Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

II választási elnökség elfogadta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát 28 Pest megyei jelölt Ülést tartott az országos választási elnökség és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az országos választási elnökség február 21-én tartott ülésén megvizsgálta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének az országgyűlési képviselőjelöltekre vonatkozó bejelentését, azt törvényességi szempontból megfelelőnek találta és elfogadta. Az országos választási elnökség az ország­gyűlési képviselőjelöltek nevét és foglalkozá­sát sajtó útján, az illetékes választási elnök­ségek pedig március 6-án falragaszokon a választók tudomására hozzák. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége kedden tilgst tartott a népfront székházában. Kállai Gyula elnök tájékoztatója alapján az elnökség foglalkozott a bel- és külpolitika néhány főbb kérdéseivel. Ezt követően a választójogi törvény előírá­sainak megfelelően az elnökség megtárgyalta az országgyűlési képviselői jelöléseket. Erdei Ferenc főtitkár előterjesztette a Hazafias Népfront városi és megyei bizottságai által tett javaslatokat, beszámolt a választási elő­készületek eddigi tapasztalatairól és ismertet­te a további teendőket. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nöksége az országgyűlési képviselői jelölte­ket a fővárosi és megyei népfrontbizottságok javaslatainak megfelelően elfogadta. Az országos választási el­nökség elfogadta az ország- gyűlési képviselőjelöltek név­sorát. A kiemelkedő közéleti személyiségek a következő körzetekben indulnak: Kádár János, munkás; a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Budapest, 39. sz. választókerület, Dobi István, mezőgazda- sági. munkás; a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Komárom megye, 9. sz. választókerület, Kállai Gyula, újságíró; a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Debrecen, mj., 4. sz. választókerület, vá­ros, Apró Antal, munkás; az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökhe­lyettese; Szeged mj. 1. sz. vá­lasztókerület, város, Biszku Béla, munkás; az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Szabolcs-Szatmár megye 1. sz. választókerület, Gáspár Sándor, munkás; az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szakszerve­zetek. Országos Tanácsának főtitkára; Pécs mj. város 5. sz. választókerület, Komócsin Zoltán, kereske­delmi alkalmazott; az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csongrád m. 4. sz. választóke­rület, , , Nyers Rezső, munkás; az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Bács-Kiskun m. 1. sz. választókerület, Szirmai István újságíró, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Budapest, 38. sz. választókerület, Németh Károly, munkás, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Budapesti Bizottság első titkára, Buda­pest, 9. sz. választókerület, Cseterki Lajos, pedagógus, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, Miskolc mj. város, 1. sz. választókerület, dr. Erdei Ferenc, közgazdász; a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Csongrád m. 11. sz. választó- kerület, Losonczi Pál, mezőgazda- sági munkás; földművelés- ügyi miniszter, Somogy m. 3. sz. választókerület, dr. Péter János, köztisztvi­selő; külügyminiszter, Buda­pest, 45. sz. választókerület, Szurdi István, technikus: belkereskedelmi miniszter, He­ves m. 10. sz. választókerület, A Pest megyei képviselője­löltek listája pedig a követke­ző: 1. sz. választókerület: Nemes István, kereskedelmi alkalma­zott, a Magyar Szocialista Munkáspárt Gödöllő Városi Bizottságának titkára. 2. sz. választókerület: Ko­vács Istvánná, munkás, a kis- tarcsai Fésűsfonógyár szocia­lista brigádvezetője. 3. sz. választókerület: dr. Baskay Tóti Bertalan, egyete­mi tanár, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zető tanára. 4. sz. választókerület: Gádor János, mezőgazdasági munkás, a dányi Magvető Termelőszö­vetkezet elnöke. 5. sz. választókerület: dr. Városi Erzsébet, körzeti orvos, Szentmártonkáta. 6. sz. választókerület: An- talfia Jenő, mezőgazdasági munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nagykátai Járási B'zottságának első titkára. 7. sz. választókerület: Sen­ke Lajosné, pedagógus, gimná­ziumi igazgató, Cegléd. 8. sz. választókerület: Szilá­gyi László, tanító, vezérőr­nagy. 9. sz. választókerület: Győ­ré Sándor, mezőgazdasági munkás, az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke. 10. sz. választókerület: S. Hegedűs László, földműves, Nagykőrös Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának el­nökhelyettese. 11. sz, választókerület: Vá­mos Géza, mezőgazdasági mér­nök, a Monori Állami Gazda­ság mezőgazdásza. 12. sz. választókerület: Bata János, munkás, a gyömrői Sza­bó Ktsz műszaki vezetője. 13. sz. választókerület; Béki Ferencné, munkás, az üllő' Kossuth Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetője. 14. sz. választókerület: Hor­váth László, mezőgazdasági munkás, az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese. * 15. sz. választókerület: dr. Palotai Sándor, körzeti orvos, Tatárszentgyörgy. 16. sz. választókerület: Tur- jánszky Mihály munkás, a 17. sz. választókerület: Tar­jányi Béláné pedagógus, ál­talános iskolai tanár, Duna- haraszti. 18. sz. választókerület: Cser- venka Ferencné munkás, a Magyar Szocialista Munkás­párt Pest megyei Bizottságá­nak első titkára. 19. sz. választókerület: Dr. Stark Janka orvos, a Pest me­gyei Tüdőbeteg Gondozó In­tézet igafzgató főorvosa. 20. sz. választókerület: Var­ga Péter munkás, a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. 21. sz. választókerület: Tausz János tisztviselő, az IBUSZ vezérigazgatója. 22. sz. választókerület: Gyenge Kálmán bányász, a pi- lisvörösvári bánya szocialista brigádvezetője. 23. sz. választókerület: Pala Károlyné munkás, Szentend­re város tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. 24. sz. választókerület: Dr. Wild Frigyes, pedagógus, a Magyarországi Német Dolgo­zók Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára. 25. sz. választókerület: Kal­már János mérnök, a MÁV Dunakeszi Járműjavító főmér­nöke. 26. sz. választókerület: Dar- vasi Pálné mezőgazdasági munkás, az alsógödi Duna- menti Termelőszövetkezet tag­ja. 27. sz. választókerület: Nagy Miklós mérnök, a váci Pa- rautfonóipari Vállalat főmér­nöke. 28. sz. választókerület: Kris­tóf István munkás, a Magyar AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. FEBRUÁR 22., SZERDA Megnyílt a genfi leszerelési értekezlet új ülésszaka Kedden délután Genfben megkezdődött az ENSZ tizen­nyolchatalmi leszerelési bizott­ságának idei ülésszaka. A ta­nácskozást az elnöklő Khalaf nagykövet, az EAK küldöttsé­gének vezetője nyitotta meg. U Thant ENSZ-főtitkár az értekezlethez intézett üzeneté­ben kifejezte reményét, hogy a világűr békés felhasználá­sáról és a latin-amerikai atomfegyvermentes övezetről szóló megállapodás után a ti- zennyolcas bizottság is meg­egyezésre jut a < leszerelés konkrét kérdéseiben. A. A. Roscsin, a szovjet kül­döttség vezetője rámutatott, hogy az Egyesült Államok vietnami agressziója nehezíti a bizottság munkáját. A szovjet fél — hangoztatta Roscsin — továbbra is küzde­ni fog az általános és teljes leszerelésért, az ázsiai, az af­rikai, és a latin-amerikai or szágokban levő külföldi kato­nai támaszpontok felszámolá­sáért. A Szovjetunió kész rá, hcgv elismerje az atomfegy­vermentes övezeteket, ha más atomhatalmak is hasonló kö­telezettséget vállalnak. Végül reményét fejezte; ki, hogy a bizottság munkája gyümölcsöző lesz. Johnson amerikai elnök az értekezlethez intézett üzeneté­ben hangoztatja: őszintén re­méld, hogy rövidesen a bi­zottság elé lehet majd terjesz­teni az atomfegyverek elter­jedését eltiltó szerződés ter­vezetét. Nézete szerint a szer­ződés lehetővé fogja tenni, hogy gondoskodjanak vala­mennyi ország biztonságáról. Foster, az amerikai küldött­ség vezetője felszólalásában rámutatott, hogy az atomso- rompó-egyezmény előkészí­tése a bizottság legsürgősebb feladata. Wilson brit miniszterelnök az értekezlethez intézett üze­netében annak a nézetének adott kifejezést, hogy a bizott­ság munkája a két legfonto­sabb területen eredményes le­het: az atomfegyverkísérletek teljes eltiltásában, s az általá­nos leszerelésben, különös te­kintettel az atomfegyverekre, A leszerelési bizottság kö­vetkező ülését csütörtökön tartja. Csepel Autógyár szakszerve- I —Szovjet Baráti Társaság fő­zeti bizottságának titkára. I titkára. MA Választási nagygyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán délután választási nagygyűlést tart a Nemzeti Sportcsarnokban. A gyűlés, szónoka" Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A gyűlésről a rádió 16.30-kor, a televízió 19 órakor közve­títést ad. VARSÓ Rapacki Londonba utazott Adam Rapacki lengyel kiil ügyminiszter kedden hivatalos látogatásra Londonba utazott. A brit kormány meghívásá­nak tesz eleget, Michael Ste­wart brit külügyminiszter 1965 őszén Lengyelországban tett látogatását viszonozza. Ifjabb Cyrus Eaton Moszkvában Hétfőn üzleti tárgyalások­ra Moszkvába érkezett az if­jabb Cyrus Eaton, a „Tower International” amerikai vál­lalat vezetője, az ismert ame­rikai békeharcos és üzletem­ber fia. „Örülök, hogy foly­tathatom azt az ügyet, amely­nek apám az úttörője” — je­lentette ki az ifjabb Eaton Moszkvába érkezésekor. KERESLET-PROGNÓZIS \ GUM ÁRUHÁZBAN A moszkvai „Gtim” áruház­ban megkezdték a Minszk—22 típusú elektronikus számítógép szerelését. A számítógép fel­állításának célja a kereslet­prognózis megállapítása. Pénteken kezdődnek a választási gyűlések Pest megyében A március 19-én sorra ke­rülő általános választások egyik legfontosabb szakasza, a jelölő gyűlések sorozata, a teg­napi nappal befejeződött. Pest megyében mindenütt; a 28 or­szággyűlési választókerületben, a 110 megyei, a 352 városi, az 558 járási és a 6568 községi vá­lasztókerületben megtartották a jelölő gyűléseket. A választások előkészítésé­nek második szakaszában ke­rül sor azoknak a gyűléseknek a megtartására, amelyeken az előadók beszámolnak majd a lakosságnak az elkövetkezen­dő időszak feladatairól. Ennek keretében Pest megyében Gö­döllőn, a Gépgyárban kerül sor arra a nagygyűlésre, ame­lyen Ilku Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter tart beszédet. A választási gyűlések sor­rendje a következő: Február 24: Váchartyán, 18 ó: Darvasi Pálné. Érd, ált. gimnázium, 17 ó: dr. Stark Janka. Pilis, 18 ó: Vámos Gé­za. Február 26: Galgamácsa, de. 10 ó: dr. Baskay Tóth Berta­lan és dr Kéri Miklós. Bag, de. 10 ó: Gödör János. Február 27: Pilisszenti ván, műv. ház, 17 ó: Gyenge Kál­(Folytatás a 2. oldalon) A múlt év végén az ország különböző tájairól termelő­szövetkezeti csoportok elnö­kei, agronómusai gyülekeztek Szegeden. A mezőgazdaság vezetőivel együttesen vitatták meg helyzetüket, gondjaikat. Ritka alkalom, hogy tszcs- gondokról nagyobbszabású megbeszélésen essék szó. Va­lahogy a közfigyelem már évek óta vajmi kevéssé for­dult a termelőszövetkezeti csoportok és még inkább az egyszerűbb társulások, a szak- szövetkezetek, hegyközségek, legelőhasznosítási, vízgazdál­kodási társulások felé. Jelenleg hazánkban 254 ter­melőszövetkezeti csoportban 56 ezer család él és kereken 400 ezer hold földön gazdál­kodnak. E csoportok közös vagyona megközelíti az 500 millió forintot. A szakszövet­kezetek száma 98, s bennük 34 ezer ember tevékenykedik, 130 ezer hold földön. Végered­ményben a tszcs-k és egysze­rűbb szövetkezeti gazdaságok az ország szántóterületének 3,4 százalékán tevékenyked­nek. Ám, önmagában a száza­lék csalóka. Mert ha figye­lembe vesszük, hogy például a szakszövetkezetek területé­nek kereken egynegyede sző­lő-, gyümölcs- és zöldségtermő terület; vagy ha tudomásul vesszük, hogy ezekből az egy­szerű formájú szövetkezeti gazdaságokból milyen számot­tevő mennyiségű étkezési szőlő, exportra is alkalmas al­ma, körte, szamóca, ribiszke, meggy, cseresznye és egyéb, mindig kedvezően értékesít­hető termék kerül ki — akkor szerepük rögtön rangosabbnak tűnik. Az egyszerűbb szövetkezeti ;ársulásokban sok tízezer csa- ád dolgozik, keresi megélhe- ését. Gazdasági helyzetük, 'ejlődésük meglehetősen nagy különbséget mutat. Vannak vidékek, ahol messze környé- ten irigykedve nézik a tszcs- seli szőlős és gyümölcsös gaz­iákat, mondván: már nagyon s jól megy nekik. Valóban sok árut visznek piacra és a egutóbbi 4—5 évben nagy irányokban telepítettek közös nűvelésű szőlőt, gyümölcsöt. >e az irigykedök megfeled­keznek arról, hogy ezek a — öbbnyire homoki — gazdák nilyen szorgalommal és meny- lyi munkával teremtenek lázist hajdan értéktelennek ártott földeken. Tavasztól iszig a kelő nap már család- agjaikkal együtt ott találja iket a szőlőben, gyümölcsös- >en, mert a homok, a homoki mltúra csak akkor fizet jól, iá az ember szakértő keze fá- .•>'"-pfatlaniil gondozza. A szegedi tanácskozáson, de VAN JÖVŐJÜK! ; más értekezleteken is, elhang­zott az a kérdés: „Van-e jö­vőjük a termelőszövetkezeti csoportoknak, az egyszerűbb szövetkezeti társulásoknak?” Többnyire az a baj, hogy akik c-\ kérdezték, egyúttal kétség­be vonták e szövetkezeti tár­sulások létjogosultságát, fej­lődőképességét is. Márpedig eddigi eredményeik, a mező- gazdasági termelésben és a szövetkezeti mozgalomban el­foglalt helyük egyértelmű vá­lasz arra: A termelőszövetke­zeti csoportokat és egyszerűbb formájú szövetkezeti társulá­sokat tartós szövetkezeteknek kell tekinteni. Jelenleg — és még hosszú ideig — olyan gazdasági és társadalmi fel­adatokat oldanak meg, ame­lyek elvégzésére más szövet­kezeti forma aligha lenne al­kalmas. Szinte mindegyik tszcs és egyszerű szövetkezeti társulás lehetősége, adottsága eltér a másikétól. Nem lehet például sablonosán azt állítani, hogy annál jobb egy termelőszö­vetkezeti csoport, minél több üzemágában már kibontako­zott a közös tevékenység. Hi­szen vannak olyan földrajzi környezetű községek és olyan növényi kultúrák, ahol még hosszú ideig az egyéni, családi művelési mód valósítható meg. Van a tszcs-kben néhány, egyelőre megoldatlan gond, amelyre remélhetőleg sort ke­rít az új szövetkezeti törvény. Az egyik ilyen: a jelenlegi adózási rendszer. Gyakorlati­lag most az történik, hogy a termelőszövetkezeti csoportok­ban a már közösen művelt te­rület után is ugyanolyan kulcs szerint adóznak, mint a csa­ládi művelésben levő föld után. Vagyis: a közös területet elosztják adófizetésre az egyes családok között, akik a saját családi kezelésben levő földjü­kön kívúl, a közösben levő te­rület egy bizonyos része után is magasabb adókulcs szerint fizetnek. Érthető, ha az ilyen megoldás nem ösztönzi a ter­melőszövetkezeti csoportokat a közösen művelt terület nö­velésére. Azt is indokoltan ki­fogásolják a termelőszövetke­zeti csoportok, hogy a társa­dalombiztosítás rájuk miért nem terjed ki legalább a közös foglalkoztatottság ■mértékéig. Eredmények és gondok egy­aránt indokolják, hogy na­gyobb figyelemmel kísérjük a termelőszövetkezeti csoportok éo egyszerűbb szövetkezeti tár­sulások fejlődését, mert e szö­vetkezeteknek fontos szerepük és jövőjük van a magyar szö­vetkezeti mozgalomban H. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom