Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
1967. FEBRUAR 19., VASÁRNAP Heer« yßWop Tudomány — technika m v SZÍNES TÉVÉ Veszi-e a régi készülék? — Miért aySECAM? A múlt hetekben tárgyalták Moszkvában a szocialista tábor szakemberei a színes televízió problémáját. Több napos vita után a bizottság a francia SECAM-rendszer bevezetését fogadta el. Ismeretes, hogy Amerikában — mintegy másfél évtizede — az ún. NTSC színes tv-rendszer terjedt el. Aí NTSC és a német PÁL rendszernél a berendezés színhordozása elég bonyolult folyamat eredménye, mindamellett meglehetősen nagy frekvenciapontosságot kíván. A szjnhűség tartásához tízmilliomod mp szükséges; az eltérés már a szomszédos szín megjelenését eredményezi. A PAL-rendszer ugyan képes bizonyos mértékben kiegyenlíteni ezeket a hibákat azzal, hogy a sorinformációkat átlagolja, de ez a megoldás elég költségessé teszi az amúgy is méregdrága vevőkészüléket. Ezektől és még más hibáktól kívánt elszakadni a francia SECAM, amely megoldásánál fogva a lehető legnagyobb üzembiztonsággal sugározza a valóságnak megfelelő színeket. A rendszer a gyakorlatban ezt úgy valósítja meg, amit a „Séquentiem á memoire” utáni rövidítés is elárul, hogy a beérkező színjeleket bizonyos időegységig tartalékolja. Fontos körülmény, hogy alapelveiket tekintve a ma használatos , rendszerek egységesnek mondhatók, csupán a színjelek átvételi módja különbözik. A képfelvétel és a leadás is azonos a feketefehér rendszerével, ami különben alapigény is volt, hogy a színes adást a későbbiekben venni lehessen a hagyományos rendszerű vevőkészülékekkel. Ez pedig mindenképp szükséges szempont a régi előfizetők jelentékeny száma miatt. A felvétel módjában sem lesz a maitól eltérő különlegesség, csupán megfelelő módon alkalmazzák az optikai és az elektromosságtani törvényeket, más szóval: a továbbítandó képeket a kamerák az ismert alapszínekre bontják, mégpedig úgy, hogy a felvevő csövek optikája elé színszűrőt helyeznek. A felvevő csövek azután (az egyik piros, a másik kék, a harmadik zöld színű jeleknek) megfelelő rezgést állítanak elő; a rezgéseket a berendezés összegezi és továbbítja. A vevőgépben a képcső alakítja vissza az elektromos rezgést optikai képpé, az ún. területi színkeverés segítségével. A világ színes televíziós rendszere most van kialakulóban, Európában különösen. Hazánkban is előreláthatóan két éven belül sor kerül már a kísérleti adásra. Elképzelhető, hogy a színes adás kezdeti szakaszában, különösen a színházi vagy a sport- közvetítést a jelenlegi nagyadó csatornáján sugározzák majd és az adásokat minden készülékkel, a hagyományossal és színessel egyaránt lehet venni. Sziget Balázs Elterjesztése még évekbe telik. Egy készülék ára a mai háromszorosa! Drágább és bonyolultabb a színes helyszín megteremtése és világítása is. (A szerk.) Országúti fák — közlekedési balesetek A modern, gyors közúti közlekedés elterjedésével sokan azzal érvelnek, hogy az országutakat szegélyező fák ma már csak romantikus közlekedési akadályok és jelentősen hozzájárulnak a közlekedési balesetek szomorú statisztikáihoz. Statisztikai adatok bizonyítják viszont, hogy a halálos gépkocsibalHÁZAK KÉNBŐL Az Egyesült Államokban a ként építőanyagnak használják ... Az új eljárás szerint az olvasztott ként folyékony formában üvegrosttal keverik. Ekkor azonnal lehűl, s kemény, ragyogó vízhatlan szigetelő vakolat lesz belőle, amely figyelemre méltóan ellenáll az időjárás viszontagságainak. Minthogy a sárga szín nem mindenkinek tetszik, színező anyagként bármilyen festéket lehet hozzáadni a sárga alap- folyad ékhoz. A „kénbetont” tömbökké alakíthatják és kő helyett alkalmazhatják. így szárazon tárolható, s külső és belső építőanyagként felhasználható. ,,Átlátszó ember 66 Vérkeringés ront genfi lauen Az átlátszó ember csodája, amit a technika modellekkel már elénk varázsol, hamarosan megvalósul. A vérkeringés normális vagy zavart funkciójáról eddig csak körülményes úton lehetett felvilágosítást kapni. Ehhez például egy bizonyos anyagot kellett bejuttatni a vérkeringésbe. Ilyen „ellenőrzéseket’’ azonban csak lokáMsan lehetett alkalmazni, vagyis az ellenőrzés csak egyes testrészekre szorítkozhatott és ennek folytán a vérkeringési rendszernek csak bizonyos részeiről lehetett értesüléseket szerezni. A kiéli egyetem gyermek- klinikáján újabban egy sokat ígérő eljárást dolgoztak ki a vérkeringés lefolyásának megmérése és megfigyelése céljára. Az új eljárásnál a következőről van szó: a vérbe a jód bizonyos vegyületeit injekcióz- zábe, ami a röntgenképen árnyékot vet. Ennek az árnyéknak a körforgását figyelemmel lehet kísérni az erekben. Ezen túlmenően le is lehet őket fényképezni és mag- netofontekercser történő társulásukra is lehetőség van. Egy speciális és újonnan kidolgozott mérési eljárás lehetővé teszi, hogy a röntgenfilmen a legprecízebben kidolgozhassák és „lemérjék” a vérbe juttatott szérum magatartását és vándorlási sebességét. Ez az eljárás a kiéli egyetemi gyermekklinika szívspecialistájának, P. Heintzen professzornak az érdeme, aki dr. Osypka biofizikussal karöltve hosszú éveken át tartó kutatómunka során dolgozta ki ezt a sokat ígérő találmányt. Az orvosok és fiziológusok első alkalommal tudják majd végigkísérni és behatóan tanulmányozni a vér teljes körforgását egyszerre az egész szervezetben. Az orvostudomány ezzel az úttörő újításával kétségkívül történelmének egy új küszöbéhez érkezett, amelyen keresztüllépve a kutató szeme előtt a legsötétebb fátyol is lehullik és az ember a szó szoros értelmében véve „átlátszó” lesz. Dr. Johann Mauthner Gépvédő whisky A Wisconsin állambeli Milwaukee város repülőterének dolgozói eredeti módszerrel akadályozzák meg a sirályok és a lökhajtásos repülőgépek gyakran súlyos következmé nyekkel járó összeütközését: whiskybe áztatott magvakat szórnak a repülőtérre. A felszállni képtelen, becsípett sirályok hangos kiáltozásai elijesztik a repülőtérről a többi madarat. esetek 29 százalékát külső hatás nélkül, egyedül a gépkocsivezető okozza. A „fa-balesetek” az összes halálos balesetek 6 százalékát teszik ki, ugyanannyit, mint amennyit az egyéb szilárdan álló útmenti tárgyakkal (épület, korlát, lámpaoszlop, vezetékoszlop síb.) való összeütközés okoz. A „fa-balesetek” esetében ■.kimutatták, hogy a i gépkocsivezetők 51 százalékánál a véralkoholszint 0,9 ezre- ; lék felett volt. A „fa-balesetek” alkoholos eredetének az is bizonyítéka, hogy a statisztikák főleg a hétvégi forgalomban készülnek. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy nem a fák, hanem a gépkocsivezetők a balesetek öltözői. A gyors közlekedés azonban valóban megköveteli azt, hogy a fákat távolabb kell ültetni az útpadkától, sőt a fák és a? úttest közé bokorsort is célszerű telepíteni. Rossz lélektani hatást fejt ki a vezetőre az is, ha a fák túl közel vannak egymáshoz. Ezek figyelembevételével nálunk is megindult főútvonalaink fasorainak az átrendezése: az útpadkához közel eső fákat fokozatosan kivágják és távolabb ültetnek csemetéket. Ez viszont fontos munka, mert csak így ellensúlyozható a beton és a technika túlten- gése a tájban. Lakhelyek teherautón Eloxált falak Aki mostanában a fővárosban jár, bizonyos hogy megcsodálja a Corvin Aruház külső borítását vagy az Astoria Szálló mögött épült toronyház, a Kísérleti Orvos- tudományi Kutató Intézet épületének csillogását. Építőiparunk ma az alumíniumot mind nagyobb mértékben használja külső díszítésre, nyílászáró szerkezetek készítésére, tetőfedésre, ipari és mezőgazdasági épületek fedésére, de jól felhasználják épületállványzatra, újságbódék, garázsok építésére is. De alumíniumból üzemszerűen előregyártott, az építés helyére teherautón szállítható, s igen gyorsan összeszerelhető lakóházak is készíthetők. Külső felületük eredeti színében marad, a belső felületek cloxáltak, színezettek s jól moshatók, tisztíthatni. Nagy fesztávol- ságok tetőszerkezeti áthidalására rácsos tartókat szerkesztenek alumíniumból, s azokat előre szegecselik és a helyszínen állítják ösz- sze. Nem ritka ma már a 25—30 méter fesztávolságú rácsos tartóelem és ismerünk 19 méteres" rácsszerkezetű elemrészekből összeállított 130 méter átmérőjű alumínium lemezzel fedett kupolát is. Ez a kupola nyolcszor könnyebb, mintha vasbetonból készült volna! Jelentős megtakarítások érhetők cl alumíniummal a tetőfedésnél is. 1 m- felület alumínium fedése csupán 2 kg tető- szerkezeti megterhelést okoz, míg cseréppel ez 63 kg-ot, eternitpalával 39 kg-ot jelent. Ez azt jelenti, hogy a födémszerkezetek könnyebbek és így olcsóbbak is lehetnek. A kutatás nem ért véget, sokfél« kísérletet folytatnak az alumínium újabb és újabb itvözeteivel, hogy e könnyű fém alkalmazásával az építőipar teljesítményei mind jobban kielégíthessék a lakosság igényeit. Miért „virágzik" a Utálaton? Szennyezett víz - kékalgaveszély — Mitől „virágzik” a víz? — kérdeztük dr. Tamás Gizellát, a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi Biológiai Kutató Intézetének munkatársát, aki tizenhat éve foglalkozik a legnagyobb magyar tó legkisebb növényi szervezeteivel. — Szórványosan, ritkábban máskor is elszaporodtak a vízben a kékalgák, de mióta nagyobb mennyiségben kerülnek a vízbe szerves anyagok, azóta gyorsabban szövődik ez a se vége, se hossza kékeszöldes háló, a környékből pedig műtrágyákat, növéhyvédőszereket (ezek „serkentik” a szervesanyag- képződést) zúdít a tóba a hegyekről, kertekből lerohanó esővíz. A partmenti üzemek is „gondoskodnak” a szervesanyag utánpótlásról, 6 a közlekedés, a vendéglátóipar és az idegenforgalom szintén nitrogéndús hulladékokat, mellék- termékeket juttat a vízbe; azt meg még nem is tudjuk pontosan, hogy a Zalában mi „rejlik”, mit visz a tóba a mindvégig mezőgazdasági vidékeken kanyargó, gyakran áradó folyó. — Miért kell erre felfigyelni? — A kékalgák belepik a víztükröt, s elzárják a napfénytől azokat a vízben élő, lebegő szervezeteket, amelyeknek feltétlenül szükségük van rá. De lerakódnak az iszapra SÍKOS UT! TANT A CSŐK, MO TO ROS OKNT A K A JO FUTÓFELÜLET elengedhetetlen, de még nem biztosíték a motorkerékpár megcsúszása ellen. A síkos úton való fékezést meg kell tanulni, meg kell szokni (egyes nyugati országokban külön gyakorlópályák vannak, ahol a járműtulajdonosok, oktatók irányításával sajátíthatják el a megcsúszott gépjármű feletti uralom megőrzését). Mindig az első kerék megcsúszása a veszélyesebb. Ebből nem az következik, hogy az első fék használatát okvetlenül mellőzni kell, hanem ki kell tapasztalni a két kerék fékezésének helyes arányait. Az első fékkel tehát óvatosan kezdjük a fékezést, a hátsó fékkel egy időben, és lassan fokozzuk a kézzel kifejtett erőt. Ugyanakkor a hátsó kereket fékező pedálnyomást egyenletesen csökkentsük. A maximális erővel, elől- hátul egyszerre való fékezés síkos úton elkerülhetetlenül a motorkerékpár „kicsúszásához” vezet. Ajánlatos a fékbetéteket is megvizsgálni, s azok két végét 4—5 mm hosz- szan leélezni, nehogy „bekapjon” a fék. A HIDEG MOTOR indításához dús keverék szükséges, nyugodtan úsztathatjuk tehát a porlasztót és használhatjuk a szívatót. Ha a motor már elérte a normális üzemhőfokot, nyomjuk vissza a szívatót. A kétütemű motoroknál leállás előtt ajánlatos 8—10 másodpercig kihúzott szívatóval járatni a motort. Így könnyebb lesz az újraindítás. (A legújabb elmélet ezt károsnak tartja. Lemossa az olajat a falról. A szerk.) Sokan idegenkednek a lábvédőlemezek felszerelésétől, legtöbbször hiúsági szempontból, féltve a motorkerékpár esztétikai képét. Pedig nagyon hasznos tartozéka a járműnek, a nedvességtől és sártól megóvja a vezetőt, biztonságosabbá teszi a lábpedálok használatát. Ha nyáron nem is, de ősszel és télen feltétlenül lássuk el alkalmasan kialakított lábvédőkkel a motor- kerékpárt. A motorkerékpáros téli öltözékére vonatkozóan nagyon fontos tanács: a nyeregben ülő motoros térdét mindig takarja a kabát. Sok későbbi panasznak elejét lehet verni ezzel! VÉGEZETÜL még arra szeretnénk figyelmeztetni a té- ien is motorkerékpárral közlekedőket, hogy sűrű köd esetén kétszer is gondolják meg, mielőtt elindulnak. Fárasztó, lassú haladásuknál talán még a gyaloglás is többet ér, — is, és az iszapot beborító algaköpeny ugyancsak elzárja a táplálékforrásuktól azokat a halakat, iszapfalókat, amelyek a tó fenekén találják meg mindennapi kenyerüket. A vehemensen szaporodó kékalgák tehát megszakítják a táplálék- láncot, s a vízi harapni valóban úgysem túl bőséges Balaton élőlényei nagyon megsínylik a vízvirágzást. — A halastavakban is állandóan szórják a haleleséget. Itt is jelentkezik a vízvirágzás? A haltáplálék is szerves anyag, jelentős része nem is kerül a pontyok, harcsák ben- dőjébe, hanem táplálja a vizek lebegő élőlényeit. Nem marad el a következmény sem — a dús kékalgavegetáció állandóan fenyegeti <a halak egyenletes fejlődését. India és Izrael óriási kiterjedésű halastavait rendszeresen permetezik rézgálicoldattal, így akadályozzák meg, hogy a gyilkos egysejtűek túlzottan elszaporodjanak. Az amerikai tavak mellett épült vegyiüzemek, ipari berendezések is ontják a szerves anyagokat, és a tengerméretű tavakban is megindul a szerves anyagok felhalmozódásának a folyamata, amelyet követ a miénkhez hasonló „virágzás”. A vizet a kékalgák „virágoz- tatják”, de rajtuk kívül még legalább 1200 algafaj él a Balatonban. Az ősz, a tél, a szeles-hideg idő megtisztítja a Balatont. 1966 zivataros novemberi napjai és a fagyponttal kacérkodó december szétszórta a víz felszínéről a fenékig bolyhosodó kékalga-szőnyeget. De a folyamat tava6z- szal ismét kezdődik élőiről... Krajczár ímre
