szerteágazó pincerendszerében bormúzeumot létesítettek. Borfajtáikból 1946 óta minden évben elhelyeznek itt egy- egy mintakollekciót. A bormúzeum célja, hogy az utókor számára megmaradjon bizonyos mennyiség a tokaji borok minden évjáratából, de a szakemberképzés szempontjából is jelentősége van. az úgynevezett allergen, ellenanyagok termelődését indítja meg a szervezetben. Ha ugyanaz az allergén ismét bejut a szervezetbe — reakcióba lép az ellenanyagokkal, és - a sejtek károsodása nyomán felszabadulnak azok az ingeranyagok, amelyek az allergiás kórképet okozzák. Az allergiás jelenségek meg ismerése nyilvánvalóvá teszi, hogy a betegség leküzdésére a legkézenfekvőbb módszer a túlérzékenyítő anyag, az allergén távol tartása a szervezettől. Ha az allergén a táplálék alkotórésze — ne fogyasz- szuk azt; ha virágpor — akkor környezetváltozásra van szükség; ha foglalkozással járó vegyi ártalom — más foglalkozást kell keresni. Sokkal eredményesebb az a módszer, amelyet a debreceni Orvostudományi Egyetemen dolgoztak ki: új gyógyszert, az ún. hisztaminozofe- hérjét hoztak létre. Ez a mesterségesen előállított fehérje- vegyület alkalmazása a gyógyításban teljesen új irányt jelent az allergia elleni küzdelemben. Veszély nélkül adható a betegnek, mellékhatásai nincsenek. További előnye, hogy sikerült kidolgozni olyan technológiai eljárást is. amely lehetővé teszi a készítmény üzemszerű gyártását. SZÓFIA Új repülőtér A bolgár főváros megnövekedett nemzetközi légiforgalma már régen kinőtte a szófiai repülőteret. Ezért a bolgár kormány a napokban határozatot hozott új repülőtér építéséről. Az új repülőteret Dőlni Bogrov, Krivina és Ravno Pole falu közelében építik. A kifutópályáknak és a hozzájuk szükséges egyéb berendezéseknek már ebben az évben el kell készülniük. A repülőtéri épületek 1 800 000 utas fogadását és indítását teszik lehetővé. Az épületek a jövő év első felében elkészülnek, s ugyanakkor megépítik a repülőteret a várossal összekötő új, gyors- forgalmi utat is. Acélból, üvegből, műanyagból épített paloták emelkednek. Az egyikben1 életmentő gyógyszer készül, a másikban sportolóiknak szurkol a közönség, míg a harmadikban írógépek kattognak, s elektronikus számológépek készítik egy hatalmas mű, egy gyáróriás munkaprogramját. Mindehhez a hajlékot adó épületeket az IPARTERV készíti. Nekik köszönhetjük többek között a gödöllői Humán Oltóanyag Intézetet. A címadó makett Ganz-irodaház lesz. A Budapesti Sportcsarnok ilyen lesz belülről. Nem szálló, nem székház: a Nyíregyházi Konzervgyár. Az Agrártudományi Kutató leendő budapesti székháza A Polietilén Gyár makettje, amelyet a Tisza vidékén láthatunk eredetiben. Laboratórium a kőbányai Porcelángyárnak
