Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén készül­nek az új, divatos jersey- és szivacskosztümök . . . Talán próbáljunk is fel egyet . . . Tetszik asszo­nyom? Hamarosan megvásárolhatja az üzletek­ben , . . CEGLÉD atinás város ez, a ceglédiek joggal büszkék rá. Vegyük csak sorra, mint legfontosabbat, mit is kellene elmonda­ni a közel ötvenezer lakosú városról? 1514-ben Dózsa itt mondta el híres beszédét, s itt paposkodott Mészáros Lőrincz. 1834-ben tűzvész pusztította, városi arculatát az újjáépítés­kor vette fel; 1848-ban Kos­suth itt szólított fegyverbe, 1849 januárjában itt verte meg az osztrák zsoldosokat Perczel Mór tábornok. Évekig élt itt Táncsics Mihály, s 1874- ben a híres ceglédi százak in­nét indultak küldöttségbe Kossuthhoz. A nagy falu, ami volt, mindinkább várossá lesz: leg­nagyobb üzemében, a szocia­lista címét elnyert Közleke­désépítési Gépjavító Vállalat­nál dömpertől az aszfaltkeve­rő, útépítő kombinátig sok mindent készítenek, javítanak: a Pionír 25 mozgó aszfalt­gyár kedvelt exportcikk, a masztikátorok pedig idehaza segítik az útépítő munkát. A Május 1 Ruhagyár ceglédi te­lepén asszonyok százai talál­tak jó kenyérre, tetszetős fel­sőruházati termékeik sok or­szágba eljutnak; az Egyesült Villamosgépgyár gyáregysé­gében elektromos kéziszerszá­mokat állítanak elő, csavar­húzóktól a fúrógépekig; a Ci­pőipari Vállalatnál pedig gyer­mekcipőket, százezerszámra. A város a harmadik ötéves tervben 475 ágyas kórházzal gazdagodik — értéke 100 mil­lió forint — Folytatódik a csa­tornahálózat megépítése, a víz­vezeték bővítése, s a második ötéves terv idején megépült 472 lakást 1970-ig újabbakkal gyarapítják, a többi között a 213 lakásos lakóteleppel. rdet elhagytuk. A második ötéves terv egyik legna­gyobb alkotása a Dunai Kőolajipari Vállalat százha­lombattai telepe épült itt fel, szovjet és német segít­séggel. A Szovjetunióból a Barátság-olajvezetéken ér­kezik ide az olaj, melynek feldolgozására épült ez az üzem. És alig öt percet kell utaznunk és elérkeztünk a testvérüzemhez, mely az olajfinomítótól kapott üzemanyaggal működik. A Dunai Hőerőmű óriás-ké­ménye már messziről feltű­nik az utazónak. Közép- Európa legmagasabb kémé­nye ez. A Dunai Hőerőmű óriásgenerátorai 300 mega­watt energiát adnak a nép­gazdaságnak. Az üzem a legmodernebb követelményeknek megfe­lelően teljes mértékben automatizált. Ebből az óriási vezérlőteremből irányítják a hatalmas generátorokat. Innen küldik a villamos­energiát az országos háló­zatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom