Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

2 v^ÉCMat> 1961. FEBRUAR 22., SZERDA Pénteken kezdetinek a vnlnssitísi gyűlések Pest megyében MOSZKVA Megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 28. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) mán. Zsámbék, műv. ház, 18 ó: Tausz János. Február 28: Gödöllő, gép­gyár 15 ó: Ilku Pál. Sziget­szert tmárton, 18 ó: Turjánszki Mihály. Március 1: Szentendre, műv. fa. 18 ó: Pála Károlyné. Március 2: Albertirsa, 18.30 6: Szakali József. Nagykőrös, állami gazd. 18 ó: S. Hegedűs László. Csemő, áll. gazd. 15 ó: dr. Sánta Anna. Tápiószent- márton, 18 ó: Antalfia Jenő. Vác, Híradástechn. V. 14 ó: Nagy Miklós. Március 3: Mende, 18 ó: Ba­ta János. Tápiószecső, 18 ó: dr. Vámosi Erzsébet. Örkény, 17 ó: dr. Palotai Sándor. Törökbá­lint, műv. h. 18 ó: Varga Péter. Nagykőrös, Konzervgyár, 14 ó: Lajtai Vera. Március 4: Ceglédbercel, 17 ó: Szilágyi László. Március 5: Pécel de. 10 ó: Kovács Istvánné. Fót, de. 11 ó: Kalmár János. Március 6: Dunakeszi, Kon­zervgyár 14.15 ó: Barinkai Oszkámé. Taksony, 18 ó: Tar­jányi Béláné. Tahi tótfalu, 18 ó: dr. Wild Frigyes. Március 7: Cegléd, műv. h. 17 ó: Benke Lajosné és Nyújtó Ferenc. Március 8: Gödöllő, Ganz Árammérőgyár, 16.45: Nemes István. Március 9: Alsónémedi, 17 ó: Jámbor Miklós és Varga Ferenc. Törtei, 17 ó: Győré Sándor. Március 10: Tököl, 18 ó: Cservenka Ferencné. Bugyi, 17 ó: Horváth László. Vecsés 17 ó: Béki Ferencné, Nagymaros, 18 ó: Kristóf István. Jutalom jó traktortartásért Exakta, diavetítő, aktatáska, színházi látcső A pálma a Budapesti Gépjavító Állomásé Az NDK mezőgép- és trak­toripara tegnap jutalmakat adott át a német gépeket jól gondozó magyar szakemberek­nek. A pálmát ez idén a Bu­dapesti Gépjavító Állomás vit­te el. Igazgatója Mateovics József vezető munkatársaival együtt vette át a hasznos ju­talmakat. így egy Exakta fényképezőgépet, egy ragyogó aktatáskát s egy zsebbe való apróságot; színházi látcsövet. — Miért kapták s minek szól az elismerés? Az első helyezett gépjavító igazgatója így válaszol: — Egy mondattal nem tu­dom megválaszolni a kérdést. Tudni kell ehhez, hogy. Pest megyében dolgozik a legtöbb német gép. A mi dolgunk ezek rendbentartása, a műszaki fe­lülvizsgálatok időbeni elvégzé­se. Legrosszabb esetben há­rom-négy napig állt egy gép, nagyobb műszaki hiba esetén. Mindez persze csak úgy lehet­séges, hogy a német partnerek is minden lehető segítséget megadnak. Harmadik helyezést ért el a Pest—Nógrád—Komárom me­gyei AGROKER. Ilyen juta­lommal kedveskedtek nekik: diavetítő és szakkönyv s az el­maradhatatlan fényképezőgép. Mihalik Lajos igazgató mond­ja: — Mostanában a kertészeti gépek kerülnek előtérbe. Kü­lönösen a főváros környékén,1 de Cegléd és.Nagykőrös vidé­kén is sok értékesíthető. A jövőben is ez lesz a dol­gunk, elősegítve azt, hogy egy­re több művelet elvégzésére alkalmas berendezéseket ad­junk a felhasználók kezébe. A legtöbb ilyen jellegű gépet kü­lönben Pest megyében értéke­sítjük ... A diavetítővel ter­mészetesen nem a Hófehérkét elevenítjük meg, hanem szak­mai célokra használjuk. T. Gy. Kedden Moszkvában meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 28. ülésszaka. Az ülésszakon jelen van a KGST nyele tagországának küldöttsége a miniszterelnök­helyettesek vezetésével. Az el­nöki tisztet D. Gombozsav mongol küldött tölti be. A KGST végrehajtó bizott­sága egy évben kétszer ülése­zik. A mostani ülésszak pénte­kig tart. Vietnami jelentés Aknára lépett és meghalt Bemard B. Fali professzor B—52-es amerikai nehéz­bombázók hétfőről keddre virradó éjszaka Dél-Vietnam- ban két ízben is támadást in­téztek Guang Ngai tartomány­ban a szabadságharcosok fel­tételezett állásai ellen. Ha­sonló támadást hajtottak vég­re az amerikai bombázók hét­fő este Guang Tri városától 45 kilométerre északnyugatra és Saigontól hatszázötven ki­lométerre északnyugatra is. Az amerikai légierő vadász­bombázói hétfőn — amerikai szóvivő szerint — megtámad­tak a VDK-ban egy teherautó­konvojt. Az amerikaiak 42 járművet megsemmisítettek, húszat súlyosan megrongál­tak. Ugyancsak hétfőn Thanh Hódtól húsz kilométerrel dél­keletre amerikai bombázók megrongálták a VDK három hajóját. Kedden délután megszólal­tak a szirénák Hanoiban: az AFP jelentése szerint a han­gosbeszélők közölték, hogy az amerikai gépek 30 kilométer­re megközelítették a VDK fő­városát. Ez volt a második légiriadó Hanoiban az ameri­kai bombázások felújítása óta. Hűé városától húsz kilomé­terre kedden aknára lépett és meghalt Bemard B. Fali fran­cia állampolgárságú amerikai professzor, író és újságíró, a Harwatd-egyetem tanára, az indokínai kérdések egyik leg­ismertebb nemzetközi szakér­tője. Fali karácsonykor érkezett Vietnamba, hogy könyvet ír­jon a szabadságharcosokról. RÓMA Bélyegégetés Az olasz posta intézkedé­sére hétfőn 1854 és 1961 kö­zött kibocsátott 57 millió bé­lyeget égettek el a tízmillió olasz bélyeggyűjtő nem kis megkönnyebbülésére. A gyűjtők ugyanis attól tartottak, hogy a birtokukban levő bélyegek értéke lényegesen csökken, ha a posta birtokában levő bélyegeket piacra dobják. Portugál gyarmatosítók kongói vérfürdője A portugál gyarmati hadse­reg Angola északi részében állomásozó egyik alakulata határsértést követett el Kon­gó (Kinshasa) ellen. A kinshasai rádió kedden jelentette, hogy a Kuango fo­lyón átkelt portugál katonák vérfürdőt rendeztek az egyik határmenti faluban. Visszavo­nulásuk után 35 nő, gyermek és férfi holtteste maradt a fa­lu utcáin. Salazar banditái 75 kongóit magukkal hurcoltak Angolába. Számadás a bizalomról — És most számoljunk el! — Miről? — A bizalomról, önt már kétszer jelölték és választották meg * eddig községi tanácstag­nak Gyömrőn. Bizonyára töb­ben és többször is elmondot­ták a jelölő gyűléseken és más alkalmakkor, hogy erre a posztra a nép bizalma állítja Önt?! — Mondták, igen. — Most már több mint nyolc esztendeje élvezője en­nek a megtisztelő, szép biza­lomnak. Lássuk, hogyan élt, hogyan sáfárkodott vele?! Szá­mot tud adni róla? — Állok elébe. — Kezdjük akkor. Részt vett-e rendszeresen a község vezető testületének a munká­jában? — Nyolc év alatt kétszer ha üresen maradt a helyem a ta­nácsteremben. Akkor is csak a betegség fogott vissza. — Ott volt tehát majd’ min­dig a tanácsüléseken. Aktív részvevő volt-e, vagy csak csendes szemlélő? — A csendes szemlélődés tá­vol áll tőlem. Ezt a tanácsülé- si jegyzőkönyvek is tanúsíthat­ják. Minden érdemleges napi­rendi témához hozzászóltam. Kérdeztem, érveltem, vitatkoz­tam, ha kellett. Néhányan emiatt „akadékoskodónak” tartanak. Pedig csak arról van szó, hogy én komolyan veszem azt a bizonyos „bizalmat”, amiről éppen most beszélge­tünk. És a természetem is olyan, hogy nem tudok köny­n.ven beletörődni, ha valami érzéseim szerint nem megy rendben. — Továbblépve a számadás­ban: törődött-e „megbízóinak" ügyes-bajos dolgaival, egyéni problémáival? — Mindenkinek igyekeztem segíteni, ha tudtam, s ha kér­te. — Példát tud mondani? — B. E. hosszú kálváriát járt, azért, hogy rokkantsági nyugdíjat folyósítsanak neki, de mindig, mindenütt elutasí­tották. Nekem is meg kellett fognom jó néhány hivatalnak a kilincsét, de végül is sikerült elérni, hogy minden hónapban kapott 500 forintot — örült a sikernek? — Sajnos, nem zavartalanul. Szegény B. E. hét hónap múl­va meghalt. — Mit tett választókerületé­nek az érdekében? — A Táncsics Mihály út al­só szakasza az én körzetem. A legszélső házakban még nem volt villany néhány esztendő­vel ezelőtt. A pénz mgr meg­volt rá, csak a tervezőirodának nem volt kapacitása, hogy el­készítse a ‘•zükséges terveket Belátogattam hozzájuk több­ször is, és nem eredménytele­nül. Terven felüli munkaként elvállalták a mi megbízatá­sunkat is. Így aztán egy esz­tendővel hamarabb juthattak villanyfényhez ennek a kör­nyéknek a lakói. — Megint lépjünk tovább: részt vett-e valamelyik állan­dó bizottság munkájában? — Az egészségügyi áb-ban dolgoztam. — Kapott-e ott ■valami na­gyobb feladatot? — A napközi konyháját 1965. szeptemberében becsu- katták, mert nem felelt meg rz egészségügyi követelmé­nyeknek. Ott maradt a sok óvódás és iskolásgyerek meleg étel nélkül. Később, egy hó­nap múlva újból megnyitották, de csak 100 adagot főzhettek, holott az igény ennek három­szorosa volt Számtalan erőfe­szítést tettünk, hogy ezt a problémát megoldjuk, mert ez sok gondot okozott minden kisgyermekes, dolgozó anyá­nak. A községi tanács, min­den anyagi erőt összpontosítva is csak ez évben tud majd egy új, korszerű napközis konyhát építtetni. Éreztük, hogy addig viszont nem lehet várni. Azt a megbízatást kaptuk, néhány más tanácstag társammal együtt, hogy próbáljuk kiesz­közölni: a régi konyhán főz­hessenek addig is, teljes ka­pacitással. Jártunk a megyei tanácsnál, a KÖJÁL-nál, az Fgészségügyj Minisztériumbah. Végül is sikerült elérnünk, hogy tavaly szeptemberben ki­szállt egy bizottság, s megál­lapította, mit kell tenni annak érdekében, hogy a konyha ideiglenesen tovább dolgozhas­son. A legfontosabb feltételek közt szerepelt: egy mosogató éi egy zöldségelőkészítő helyi­ség építése. De tudja, hogy van: vidéken nagyon nehéz építőipari „kapacitást” sze­rezni. Arra gondoltam, ha megvárjuk, míg egy kőműves ráérő időt talál erre a munká­ra, már nyakunkon lesz a tél. Megagitáltam a fiamat, s ket­ten felhúztuk a két helyiség falait. Hiába, no: magad uram, ha szolgád nincs. — Talán még a tetőt is ma­guk húzták fel? — Abba már nem mertünk belekontárkodni. Azt meg­hagytuk a szakembereknek. — És mi lett tovább? — Januárban már 280 gyer­mek részére főztek a konyhá­ban. — Tehát most már minden rendben van? — Dehogy is! Az új konyha felépüléséig még rengeteg gond és munka lesz. Úgy hal­lom, például, hogy késik a terv. Utána kellene már nézni, nehogy nagyon kicsússzunk az időből. — Pártvezetőségi tag és né­pi ülnök is, amellett, hogy ta­nácstag. Hogy győzi mindezt? Hiszen még nem is nyugdíjas, mindennap el kell látnia fel­adatát az iskolában, ahol... — Pedellus vagyok. Mondja csak ki, ne kerülgesse. Becsü­letes, derék mesterség ez! És, hogy győzöm? Bizony, bizony, nagyon kell gazdálkodnom az idővel. Meg az egészségemmel is egy kicsit jobban kellene bánnom. De hát nem panasz­kodom: birom még, és szíve­sen csinálom. — Miután annyit néztünk már vissza, a megtörtént dol­gokra, vessünk egy pillantást előre is. Van-e valami „prog­ramja” a jövőre, valami olyan feladat, amelynek a megoldá­sában szívesen segédkezne? — Nagyon szép környezet­ben fekvő, természetes tófür­dőnk van, s bár nagyon sokat áldoztunk már rá, még mindig nincs olyan állapotban, hogy visszanyerhetné régi jó hírne­vét Valamikor annyi volt a vendég, hogy vasárnap reggel 7 órakor már nem lehetett kabint kapni. Ezt kellene me­gint elérnünk! Meg kellene ol­dani az állandó vízcserét új öltözőket építeni, csinosítani a környezetet... ' — Végül is, összegezve a „számvetést”, úgy látom, a mérleg aktív. Úgy érzem, jól kamatoztatta a „kölcsönbe” kapott bizalmat. — örülnék, ha „megbízóim” is így vélekednének. — Most hát, nyilvános dis­kurzusunk végén, mutatkoz­zunk be az olvasóknak! — A „számadó”: Tormási András. — A „számvevő”: Radványi Barna KÉT KOMMENTÁR A moszkvai Izvesztyija hétfői számában elemzi Kí­na jelenlegi kulturális hely­zetét, a kínai kulturális élet kiválóságaival szemben al­kalmazott brutális módsze­reket. Kínában egyszerűen üldö­zik azokat, akik védelmez­ni próbálják a kultúra marxi—lenini értelmezését — írja többek között a lap. A pekingi ^vezetők megpró­bálják Mao Ce-tung eszméi­nek lélektani falával elzár­ni az országot a külvilágtól. A kultúra minden olyan szemléletét szeretnék meg­semmisíteni, amely eltér sa­ját koncepcióiktól. Lényegé­ben az a helyzet, hogy Kína egész kultúráját „Mao Ce- tung eszméire”' korlátozzák. Nem csoda, hogy a „vörös­gárdisták” egyik felhívásá­ban olyan követelés is talál­ható, hogy el kell égetni minden olyan könyvet, amely nem Mao Ce-tung eszméit tartalmazza. Az Izvesztyija rámutat, hogy sokan, a kultúra ko­rábban tekintélyes szemé­lyiségei közül nem állták ki a kínzásokat és öngyilkossá­got követtek el. A külföldi sajtó beszámol Lao Se iró, Hö Lu-gin Ting zeneszerző és Csou Hszin-fang színész öngyilkosságáról. Kínában a kulturális élet valósággal megbénult. Va­lamennyi művészeti szövet­ség beszüntette működését,, vezetőségüket szétzúzták. A színház be van zárva, ha a filmszínházak játszanak is filmeket, a nézők a Jangce folyóban úszó Mao Ce-tun­got, a „vörösgárdistákat” meg az atombombarobban­tásokat láthatják csak. Iro­dalmi, művészeti folyóirato­kat szinte egyáltalán nem adnak ki. Sokan titokban ki­dobálják könyveiket, ha azok nem „Mao elnök mun­kái”. ★ A L’IIumanité kommentál­ja Csen Ji kínai külügymi­niszternek azt a legutóbbi kijelentését, mely szerint „lehetséges, hogy Kína és a Szovjetunió kapcsolatai még tovább romlanak, lehetséges, hogy háború tör ki a két or­szág között.” A lap szerint a pekingi hisztériakampány a szovjet és más szocialista országok- beli diplomaták ellen kiin­dulópontul szolgált ahhoz a hihetetlen kijelentéshez, amely szerint a fő ellenség nem az amerikai imperializ­mus, hanem a Szovjetunió, nem a vietnami agresszort kell leküzdeni, hanem azo­kat, akik a kínai obstrukció ellenére döntő segítséget nyújtanak a vietnami nép­nek az agresszió elleni harc­ban. Az is igaz, hogy néhány órával, mielőtt Kína háború­val fenyegette a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom országát, Csen Ji a 424. „ko­moly figyelmeztetést” intézte Washingtonhoz, amikor a jenki haditengerészet és a légierő újból megsértette a kínai határokat. — Meddig fog fújni az őrültségnek ez a Pekingben kerekedett szele? — teszi fel a kérdést a lap. Építkezéséhez, lakásberendezéséhez személyes szükségletére szolgáló ANYAGOKAT ÉS ARUKAT BESZERZI ÉS A MEGADOTT CÍMRE SZALLITJA TEMPO Ess Budapest V„ Bajcsy-Zsilinszky út 56. Telefon: 117—428, 310—188, 124—556 A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges összeget előzetesen az MNB 49. bankfiókhoz kell befizetni BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST TELEFONON VAGY IRASBAN ADUNK FEBRUÄR 13-TŐL 28-IG A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETBEN \ )

Next

/
Oldalképek
Tartalom