Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

«SI MEGYEi 1967. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP A költő újrafelfedezése Csuka Zoltánt sokan, első­sorban a fiatalok közül, csak avatott tollú műfordítóként ismerik: Andric, Krleza és má­sok művészetének hű tolmá­csolójaként, a jugoszláv iroda­lom legjelentősebb magyar patrónusaként. A József Attila- díj első fokozatával is műfor­dítói munkásságáért tüntették ki. Pedig Csuka Zoltán, a köl­tő, Benedek Marcell szavaival élve: „megvonta a maga egye­nes, mély, tisztán fölismerhető barázdáját a magyar lírában.” Igaz, tíz esztendeje már an­nak, hogy utolsó verseskötete, a Buzgó kiáltás megjelent s azóta csak az újságok hasáb­jain találkozhattunk új ver­seivel. Ahhoz képest, hogy 1921—39 között nyolc verses­kötete jelent meg, az utóbbi évtized verstermése valóban kevés. De nem jelentéktelen. Egyenes folytatása annak a költői pályafutásnak, amely közel öt évtizede indult. S nem is akárhogyan. „.. .hackenkreuzleresek, fas- cisták és ébredők tele szájjal csordítják a butaság ópiumos löttyét...” Ezt írta Csuka Zoltán már 1924-ben, Számadás 1914—1924 című versében. Elsőként írta le ezeket a sorokat a magyar köl­tők közül, amikor a horogke­reszt szót még nem ismerte senki, bámulatos tisztánlátás­sal láttatva az Európára és az egész világra rácsapni készülő szörnyű lidércet, a fasizmus szén nyár adatát. Figyelmeztet már akkor, amikor Hitler még nem is került hatalomra. És ettől kezdve költészete állhata­tos és hősies küzdelem, hogy felrázza embertársait végzetes nyugalmukból. „Komisz tudósok fejében gáztámadások és bacilushábo- rúk embriója nő, vegyészek megerőszakolják a tudományt, tengerek vállán ágyúk borzal­mas nyaka nyúlik, békés búzaföldek háta össze- borzong...” Nem ma születtek ezek a so­rok sem. Negyven esztendeje. Mondanivalója és formája azonban egyaránt közel áll a ma emberéhez, a ma emberé­nek gondolat- és érzelemvilá­gát fejezi ki. Akárcsak a kö­vetkező két sor, amelyben már teljes egyértelműséggel figyel­meztet arra, hogy az elmúlt háborúnál borzalmasabb, tö­megesebb emberirtás, kataszt­rófa felé sodródik a világ. . .ha idejében nem jön az értelem, bizony, ezen a földön atom nem marad atomon ...” Napjainkban még sorsdön­tőbb e kérdés? mint volt a vers születésének éveiben. A közel négy évtizede írt sorok jelen­tőségét, döbbenetes erejét csak napjaink embere, aki a máso­dik világháborút átélte, tudja igazán felfogni. A vers szüle­tésének esztendejében — 1931 — még csak előrevetítette ár­nyékát a második világháború réme. Azóta viszont Hirosimát is megismertük már. És újra dörögnek a fegyverek a világ­ban. Pontosan úgy, ahogy a költő 1927-ben Írott prózai versében megénekelte: „Ke­zünkkel megcirógatjuk az ég arcát, repülőgépeinkkel reklá­mot mázolunk reá, benzinfüs­töt fújunk a nap szemébe, és onnan ejtjük le bombáinkat is testvéreinkre.” Akaratlanul is ezek a gondo­latok jutottak először eszem­be, amikor Csuka Zoltánnak a két világháború közt írt- ver­seit olvasgattam, amelyeket Előretolt állásban címmel a noviS'adi Forum és a budapesti Magvető Könyvkiadó jelen­tetett meg az elmúlt napokban. Ha csupán ennyi lenne Csu­ka Zoltán költészete, már Ön kivel készítene interjút? % Csak személyi igazolványa, ^ hivatalos iratok és a sporttör- ^ ténet számára Papp László, ^egyébként még nem hallottam ^ másként említeni a nevét, ^ csak így: a Papp Laci. A há­romszoros olimpiai bajnokot a ^Budapesti Honvéd edzőtermé­sben keresem fel. Sötétszürke S kabátban, szürke ingben, ké­szében stopperórával vezeti a ^ tréninget. Arca szinte komor, ^ tekintete tiszta, mintha cso­dálkozna valamin, és nagyon ^udvarias. Míg az edzőterem isarkában beszélgetünk, per- S cenként szakítanak félbe ben- ^ nünket, alkalmam van megbi­zonyosodni róla, a sporttörté- $!net egyik legkülönösebb egyé­nisége nem csupán az újság­íróhoz, hanem mindenkihez, j^aki hozzá fordul hallatlanul § előzékeny, udvarias és a maga § kemény, komor módján — kedves. 5 § ÚJSÁGÍRÓ: Galgóczi Erzsé- ijbet kérdését tolmácsolom. Az § írónő annak az embernek ^pszichológiájára kíváncsi, aki •5 mindig győz. Mi szükséges ah- ^ hoz, hogy egy ember élete ^ egyetlen győzelemsorozat le­it gyen? •t PAPP LÁSZLÓ: Erről na­| gyón kellemetlen nekem be­szélni, mert az én eredménye­id imről van szó. De ahhoz, és d most már nemcsak magamról ^beszélek, hogy az ember győ­zelemmel hagyja el a szorítót, Rabhoz nagyon kell szeretnie 5 először is azt a sportot, amit 6 Űz, felkészültnek kell lennie $ és ehhez, a felkészültséghez a Staktifcai felkészüléstől kezdve *á fizikai munkavégzésig na- ^ gyón sok minden szükséges. § ÚJSÁGÍRÓ: Milyen fizikai ^munkára gondol? § PAPP LÁSZLÓ: Az ököl-Vi- | vó mozgása is fizikai munka, § mert csak attól, hogy kilenc percig ugrál valaki, már ko- ^ molyán elfáradhat. Ezen kívül !; komoly fizikai fájdalmakat S kell eltűrnie, mert ha telibe találják az nem éppen a leg- Ä kellemesebb. Tehát ütik az § embert és még ütni is kell né- da • • • nem kis fizikai erőn­létet igényel. ^ ÚJSÁGÍRÓ: Tudtommal ^ egyszer kapott ki a lengyel,.. ^ PAPP LÁSZLÓ: Éppenség- ^ gél nem egyszer, d ÚJSÁGÍRÓ: Hanem? $ PAPP LÁSZLÓ: Ha 1947-től ^ számítom a pályafutásomat. ^1948-ban már olimpiai bajnok- ^ ságot nyertem. Pályafutásom § alatt összesen kétszer kaptam ^ ki. d ÚJSÁGÍRÓ: Meg tudná ha- d tározni a vereségek okát d konkréten és általában? ^ PAPP LÁSZLÓ (nem túl ^ nagy meggyőződéssel): Mind- ^ két esetben a hiányos felké­szülés volt az oka. (Elgondol- d kodik.) Illetve csak először... ^ Az 1953-as Európa-bajnokság- ^ ra Adler Zsiga készített fel. Én § í ///////////////W//AV///////////AW//, ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrssssssssssssss/ Híradás — új magyar filmekről Júliusig kilenc új magyar film szerepel a mozik bemuta­tótervében. A legközelebbi premier február 23, ekkor mu­tatják be Fábri Zoltán Utó­szezon című alkotását, amely­nek főbb szerepeit Páger An­tal, Tolnay Klári és Básti La­jos játssza. Humoros, kalandos történet Keleti Márton új filmje, a Változó felhőzet, Sin- kovits Imrével, Major Tamás­sal, Básti Lajossal és Halász Jutkával a főszerepben. Kom- lós János forgatókönyve nyo­mán készült a Tíz perc, az Papp Lászlóval Sass Ervin: Neményi Mária és Bálint Tamás, a Szevasz,. Vera két fő­szereplője. éreztem, hogy valami nem stimmel. Adler Zsigát valami­lyen oknál fogva nem hozták ki velem, ezért vesztettem el azt a mérkőzést... Nem mon­dom azt, hogy ha kihozzák, akkor győztem volna, de ő is­mer engem és ha látja, hogy mi van, akkor azt mondta vol­na, Lacikám nem indulsz... Olyantól kaptam ki, akit előt­te kétszer hazavágtam. ŰJSÁGlRÓ: És a második vereség? PAPP LÁSZLÓ: Az 1956- ban történt az olimpia előtt. Nem voltam rendben az egész­ségemmel, 3 kilóval voltam a súlyom alatt. Nem akartam kiállni a lengyellel, de nekik szükségük volt erre a mérkő­zésre az olimpia miatt és ne­kem azt mondták, hogy ki kell állnom. Aztán rendbe jöttem és nem egészen öt hónapra rá, az olimpián szétvágtam azt a lengyelt is. ÚJSÁGÍRÓ: Nem ijedt meg, vagy nem kedvetlenedéit el a vereségek miatt? PAPP LÁSZLÓ: Azért volt megnyugtató a két vereségem, mert ha jó formában kapok, ki, akkor már körülnéztem volna, hogy mi van, de így nem kedvetlenedtem el. ÚJSÁGÍRÓ: Most, hogy visz- szavonult... PAPP LÁSZLÓ: Nem vo­nultam vissza, csak nem en­gedtek tovább ... ŰJSÁGlRÓ: Miért nem en­gedték? PAPP LÁSZLÓ: Hogy az nem összeegyeztethető a szocialista erkölccsel. Mondjuk amatőr szempontból visszavonultam, amikor hivatásos meccseken kezdtem játszani, de én még szerettem volna verekedni, de nem engedtek. ŰJSÁGlRÓ: Egyes orvosi vélemények szerint az ökölví­vás egészségtelen az emberi szervezet számára. Mi erről a véleménye? PAPP LÁSZLÓ (indulato­san): Igen, ha egészségtelenül csinálják De vegyük alapul azt, hogy valaki elmegy tízezer mé­teres síkfutónak és nem tanít­ják meg jól a légzéstechniká­ra, az éppen olyan egészségte­len, mintha valakit nem taní­tanak meg jól bokszolni. Én nem vitatkozom az orvosokkal, de a magam példájával tu­dom bizonyítani, hogy nincs semmi baj, egészségileg min­dig rendben voltam, mert szakszerűen treníroztam és re­mélem, nemigen mondják: ez meghülyült a boksztól. Ha mindenki olyan felkészülten áll be a szorítóba, ahogy én beálltam, akkor nem árt. Egyébként szerintem a boksz nagyon jó nevelőeszköz a fi­úiknak. ÚJSÁGÍRÓ: Mi a véleménye saját közönségéről? PAPP LÁSZLÓ: Jaj iste­nem, ez egy nagyon nehéz probléma. Hát megmondom őszintén, az én tapasztalatom a közönségről... Például amikor már, mondjuk úgy, egészen neves versenyző vol­tam, volt olyan mérkőzés, ami­kor már az első vagy a máso­dik menetben leütöttem a fiút. A közönség fütyült: mi ez, mi ez? Hol marad nekik akkor az élvezet? Máskor meg amikor csak a harmadik menetben ütöttem ki a fiút, akkor: Mi az, mi az, már nincs sem­mi ereje? Ezt furcsának érez­A Morskie Oko tengerszemnél Azt akartam hogy a tó legyeik én hogy a víz és a testem új anyaggá lényegülve kiáltson a rettenetes csúcsra élni gyönyörű azt akartam hogy a boldogság kristályperceit visszhangozzák a hegyek hogy feloldódjon e gyöngyöző kékben minden bűn és szenvedés azt akartam hogy felgyűljön bennem a pillanat mely ott elért ha keserűség öldösne mégis én és a tó a tó és én mi ketten régen egyek a nyár fáklyáit tűztfik lóduló morénák kövei közé lángok fényét vetítve körbe s a világra. tem. Így alakult ki a véle­ményem a közönségről... Ha én a közönség véleményével foglalkoztam volna, akkor fel­akasztottam volna magamat. ÚJSÁGÍRÓ: Ki volt az, aki­nek véleményére nagyon adott? PAPP LÁSZLÓ: Természe­tesen Adler Zsiga véleménye volt mindig a döntő. Az 6 in­tése, egy-két szava jelentette nekem a lényeget. ÚJSÁGÍRÓ: Ügy hallottam, egy bécsi lapnak adott inter­jújában kijelentette, itthon, Magyarországon nem adottak azok az anyagi feltételek, ame­lyek közt élni tud, PAPP LÁSZLÓ: Először is hazudnék, ha ezt mondanám. Másodszor, ha nekem bármi­lyen problémám vagy zűröm lenne itthon, azt nem tereget­ném ki másutt. Egyébként ilyen nyilatkozatot nem ad­tam, ez olyan süket duma ÚJSÁGÍRÓ: Gyakran hasz­nálják ezt a kifejezést: sport­szerű életmód. Mit jelent ez tulajdonképpen? PAPP LÁSZLÓ: Azt jelenti, hogy szakszerű tréningeket kell végezni és utána nem a csárdába, hanem hazamegy az ember. Ez nagyon nehéz eset legényembereknél és nős em­bereknél is. Más eset meg nincs. Legénykoromban elő­fordultak kiruccanások, de megértettem, hogy így nem lesz belőlem semmi. És mi­után megnősültem, ha lehet ér­demekről beszélni, akkor öt­ven százalékig a feleségem ér­deme, hogy az lettem, ami let­tem, mert megértette, hogy sportszerű életmódot keli folytatni mindkettőnknek. ÚJSÁGÍRÓ: Az ökölvívá­son kívül mi érdekli legjob­ban? PAPP LÁSZLÓ: Legtöbbet a sráccal vagyok most. ÚJSÁGÍRÓ: Mennyi idős a fia? PAPP LÁSZLÓ: Tizenegy éves és ebből legalább négy évig nem is láttam, ha össze­számoljuk, mennyit voltam tá­vol. Nagyon szeretem a szín­házat, a mozit, a zenét. ŰJSÁGlRÓ: Müyen zenét? PAPP LÁSZLÓ: Különö­sebben nem vagyok egy zene­értő ember. Nem érzem még nagyon távol magam a fiata­loktól, bár nagyon közel sem... Ezért meghallgatok szívesen egy-egy Beatles-szá- fnot, de ötöt már nem. Szere­tem a dzsesszt, meg a könnyebb operákat és a vígjátékokat, amiken jó nagyokat lehet rö­högni. ÚJSÁGÍRÓ: Jelenleg mivei foglalkozik, érdekelne, mivel telik el egy napja? PAPP LÁSZLÓ: Másodál­lásban edző vagyok a Hon- védban, és a KGM Ipargazda­sági és Üzemszervezési Inté­zetében dolgozom a fotólabor­ban. ŰJSÁGlRÓ: Ez tény lege* állás? PAPP LÁSZLÓ: Igen. ÚJSÁGÍRÓ: A válogatott keret mellett nem működik edzőként? PAPP LÁSZLÓ: Nem, ott csak ilyen besegítő vagyok ._ Szerettem volna még tovább verekedni egy évig, de azt mondták, hogy nem lehet, hogy fél óra alatt annyit keressek, mint egy melós fél év alatt. ŰJSÁGlRÓ: Egy filmszínész js többet keres, mint egy munkás. ^ PAPP LÁSZLÓ: Az még» | más elbírálás alá esik. Én nem S irigylem a filmszínészeket, 8 még akkor sem irigyelném $ őket. ha kétszer annyit kap- ^nának, mert nagyon nehéz me- S ló, ismerem a színészeket. ^ ÚJSÁGÍRÓ: ön is dolgo- 8 zott mint filmszínész a kame- 8 rák előtt. Könnyebb vagy ne­hezebb volt, mint egy mérkő- $zés? $ PAPP LÁSZLÓ: Nagyon j! nehéz volt. Mert igaz, hogy i; úgy írták meg, hogy magá­imat kellett játszanom, de az 8 volt benne a nehéz, hogy ezt $ akkor kellett csinálnom ép- $pen, amikor megindult a fel- $ vétel. i ŰJSÁGlRÓ: ön kivel készí­8 tene interjút? i PAPP LÁSZLÓ: Tiszteled Í beli tagja vagyok a szinész- 8 válogatottnak. Az egyik csa- 8 pattársammal, Bitskey Tibor- |ral készítenék interjút. £ ! Nádas Péter mgy idő című burleszk, Kabos jászlóval, Kiss Manyival, Ka- :al Lászlóval, Alfonzéval és vlárkus Lászlóval, a főszerep­jen. Csoóri Sándor forgató- cönyve alapján készült a Tíz­ezer nap című film, főszerep- ője Molnár Tibor. Egy fiatal örténészről szól Zolnay Pál ij filmje, a Hogy szaladnak a dk. Egy energikus fiatal lány i hőse Herskó János filmjé- íek, a Szevasz, Verának. Ba- aton-parti környezetben ját- izódik Fehér Imre: Harlekin •s szerelmese című filmje, Vá­radi Hédivel a főszerepben. Két, a televízió számára készí­tett filmet is láthatunk a mo­zikban, az egyik a Berkesi-re- gényből készült Sellö a pecsét­gyűrűn, a másik a Jaguár, Heltai Jenő derűs hangulatú regényének filmváltozata. S míg az ismertetett kilenc film már többé-kevésbé bemu­tatásra kész, a stúdiókban új filmek forgatása is elkezdő­dött. Kardos Ferenc rendező Ünnepnapok című filmjének forgatására készül, amelyben egy kommunista veterán portréját rajzolja meg. Bacsó Péter rendezi a Nyár a hegyen című filmet. Fazekas Lajos ír­ta és rendezi a Lássátok feleim című, fiatalokról szóló filmet. Fábri Zoltán Egymás mellett, akár a fókák című új filmjét készíti elő, amely Sükösd Mi­hály A megérkezett című no­vellája nyomán készül. Fiata­lokról forgat filmet Banovich Tamás Ezek a fiatalok cím­mel. Érdekessége, hogy a film cselekményébe tucatnyi beat- szám épül, Zorán, Illés és más együttese’.; előadásában. Az el­ső magyar sztereohangú, szí­nes, szélesvásznú film Hubay— Vas—Kánky: Egy szerelem há­rom éjszakája című musicaljé­ből készül olyan kitűnő sze­replőkkel, mint Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Sinko- vits Imre. Szatirikus bűnügyi komédia lesz a műfaji megha­tározása Oláh Gábor A múmia közbeszól című filmjének. A mulatságos krimiben Ruttkai Éva, Avar István, Bárdy György, Mensáros László, Ma­jor Tamás, Márkus László és Kiss Manyi kapott többek közt szerepet. adó összefogása e versek újra i felfedezéséért, ismételt megje- d lentetéséért. De a költő nem- $ csak a világra leselkedő vészé- $ delemre figyelmeztetett versei- $ ben, az „idők fáradhatatlan ^ jelzőharangja”, a „férfi-har- ^ cok” énekese is, aki minden ^ versében valamiről meg akar- $ ja győzni az olvasót. Robot cí- ^ mű versében a robottá züllesz- ^ tett munka testet-lelket őrlő ^ egyhangúságát érzékelteti. ^ Máskor a kenyértelenségről, a ^ kolduló favágóról, a rongyos ^ emberekről, a nincstelen mil-fc Hókról dalol. | „Itt állunk most, nyelvünk keserű ínyünkhöz ^ tapad, ^ és birkózunk és lihegünk és minden célunk egy falat kenyér. § Millió ember néma küszködése ^ ez a szótlan lihegés”. A két világháború között^ szocialista lírának nevezték ^ Csuka Zoltán költészetét. § Joggal. Egész költői lényét flz Jí emberiség sorskérdései foglal-k koztatták. Ma azt mondanák § róla: közéleti költő. Valóban;) az, azzal a többlettel, hogy $ realizmus címén nem szürkíti ^ mesterségesen stílusát, a ha- ^ gyományos költői képeket a ^ modern technikából vett ké- ^ pekkel bővíti s ez nem üt | csorbát sem hangjának meleg- ^ ségén, sem nyelvének szín- ^ gazdagságán. S ami talán még ^ ennél is többet jelent: versei ^ ma. is megdöbbentően frissek, ^ mintha nem is három-négy év- § tizede, hanem tegnap írta vol- ^ na valamennyit. !; „Oh, Uganda és mind, ti ^ elhagyott földrészek,§ eljön az idő, és belőletek fakad § az élet, ^ bölcső és új da7 lesztek...” § \ A két könyvkiadó összefo- $ gása régi adósságot törlesztett 5 a kötet megjelentetésével. Az | ízléses kiállítású versesköny- i vet a Kossuth-díjas Borsos Miklós negyedszáz művészi ^ rajza illusztrálja. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom