Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1967. MÁRCIUS 1., SZERDA Választási nagygyűlés Gödöllőn Moszkva új létesítményeivel ismerkedett Kádár János Ebéd a magyar vendégek tiszteletére A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga február 28-án ebédet adott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügy­miniszter-helyettes tiszteleté­re. Szovjet részről az ebéden je­len volt: L. 1. Brezsnyev, A. N. Koszigin, A. N. Selepin, M. A. Szuszlov, G. I. Voronov, V. V. Grisin, P. . N. Gyemicsev, J. V. Andropov, A. A. Gro­miko, a központi bizottság tagja, külügyminiszter, N. G. Jegoricsev, a központi bizott­ság tagja, a moszkvai pártbi­zottság első titkára, F. J. Tyi- tov, a központi bizottság tag­ja, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete, L. F. Iljicsov külügyminiszter-helyettes és A. F. Kudrjasov, a központi bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégek között volt Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, moszkvai magyar nagykövet és a nagykövetség több dip­lomatája A meleg, szívélyes légkörű ebéden L. I. Brezsnyev és Ká­dár János baráti pohárköszön­tőt mondott Moszkva új létesítményeivel ismerkedve Kádár János, Bisz­ku Béla, Erdélyi Károly és Szipka József megtekintette az osztankinoi televíziós központ épületét a Rosszija szállodát és más épületeket A vendé­geket N. G. Jegoricsev, az SZKP KB tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára és V. F. Promiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke kísérte. Tegnap délután ünnepélyes választási nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága a Gödöllői Gépgyár kultúrtermében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi mi­niszter, Cservenka Ferencné, a Központi Bi­zottság tagja, a Pest megyei Pártbizottság el­ső titkára, Varga Péter, a Pest megyei Ta­nács vb-elnöke, Csata László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöke, Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának első titkára, dr. Kéri Miklós, a Pest megyei választási bizottság alelnöke, Nemes István, az MSZMP Gödöllői Városi Bizottsá­gának titkára, dr. Galicz Tibor, a Gödöllői Városi Tanács vb-elnöke, Molnár József, a Gödöllői Járási Pártbizottság titkára, Németh Alajos, a Hazafias Népfront városi elnökségé­nek alelnöke, Horváth Károly, a Gödöllői Gépgyár igazgatója, Kocsis István, a Gödöllői Gépgyár pártbizottságának titkára, dr. Lö- kös László, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem pártbizottságának titkára, Berceli Béla, a Ganz Árammérőgyár igazgatója, Cseh Né­meth László, a Ganz Árammérőgyár pártbi­zottságának titkára, Szász Jánosné, Répássi Józsefné és Mihalik Mihály, a Gödöllői Gép­gyár dolgozói. A Himnusz elhangzása után Kocsis István, a Gödöllői Gépgyár pártbizottságának titkára köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd Ilku Pál emelkedett szólásra. Ilku Pál beszéde Kedves elvtársnők és elvtár­sak! , ** Tisztelt nagygyűlés! Valamivel kevesebb, mint három hét múlva az ország választó polgárai az urnák elé járulnak, hogy megválasszák az országgyűlési képviselőket és tanácstagokat. A megvá­lasztottak négy évre kapják megbízatásukat. Nem vélet­len, hogy pártunk IX. kong­resszusa után kerül sor a vá­lasztásokra. Az a gyakorlat alakult ki nálunk, hogy a párt kongresszusai után kerül sor a választásokra, amikor a fel­adatokat megtanácskozzuk az ország egész lakosságával. Ilyen módon biztosítjuk, hogy a dolgozók legszélesebb réte­gei megismerjék terveinket, szándékainkat, számba vehes­sék lehetőségeinket és felada­tainkat, (arról véleményt mondhassanak és a Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavazataikkal egyenként és személy szerint állást foglalja­nak egész politikai tevékeny­ségünkkel kapcsolatban. A vá­lasztások után négy dolgos esztendő következik, amikor mindenki a maga helyén fel­adatainak eleget téve segíti elő azokat a célokat, amelyek­nek támogatására szavazatá­val kötelezte magát. Azért jöttem erre a nagy­gyűlésre, hogy megkérjem önöket: értve és vállalva a szocialista építőmunka minden gondját és szép­ségét, a március 19-i vá­lasztásokon szavazataikkal támogassák hazánk fejlő­dését és gazdagodását, a dolgozó nép boldogulását. Ezt az alkalmat ragadom meg arra is, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány ne­vében szeretettel köszöntsem a nagygyűlés minden részvevő­jét, önökön keresztül Pest me­gye dolgozóit. A béke fenntartásáért rendkívül elszánt a küzdelem Ezek után engedjék meg, hogy néhány időszerű problé­máról szóljak. Köztudott, hogy a szocialis­ta építőmunka jórészt attól függ, hogyan alakul a nemzet­közi helyzet. Ezért kell ezen a választói gyűlésen is néhány fontos nemzetközi kérdéssel foglalkozni. Napjainkban a nemzetközi helyzet bonyolult és előre­láthatólag még egy dara­big bonyolult is lesz. Ez abból adódik, hogy korunk a kapitalizmusból a' kommu­nizmusba való átmenet kora, amikor a kialakult szocialista világrendszer az emberi .társa­dalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé vált. Annak va­gyunk nemcsak tanúi, hanem cselekvő részesei is, hogy a két világrendszer között az erőviszonyok a társadalmi fej­lődést képviselő erők javára tolódtak el. Ez az erőeltolódás folyamatos, de nem mindig vi­haros tettek, ugrások formá­jában történik. Most is olyan időszaka­szokban élünk, amikor azért dolgozunk, hogy el­ért eredményeinket meg­szilárdítsuk, a társadalom fejlődését mozgató erőket még jobban megszervez­zük és tovább lépjünk elő­re forradalmi célkitűzé­seink fokozatos megvalósí­tásáért. Korunk tele van ellentétek­kel, amelyeket jó ismerni, ha el akarunk igazodni a nem­zetközi élet kérdéseiben. Az első helyen említeném a nemzetközi munkásosz­tály és a nemzetközi bur­zsoázia közötti ellentétet. ért harcoló népek között feszül. Ebben a harcban is az erővi­szonyok megváltozása jelen­tette a döntő fordulatot. 1959 óta nyilvánvaló, hogy a Szov­jetunió tudományos és tech­nikai fejlődésének eredmé­nyeként megszűnt az Észak- amerikai Egyesült Államok sérthetetlenségéről szőtt ál­mok és vágyak realitása. Az amerikaiak előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz kényszerülnek A küzdelem a béke fenn­tartásáért, az agressziós erők megzabolázásáért rendkívül elszánt és a világ egyik-másik távoli pontján véres küzde­lem. Mi sem igazolja ezt job­ban, mint az a hősies harc, amit a létszámában kicsi, gaz­dasági erejét tekintve fejlet­len, de elszántságban és bá­torságban óriási vietnami nép fejt ki a kapitalista világ leg­nagyobb, leggazdagabb és a legmodernebb haditechnikával felfegyverzett amerikai impe­rializmus ellen. Az Amerikai Egyesült Államok nem okult katonai tervei bukásán. A vietnami nép hősies har­cának eredményeképpen nemcsak hogy nem sike­rült a gyors katonai győ­zelem, a lerohanás, hanem a i amerikaiak súlyos anyagi, erkölcsi és katonai vereségeket, károkat szen­vedtek. A szocialista országok teljes határozottsággal támogatják a vietnami nép igazságos harcát és ebből kiveszi részét a Ma­gyar Népköztársaság, a magyar társadalom is. Az elmúlt hetekben a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányának kezdemé­nyezései, javaslatai nyomán az Egyesült Államok vezetőinek politikai manőverei, hazugsá­gai még jobban lelepleződtek. Kitűnt, hogy vietnami elvtársa­ink javaslatai ellenére sem hajlandók leülni a tárgyaló- asztalhoz. Folytatódik az Észak-Vietnam elleni légitá­madás, amely szerte a világon mélységes elítélést, felhábo­rodást váltott ki. Meggyőző­désünk, hogy az Egyesült Ál­lamok kalandorpolitikusait kényszeríteni lehet arra, hogy leüljenek a tárgyalóasztalhoz és elégtételt szolgáltassanak a vietnami népnek. Az amerikaiak agresszió­ját nagymértékben az a magatartás teszi lehetővé, amelyet a Kínai Népköz- társaság mai vezetői tanú­sítanak és folytatnak töb­bek között úgy, hogy nap­ról napra nehezítik a szo­cialista országok segítsé­gének eljuttatását Viet­namba. A kínai vezetők arról be­szélnek, hogy ők imperializ- museiienesek, de ugyanakkor nem fogadják el felhívásun­kat az antiimperialisita akció­egységre Vietnam érdekében. Kivel akarnak hát a kínai ve­zetők összefogni az imperia­lizmus ellen? Annál inkább jogos ez a kérdés, mert ré­szükről a legutóbbi időkben egyre kevésbé hallani az im­perializmus elleni harcról. Ehelyett a Mao Ce-tungék ál­tal irányított tömegek, döntő mértékben gyerekek és, fiata­lok, hisztérikus nacionalista kirohanásokat intéznek a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország, közöttük Mar gyarország ellen is. ügy tűnik azonban, hogy az az ellenállás, amelyet a hatalom megszállottjainak nem sikerült szervezett anarchiával és le- rohanással megsemmisíteni, a Kínai Népköztársaságban is gondolkodásra készítetnek egyeseket. Arról kaptunk híre­ket, hegy egyes úgynevezett forradalmi lázadó szervezete­ket betiltottak és ezek vezetőit letartóztatták. Egyes jelek azt mutatják, hogy szerveződnek a Kínai Nép- köztársaságban is azok az erők, amelyek kiutat ke­resnek az anarchiából és jogos az a reménységünk, hogy a kínai nép megta­lálja önmagát. A történelem azt bizonyítja, hogy a kalar.dorpoliti.kusok­nak csak ideig-óráig sikerül megzavarni a tömegeket, de az emberi értelmet hosszabb idő­re visszájára fordítani lehe­tetlen. A szocializmusért folyó harc erősíti a nemzeti egységet is Tisztelt nagygyűlés! Hazánk belpolitikai kérdé­seiről szólva, mindenei* előtt azt kell kiemelnem, hogy pár­tunk kongresszusa részletesen feltárta azokat a jelentős eredményeket, amelyeket az elmúlt négy év során értünk el a szocializmus alapjainak lerakását követően, a szocia­lizmus teljes felépítésének út­ján. Pártunk a politika fő vo­nalát tekintve folytatja az elmúlt tíz év politikáját. Reális politikai célkitűzé­seink mellett nagy jelentősé­gű, hogy milyen erőkre tá­maszkodhatunk építőmun­kánkban. Mindenek előtt a munkásosztály helyzetét néz­zük. Igen jelentős mértékben, az eltelt húsz esztendőben megháromszorozódott a mun­kásosztály létszáma. Tehát nemcsak a népi ha­talomban betöltött döntő szerepe, hanem létszámá­nak növekedése miatt is megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a mun­kásosztály helyzetére. E figyelem nemcsak társadal­munk legnagyobb osztályának szól, hanem a legszilárdabb szocialista osztálynak, a szo­cialista építőmunka vezető erejének is. Ez az osztály rendelkezik a legrégibb és legmélyebb szocialista tradí­ciókkal és politikai tapaszta­latokkal. Mindenképpen ter­mészetes tehát, hogy az állam és társadalmi funkciókat a munkásosztály és annak poli­tikáját képviselő emberek töl­tik be. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya a szövetkeze­ti parasztság viszonylag nem régen lépett a szocialista fej­lődés útjára. A parasztság a kezdeti és érthető kétségek és inga­dozások után egyre maga­biztosabban halad az álta­la választott úton, és a kö­zös gazdaságot megélheté­se szilárd alapjának te­kinti. A kongresszuson bőségesen esett szó arról, hogy a szö­vetkezeti parasztság életfel­tételeit fokozatosan közelíte­Fél évszázaddal ezelőtt még egyetlen és egységes világ- rendszer vou a kapitalizmus. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével in­dult meg az a viharos folya­mat, amelynek eredményeként kialakult a szocialista világ- rendszer és nemzetközi mére­tekben megkezdődött a harc, a versengés a i.ét rendszer között. A kapitalizmus több évszázados, a szocializmus fél évszázados bázisával és erői­vel vívja e küzdelmet. Ebben a küzdelemben — ahogy az elmúlt fél év­század bizonyítja — le­hetnek és vannak idősza­kos, átmeneti helyi vesz­teségek is. A szocializ­mus erőinek előrenyo­mulása azonban feltartóz­tathatatlan. Ez az erő nemcsak a szo­cializmust építi, de harcban fékezi meg az imperialista erők egész emberiséget ve­szélyeztető tevékenységét. A másik nagy ellentét az imperialisták és a gyarmati rendszer meg­szüntetéséért küzdő né­pek között mutatkozik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével meg­kezdődött, a szocialista világ- rendszer kialakulásával pe­dig meggyorsult az imperialis­ták gyarmati hatalmának széthullása. A szocialista or­szágok segítségével egy sor felszabadult országban lépés­ről- lépésre sikerül felszámol­ni a múlt súlyos örökségét. A felszabadult országok többsé­ge tudja, hogy szabadsága a világforradalmi folyamat eredménye és annak szerves része. NAGYGYŰLÉS ELNÖKSÉGE (Folytatás a 2. oldalon) A harmadik ellentét a há­borús erőket képviselő im- , perialista körök és a béké- | A Vállalni a szocialista épílttmunka minden gondját és szépségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom