Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
19«7. FEBRUAR 26., VASÄRNAP Htcrn 7 Magyar atomerőmű A hazai erőművek az évi széntermelésnek mintegy 40 százalékát (10 millió- tonna) használják fel, pedig köztudott, hogy a szén vagy ónunk csekély, gyenge minőségű és rossz fekvése miatt általában igen drágán bányászható. Ezért indokolt az energiamérlegben a szén részesedésének további csökkentése. Sajnos, kőolaj- és földgázkészleteink sem olyan nagyok, hogy nagyobb távon komolyan számíthatnánk rájuk. Kiépítésre érdemes vízenergiánk is alig van. Természeti adottságaink arra kényszerítenek, hogy más energiahordozó után nézzünk. Legkézenfekvőbbnek az atomenergia szolgálatba állítása látszik. Az atomenergetika nagyon fiatal iparág. Alapját a különféle típusú atomreaktorok alkotják, amelyekben egyes nehéz elemek (elsősorban az uránium) atommagjai hasadnak szét szabályozott láncreakció keretében köny- nyebb elemekké, s ennek során igen tekintélyes mennyiségű hőenergia is felszabadul. Ebből a hőből lényegében a hagyományos módszerekkel állítható elő a villamosenergia. Tehát egy atomerőműnek a reaktora a „kazánja”, az urániumban azonban kb. egymil- liószor annyi felszabadítható energia rejlik, mint az ugyanolyan mennyiségű szénben. Éppen ezért a „tüzelőanyag”- fogyasztás igen csekély. Egy atomreaktor egyszeri feltöltéssel 1—2 éven át is szünet nélkül üzemelhet. S olyan országokban, ahová egyébként is nagy mennyiségben kell importálni a hagyományos tüzelőanyagokat, már a szállítási költségek csaknem teljes kiküszöbölése is nagy gazdasági haszonnal jár. Pusztuló jegesmedvék Szovjet és amerikai természettudósok úgy vélekednek: a sarkvidéki területeken már csak 5000—10 000 a jegesmedvék száma s húsz százalékuk vemhes nőstény. Az állatok pusztulásának oka az, hogy a sarki területeken az ember egyre nagyobb teret hódít el ipari nyersanyagok után kutatva. A jegesmedvék megfogyatkozása miatt védelmi intézkedéseket hoztak. Alaszkában és Kanadában csak az eszkimók ejthetnek el jegesmedvét, vadászata egyébként tilos. A Szovjetunióban pedig teljesen betiltották a ritkuló állat vadászatát. A megfogyatkozott állomány késztette a szovjet szakembereket arra, hogy a jegesmedvék szaporodását is figyelemmel kísérjék. Erre különlegesen jó lehetőséget nyújt a Wrangel-sziget, ahol a jegesmedvék kedvelt „szülőotthona” van. Minden ősszel — szeptember közepétől — csapatosan jönnek ide a vemhes nőstények, itt ássák ki a hóban szülőkamrájukat, itt töltik a telet és a tavasz első napjaiban a bocsokkal együtt elhagyják a szigetet. A szülőkamrát hóborította oldalakba kaparják — a hóréteg itt 3—4 m vastag A két és fél méter hosszú, másfél méter széles és magas kamráb.a a hóvastagságtól függően egy-másfél méter hosszú, aránylag szűk bejárati folyosó vezet A szovjet kutatók kb. 150-re becsülték a Wrangel- szigeten levő szülőkamrákat, amelyek közül 14-nek a lakóit figyelték meg. Az újszülött medvebocsok nagyon kicsinyek és két hétig vakok. A medvecsalád a telet a hóbarlangban tölti, amelyet csak tavasszal hagy el. A bocsok anyjuk vezetésével kezdetben csak rövid „sétákat” tesznek a környéken. A bocsokat első sétájuk alkalmával megmérték: 8—16 kilogrammosak, 67—94 cm hosszúak voltak. Tudomány — technika Az erőmű „lelke” a reaktor Érthető tehát, hogy kormányzatunk az energia-probléma távlati megoldása végett atomerőmű építését határozta el hanzánkban, s a múlt év végén megállapodást írt alá, amelynek értelmében a Szovjetunió nagy teljesítményű atomerőmű építéséhez nyújt műszaki segítséget. Az erőmű kétszer 400 MV teljesítményű lesz és elkészültekor, 1975-ben a hazai villamosenergia igények 15—16 százalékát fedezi majd. A több lehetséges változat közül a választás az ún. novo- voronyezsi típusra esett, s nem véletlenül. Ez a dúsított urániummal működő nyomottvizes reaktor-típus évek óta kifogástalanul üzemelt a Szovjetunióban olcsón, felépítése aránylag egyszerű. Moderátora és a hűtőközeg is természetes víz, ezért csak nagy vízhozamú folyam mellé telepíthető, két vízkörös felépítése nagy biztonságot nyújt. Az atomerőművek bizton - sága — amellyel szemben még ma is gyakori a kételkedés — egyre megnyugtatóbb. Az épülő reaktorokban kezdettől fogva érvényesítették a maximális biztonságot, s az atomerőművek baleseti statisztikája szerint, működésük még sűrűn lakott területeken sem jelent veszélyt. Sőt, az atomerőművek nem szennyezik korommal a környék levegőjét, igen gondos mérések tanúsága szerint pedig radioaktív hatásuk a biztonsági előírások betartása esetén nem rosszabb, mint bármely más ipari létesítményé. Indokolatlan ezért az atomerőművektől való minden félelem. Jelenleg a világ 12 országában működnek már atomerőművek. Teljesítményük egy év alatt 60 százalékkal nőtt meg és jelenleg kb. 10 000 M\V-..Az új erőművek. ,rpűs?^ki. fejlesztése és építése igen gyors.. Az atomerőművekben előállított villamosenergia önköltsége már sokhelyütt versenyképes a hagyományos hőerőművekével. S bár a beruházási költségek kezdetben igen magasak voltak, ma már elviselhetővé csökkentek. Tíz év alatt semmivé váltak az atomenergetikát utópiának tekintő nézetek, az atomtechnika feltartóztathatatlanul tör előre, hogy jólétet biztosítson az emberiségnek. S ezt a célt szolgálja majd az első hazai atomerőmű is. T. S. Műtét — testen kívül A sebészek már régen vágynak arra a napra, amikor az ember bármely beteg szervét kivehetik majd a testből, a legkedvezőbb feltételek között megoperálhatják, majd visszatehetik a helyére. Nemrég a massachusettsi egyetem sebészeti klinikáján a tudósok eltávolították egy kutya gyomrát, néhány órán át hűtőszekrényben tárolták, majd visszavarrták. Emberen az ilyen műtét lehetővé tenné például, hogy a szervezetből kiemelt rákos gyomrot olyan sugárdózissal gyógyítsák, amely sokszorosan felülmúlja az egész szervezet szempontjából halálos adagot. Az ilyen sugárkezelés a jelenlegi módszerekkel még megvalósíthatatlan. Forgószél — elektromos kisüléssel Dr. Vermon J. Rossow, a NASA amerikai űrkutató szervezet fizikusa új elméletet dolgozott ki forgószelek, tornádók közömbösítésére. Elmélete szerint három kilométer hosszúságú vezetékeket kell bejuttatni a tornádófelhőkbe, ahol kisüléseket okoznak és ezáltal elejét veszik a forgószél okozta károknak. Dr. Rossow évek óta tanulmányozza a viharfelhőket és megállapította, hogy a tornádókat az ellentétes töltésű vízcseppek váratlan ki- cserélődése okozza két egymástól körülbelül egy kilométerre fekvő felhőtömeg között. A cseppek gyors kicserélődésével keletkezik a 800 km/ó sebességű forgószél, amely mindent felkap, ami az útjába kerül. Az Egyesült Államok területét évente átlag 150 tornádó sútjtja; a forgószeleknek mintegy ezer ember esik áldozatul és félmilliárd dollárnyi kár keletkezik. Rossow szerint a tornádó zaját — amely leginkább sok ezer vasúti kocsi egymásba ütközéséhez hasonlítható — nem csupán a szél, hanem az elektromos kisülés is okozza. OLTJÁK A SERTÉST Egyik gyakori, olykor súlyos szövődményekkel járó sertésmegbetegedés a sertásor- báne. Az ellene való védekezés fő idénye a tavasz. Oltóanyaga a csapadékos sertésorbánc vakcina* alumí- nium-hydroxid-gélhez adszor- beált és formaiinnal elölt sertésorbánc tenyészet, illetve a megfelelő szérum (vérsavó). A védőoltást a leghelyesebb március és május vége között elvégezni, mert tikkor jár a legkisebb megbetegedési ■ veszéllyel. Később inkább előfordul, hogy az oltást követő egyhetes negatív fázisban a szervezetben esetleg megtalálható sertésorbánc baktériumokat maga az oltás aktivizálja és ez mebetegedéshez vezet. Egészséges Sertéseknél az oltás semmiféle reakciót nem vált ki. A kocákat a vemhesség utolsó négy hetében, valamint az eilest követő négy hétben, tehát az éllés előtti és utáni időszakban, nem tanácsos ol- tatni. Csupán az elválasztást követő négy héttől kezdve, mivel a fiatalabb malacok nem immunizálhatők. Más megbetegedéseit — hurutos tüdőgyulladás, paratifusz, angolkór stb. — is aíkadályozzák a védőoltás alkalmazását. A megfelelő ellenálló képesség a betegséggel szemben az Halál ellen - újraélesztéssel „Reanimáció” — az emberi szervezet életfontosságú működésének (különösen a légzésnek, a szívnek, és a vérkeringésnek) az újraélesztése; ez azonban nem jelenti azt, hogy a holtat is újra életre kelthetjük. Mint ismeretes, a végleges, — az úgynevezett „biológiai halált” minden esetben megelőzi egy, csak néhány percig tartó állapot, amelyet a „klinikai halál”-nak nevezünk. Ez az állapot bizonyos feltételek mellett, hatásosan leküzdhető azokkal a módszerekkel, amelyeket az utóbbi évtizedekben kifejlesztettek. 1930-ban szerkesztették meg a „vastüdőt”, az első használható készüléket, amelynek segítségével a mesterséges légzés hosszabb időn át lehetségessé vált. Mégis a „tartós mesterséges légzés” csak 1950-ben kapott döntő ösztönzést, amikor- is több európai országban a gyermekbénulás különösen rosszindulatú járvány formájában lépett fel. Ennél a betegségnél gyakran okozott halált a légzés megbénulása. Megfelelő számú „vastüdő” azonban nem állt rendelkezésre, új légzési módszereket kellett kidolgozni. Egy régi eljáráshoz nyúltak vissza, a közvetlen belélegzéshez, légcsőmetszés segítségével. Jóllehet ezzel nagy eredményeket értek el, a komplikált kezelés feltételezte az úgynevezett „légzési központ” berendezését. Ezek alapján 1958-ban a Berlin—Buch-i városi klinikán megnyitották az újraélesztési központot, hogy egy nagyobb gyermekbénulási járvány esetén, a légzésbénulásban szenvedő betegeket korszerűen kezelhessék. Körülbelül ebben az időszakban mutatkoztak a gyermekbénulás elleni védő- cseppek első sikerei. A szörnyű kór veszélye az NDK-ban megszűnt. így azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyermek- bénulással kapcsolatos légzésbénulásnál szereztek, más betegeiméi is alkalmazták. Azóta 5000 beteget kezeltek. oltás után három héttel kezd kifejlődni. Egy oltás néhány hónapig biztosít védelmet. Ez még fokozható az első oltást követő (14 nap után), azonban három hónapon belül végzett pótoltással. Olyan vidékeken, ahol gyakori a sertésorbánc megbetegedés, a pótoltásban nem részesült állatokat szeptember közepe táján célszerű ismét beoltaná. Pingvin-iránytű Két amerikai szaktudós, dr, John Emién és dr. Richard Penney, a „Scientific American” című tudományos folyóirat legutóbbi számában a Déli-sarkon folytatott kísérletsorozatukról számol be. Repülőgépen úgynevezett adélpingvineket szállítottak 2 ezer kilométerre a megszokott helyüktől és szabadon- engedték őket. Az öt kísérleti állat közül három egyenesen hazatalált, részben a jégtáblákon kacsázva, részben úszva és tíz hónap alatt elérte „eredeti hazáját”. Minthogy derült időben teljes biztonsággal haladtak, borult ég esetén azonban bizonytalanná váltak, ebből a tudósok arra következtetnek, hogy a pingvinek a „napiránytű” alapján tájékozódnak. Naptárreform SZÖKŐÉV - KŐKALENDÁRIUM A tömeglélektannal foglalkozó egyik angol- tudós-szerint, Európába rí ■ ‘nem aaoév éléjén, vágy év'Vegén; hanem k tavasz j hivatalos kezdete előtti hetekben forgatják a legtöbben a naptárt. Egyik oka: keresik a minden évben máskorra kerülő első kettős ünnepet, a húsvétot, másik oka: enyhébb hőmérsékletre áhítoznak és a naptárban keresnek valamilyen biztató jelet. A mai naptárak nem egyetlen problémája, hogy a húsvét „vándorlását” nem tudta kiküszöbölni. Ezért a naptár- reform kérdése gyakorta szerepel a különböző nemzetközi fórumokon. Már az I. világháború után foglalkozott a Nép- szövetség a negyedévenkénti egy 31 és 2 harmincnapos hónap-beosztásra vonatkozó javaslattal. Miután ez csak 364 napot tette ki, a 365. nap világünnep volna. Napirenden van egy újabb keletű javaslat, amely viszont a szökőévek ügyét rendezné olyanformán, hogy a Gergely-naptár szerint esedékes szökőnap az első félév utolsó napja után követMESTERSÉGES LÉLEGEZTETÉS kezne, mint egyetemes világünnep. E. naptár előnye főként az volna, hogy a hónapok mindig ugyanazon a napon kezdődnének; január 1. mindig vasárnapra esne; a dátumok a hetek során mindig ugyanarra a napra esnének. A naptárkészítés problémái több ezer évesek. A zavarok abból származnak, hogy a csillagászok fogalomkörébe tartozó „tropikus év” —, amely az időszámítás alapja — nem egyezik a földi napok átlagos időtartamával. Egy tropikus év 365 nap 5 óra 48 pere és 46 másodperc tartalmú. A csillagászok számításának megfelelően i. e. 46-ban rendelte el Julius Caesar, hogy a 365 napos évhez minden negyedik évben egy szökőnapot toldjanak. Ez a naptárrefoms azonban újabb eltolódást idézett elő a csillagászati és a földi napok időtartama között,, ugyanis az évet 11 perccel és 4 másodperccel hosszabbnak vette a valóságos,nál, és ennek következtében —, mintegy 136 év alatt — egy napi eltolódás keletkezett. XIII. Gergely pápa rendelt« el 1582-ben, hogy október 5-e után október 15-öt írjanak, ér az évszázadokat jelenti évek, csak akkor lesznek szökőévek, ha azok 400-zal oszthatók. Ezzel a javítással született meg a Gergely naptár. Ez aztán annyira bevált, hogy egy teljes napot kitevő eltérés csak kb. 3300 évenként jelentkezik. A legidősebb időszámítás módszerét sejtetik azok a „kő- kalendáriumok”, amelyeket í Brit'-szigeteken fedeztek fel, i amelyeket az angol tudósok mintegy négyezerévesre becsülnek. Ez ideig hozzávetőlegesen 500 faragatlan nagy kőből összerakott kőépítmenyt vizsgáltak meg. A tudósok szerint a kövek lerakóit mindenütt az a cél vezette, hogy ezeken jelöljék me; a téli és a nyári napforduló idején a Nap keltének é* nyugvásának idejét. Ezek i kőleletek arról tanúskodnak- hogy a Brit-szigetek négyezer év előtti lakói az évet 16 szakaszra osztották, amelyek egyenként 22—23 napból álltak.
