Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

Á lljunk meg itt is egy pillanatra. E fényesen csillogó aluminium- gömbök nemcsak a szem­nek okoznak gyönyörűséget. A környék lakóinak régi vágya teljesült, amikor felépítették a korszerű propán-bután gáztöltő állomást Budaörs határában. I tt bizony hideg lesz, kérem ne vegyék le a kabátot! Nevezetes helyen járunk: ez az ország első olyan gyümölcs hűtőtá­rolója, amely egy termelőszö­vetkezetben épült. A kiskun- lacházi Kiskun Tsz részére 1 millió 200 ezer forintos beru­házással négy hónap alatt készült el ez a hűtőtároló, mely 25 vagon gyümölcs tá­rolására alkalmas. A hűtő építkezési munkálatait a ter­melőszövetkezet építöbrigád- ja végezte el. Most március van, de bárki megkóstolhat­ja, az alma teljesen friss. A z ország csapágygyár­tó üzemében járunk: 1950-ben létesítették a Magyar Gördülöcsapágy Művek diósdi gyárát, évi 800 ezer görgőscsapágy ké­szítésére. Ma már hárommil­lió kúpgörgös csapágy készül itt, nagyobbrészt exportra, s termékeik 70-75 százaléka nemzetközi színvonalon áll. 1970-re évi négymillió da­rabra no a termelés, s a KGST-n belül több csapágy- típust csak itt készítenek. gy darabka tör­ténelem — ez a Csepel Autó­gyár. Hazánkban nem volt gépko­csigyártás, s a háború1 alatt rommá lett re­pülőgépgyár helyén létreho­zott autógyár merész vállal­kozásnak tűnt. Egy típus ké­szítését kezdték meg, ma, mindössze másfél évtized múltán, aimi egy iparág törté­netében alig sóhajtásnyi idő csupán, harmincféle típus készül, az üzemanyagszállító, tejgyűjtő, cementsilós speciá­lis gépkocsikig. Négy év alatt a teljes ter­melés értéke ötven százalék­kal növekedett, az export pe­dig 71 százalékkal lett több. A gyár évi exportja egymil- liárd forintot tesz ki, ugrás­szerűen nőtt, megkétszerező­dött az alkatrészgyárás, éven­te 700 motoregységgel készí­tenek többet, mint az előző esztendőben. Napjainkban 16 ezer motor készül a Mo­torgyárban, s a teljes tarta­lék-alkatrész garnitúra. A gyárba jövet láttuk a táblát: Légy büszke arra, hogy a Csepel Autógyár dol­gozója vagy. Több tucat or­szágba eljutnak gumikeréken gördülő követekként a ma­gyar gépjárműipar termékei, ott vannak Afrikába, Ázsia sok országában éppúgy, mint Európában. A harmadik öt­éves tervben több százmilliós költséggel jelentős járműfej­lesztési programot hajtunk végre, s bővül, fejlődik ezen belül az autógyár is. Kötele­zettségeik növekedése nem hagy percnyi pihenőt: a har­madik ötéves tervben például csak a Szovjetuniónak 3200 üzemanyagszállító gépkocsit készítenek, már ebben az év­ben megkezdik a 8—12 ton­nás gépkocsik gyártáselőké­szítését, új változatokkal gya­rapítják a különböző, speciá­lis rendeltetésű típuscsaládo­kat, s ezzel együtt sok száz új munkahelyet létesít a már ma is közel kilencezer embert foglalkoztató üzem. ■■ ■ s most — kedves útitársak — rátérünk az új, Balatonra veze­tő autópályára. Az autóbusz utasai előbb előrepillantanak, aztán szemügyre veszik a he­gyekkel koszorúzott tájat. Bu­dapestről fut a kocsi, s a ki­tűnő, kettős autóútról kanya­rodott nagy ívben Martonvá- sár felé. — Sokat vitáztak azon, hogy lassabb tempóban, de kettős vonal épüljön-e a hí­res Balaton felé is, vagy elő­ször szimpla úttal érjenek célhoz. Az utóbbi mellett döntöttek, s így 1970 körül Siófokig vezet az eddiginél rövidebb, szélesebb, s a tele­püléseket kikerülő nemzetkö­zi autópálya. 1975—76-ra már dupla út vezet a magyar ten­gerhez. A tavaly megnyitott Buda­pest—Martonvásár közötti szakasz mentén most is mun­kásokat látunk. A töltések ol­dalát kövezik, elvezetik a fel­gyülemlett vizet és kiegészí­tik a még csak félig elkészült csatornázási rendszert, ök uralják most a vidéket. Az utat építők már dolgoznak, hogy nyár közepére már Ká- polnásnyékig roboghassanak a Balaton felé tartó kocsik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom