Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

1961. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK MSI Htt.rn stJüHa/) Tanácstag jelöltek, lokálpatrióták Csepel fővárosában „Horgászparadicsom”, „hétvégi víkend-köz- pont”, „üdülőtelep” — így nevezik már a so­roksári Duna-ág és a Csepel-sziget „főváro­sát”, Ráckevéit. Hogy a kies tartomány még rangosabb legyen, a leendő tanácstagok is mindent elkövetnek. Közülük a leglelkesebb lokálpatrióták közül mutatjuk be: Tóth Gábor vb-elnököt, Németh Mihályné, kereskedelmi dolgozót, Tenesz Géza nyugdíjast, Kovács Katalin vb-titkárt, Nagy Gábor tsz-tagot. (Foto: Gábor) **"""""""'""A'y'""/rsssssssssss/sss//s/sssssss/ss//sssssssssfsssssssssssssssssssssfssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssysss/ss/s/ssssssssssssssssss/sssssssssssssss/ysssssssssssss/sssssssssssssssssssss/s//sss/sss, OLD FIRENZE Nonstop bár a Várban A Délbudai Vendéglátó Vál­lalat — a jóhírű régi Ország- ház vendéglő után — újabb nevezetességgel gazdagította a Vár vendéglátó hálózatát. A vállalat a Bécsikapu eszpresz- szót újjáépítése után régi ne­vén, Old Firenzeként nyitotta meg. A modem, hangulatos, zenés mulatópresszó — nevét színes üvegmozaikból rakott firenzei városkép jelzi — a fővárosban egyedüli a maga nemében. Különlegessége, hogy nincs zárórája, éjjel-nappal fogadja a vendégeket. Még a zenészek is négy műszakban váltják egymást. JO HÍR A VEVŐNEK: Lengyel hónap - Német játékvásár Áruházi divat — Pesti üzlet Pest megyének Százezrével szolgálják ki a vevőket — naponta. Az év el­ső három hónapjában a várt­nál is nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le az állami áru­házak. Tarján István vezér- igazgató tegnapi tájékoztató­l Vietnami ház - Dunakeszin Sárkányfejjel díszített indo­néz hangszerek, kelet-ázsiai gongok, afrikai tam-tam dobok között jutok a hátsó folyosó apró szobájába, ahol ketten összeszorulva éppen elférünk. Kínai könyv fekszik az aszta­lon, a tudományos kutató te­nyerébe hajtott fejjel borul föléje. A kutató Délkelet-Ázsia részletes földrajzát tanulja. — Burmát és Laoszt kevés­bé ismertem eddig. Esténként bent maradok, olvasgatok. Udvariasan ajánlja, kuk­kantsak bele én is a könyvbe. Aztán csöndesen szabadkozik: mindig elfeledi, hogy kevesen ismerik ezt a nyelvet. Ö már nagyon hozzászokott. Leggya­koribb olvasmányai kínai és vietnami nyelven íródtak. A könyvespolcról leemel egy vaskos vietnami antológiát. Irodalmi tanulmányok. Csak a zenéhez... — Nézze — mutatja és rá­bök Nguyen-du nevére. — A legnagyobb vietnami klasszi­kus író. Nagyon szeretem. — Hasonlít valamelyik nyelvhez a vietnami? — Nyelvhez nem. Csak a zenéhez. Hatféle hangsúllyal beszélik. A szépségért meg kell Két év emlékei Egy nyelv dallama Vendéglátás — fűkunyhóban fizetni: a legnehezebben elsa­játítható nyelvek közé tartozik. Neki egészen könnyen ment. Már a pekingi egyetemen so­kat tanult vietnami barátaitól. Amikor letelt a hét év a pe­kingi egyetemen — ahol elsa­játította a jel-írást és a kínai irodalmat — nem utazott ha­za a többiekkel. Hanoiba ment, egyéves tanulmányútra — de kettő lett belőle. A Csallóköz­ben, gyermekkorában álmodott erről az országról. Semmit sem tudott róla, de valami is­meretlen érzés vonzotta. Máig sem tudja, mi volt ez. De az életét 'Molnár Benő feltette er­re az országra, ennek a nép­nek a tanulmányozására. — Nekem olyan két évem még soha nem volt, mint Vi­etnamban! Három éve, hogy hazajöttem — azóta nem talá­lom a helyem ... ö még a béke képét hozta magával Vietnamból. Még nem hulltak Hanoi környékén a bombák, még nem szóltak a fegyverek. A csöndes béke or­szágában élt akkor, s máig sem képes feledni azokat a na­pokat. Messzi barátok Reggel beül a Néprajzi Mú­zeum csöppnyi szobájába, ebédre kimozdul — de szavát akkor is alig veszik. Néha, amikor benyitnak a szobájá­ba, megmutatja a hibiscust, ezt a csodálatos vietnami nö­vényt, s elújságolja, hogy már rügyezik, nemsokára meglát­hatják a virágot. — Barátja van? — Nagyon sok. — Találkozik velük? — Ö, azt nem lehet. Kint élnek mind Hanoiban. — Idehaza nincs barátja? — A barátaim most nagyon messze élnek. Ha az embernek nagyon jó barátai vannak, nem keres újakat. Csak a levelek utaznak Bu­dapest és Hanoi között. Dük, az irodalomtanár a nyugati tó­ról ír, és arról, hogy Benő na­gyon hiányzik, ha beülnek a cukrászdába kókusztejet inni. Do, a mérnök nősülésre biztat­ja. S kérdi: emlékszik-e még a bambuszházikókra, a kis pa­takokra, a rizstörő malmokra, a nehéz fekete bivalyokra és a bivalyok hátán utazó vietnami gyerekekre? — Mennék, indulnék Viet­namba — mondja a kutató —, de most háború van és csak gondot okozna egy néprajzku­tató. Kaktuszkerítés Azt is megírta, hogy tanul­mányt ír egy lapba a van kién nemzetiségről. Utána hegyi népekkel szeretne foglalkozni: a thai okkal, a nungokkal, a thokkal, akik a dzsungelben élnek, elképesztően becsülete­sek, vendégszeretőek. Már a falvaik előtt két kilométernyi­re fűkunyhók fogadják az utast banánnal, gyümölccsel és mindenki annyit fogyaszt, amennyit csak akar. — Egyszer majd könyvet szeretnék írni róluk. Az egyik legcsodálatosabb ország népé­ről, ahol talán a legtisztább, a legszebb a barátság! Ide készül visszamenni, de most háború van, várni kell. Addig megpróbál úgy élni, mintha Vietnamban lenne. Egy kis házat épít Dunakeszin, egyedül, segítség nélkül, viet­nami mintára. Virágokat ültet majd a kertbe, s azon töri a fejét, hogyan lehetne kerítést emelni kaktuszból vagy agávé- ből. ahogyan fönt a vendégsze­rető hegyi törzseknél látta. Kosa Csaba **S*'S*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ. megvan, de hol van a macs­ka? Költözik a Tisztelt Ház 1902-ben a Tisztelt Ház át­költözött az új Parlamentbe, amely gótikus, fényes volt, s ahol külön folyosója volt a képviselőknek, külön a kor­mánypártiaknak, külön az el­lenzékieknek. A bejáratoktól el voltak zárva az újságírók. Mikszáth Kálmán meg tudta teremteni zseniális írásaiban a folyosót, míg az a Sándor utcában volt. Soha többet a nagy palóc nem tudott olyan karcolatokat az új parlament­ben kicsiholni, mint azt a Sándor utcában tette. Az alkoholizmus veszélye 1910. november 23. Zelenyák János a közegészségügy meg­javítását és a korcsmák va­sárnapi bezárását követelte. Szónoklatában vázolta az al­koholizmus súlyos következ­ményeit, amit a Tisztelt Ház naplója így örökített meg: — Most tessék ennek az embernek az intellektuális ké­pességét véve alapul, az ő lel­ki világát tekintetbe venni, tessék az átöröklést szem előtt tartani, s akkor kérdem, vajon milyen intellektuális tehetséggel lesz felruházva az a gyermek, aki így születik? (Egy hang: Kormánypárti vá­lasztó lesz! Zajos derültség. Taps. Az elnök csenget). — Reflektálva erre a szel­lemes közbeszólásra, mond­hatom. hogy van benne némi igazság. (Megújuló derült­ség). (Elnök csenget: Csendet kérek, Tisztelt Ház!)... Mert ján azt sem titkolta, hogy mi a magyarázata mindennek. Olyan árucikkeket hoznak forgalomba, amelyeket közvetlenül a gyártó cég­től szereznek be, másutt nem kapható. Saját textilfeldolgozó vállalatuk va­lóban olcsó és szép női ruhá­kat, divatcikkeket készít. A tegnap bemutatott holmik kö­zül a legolcsóbb 120 forintos, s átlagosan négy-ötszáz fo­rintba kerül egy-egy komplett ruha. Újdonság lesz az idén megrendezendő szovjet hetek árubemutatóval és vásárral összekötve, s a lengyel hónap ősz elején. Emellett NDK- beli és csehszlovákiai társ- vállalatokkal nagyobb össze­gű csereforgalmat bonyolíta­nak le, hogy minél gazda­gabb legyen a választék. Az Űttörő Áruházban német já­tékkiállítást tartanak, míg Lipcsében a magyar gyerekek játékait láthatják a német apróságok. Munkatársunk kérdésére elmondták, hogy jól bevált, s meglehetősen nagy forgalmú egy sor Pest megyei tele­pülés lakóit is kiszolgálja a csepeli Csillag-telepen nyi­tott áruház. Hasonló céllal készül 1970-re a nagy óbudai áruház. — t. gy. — Kiállításrendező: Csepel Autógyár A magyar közúti járműipar kiállítása mindig egyike a Budapesti Nemzetközi Vásár látványosságainak. Az idén ti­zedszer állítják ki a magyar autóipar termékeit. Az Autó és Traktoripari Tröszt pavi­lonja ezúttal is sok érdekes­séggel szolgál majd, és külse­jében is újszerű lesz. A tröszt látványos bemutatóját az idén a Csepel Autógyár rendezi. Negyvenezer fenyőfa-csemete (Tudósítónktól) , A váci központtal működő Börzsönyi Erdőgazdasághoz tartozik Berkenye határa. A Pest és Nógrád találkozásánál települt falu közelében az idén nagyarányú fásítási tervet va­lósítanak meg. Százezer cse­metét ültetnek el. Ebből negy­venezer fenyőfa-csemete. Há­rom-négy év múlva már Ber­kenye határából láthatják el karácsonyfával Pest és Nógrád megye lakosságának egy ré­szét. B- b. „És állt a bál“ „Es állt a bál" címmel ze­nés történelmi revü bemuta­tására készül a Magyar Nép­hadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Mű­vészegyüttese. A kétrészes műsor az első és második vi­lágháború közötti időszakot eleveníti fel, a művészet, a szatíra eszközeivel. A kétré­szes színes revűben az együt­tes szimfonikus zenekara, kó­rusa, táncosai és színészei mű­ködnek közre. A művészegyüttes idei má­sodik produkciója John Reed „Tíz nap, amely megren­gette a világot” című művé­nek színpadi változata lesz, ezt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulója alkalmából adják majd elő. Igényeink és lehetőségeink pékét és a berendezéseket, al­kalmazkodjunk jobban a piac igényeihez, akkor a reál­bérek és az életszinvonal gyorsabban fog növekedni. Hogyan alakultak Pest me­gyében a bérek? Az 1965. évihez képest tavaly 5,1 szá­zalékkal fizettek ki több bért a megye dolgozóinak. Ez meghaladja az országos átla­got. Azt hiszem évenként 5 százalékos béremeléssel vala­mennyien megelégedhetünk. De ennek folyamatosságát és főleg ennek gazdasági előfel­tételeit magunknak, vala­mennyiünknek kell megterem­teni. PEST MEGYE DOLGOZÓI bizakodással nézhetnek a jö­vő elé. Ipari üzemeink folya­matosan növelik termelésüket és újabb objektumok létesül­nek. Vácon például 48 vállalat van, közöttük olyan nagyüze­mek, mint a DCM, a Forte Gyár, az Egyesült Izzó Kép- csőgyára, a Palma Gumigyár, a Hajógyár és négy textilüzem. A Dunamenti Hőerőmű, a Do­rogi Szénbányászati Tröszt, a Szentendrei Papírgyár beruhá­zásai, a Híradástechnikai Vál­lalat és a Tinny ei M észüzem fejlesztése, hogy csak a legfon­tosabbakat említsük, az ipar és a megye gazdasági fejlődésé­nek egy-egy fontos állomása. Fokozatosan megteremtik a gazdaságos termelés feltételeit és ha javítják a munka szer­vezettségét, biztosak lehetünk abban, hogy a következő években „folyamatosan növel­hetik a kifizetett bérösszege­ket. Több pénz kerül a lakos­sághoz, tehát növekedni fog a lakosság áruvásárlása. A pa­rasztság közösből származó jövedelmének is növekednie kell a termelési színvonal fej­lesztése és a takarékos gazdál­kodás eredményeként. KÖZISMERT, hogy vannak tartalékaink a fejlődés akadá­lyainak leküzdésére, ezek azonban a korábbi módszerek­kel nehezen aknázhatók ki. Éppen ezért szükséges a gaz­dasági irányítás gyökeres re­formja. Az új gazdasági me­chanizmus legfőbb célja, hogy meggyorsítsuk a fejlődést, hogy biztos alapot teremtsünk az életszínvonal további emel­kedéséhez. Dr. Fazekas László I így a községi, mint a képvi- ! ielői választások idejében az! ntellektualiter süllyedt em- S serek a legjobb kortesek, a; pálinkával és borral. (Fel- j íiáltások: Igaz! Ügy van!) Én J egalább még nem láttam jó! sortest, aki józan lett volna. 5 (Derültség). $ Beteg az alkotmány ^ Néhány héttel az első világ- 5 táború kirobbanása előtt szó- i alt fel a Tisztelt Házban Hor- 5 /áth Mihály ellenzéki képvi- J selő, aki már mintha előre! negsejtette volna a közelgő 5 /ész jeleit, látnoki szavak-S sál megjósolva a monarchia $ elkerülhetetlen pusztulását. $ fejezzük be krónikánkat Hor- 5 /áth Mihály szavaival, aki! »zeket mondotta: ; J — Arra kérem a Tisztelt 5 Házat, és a tisztelt kormányt,! íogy ha már azt tartják, hogy 5 seteg az alkotmányunk, ak- 5 sor annak gyógyítását olyan-$ •a bízzák, aki azt jóra fogjad 'ordítani. És ha már kuruzs-J ást emlegettek, hát mondokJ srre is egy példát. Ügy jár-J iák ezzel, mint az egyszeri J földbirtokos, ki pusztán lak-! /án, míg a meghívott, messze $ akó orvos megérkezhetett $ zolna betegágyához, a legkö-J selebbi falusi felcsert vágyj aorbélyt hívták hozzá. Mire aj lágy nehezen előkerített főor-! /os megérkezett, a beteg meg-$ fialt. Jött azután a tudós dók-5 tor, megkérdezte a borbélyt, $ ■nit csinált, mire ez azt vála-J szólta, hogy kérem, én min-J dent elkövettem, a beteget J negnyírtam, megborotvál-! tam, fogát kihúztam, eret$ /ágtam rajta. megköpültem. J negnadályoztam. megkrisztí-J •óztam, de a beteg meghalt...5 PEST MEGYE LAKOSSÁ­GÁNAK készpénzbevétele ta­valy meghaladta a 3.4 milliárd forintot. Ez az összeg, így ön­magában, az ember fantáziá­jára hat. Mennyi lehet, száza­sokban, milyen nagy bőröndbe férne el 3.4 milliárd forint? De ne képzelőerőre, hanem a té­nyekre, az adatok hűvös tár­gyilagosságára bízzuk magun­kat. Megyénk lakosságának készpénzbevétele 8.3 százalék­kal haladta meg az előző évit. Amikor a hivatalos adat elém került, nyomban felmerült bennem a kérdés; mit ígért a terv, mire számíthattunk or­szágos átlagban? Az ember feje nem kápta­lan, nem is bíztam emléke­zetemben. Hivatalos adatot ke­restem elő és ott azt találtam, hogy a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 3.5 száza­lékkal nő. Tehát a két adat összehasonlítása azt igazolja, hogy a tervezettnél több jö­vedelemhez jutottunk. Valóban jobban élünk, mint egy évvel korábban? Igaz, ren­dezték az építőipari munká­sok bérét, felemelték a peda­gógusok és az egészségügyi dolgozók fizetését, az ország anyagi erejéhez képest rendez­ték az alacsony nyugdíjakat, felemelték a családi pótlékot. De az átlagosnál gyengébb volt a szőlőtermés, jég és belvíz puszított, ez csökkentette a parasztság készpénzbevételét Hogyan, miből adódott a többlet, hogy a megye összes lakójának 1965-höz képest ta­valy 8.3 százalékkal növeke­dett készpénzbevétele? A ma­gasabb jövedelműek nagyobb mértékben emelkedő jövedel­me növelte az átlagot? Érdek­lődéssel böngésztem tovább az adatokat. EGYES MUNKAKÖRÖK­BEN emelték a béreket, de éppen azoknál a rétegeknél, ahol aránytalan elmaradás volt, tehát a kis jövedelmű emberek kapnak 1966. február óta több fizetést. A tehetőseb­beknél éppen jövedelmet mér­séklő intézkedéseket hajtottak végre, a magasabb fizetések­nél magasabb lett a nyugdíj- járulék. A bérintézkedésekkel' egy­idejűleg egyes termékek ára is emelkedett Vajon az ár- és a bérintézkedések együttesen milyen hatással voltak az ala­csony és a magasabb jövedel­mű emberek életszínvonalára? Hogyan vélekednek erről azok, akiket érintett? A válasz értéke attól függ, hogy őszinte és tárgyilagos-e? Erre vonatkozóan nem kira­gadott példákat idézünk, ha­nem a Központi Statisztikai Hivatal adatait. Mintegy négyezer család véleményét kérdezték meg: nőtt, vagy csökkent-e jövedelmük? A legkülönbözőbb kategóriába tartozó négyezer család min­den bizonnyal az országos helyzetet reprezentálja. Ren­delkezésre álltak a megkér­dezett családok tényleges jö­vedelmi adatai, így a véle­ményeket a való adatokkal összevethették. Szabályszerű ismétlődéssel olyan válaszo­kat adtak, hogy ott, ahol évenként három—öt százalék volt a jövedelem növekedése, az emberek stagnálásról be­széltek. Ahol évi öt száza­lékot meghaladta a kész- pénzbevétel, ott érezték a jö­vedelem növekedését. Ha ténylegesen csökkentek a jö­vedelmek, akkor már az egé­szen kis mértékű csökkenést is lényeges rosszabbodásnak jelentették ki. ÜGY VÉLJÜK, hogy nem szándékos borúlátásról, vagy feketítésről van itt szó, sok­kal inkább arról, hogy az emberek igényeikhez mérik a való helyzetet. A tapaszta­lat pedig az, hogy az igények gyorsabban növekszenek, mint a megvalósításukat szolgáló alapok. Pedig gazdasági tör­vényszerűség, hogy o fogyasz­tási alap növekedése nélkül a reálbérek tartósan nem növelhetők. Milyen ellentmondások aka­dályozzák gazdasági életünk gyorsabb fejlődését? A máso­dik ötéves terv első évében az ipari termelés növekedése országos átlagban 11 száza­lék volt, az utolsó évben öt százalék. Hányszor elmond­juk, hogy drágán termelünk. De nem elegendő erről beszél­ni. Tegyünk is meg mindent, hogy a befektetett anyag- és munkaerő-ráfordítások több eredményt hozzanak. Használ­juk ki gazdaságosabban a gé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom