Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

MOHOD °VIDÉKI PEST MEGYEI. HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA; IX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM •1967. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Hol tart a monori járás? Négy esztendő - a számok tükrében Választásokra készülünk. Ez az időszak — miközben egyre több szó esik a jövőről — arra is alkalmat kínál, hogy mér­legre tegyük az elmúlt négy esztendő munkáját, megvizs­gáljuk, hogyan dolgoztak ta­nácsi szerveink, mennyit fej­lődtek községeink a most lezá­rult ciklusban. Sorozatunkban főként azt szeretnénk bemu­tatni, hol tart ma a monori járás? A népesség alakulása Járásunk a megye második legnépesebb járása. 1960-ban 90 ezer 108 la­kost tartottak nyilván, je­lenleg 96 ezer 500 lelket számlálhatunk. Az 5 százalékos emelkedés nem is annyira a természetes szaporodás, mint inkább a be­vándorlás eredménye. Főleg a Budapesttel határos községek­ben — Vecsésen, Ecseren, Ül­lőn, Maglódon és Gyömrőn számottevő a bevándorlás. Já­rásunk gazdasági és kulturális helyzetére is nagy hatással van a főváros közelsége. Köz­ségeinkből 1963-ban 23 ezer 759-en jártak a pesti üzemek­be dolgozni. Tavaly már 34 ezer 399-re növekedett a bejárók szá­ma. Jelenleg a járás területén levő üzemekben, kisipari szövetke­zetekben 4830-an dolgoznak, a termelőszövetkezeti tagok szá­ma megközelíti a 7000-et. A legutóbbi felmérések so­rán megállapították, hogy a járás területén 27 ezer 490 lakás van, s egy-egy lakásra 3,5 lakos jut. Nehezíti a helyzetet a további bevándorlás és az állami hoz­zájárulásból épített lakások hiánya. Enyhíti a nagy gondot a nagymérvű családiház-épít- kezés, amely járásunk vala­mennyi községére jellemző. Tavaly például 480 családi ház épült fel.1A második ötéves terv alatt 2155 lakást emeltek magánerőből, több mint 53 millió forint építési kölcsön­nel. Helyi ipar, szolgáltatás 1963-ban készült el a járás ötéves helyi iparpolitikai ter­ve. Azóta, bár a lakosság szol­gáltató jellegű igényeinek ki­elégítése javult, o tervet még­sem sikerült teljesíteni. Gá­tolta a szolgáltató hálózat fej­lesztését az üzletek, műhelyek berendezésére alkalmas helyi­ségek hiánya, de egyéb körül­mény is. A ktsz-ek nem építet­tek ki megfelelő kapcsolatot a lakossággal, tartózkodnak a kevésbé rentábilis vállalkozá­soktól. A vizsgálatok ípegálla- pították, hogy a ktsz-ek azért sem tudják kielégíteni a lakos­ság igényeit, mert anyagi eszközeik is szeré­nyek ahhoz, hogy új egy­ségeket létrehozzanak, s azokat fenn is tudják tarta­ni. Ezért Bényén, Csévharasz- ton, Gombán, Gyömrőn, Ká­ván, Monoron, Nyáregyházán, Péteriben, Pilisen, Tápiósápon, Tápiósülyben, Vri, Üllő és Va­sad községekben több kisiparos kapott ipar­engedélyt. Bár az évek óta tartó profil­rendezés és az összevonások után a ktsz-ek száma — járá­sunkban — 1965 végéig 13-ról 10-re csökkent, a lakosság ré­szére dolgozó részlegek száma 58-ra emelkedett. Érdemes szemügyre venni, hogy ezek­nél. a részlegeknél hogyan ala­kult a termelés. 1962-ben 76,5 millió forint volt a termelési érték, 1965 végén 103 millióra növekedett ez az összeg. Kisipari termelőszövetkeze­teink négy évvel ezelőtt 1,6 millió forint értékű különféle terméket készítettek exportra, tavaly már több mint 12 millió forintnyi értéket képviselt a külföld számá­ra készített áru. Amíg korábban csak egy szö­vetkezet — a Vecsés és Kör­SPORT Bemutatjuk az üllői öregfiűkat Az egyesület sportpálya ügyé­ben 1919-ben a direktórium se­gítségét kérte. A Faiskola ut­cában házhelyek céljára tar­talékolt területeket megkap­ták. Most már semmi aka­dály nem volt, megindulha­tott a sportélet. A háborús évek után a csapatot meg­fiatalították. Ennek a csa­patnak tagja volt Csorba Ferenc is, aki jelenleg a helyi pártszervezet titkára. Megkértük, beszéljen erről az időről: — Szegények voltunk. Ha vidéken játszottunk, az úti­költséget a játékosok fizet­ték. Irsára, Maglódra és Pé- celre lovas kocsival utaztunk. Ez megmagyaráz mindent. — Játszottak-e „nagy” mér­kőzést? — Emlékszem, a huszas években megalakult Üllőn egy másik sportegyesület is, az ÜMTK. Ezzel vívtuk évenként a legnagyobb har­cot a helyi elsőbbségért. A csapatok összeállítása, ÜSE: Hankovics — Gecsetovszki, Seprüs — Maletz, Lakatos III, Pillér — Burza, Mezei, Lakatos 11, Laczkó 11, Csor­ba F. ÜMTK: Vizner, Tóth, Horváth, Friedrich, Minár, Magyar, Mészáros, Holló, Szabó, Holcsek és Poszpisil. Minár és Szabó vecsésiek vol­tak. Az eredmény 4:1 volt az USE javára. Érdemes megemlékezni azok­tól is, akik 45—50 évvel ez­előtt a sport ügyében tevé­kenykedtek. Elnök Egres Miklós, alelnökök Dési Já­nos, Kiss Gergely, titkár Er­dei Lajos, jegyző Szabó Im­re, pénztáros Mezei Gábor, ellenőrök Poleszák István és Gecsetovszki András, szertá­ros Lakatos Sándor, könyvtá­ros Pillér Pál, gazda Lakatos Isti'án és intéző Rosenberg Béla. Az ÜSE 1922—23. évben a kerületi II. osztályú csapatok között küz­dött az elsőbbségért, de csak a hatodik helyen végeztek, a nyolc csapat közül. Az első a maglódi TE lett. A gyenge eredmény ellenére a csapat nem tört le. Az egykori fel­jegyzések szerint, az eredmé­nyek őket igazolták. 1930— 31-ben megnyerték a monori vándorkupát, az autóbuszüzem csapatát 3:2-re, Szolnokot pe­dig 3:l-re győzték le. A Tanácsköztársaság bu­kása után elvették a Fais­kola utcai pályát, kiosztották házhelyeknek. Nem volt más választás, az Öcsai úton le­vő vásártéren állították fel a kapukat. Később a vasút melletti hepehupás területet jelölték ki sportpályának, me­lyet sok munkával, költséggel egyengettek el a sportolók. Itt játszottak, s itt játszanak a mai napig is. Hamarosan új pályát kap az üllői sportkör, ahol nemcsak futballozni, de atletizálni is lehet. (em) (Folytatjuk) nyéke Háziipari Szövetkezet — dolgozott exportra, tavaly már öt szövetkezet kapcsolódott be a népgazdasági szempontból különösen fontos exporttevé­kenységbe. Az elmúlt tanácsciklus alatt sok kifogás érte a ktsz-ek munkáját. Jogosan tették szóvá a lakos­ság képviselői, hogy a szövet­kezetek miért csak a szalag­szerű gyártásra, új termékek előállítására törekszenek, és miért hanyagolják el az igé- nyek közvetlen kielégítését. Jogos a panasz, a megválasz­tásra kerülő új tanácsappará­tus feladata lesz, hogy ezen az áldatlan helyzeten változtas­son. Járásunk községeiben a szolgáltató jellegű munkákat zömmel a kisiparosok végzik. 1962-ben 510, 1965-ben 596 kis­iparos dolgozott Monor kör­nyékén. (Folytatjuk) Iparosbál Monoron A KIOSZ járási helyi cso­portja hagyományos, zárt­körű iparosbálját február hó 11-én, este nyolc órakor ren­dezi meg a községi művelődé­si otthonban. A tolvajok messze efltetüHck Nyugdíjban a csősz Kilenc esztendeig róta a monori Strázsa-hegy hangula­tos pincesorait Fekete István, a csősz. Kora hajnalban keit, s gyakran éjfél után is körül­járta a hegyet, megvizsgálgat- ta a pinceajtók zárjait, lakat­jait, és sokszor a fölkelő nap sugarai is a paszták között ta­lálták. A tolvajok messze el­kerülték, a gazdák, akiknek a szőlőjére, présházára, pincéi­re vigyázott, annál jobban szeretik és tisztelik, ö ismeri legjobban a Strázsa-hegy his­tóriáját, sokat mesélt és mesél róla ma is. A törökök alatt különösen fontos szerepet játszott a kör­nyéknek ez a legmagasabb pontja. Tiszta időben messzire ellát innét a szemlélődő, föl Budáig, s az északi hegyek vonulatáig. Ezen a kilátón strázsáltak annak idején a törökök elől menekülő mono- riak, figyelték, kutatták, nem jön-e a pogány, aztán ha vala- merről föltűnt a janicsárok serege, elreteszelték az oltal­mat nyújtó titkos pincéket. Fekete István, a fehér hajú, jó bajuszos, piroz&pozsgás csősz, nemcsak a históriai hagyományokat ápolgatta, de közben szorgalmasan fárado­zott a Strázsa-hegy fejleszté­sén is. Csőszködése alatt rend­behozta a kutakat, tisztántar- tota a dűlőútakat, segített ösz- szetartani, ha kellett bákíte- ni, a hegyi közösséget. A múlt esztendőben aztán — igaz, nem a saját akaratából, de nyugdíjba ment. Valamiféle nézeteltérés támadt közte meg a hegybíró között, s úgy gon­dolta, öreg napjaira jobb lesz már a nyugalom. No persze, csak hivatalosan ment nyug­díjba, ugyanúgy vigyáz a Strázsára, mint korábban, hi­szen itt van az ő kis tanyája is. Ezekben a napokban is bejárja a hegy kacskaringős útjait, meg-megpihen egy ré­gi pince előtt, elbeszélget a borért idejáró gazdákkal. Vas­ból hajlított görbebotjával most is odarajzolja a pincebe­járatok előtti homokba a ke­reszteket. jelezvén ezzel is, hogy megtette a fordulót, s ha legközelebb arra jár, szem­ügyre vegye, nincs-e a présház előtt idegenek lábnyoma. Hiába, aki az életének leg­nagyobb részét lelkiismereteá munkával töltötte, nem tud azt tétlenül meglenni nyugdíjas­ként sem. Ledöntették a sírköveket Vandál garázdálkodók a pilisi temetőben Ismeretlen tettesek vandál módon garázdálkodtak a pilisi temetőben. Több sírkövet le­döntöttek, összetörték a már­vány emléktáblákat. Feltehe­tően huligánok követhették el a tekintélyes anyagi kárt is okozó, durva kegyeletsértést. A nyomozás azonnal megin­dult, a rendőrség széleskörű vizsgálatot folytat a kézrekerítésére. tettesek Vecsés, Kun Béla tér 4. Járásunk legújabb iskolája A község Halmi-telepi la- cára néz. Földszintjén két tan­FARSANGI BAL Február 18-án, szombaton, rendezik,meg a monori József | Attila Gimnázium hagyomá nyos farsangi bálját. Ma: Az ed zések kezdéséről, az idei feladatok- zetői, szurkolói. A tanácsko­ról folytatnak megbeszélést z4st . SDOrteßvesület székházá- este hét órakor a Gyömröi «st a sportegyesük széknaza Spartacus labdarúgói, sportve- ban tartják. kóinak régi vágya teljesült azzal, hogy a pártszervezet támogatása és a községi tanács vb segítőkészsége nyomán az egymillió 712 ezer 235 forintos költséggel felépített iskolát február 5-én átadták. Az ün­nepélyes megnyitón jelen volt a község párttitkára: Nagy István és a községi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke: Szentpéteri László, aki át­adta az osztályfőnököknek az egyes tantermek szalagdíszes kulcsait. Az iskola felépítése másfél évig tartott. Egymillió 377 ezer forintot költöttek rá „kofá­ból”, 395 ezer forintot állami támogatásból, s ebben az év­ben még 200 ezer forintot for­dítanak rá. Az iskola emele­tes homlokzata a Kikindai ut­Higanygösfény Vecsésen Halált rejt a presszógép Már az előkészületek tanúi lehettünk: Vecsésen órákon belül megkezdik a település közvilágításának korszerűsíté­sét. A hagyományos izzók helyén háromszoros fényerőt su­gárzó higanygőzlámpákat láthatunk rövidesen. A korszerűsítési program több évig elhúzódik. A modernizálást végző Pest megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója és főmérnöke arról is beszámolhatott, hogy hoz­zákezdtek a nyár végén nyíló mezőgazdasági kiállítás vil­lanyhálózatának felülvizsgálá­sához és korszerűsítéséhez. Itt is nagyobb lesz a fényerő, s a növekvő fogyasztásnak megfe­lelően cserélik a kábeleket. A megbízatás értékes 3—4 mil­lió forint. Üj közérdekű szolgáltatás az érintésvédelmi vizsgálat. A villanyszerelő vállalat emberei ez év elejétől vállalkoznak a minden üzemben kötelező baleset­kivédő mérésekre. Elsők között került sorra a Budakömyéki Vendéglátóipari Vállalat. Központi cukrásza­tában rázott a vízvezeték. Ha­sonló volt a helyzet a szent­endrei eszpresszóban. Itt a ká­véfőző volt zárlatos, a villany­áramot a vízvezetékbe juttatta rosszul elkészített földelés. Mindkét esetben haláloá áram­ütéssel is végződhetett volna a műszaki hiba. Valamennyiünk érdeke hogy a legldsebb elektromos zavar esetén is kérjük az er­re felkészült Pest megyei vál­lalat műszeres vizsgálatát és a hiba helyrehozását. —t. gy.— Tápíósüly: Fmsz-taggyulés A Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet 10-én, pénteken délután négy órakor taggyűlést tart a sülyi mozi helyiségében. Ezen a gyűlésen választják újjá a szövetkezet vezetőségi tagjait. A gyűlés után az fmsi igazgatósága ingyenes film­vetítést rendez a tagoknak. Színre kerül a „Kis özvegy" című olasz film. Kőolajból takarmányfehérje Tudományos szervek képvi­selői Prágában újságírókkal közölték, hogy Csehszlovákiá­ban tudományosan megol­dották a takarmányfehérje gyártását — kőolajból. Az eddigi kísérleti gyártás során 5 tonna szárított élesztőtakar­mányt állítottak elő. Az állatokon végzett kísér­letek bebizonyították, hogy az élesztőtakarmány sem orvo­si, sem táplálkozási szempont­ból nem káros, és sem alap­anyagában: a motorolajban, sem az élesztőben nincs da­ganatképző anyag. terem, az igazgatói iroda, ne­velői szoba, széles zsibongó, portásfülke, mellékhelyiségek, s egy különbejáratú szolgálati lakás van. Az emeleten szin­tén két tanterem, széles zsi­bongó, egy korszerűen beren­dezett fizika—kémiai előadó­terem, előkészítő és szertár, a szemközti épületben pedig út­törőszoba van. A zsibongóban ivókút, a szobákban, tanter­mekben nagy cserépkályhák, beépített szekrények. Az épü­let körül az udvar tágas, gya­korlókért céljára is alkalmas, A telek déli végében egy kü­lönálló hivatalsegédi szolgála­ti lakás épült. Kár, Hogy a fő­bejárat elé is nem húztak ke­rítést. A meglevő kerítés drót­anyaga gyenge, s kifogásolha­tó a padlásfeljáró is, s már javításra szorul az emésztő­gödör, melyben magasan áll a talajvíz. Az iskola nyolc önálló ta­nulócsoportnak ad helyet, négy alsó és négy felső tagozati osztállyal indul. Az iskola igazgatója a 2-es számú általános iskola egyik volt nevelője, Nagy Istvánná, helyettese Tóth János. A köz­ség nagy szülöttjéről, Gold­man György neves szobrász- művészről elnevezett úttörő- csapat vezetője Tóth Jánosné, Pápay L Pasztell zöld szuperbenzin Sikeres laboratóriumi és üzemi kísérletek után az eddi­ginél jobb minőségű szuper- benzin üzemszerű gyártását kezdi meg február közepén a Komáromi Kőolajipari Válla­lat szőnyi üzeme. A jó minősé­gű szuperbenzint színe is meg­különbözteti majd a normál­benzintől. Pasztellzöld színben kerül majd forgalomba. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Az ördög és a tízpa- raricsolat (széles). Nyáregyháza: Az én kis feleségem. Úri: A kis özvegy. Vasad: Szigorúan titkos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom