Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

19fl7. MÁRCIUS 17., PÉNTEK nsr MEGYEI KrMírlap ;i Megnyílt a Május 1. Ruhagyár dabasi részlege PRÓBAMUNKÁK — SOK JELENTKEZŐ Az egykori kocsmaterem kö­zepén nyolc-tíz asszony bújik össze egy lábbal hajtott öreg Singer varrógép felett Varrni tanulnak. Legtöbbjük ugyan eddig sem volt járatlan ebben a mesterségben, de más a csa­ládi használatra készült ruha, meg a gyári megvarrása. Ezért rendeztek most átképző tanfo­lyaméit Dabason a Május 1. Ruhagyár napokban megnyílt műhelyében. — Tegnap tanultam, ma már én tanítok — mondja jóked­vűen Ohóczky Györgyi. Eddig nem járt munkába, nem volt munkaalkalom, csak Budapesten, az pedig messze van. — Idehaza én sem találtam munkát a szakmámban — szó­lal meg Spaniel Lászlóné, a részleg egyik vezetője, aki ta­nult szabónő. — örökös he­lyettes voltam, ha beteg lett valaki akármelyik hivatalban, engem hívtak be. A gyár — folytatja — 300 főre biztosít béralapot, és azt mondta, hogy tapasztalat szerint általában fejenként 1200 forint a havi kereset. Én akár nyolcszázzal Veszteg Pál szabász, részleg- vezető szintén dabasi lakos, régi bejáró, a Május 1-ben dolgozott. Az adminisztrátor, Jobbágy Rezsőné éppen né­hány kékbélésű vörös lányka ballonzekét vesz át, jól sike­rült próbamunkákat. A tizen­hat inárcsi asszony már szál­lított ilyeneket közvetlenül a gyárnak, régi a kapcsolatuk a I Május 1-gyel. A megnyitás j utáni napon jelentkeztek elő­ször az új részlegnél és mind­járt 300 kis zekéhez szükséges anyagot vittek magukkal. Darabonként 24 forint a varrás díja, ha a munka elsőosztályú. Há­zimunkája mellett bárki meg­csinálhat naponta átlag két- három darabot. Nincs is olyan nap, hogy 8—10 asszony ne jelentkezne. Néhány hét múl­va bizto nár 300 dabasi és környékbe tthonban zakatol vidáman a varrógép. Csakhogy háromszáznál leg­alább ötször több asszonyt kell foglalkoztatni a járásban. A járási tanács meg a községiek ezért kutatnak tovább más ke­Kitüntetés — nyugdíj előtt Ünnepélyes keretek között adták át csütörtökön délután Kókán Gedei Ferencnek, a községi tanács nyugalomba vo­nuló tanácselnökének a Nép- köztársaság Érdemérem bronz fokozatát. A rendkívüli vb- ülésen Varga Péter a megyei tanács elnöke tűzte mellére a piros szalagos érdemérmet. Fegyelmi büntetésként... beérném — vág közbe egy fia- j nyérkereseti lehetőségek után talasszony, Nagy Istvánná. Ed- | is. dig Pestre járt, a Gumigyár­ban dolgozott, megkeresett 1600—1700 forintot, de ebből 150-et felemésztett az útikölt­ség. Hajnali háromkor indult, délután ötkor ért haza. Két gyermeke van. GAZCSERETELEP VÁCI ELEMEKBŐL t (Tudósítónktól) Három falu összefogásából, az országos hírű drégelypalán- ki term el őszövetkezet gázcse­retelepet épít az idén a vasút­állomás mellett. Ugyanis a faluban ma már csaknem min­den háznál van gáztűzhely és nem ritka a gázbojler sem. A drégelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet brigádja honti sóderból és a Szentend­rei Betonárugyár váci telepé­ről szállított előregyártott ele­mekből rövidesen felépíti a gázcseretelepet. A három falu és a körzeti földművesszövet­kezet összesen 120 ezer forin­tot biztosít a költségekre. g. b. „SELYMET A BARKA MAR KITAKARTA“ Újra a földeken Elbírja már a talaj a gépet, Dabas határában Somogyi József, a Szikra Termelőszövetke­zet traktorosa meg is „nyergelte” az UE—28-as erőgépet. Lucerna alá simítja az őszi mélyszántást. Tréfának szánta, fegyelmi i büntetés lett belőle. Apró ka- I viccsal célozta meg társa fe­jét, s talált is. A fúrógépen dolgozó fiatalember ösztönö­sen hátranézett, közben — a megcsúszó munkadarabbal — ujjai megsérültek. A tettes szánja-bánja, hiszen jó barát­ja az oktalan tréfa szenvedő hőse, de a fegyelmit el nem kerülheti. Jogosnak tartja? Igen. És fogadkozik, hogy töb­bé nem ... A szabály, kivételekkel Az ígéret, hogy nevükről nem történik említés, beszé­dessé tette a találomra kivá­lasztott fegyelmi ügyek fő­szereplőit, de — egyikük sem tartotta igazságtalannak a büntetést. A szerelő, akit se- lejtkárért büntettek, így fo­galmaz: — Elég egyszer meg­égetni az ujjúnkat... tanu­lunk belőle. A főnökséget megértem, hiszen rendet kell tartani. Persze, az ember nem örül, amikor megkapja a pa­pírt, fegyelmi büntetésként erre vagy arra ítélem, dehát... Széttárja karját, s a lóra hi­vatkozik, a négy lábra ... Ö és a hozzá hasonlók alkotják az úgynevezett szabályos ese­teket a MÁV Dunakeszi Jár-, műjavító Üzemi Vállalatnál. Egy-egy rossz nap, melléfo­gás, figyelmetlenség, ideges­ség — mindenkit utolérhet. Mégis, sokat mond az az egyetlen adat, hogy 1966-ban a vállalatnál lefolytatott fe­gyelmi eljárások száma mind­össze az összlétszám két szá­zalékát érintette, egyetlen esetben került sor bűnvádi eljárásra, s két dolgozót bo­csátottak el fegyelmileg. A vállalatnál kialakult egészséges légkörre jellemző apró eset, hogy az igazolatlan hiányzás miatt felelősségre vont fiatalember társai által írt cédulát talált a gépén, rajta a közismert sláger egyik, nagyonis idevágó sora: „úgy- ~is kiderül, tegnap merre jár­tál ...” És komolyabbra for­dítva a szót: évről-évre csök­ken a fegyelmi ügyek száma, j s főként az esetek komolysága, i Míg korábban többízben kel- j lett eljárni tetlegesség miatt, az elmúlt évben már csak egyetlen ilyen eset akadt, s csupán kivételnek számít az a volt munkása a gyárnak, akit elbocsátottak, mert — italmé­rést rendezett be a műhely­ben. Szemtol szembe — Igen nagy segítséget ad­tak és adnak a gazdasági ve­Apró kaviccsal kezdődött Szigor és humanitás zetők ilyen irányú munkájá­hoz a társadalmi szervezetek — mondja Kalmár János, a gyár főmérnöke. — A négy gyáregység vezetői önálló fe­gyelmi jogkörrel rendelkez­nek, s ez annak biztosítéka, hogy a dolgozót s az ügyet egyaránt legjobban ismerők hozzák meg a döntést. A döntések meg alapozottsá­gát igazolja ■— mint ezt ár. Varga Sándortól, a vállalat jogtanácsosától megtudtuk — hogy hosszú ideje egyetlen esetben sem kellett az ügyész­ségnek közbeavatkoznia tör­vénysértés, vagy szabálytalan eljárás miatt. Van azonban még egy, legalább ilyen fon­tos tényező. — Az egészben az a félóra volt a legrosszabb — mondja az egyik munkás, akit „fusi” miatt vontak fe­lelősségre — amit a főnök elv­társnál (ti. az igazgatónál, csak éppen a vasúti szóhasználat­tal) ültem végig. Beszélgetett velem, igen rendesen, csön­desen, de én nagyon szégyell­tem magam... A személyes meghallgatás, a szemtől-szem- beni beszélgetés, amit minden fegyelmi eljárás során szigo­rúan betartanak, igen hatásos­nak bizonyult: többet ér, ne­velő hatását tekintve — mond­ják a vállalat vezetői — mint maga a büntetést közlő papír. Van ebben a változó, a szi­gort és a humanitást egészsé­gesen párosító légkörben va­lami új: a növekvő törzsgárda magatartásának „erkölcsi kényszere” mind jobban érez­hető, jelenlévő erő. A törzs- gárda tagjai közül igen sokan népi ülnökök — a járásbíró­ságnál és a megyei bíróságnál is — s ugyanakkor nagy te­kintélye van a másutt inkább csak papíron, itt azonban a valóságban létező és aktív társadalmi bíróságnak, ahogy valaki megfogalmazta, a „kol­légák törvényszékének." A tényállástól a teljességig — A fegyelmi eljárásokkor — mondja dr. Varga Sándor — igyekszünk nemcsak a tény­állást, hanem a teljes valósá­got megállapítani. Az össze­függéseket, a dolgozó egész magatartását mérlegeljük, s különbséget teszünk figyel­metlenség és felelőtlenség, megtévedés és raffinált ügyes­kedés között. A megismert esetek igazol­ják a jogtanácsos szavait: másként bírálják el a fülön- csípett, tömítésnek bőrdarab­kákat hazavivő megtévedtet, s azt, aki már másodszor hagyja beszáradni az értékes festéket a fényezőműhelyben. A társa­dalmi tulajdon védelme ugyanis nem ér véget a tol- vajlások felderítésével: a javí­tásra beérkezett négytengelyes kocsik szétszedése — vagy „szétverése” — sok ezer forin­tos károkat okozhat azzal, hogy továbbra is felhasznál­ható anyagokat szabályszerűen szednek-e le, vagy azokat tönkre téve. A közelmúltban megnőtt a vállalatok fegyelmi szerepe: az új rendelkezések értelmé­ben sok, eddig a járásbíróság hatáskörébe tartozó vétséget a vállalatoknál bírálnak el, nemcsak tehermentesítve az állami igazságszolgáltatás ap­parátusát, hanem — s ez talán a lényegesebb — azok előtt, s főként azok által felelősség­re vonva a vétkest, akik előtt, s akiktől ez a legkellemetle­nebb. A dunakeszi kollektíva, eddigi magatartását, állásfog­lalását tekintve, szilárd erköl­csi alapot teremtett ahhoz, hogy aki okot ad rá, annak számára a felelősségre vonás valóban — kellemetlen le­gyen... Mészáros Ottó Szakácsvetélkedő Nagykőrösön Pest megye vitte el a pálmát telefonjelen­Munkatársunk Cése. ínyenc falatok készítői vették tegnap birtokukba Nagykőrösön a központi étterem konyháját. Vác város, Szolnok, Csongrád, Békés és Pest megye legjobb szakácsai álltak fazekak, ser­penyők, lábosok mellé. Az ér­dekes vetélkedőt a Nagykőrösi Földmüvesszövetkezet rendez­te. A hazai — tehát a Pest megyei színeket a tahi Vörös­kő Étterem és a pilisi Rétes­csárda szakácsai képviselték. Gondos előkészületek után a korareggeli órákban kezdődött a rajt, mindegyik versenyzőnek háromféle ételt — levest, húsféleséget és tésztát kel­lett készítenie. A versenyt kezdettől fogva nagy érdeklődés kísérte. A hat­tagú zsűri — amelynek jócs­kán akadt munkája — délben kezdett munkához és négy órakor fejezte be az ételek kóstolgatását. A bírálatba a közönség is bekapcsolódott. A késő délutáni órákban ösz~ szegezte a zsűri a verseny vég­eredményét s eszerint a megyék közötti vetélke­dő első helyezettje Pest megye lett (a szálkái cigánypecsenyével és a Rétescsárda vegyes rétesé­vel), a második helyre Csong- rád, a harmadikra Szolnok, a negyedik helyre Vác került és az ötödik Békés. A kitűnően megrendezett szakácsvetélke­dőt hangulatos magyar nóta­est követte. S. P. Március 27: SZÍNHÁZI VILÁGNAP Március 27-én valamennyi színházunkban — a világ más színházaiban is — rendhagyó módon kezdődik az előadás. Ezen az estén, mielőtt a füg­göny felgördülne, felolvassák Weigelnek, Brecht özvegyének a Berliner Ensemble igazgató­jának a színházi világnapról megemlékező üzenetét. A szín­házi világnapot 1962 óta ün­nepük meg szerte a világon. mároshoz — megint két stam­pedli — vizet. Kihörpintjük, bensőmben jóleső meleg árad szét, meg plebejus önérzetem is ágasko­dik. Nekem ne fizetgessen semmiféle gróf. Nyomban rendelek én is két stampedli — vizet. — Látod, így van ez rend­jén — mondja a fizetésnél — egyet te fizetsz, egyet pedig én. Miért is veszekednénk? Ki­csi ez a falu, alig nyolcvan voksa sehogysem dönti el a választást. Ne licitáljunk hát egymásra, egy tízesnél te se adj többet a szavazatért. Mi­nek? Egynek én adok, a má­siknak te adsz sorjában, ahogy jönnek, döntse el a sors, egy szó szavazattöbbség, vagy sza­vazategyenlőség lesz a vég­eredmény. Gyakorlatias dolgokhoz íme csak, milyen megdöbbentően jól vág ennek a grófnak az esze. Már kint is van a lassan népesülő utcán, összesúg egy nagyon rosszképű férfiúval a NÉP helyi élharcosával. Nyolc óra, kezdődhet a szavazás. Jön már az első polgár. — Ez az enyém! — szól Pálffy-Daun és átnyújt neki egy tízpengőst. Jön a máso­dik: — Ez a tied! — ennek meg én adok. Rendben, csendben, minden izgalom nélkül így folyik az­tán déli Jiarangszóig a szava­zás. öreg házaspár tipeg elő. — Maga bácsi, azt mondja odabent: Éljen Huszovszkyl Maga meg néni — és Pálffy­O Daun kecsesem rám mutat —í; azt mondja: Éljen Bosnyák^ Andor! ^ — Már az nem lehet, egy ^ hiten voltunk mindig, soha el ^ nem hagytuk egymást a pá-^ rommal — nyakaskodik az S; öreg. 5 — No, akkor épp itt az ide- § je, hogy egyszer végre kirúg- ^ jón a hámból maga meg a me- ^ nyecske is. $ .-----------;--------- az érv előtt, 8 I Meghajlanak | a bácsi meg- 8--------------------- fogja a Hu-% s zovszky bankójának a szélét, § a néni meg a Bosnyákéét, a ^ pénzt egyik sem teszi el, csak ^ kijövet. Bankjeggyel a kézé- ^ ben szavaz a bizottság előtt a ^ két öreg és mind a kettő más-8 ra. 8 — Túl nyíltan csináljuk —§ aggodalmaskodom. — Mi lesz, ^ ha a Dücsőné meglátja és fel- § jelent? § — A Dücsőné embere? —$ kacag a gróf harsogva — hi-$ szén az előbb szavazott Bos-^ nyákra, te voltál a soros, te^ adtad neki a tízest. Bosnyák Andor pedig a vá-$ lasztás után újból a Közigaz- $ gatási Bírósághoz fordul, me- ^ gint csak megtámadja Hu- ^ szovszky mandátumát. Veszte-^ getett, lélekvásárt rendezett a 8 NÉP jelöltje — panaszolja, des a tárgyaláson már nem jelenik s meg. Nem szokás, nem is illik § beszélni erről, mégis feltehető, ^ megegyezett ellenfeleivel. El-^ viseli a Gömbösék pártkasszá- § ja azt is, ha egy-egy mandá- § tűmért olvkor kétszer fizet.” § I Szokoly Endre s Lélekvásár szabott áron Egy öreg kortes emlé­kezéseiből — minden meg­jegyzés nélkül másolom ki az itt következő sorokat:-------------------------­- minek I „Az ördög tudja | töri ma­-----— gát az o lyan ember képviselőség után, aki amúgyis jól megélne. Lám Bosnyák Andor Zala megyei birtokos, noha meg félezer holdnál is alig több a földje, ha csak a gazdasá­gával törődne, gondtalanul élhetne kis kastélyában Pa- csán és a telekkönyvi teher- lapja is szűzfehér maradt vol­na mindig. Am már harmad­szor fellép, és ahogy az elő­zőkön, mert a kormány el­len van, az 1935-ös válasz­tásokon megint csak alulma­rad. Holott kisgazdapárti programmal ezúttal biztosra ment, minthogy pártvezére Eckhardt Tibor a választások kiírása előtt lepaktált a mi­niszterelnökkel, Gömbös Gyu­lával, aki viszont nem tar­totta be a paktumot. Hunyady László főszolga­bíró olyan nyílt terrorral se­gítette a pacsai mundátum- hoz Huszovszky Lajos kor­mánypárti jelöltet, hogy a Közigazgatási Bíróság meg­semmisítette a választást. Pa- csa tehát újra választ. Megint Huszovszky lép fel kormánypárti programmal, Bosnyák pedig a kisgazda- pártéval, de akad harmadik jelölt is, Döcsö Jánosné sze­mélyében, aki a nyilaske­resztet lobogtatja. Nos, ez a felszabadulás után hosszú esztendőkre elítélt, már ak­kor hervadozó asszonyság, a kerület tízezernyi választója közül mindössze 446 voksát hódítja meg. De ez majd csak a szavazások összeszám- lálásakor derül ki. I A választás napján | reggel----------------------------- engem Pacsán, a kastély udvarán beszorítanak egy zsúfolt au­tóba, előbb azonban Szent- iványi Lajos, a kisgazdák pártigazgatója egy köteg tíz- pengőst nyom a markomba. — Vegyél mennél több sza­vazatot! — ezzel búcsúzik. Engem az autó Göcsejor- szágban tesz le egy egészen kis faluban. Olyan pici köz­ségben, hogy a szavazóhelyi­séggé alakított iskola elé is mindössze két csendőr került, nagyobb karhatalomra nincs itt szükség. Szemben az is­kolával, a község másik fon­tos középülete, a kocsma és kettő között a kocsiúton egy térdnadrágos, zergetollas kal- pagú úriember áll. Mereven kémleli a közeledő autót, de ahogy kiszállok, nagy örven­dezve felkiált: — Hohó! Nagyszerű, te vagy az! Már azt hittem, valami kö­tekedő barmot küldenek ide. Én is mindjárt felismertem benne gróf Pálffy-Daun József honatyát, aki bár csupán né­hány hónapja tagja a képvise­lőháznak, ismeri már a parla­menti hagyományokat, tehát tegeződik minden Képviselő­vel, meg mindazokkal, akik a parlamenti folyosón, büfében tartózkodási engedéllyel ren­delkeznek. A tegeződés bizony kényes helyzetbe hoz sokakat. Ugyanis mindenki tudja róla, hogy 19-ben sógora, Prónai Pál különítményében bikacsökkel meg kenderkötéllel vitézke­dett és az ilyesmit azért már akkor sem helyeselte minden­ki. Csak hát abból, hogy az ember a pertut visszautasítja, kész a lovagias ügy, meg a párbaj. Az pedig, hogy melyik a biztonságosabb dolog, tege- ződni egy gyilkossal, vagy a fegyvere elé állni, nem is any- nyira ízlés, inkább idegzet kérdése.----------------I most is min­| Bevallom, | den ellenke- ----------------- zés nélkül el­fogadom invitálását a kocs­mába. Elképzelhetetlen ugyan, mit akarhat odabent, amikor éjfél óta szigorú a szesztila­lom. — Kérek — fordul a kecs-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom