Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

Tíz és fél százalékos prémium Milliókkal nőtt a közös vagyon az albertirsai Dimitrov Tsz-ben Szombaton délelőtt ünnep­lőbe öltözött emberek igye­keztek Albertírsán a kultúr­otthon felé, egy év nehéz munkájának számbavételére. Farkas Pál, a termelőszövetke­zet elnöke számolt be a köz­gyűlésnek a tavalyi év gazda­sági eredményeiről. Nehéz körülmények között kezdték el az elmúlt évben a munkát. Az állami támoga­tás a tagok szorgalmas mun­kája, a' vezetőség hozzáértő irányítása és a kedvező időjá­rás eredményeként azonban megoldották a nehézségeket. Az ötezer holdon gazdálko­dó tsz a növénytermesztésben szép eredményeket ért el. őszi búzából 718 holdnyit vetettek eL A termésátla­got 9,2 mázsára tervezték, de helyette 12,2 mázsát arattak le holdanként. A kedvező termés a megfe­lelően elvégzett fejtrágyázás, a jól végrehajtott vegyszeres gyomirtás és a gyors, veszte­ség nélküli betakarítás együt­tes eredménye. Rozs 604 hol­don került a földbe, a mike- budai belvízkárok következ­tében azonban sok kipusz­tult. Ennek ellenére a 6,6 má­zsás átlaggal a tervezettnél 77 ezer forinttal többet értek el. Az árpa átlaga a várt 13 mázsa helyett 16,7 mázsa lett. A kukorica is sokat jöve­delmezett A májusi morzsolt termésátlaga 22,6 mázsa volt a betervezett 17 mázsa helyett. Ezt elsősorban a jó talajelőké­szítésnek és a gondos növény- ápolásnak köszönhetik. Burgonyából egy holdról 67 mázsát szedtek fel. A ter­mesztett fajta minősége azon­ban nem éri el a kívánt mér­téket. A cukorrépa holdan- kénti átlaga is magasabb az előirányzottnál: 120 helyett 187 mázsa termett. Az elmúlt évben áttértek a tsz-ben a ha­gyományos szénabetaka- rításról a modernebb, hi­deglevegős szénaszárítási módszerre. Ennek eredménye a nagy fe­hérje és A-vitamin tartalmú, jó minőségű pillangós széna. A 15 holdas gyümölcsös és a szőlészet nem hozta meg a várt eredményt, egyrészt a nagy jégkár, másrészt a felü­letesen végrehajtott telepí­tés miatt. A vezetőség úgy kívánja biztosítani a szak­munkás utánpótlást, hogy évente 10—12 tanulót küld szőlészeti iskolára, akik a há­roméves képzés után vissza­térnek a tsz-be. A másik fő gazdasági ága­zatban, az állattenyésztésben is jó eredményeket értek el. A tehenészet tejtermelése foko­zatosan emelkedik, és rövidesen 8 liter fölé ke­rül az istállóátlag. Az ita­tásos borjúnevelés érte el a legtöbb hasznot: az 53 mázsára tervezett súly- gyarapodással szemben 96 mázsát teljesített a borjúne- velde. Most tértek át a tejház elkészültével a fölözött-tejes borjúnevelési technológiára. Napj 10 kiló vajat takarítanak meg így. Az eredményes gazdasági irányítás jelentős beruházáso­kat tett lehetővé. A Ceglédi Építőipari Vállalat megkezd­te a 108 férőhelyes istálló épí­tését. Ebben az évben fejezik Két film Két világhírű természetbú­vár filmkülönlegessége jut el a magyar nézőkhöz a közel­jövőben. A „Csend világa” cí­mű film alkotója, Jacques- Yvés Costeau „A nap nélküli világ” címmel új, színes filmet készített. Costeau és kutatótár­sai különleges tengeralattjá­róval és búvárharangokkal tárták fel a Vörös-tenger faunáját és flóráját. A „Találkozás az ördöggel” méltó folytatását készítette el Haroun Tazieff, a vulkánok világáról „Tiltott vulkánok” címmel. be. A 60 férőhelyes borjúne­velőt a tsz, építőbrigádja ké­szítette el. Az elnöki beszámoló leglé­nyegesebb része az összesített gazdálkodási eredmények is­mertetése volt. A felhasznál­ható összjövedelmet hat mil­lióra tervezték. Az eredmény: több mint 11 millió forint. Ennek alapján jelentősen nőtt a tagok jövedelme, amely az előző évben 4 millió 955 ezer forint volt, 1966- ban 5 millió 804 ezer fo­rint. Tartalékolni akkor nem tud­tak, most viszont 3 millió 154 ezer forint a tartalékalap. Át­lagosan 10,5 százalékos nyere­ségrészesedést tudnak kifi­zetni. A termelőszövetkezet veze­tősége úgy látja, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett munkaverseny szép sikereket hozott. Komoly mozgató ereje volt a mun­kának. Ezért az 1967-es évre a tsz pártvezetősége és gazdasági vezetősége újabb munka­versenyt indítványoz. Ha a termelőszövetkezet tagsága olyan szorgalmasan dolgozik, mint tavaly, akkor ez az év is sikereket hoz. A szakvezetők előtt most az a feladat áll, hogy az 1967-es év­re reális, megalapozott terme­lési, pénzügyi és jövedelem- elosztási tervet készítsenek. (kohlmayer) REST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6UÉD VÁROS RÉSZÉRE ■fawji:. wvr,- ■ ■ "Bír 1 , i .1'--------ML,. — -nrmn„i.. .... i ■' .« . -.SiB» X I. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM, 1967. FEBRUAR 9.,; CSÜTÖRTÖK Várkonyi István és ceglédi kongresszusa 1897' február 14—16. i. AZ IDÉN 115 ÉVE, 1852. július 12-én született Ceg­léden a századforduló mun­kás és szegényparaszt moz­galmainak legnagyobb alakja, s egyben a korszak egyik leg­rokonszenvesebb egyénisége, Várkonyi István. Nevét az I. világháború előtti forradalmi múltunk olyan harcosai közé kell sorolnunk, mint Frankel Leó, Engelmann Pál, Szántó Kovács János, Ady Endre és Achim L. András. Ez az év azonban nemcsak Várko­nyi István születésének év­fordulója, hanem 70. évfor­dulója még két ugyancsak Várkonyi nevéhez fűződő nagy jelentőségű eseménynek is. Távollétében 10 hónapra ítélték A napokban, a Ceglédi Já­rásbíróság egyik tárgyalásán a vádlottak padján nem ült sen­ki, s akkor se, amikor a bíró az ítéletet kihirdette. A vád­lott — Úcsai Ferenc, volt ceg­lédi lakos, nem tartózkodott ugyanis a városban — de még az országban sem... ~ Az eljárást a MÁVAUT volt gépkocsivezetője ellen a bíró­ság a hazatérés megtagadá­sáért indította. Ugyanis a tör­vény szerint — „a vádlott tá­vollétében a tárgyalást bár­mely bűnügyben akkor is meg lehet tartani, ha a vádlott jog­szabályaink megszegésével, vagy kijátszásával külföldön tartózkodik”. Ez történt Öcsai esetében is. A vádlott a múlt évben az IBUSZ által szervezett cseh­szlovákiai és ausztriai társas- utazáson vett részt. Az oszt­rák fővárosban különvált a turistacsoporttól és kinn ma­radt Ausztriában. Haza írt le­veleiben közölte, hogy nem kí­ván visszatérni, és mint autó­szerelő, már el is helyezke­dett. A Ceglédi Járásbíróság Ócsai Ferencet a hazatérés megtagadása miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. (—esi) 1897. február 14-én ült ösz- sze a ceglédi Vigadóban (ma Dózsa Kultúrotthon) az első magyarországi — valóban — földmunkás szakkongresszus és 1897. szeptember 8—10-ig tartotta — ugyancsak a Vi­gadó nagytermében — a Várkonyi nevéhez fűződő Független Szocialista Párt első kongresszusát, ahol elő­ször került be pártprog­ramba a földosztás gondola­ta Magyarországon. A KORSZAK földmunkás és szegényparaszt mozgalmai­nak fordulópontja, egyik je­lentős állomása volt a ceglédi földmunkás szakkongresszus. Az agrárszocialista szervez­kedés, mint ismeretes, a Vi­harsarokból indult ki az 1890-es évek elején. Ebben az időben került szoros kap­csolatba a szociáldemokrata párttal a ceglédi születésű Várkonyi István is. Elsősor­ban a már mozgalmi múltra visszatekintő orosháziakkal együtt kezdte sürgetni az ön­álló földmunkás szakszervez­kedés megindítását, egy föld­munkás szaklap kiadását és az országos földmunkáskong­resszus összehívásának szük­ségességét. Várkonyi „a földmívelö munkások agyonkínlódása miatti, kétségbeejtő” — álta­la is átélt —■ nehéz helyze­tén kívánt javítani a fenti célkitűzések megvalósításával. Várkonyi ezen törekvései nem találtak kedvező vissz­hangra az MSZDP-ben, ez AZ 52-ES SZALAG A Május 1 Ruhagyár 52-es szalagjának gépein 68 nő, leg­többjük két-három gyermekes anya, dolgozik. A napi mun­kához elkíséri őket az otthoni probléma, az úgynevezett má­sodik műszak nem éppen te­hermentes gondja, baja. És mégis a gyár tizenkét szalag­ja közül ők állnak az első he­lyen. Munkában, társadalmi feladatok végzésében és a vállalt felajánlások teljesíté­sében is. Ennek „titkáról” Za­lai Dénes üzemvezető így nyi­latkozott: — Az 52-es szalagon össze­sen nyolcvanötén dolgoznak, két szocialista brigád is. S ta­lán a „titok” ebben a két szo­cialista brigádban rejlik. Szak­mai tudásuk, becsületes helyt­állásuk példaként áll a többi­ek előtt, s ez a mágnes igen vonzó. Különösen a verseny­szellem kialakításában, és persze a fizetésboríték „vas­tagsága” is sokat jelent. Mun­kájukat átlagosan száz száza­lékon felül teljesítik, az el­múlt hónap teljesítésében pél­dául 103,2 százalékot értek el. Az elmúlt évet 101,7 százalék­kal zárták. — Jelenleg milyen munka folyik a szalagon? — Most — szovjet exportra — bébikabátokat gyártunk, különleges anyagból, extra fa­zonnal, zsinóros gombolás­megoldással. Egy műszak alatt 257 kabátot kellene elkészíte­ni. Azért mondom, hogy kel­lene, mert, sajnos, itt egy kis hiba csúszott a számításba, mert a kabáthoz szükséges zsinórt egy budapesti ktsz szállítaná — ha szállítaná. így a kabátok — zsinór nélkül — raktáron várják jobbrafordu- lásuk sorsát, nem kis bosszú­ságára a megrendelőknek és a kabátkészítőknek egyaránt. Ezt nevezik „objektív" nehéz­ségnek. A mi dolgozóink in­kább így fordítanának: fele­lőtlenség. — A belföldi kereskedelem mit kap a közeljövőben az 52-es szalagtól? — Egy elkésett megrendelé­sen dolgozunk: szőrmés női télikabát készítésén, amiből mindössze csak pár száz darab kerül elszállításra. Jövőre bi­zonyára nagyobb megrendelést kapunk ezekből a szőrmés té­likabátokból, mert divatos vo- nalúak. A szőrme elhelyezésé­nek érdekessége nagy tetszést arat majd a vásárlók körében — fejezte be tájékoztatóját Zalai Dénes. (csat—) Munkában az 52-esek Foto: Gábor elsősorban a szociáldemokrá­cia földkérdésben elfoglalt dogmatikus álláspontjából, a meg-megújuló frakcióharcok során a jobboldali irányvo­nal megerősödéséből követ­kezett. így Várkonyi István még 1896-ban, a pártvezető­ségbe bekerülve sem tudott hathatósabb segítséget kihar­colni a párt részéről, sőt a pártvezetőség Várkonyi fél- reállítását kívánta, félve a kezébe kerülő mozgalom eset­leges radikalizmusától, ami bajba hozhatta volna a pár­tot. így Várkonyi számára nem maradt más megoldás, mint korábbi terveiről le­mondani, vagy a fenti célki­tűzések megvalósításáért egye­dül fáradozni. Ö az utóbbit választotta. 1896. augusztus 29-én kiadta, részben saját költségén, az első földmun­káslapot Magyarországon, a Földmívelőt. Ebben meghir­deti „a szegény és kis vagyo­nú, földmíveléssel foglalkozó és munkát végző nép” ér­dekvédelméért, „emberi tekin­télyükért és méltóságuk ki­vívásáért való harc”-ot. Cél­ként hangoztatta, hogy „a földmíveléssel foglalkozó és nehéz munká t végző nép... a szolgaságba kényszeritett hely­zetből teljesen kiszabadíttas- sék, a zsírján élősködő, úri huncutságot űzőket, hogy a nyakukról teljesen lerázhas­sa”. A FÖLDMÍVELÖ azt is célul tűzbe, hogy „a földmíve- lő munkássággal a szakegye­sülés előnyeit, hasznát” is megismertesse, vagyis soron lévő lépésnek tartotta a föld­munkásszakszervezetek létre­hozását, ami kiindulási pont­ja lehetett volna a mezőgaz­dasági bérmunkások eredmé­nyesebb bérhárcaimák. Várko­nyi István a Földmívelőben egységes aratási programja­vaslatot is megjelentetett, és emellett széles teret engedett a lapban a különböző vidékek földmunkásai száméra is, hogy munkabér javaslataikat közzétehessék, elősegítve ezzel a jobb munkafeltételek ki­harcolásáért folytatott küzdel­met. Hogy a korabeli helyzetkép a mai ember számára is kita­pintható közelségbe kerüljön, igen hasznos lehet Gubody, Cegléd akkori polgármesteré­nek egyik jelentéséből idéz­ni: „Azon általánosan elter­jedt és hangoztatott állítás, — írja a polgármester — hogy a magyar paraszt az aratási idő alatt megkeresi egész esz­tendei szükségletét, ma már nem felel meg a valóságnak, mert bár tagadhatatlan, hogy aratáskor napi keresete óriási nagy, jövedelme a régihez ké­pest mégis alászálla, mert az aratás nem tart pégy hétig, mint azelőtt tartott és nincs 6—8 hétig tartó részére nyom­tatás, hanem az aratás csak 8—10 napig tart, s ezért a munkaadónak bizonyos meny- nyiségű napszámot ingyen tar­tozik szolgálni, vagy bizonyos csekélyebb összegért, 30—90 fillér napi bérért tartozik te­temes összegű napokat szol­gálni, akkor midőn a rendes napszám annak két, esetleg háromszorosát is meghaladja. A részérti nyomtatást pedig teljesen kiszorította a cséplés, mely mellett a munkásságnak kisebb része nyer alkalma­zást”. Farkas József (Folytatjuk.) A jelölő gyűlések időpontja Pénteken, február 10-én este 6 órai kezdettel a választók jelölő gyűléseire a következő körzetekben kerül sor: 5. körzet (I. kerület) Hámán Kató Általános Iskola, 19. kör­zet (III. kerület) Vasutas Ott­hon, 33. körzet (VI. kerület) az V. kerületi óvodában, 47. kör­zet (VIII. kerület) a Déli úti iskolában. A 61. körzet (XI. kerület) a Petőfi Termelőszövetkezet központjában, a 75. körzet délután 2 órai kezdettel a kecskéscsárdai iskolában tart­ja jelölő gyűlését. Tervezni és cselekedni Ez a mottója, a jellemző­je a Szeszipari Vállalat ceglédi telepén működő KISZ-alapszervezetnek. Szervezeti munkáját lelki­ismerettel, rendszeresen vé­gezni nem a legkönnyebb, mivel az üzem igen sok fia­talt időszaki munkán fog­lalkoztat, s így a KISZ-ta- gok létszáma egész évben hullámzik. Tevékenykedésük — mint a KISZ városi bizottsága értékelte eredményeiket — elismerésre méltó. Rövid idő alatt igyekeznek politi­kailag, szellemileg is aktív KISZ-taggá nevelni az alapszervezet fiataljait, szinte a vállalat minden egyéb segítsége nélkül. Még­is a város legjobbjai közé kerültek a múlt évi IC.ISZ- munka értékelésekor. Ez a közel 50 fős alapszervezet­nek és lelkes KlSZ-titká- ruknak, Mekes Lászlónak az érdeme. Sikerült elér­niük, hogy munkájukat az utóbbi időben az üzem pártszervezete is segítse. Szezon időszakban a tagok létszáma általában 80-ra emelkedik az alapszerve­zetben. Az idén igyekeznek, hogy munkájukkal még több érdemet szerezzenek az ifjúsági mozgalomban, o KISZ kongresszusát meg­előző időszakban is. (-es) Nem azonos! A Ceglédi Vasutas SE közleménye Több félreértésre adott okot a Népsportban megjelent cikk, melyben a Ceglédi Vasutas SE labdarúgó-csapatáról is szó esik. Utassy József, a Ceglédi VSE elnöke a hír megjelenése után a következő nyilatkoza­tot adta: — Sajnálatos, hogy a meg­jelent cikk nem közölte az el­távozó játékos teljes nevét. A Ceglédi Vasutas SE labdarúgói közül valóban kiadtuk volt ifi­játékosunkat a Szolnoki MÁV- nak: Csurgat Ferencet. Ö azonban nem azonos a „gólki­rály” Csurgat Józseffel! Csur- gai József jól érzi magát ná­lunk és nem is volt szó arról, hogy el akar távozni. (sz) Vasutas nyugdíjasok gyűlése Pénteken, február 10-én dél­után fél kettőkor a Vasutas Művelődési Ház szokott ter­mében lesz a vasutas nyugdí­jasok gyűlése. A fontos tárgy- sorozat miatt kérjük, hogy azok is jelenjenek meg, akik még nem tagjai a nyugdíjasok testületének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom