Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
1967. FEBRUAR 19„ TASÄRNAP HIT «urn Tapasztalatok az iskolák munkájáról Értekezletet tartottak a járási és városi tanácselnökök Szombaton reggel Szabó Sándor, a megyei tanács vb- elnökhelyettese előadást tartott a járása és városi tanácsok vb- elnökeinek az 1966—67-es iskolaév első félévének tapasztalatairól. Kiemelte, hogy a pedagógusok ma már többségükben megértik, hogy az oktatás-nevelés egyenlő értékű feladatuk. Az új tanterv útmutatása alapján emelkedett az iskolai munka színvonala. Bizonyítja, bogy javult a gyermekek magatartása, kevesebb lett a nehezen nevelhető gyermek Is. A tanulmányi átlag valameny- nyi iskolatípust figyelembevé- vé 3.4 tized. Ismertette, hogy az óriási fejlődés ellenére is az iskolák nehéz helyzetben vannak. Különösen a peremközségekben súlyos a tanteremhiány. Erre utaltak a felszólalók is, akik elmondták; nem lehet lépést tartani az igényekkel. A községfejlesztés más területére szánt összegeket is évek óta tanteremépítésre fordítják, de hovatovább nem lehet ezt a gyakorlatot folytatni. A feladatok megjelölésénél Szabó Sándor és mások is elmondták, hogy nagyobb súllyal kell foglalkozni a szocialista ha- zafiság tartalmi ismertetőiével. Ugyanígy fontos, hogy az általános- és a középiskolákban a gyermekek megismerkedjenek az alkotmány, az államvezetés alapvető tudnivalóival. Jó kezdeményezés például a szentendreieké, ahol az általános iskolák nyolcadik osztályában egy-egy vezető tanácsi dolgozó tart felvilágosító előadást az államigazgatásról, a tanácsok, állandó bizottságok munkájáról. A referátum nyomán sok szó esett a napközik hely- ' cetéről. Óriási az igény, amit elsősorban a már említett tanteremhiány miatt nehéz kielégíteni. Végül arra hívta fel a járási-városi vezetők figyelmét, hogy a különböző iskolatípusok adta képzettség még mindig nem elég közismert a lakosság körében s hogy a gimnáziumokból, viszonylag alacsony a munkás-, parasztszármazású fiatalok jelentkezése az egyetemekre, főiskolákra. Czap Miklós vb-elnökhelyet- tes a magánépítkezés helyzetéről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról, dr. Ádám Mihály vb-titkár pedig a választások időszerű kérdéseiről és feladatairól adott tájékoztatót. Jelölő gyűlések idején Pilisen Tények — emberek — beszélgetések Kísérletek, eredmények AZ ORSZÁGOS AG ROBOT ANI- K AI INTÉZET TAPIÖSZELEI KÍSÉRLETI TELEPÉN ÉRTÉKELIK A TAVALYI KÍSÉRLETI EREDMÉNYEKET. A LABORATÓRIUMOKBAN FOLYTATJÁK az évekre Áthúzódó KÍSÉRLETEKET. KUTATJÁK A NÖVÉNYEK BETEGSÉGEIT. MEGÁLLAPÍTJÁK EGYES NEMESÍTETT NÖVÉNYEK TULAJDONSÁGAIT. Pilis nyolcezer lakosú falu két jól menő termelőszövetkezettel és az ország harmadik legnagyobb sertéshizlaldájával. Sík, alföldi település, talán ezért emlegetik lakói olyan gyakran azt a néhány környékbeli hegyet — valójában szerény dombok —, amely a Pilis utolsó gyűrődéseit képezi. Ha elnézelődünk a község főterén legelőször az tűnik a szemünkbe, milyen sok itt a neonfeliratos, városi színvonalú bolt. Ezeket a földművesszövetkezeti üzleteket a közelmúltban modernizálták. A helyi fmsz-elnök különben községi, körzeti tanácstagjelölt. Látunk egy „átalakított" iskolát. Az idézőjel azért kívánkozik ide, mivel az átépítés 1 millió 700 ezer forintba került. A régi épület alapjait és tetőzetét meghagyták, mert csak a felújítási keret volt szabad. A boltok, az iskola és a tanácsháza négyszögletű területet fognak közre. Ide parkot szeretnének építeni. A földmunkákat már elvégezték és díszcserjéket is rendeltek. A park tervét három, pilisi képzőművész készítette el még a régebbi, a helybeliek által olykor „nagyravágyónak” jellemzett tanácselnök kívánságára. Kivitelezése 170 ezer forintba került volna. Szerepelt a tervben bronz női akt — de a szobor eredetijét a vb-ülés visszautasította és helyette olvasó lányt rendelt —, a már említett díszcserjék, rejtett világítás stb. Végül a „nagyravágyó” elképzelést elvetették a józan pilisiek, mondván, másra jobban kell a pénz. Az iskola mellett az 1700-as évek végén épült evangélikus templom áll. Lelkésze körzeti tanácstagjelölt. Pilisnek ezen a templomon kívül még több régi időkből ittmaradt érdekessége van. Például négy kastély. A falu régi temetőjében százados kopjafák meredeznek, a tsz- istállóban pedig a tehenész beépített márványkereszt mellett itat. De hagyjuk a régiségeket, mert az messzire vezetne, egészen a XI. századig, mivel a falut akkor alapították. A főtéren álldogálva inkább ismét az új dolgokat vegyük szemügyre, mert több itt az új, mint a régi. Bár a pilisieknek ennyi új közel sem elég, s úgy tűnik, épp az utóbbi idők építkezései ébresztették őket arra, hogy sokkal többre lenne lehetőségük, s késztettek visszatekintésre, mennyit tettek és mit mulasztottak? Néhány hónappal ezelőtt a Hazafias Népfront községi elnöksége megvizsgálta minden tanácstag munkáját. Azután úgy döntöttek, hogy az új jelöléseknél ötvenszázalékos cserét javasolnak. Miért van erre szükség? S ha szükség van rá, hol lehetett a hiba a megelőző jelöléseknél? Pilis lakosságának körülbelül a fele mezőgazdaságból él, a községi végrehajtó bizottságban őket mégis csupán egy ember képviselte. Nagyon sok tanácstag a körzetétől egészen távoleső helyen lakott Hiba volt az is az elmúlt választások idején, hogy túl nagy számban jelöltek „ráérő” nyugdíjasokat. Amikor nemrég megvizsgálták a tanácstagok munkáját, közöttük húsz olyan embert találtak, aki egyszer sem volt tanácsülésen, és fogadónapot sem tartott. Aztán ott voltak a „szavazógépek”, akik ha el is mentek a gyűlésekre, soha nem szóltak hozzá semmihez. De olyan tanácstag is akadt mutatóba, aki egy éve tudta meg, hogy tanácstag. A helyi népfrontbizottság akkori vezetősége is hibás lehetett, hogy éppen őket jelölték annak idején. Azóta új ember került a népfrontbizottság élére. Leskó Sándor iskolaigazgatót mindenki tiszteli a faluban. Húsz éve tanít Pilisen. Az egész tantestület korszerű szemlélete, kezdeményező kedve mellett őt személy szerint is dicséri az iskola híres politechnikai műhelye, negyven tanítványt befogadó zeneiskolája, és a szintén vagy negyven gyerek sorsát egyengető gyógypedagógiai iskola — mindhárom létesítményre ritkán akad példa hasonló nagyságú faluban! Adatokkal, tényekkel lehet azt is érzékeltetni, hogy Leskó Sándor személyével nemcsak a pilisi iskola nyert, de a népfront is. Az elmúlt két hónapban, és a népfrontbizottság tagjai mintegy 1500—2000 személyes beszélgetést folytattak, ezenkívül a nőtanács és a szülői munka- közösség bevonásával kollektív közvéleménykutatást is végeztek, hogy kiket javasoljanak a jelölő gyűléseken. BEMUTA TJÜK KEPVISELŐJELOL TJEINKET: Fehér köpenyes generális Palota a Trefort utcában. Az egyik hatalmas, fehér szárnyas ajtón apró fekete tábla: Pest megyei tbc-beutaló központ. Az ajtó mögött fehér íróasztalok, székek, orvosi műszerszekrény és négy-öt fehér köpenyes nő jön-megy. Egy azonban ül az íróasztal előtt, a többi kimutatásokat tesz eléje, évszámokat és számokat, százalékokat mondanak. — A tavalyi statisztikát készítjük — magyarázza dr. Stark Janka, a Pest megyei Tüdőbeteggondozó igazgatófőorvosa. Mosolya elárulja, jól tudja miért jöttünk s ezzel fordul felénk: — Ezúttal ne politizáljunk. Így akarja elhárítani képviselőségéről és jelöltségér I a szót. Törvény szerint a választás napjáig a budai járás megválasztott országgyűlési képviselője, most pedig az új kerületi beosztás után jelöltje Érdnek és Százhalombattának. Harmadszor kerül be tehát a magyar parlamentbe, ha a két nagy község választói március 19-én rászavaznak. Cseng a telefon, párszavas rövid intézkedés. Belép egy orvos, közöl vagy kérdez valamit. Vidékről is megjelenik két gondozó főorvosa. Az íróasztalon pedig egyre növekszik a kimutatások, grafikonok papírhalma. Mozgalmas a fehér terem, akár valami hadseregparancsnok főhadiszállása. Ez a hasonlat különben nem eredeti, mások is, magam is leírtuk már jónéhányszor az egészségért folytatott küzdelemmel kapcsolatban, de any- nyira találó, hogy nem szabadulhatok tőle. Hiszen ebben a helyiségben ténylegesen nagy háború Pest megyei seregtestének vezére tevékenykedik. Az alattomos ellenséges had megszámlálhatatlan milliárd és vele szemben a fehér köpenyes generális 150 főnél alig valamivel nagyobb csapata mégis csatát csatára nyer. Erről tanúskodnak a kimutatások évről évre csökkenő számai. — 1952-ben alakult meg, addig nem volt megyei gondozó. Ejnye már 15 éve, hogy röpül az idő! — csodálkozik el az igazgató főorvos asszony. Aztán rámutat egy számra: 4276. — Akkor csupán ennyi beteg volt nyilvántartva és ebből 406 volt a gyerek. Másik papírlapon a végösz- szeg: 8649. Ez a kimutatás 1955-re vonatkozik. A nyilvántartott gyermekbetegek száma is erősen megduplázódott három év alatt, 920 lett. — Az addig ismeretlen eseteket fokozatosan feltártuk, kezelésbe vették. Igyekeztünk gátat vetni a fertőzés terjedésének. ★ Tizenöt év alatt kiépültek a jól szervezett erős, előretolt állások, évről évre nyíltak az új városi és járási tbc-gondo- zók. A védőhálózat most már teljes, 13 ilyen erőd áll a megyében és az extrapulmonáris, vagyis a tüdőn kívüli tuberkulózis megbetegedések gyógyításával külön szakorvosok foglalkoznak 1957-ben pedig elindult az első korszerűen felszerelt rohamcsapat, a rejtőző ellenséget felkutató mozgó ernyőszűrő-állomás. Ma már hét ilyen nagy fehér automobil járja a megyét és Cegléden meg Vácott állandó „fényszű- rőállomás is működik. Már kétmilliónál több szűrést végeztek eddig ezekj az állomások. Ezentúl minden évben egyszer a megye minden egyes lakosa az emyőszűrő gép elé kerül. — Ennek az a nagy előnye, hogy a gép röntgenszeme észleli a legkisebb elváltozást is, és így kezdeti stádiumban, a beteg csaknem százszázalékos biztonsággal gyógyítható. Kimutatás 1961-ből. Döbbenetes szám. 11 206 olvasható rajta, de ebből a gyermekeké aránylag már kevesebb, mindössze 627 — Kiugrott a nyilvántartott betegek száma. Ez a szűrések jó eredménye — magyarázza a főorvos-asszony. Aztán egyszerre két papírlapot vesz elő, az 1965-ös és 66-os statisztikát. Előbbin 9635, utóbbin 9555 a nyilvántartott beteg és már csak 81, illetve 69 közülük a gyermek. — A csökkenő számok viszont a gondozók és kórházak orvosainak és dolgozóinak munkáját dicsérik. Bevezet dolgozószobájába. Rámutat az Országos Korányi tbc Intézet tavaly a Pest megyei tbc elleni hálózatnak adott vándorserlegére. Előveszi a több oldalas dicsérő iratot: „Ez évben a vándorserleget szép és eredményes munkájukkal Pest megye tbc intézetei érdemelték ki.” — Látja, nemcsak én dicsérem a gondozóhálózatot. Konzíliumra hívják az egyik rendelőszobába, ezalatt még kijegyzek néhány sort. „.. .az elmondottak illusztrálják azt a kiterjedt szervező és ellenőrző munkát, amely az igazgató főorvos asszony fiatalos lendületét és energiáját jellemzi.” Valóban fáradhatatlan. Sok a dolga a megyei gondozóban, vidáman győzi. Sűrűn utazik vidékre ellenőrizni a gondozókat. Tárgyal felsőbb hatóságokkal, minisztériumokkal, társszervezetekkel — naponta legalább kettővel biztosan. Nem kevés munkát ad az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának elnöki tisztsége sem. Aztán a kerület. Úgyszólván nincs nap, hogy valamelyik községi tanács, sőt magánember is, ne fordulna hozzá jogos közérdekű kéréssel, vagy panasszal. Mindenkit meghallgat és ha módjában van segít. Vagyis naponta egy órát legalább telefonál, ír, elmegy, elintéz és sürget a kerület érdekében. Tagja a parlament egészség- ügyi bizottságának, mindig jelen van, ha ülésezik, és nem hiányzik Pest megye képviselői csoportjának üléseiről sem. Gyakran szólal fel, módosító javaslatai helytállóak, á plénum mindig magáévá is teszi. Hallatja hangját az ország- gyűlésen is. Legutóbb szóvá tette, hogy több község épített óvodát, de nem nyithatta meg, mert az óvónő és a dajka fizetésére hiányzott a Azóta e gyűlések nagy részét megtartották. Itt már a konkrét tervek kerültek szóba. A megyei nőtanács titkárának, mint Pilis egyik megyei tanácstagjának újra jelölésénél például először is azt kérték, hogy ezután gyakrabban látogassa a községet. Majd hangot adtak annak, hogy szakgimnáziumot szeretnének a faluba — általános gimnáziumba ugyanis, és itt visszatérhetünk a praktikus politechnikai oktatásuk dicséretére, egyre kevesebben jelentkeznek — és addig is, amíg ez megvalósul, jó volna, ha a pesti technikumokba járó pilisi diákok kollégiumi elhelyezést kapnának. Különben általános a pilisi jelölő gyűléseken — és máshol is —, hogy ugyanazok, akik hangot adnak annak, hogy már a közeljövőben szélesvásznú mozit, idegenforgalmat vonzó gyógyfürdőt szeretnének, még sürgetőbb kérésként járdát, vízcsapot, salakot emlegetnek. Az a körzeti jelölő gyűlés például, melyen magam is részt vettem — kis parasztház szoba, konyhájában szorongtunk vagy harmincán, tsz-tagok, vasutasok, és a szépszavú helyi tanító bácsi — a szocializmus méltatásával kezdődött, és egy olyan hiányzó sarki villanykörte emlegetésével végződött, amelyet vagy nyolc éve hiába sürget a körzet. *5 Igen, az utcavégi szemétte- 8 lep eltakarítása, a sarki vil- ^ lánykorié felszerelése, az, ^ hogy ne legyen hiány gázpa- \ lackban — hatszáz gáztűzhely ^ van már Pilisen! — ugyanúgy ^ a szocializmushoz tartozik, ^ mint a hiányzó szakgimná- 8 zium és a már felépült zeneis- 8 kola. 1 ® ^ Egészséges lokálpatriotiz- ^ mus hallatszik ki a jelölt ta- ^ nácstagok megnyilatkozásai- ^ ból is. Kovács Endre, a Hu- 8 nyadi Tsz főagronómusa, akit 8 járási tanácstagnak javasoltak, 8 annak örült, hogy most a jelöltek egynegyede a mezőgaz- $ daságban dolgozik. („Talán ^ ezután a paraszt lakosságú 8 Nagyoldalra is kerül üzlet, 8 villany, járda.”) Malik Pál, az 8 Üj Élet Tsz magtárosa — akit S1934 óta újraválasztanak, § előbb mint előljárósági tagot § később mint bírót, azután $ mint körzeti tanácstagot — a ^ fásításról beszél. Tizenkét hol- ^ dón kezdték, ma már 120 er- ^ dőjük van, és meghonosítot- 8 ták a feketefenyőt is. Kevehá- \ zi László lelkész körzeti tavi nácstagjelölt annak örül, ^ hogy mennyi fiatal marad a ^ faluban az egyetem elvégzése ^ után — kevés község hivat- 8 kozhat ilyen állandóságra. 8 Példaként megemlíti az előbb s idézett főagronómust, aki itt § született, és az egyetem után \ rögtön visszajött. Vagy a $ jogász-tanácstitkárt, akinek $ édesapja orvos, nagyapja ta- ^ nító volt Pilisen: jó dolog, ha >a fiatalok úgy érzik, hogy 5 igenis lehetnek „próféták” a J saját szűkebb hazájukban. • : A Hazafias Népfront közvé- i leménykutatásának aránya, a ! jelölő gyűlések hangulata, a : jelöltek megnyilatkozásai ; együtt minden programbe- ; szédnél jobban elhitetik- való- i színűtlen. hogy ezután Pilisen : csak 1970-ben ébredjen fel va- : laki arra. hogy ő tulajdonképpen tanácstag. Padányi Anna rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss.í//// költségvetési keret. A miniszter azonnal intézkedett. Közben — ki tudja honnan — van ideje még arra is, hogy tudományos cikkeket írjon szaklapokba. Szépirodalmat is olvas, ha nem többet naponta öt-hat oldalt. Ugyan mi- i kor pihen, mikor alszik ez az i asszony? i ★ Vége a konzíliumnak, fúr-: gén belép. Folytatja a félbe- ; szakadt beszélgetést: — 1953-ban öt, három éven j aluli gyermek halt meg tbc- ] ben, 56-ban már csak egy.! 1957 óta Pest megyében egyet- i Zen csecsemő sem. Ez a rend- i szeres BCG-oltásoknak kö-: szönhető. Mondom, hogy most már a : tüdővész többé nem népbeteg- i ség. i — Azért még egyelőre nem i olyan rózsás a helyzet. Csu- j pán megfékeztük, de nem ; szenvedett végleges veresé- j get. Talán 10—15 év múlva j megszűnik népbetegség jelle- i ge. Ma örüljünk csak annak, ! hogy csökken az új megbete- ! gedések száma. — Persze a jól képzett szak- ! orvosok, nővérek, kórházak! és az új, hatásos gyógysze- i rek... ; N — Igen, meg a kormányzat $ nagy anyagi áldozatkészsége. 5 Régi tüdőszakorvos vagvok, $ álmodni sem mertem valaha $ olyan gyógyászati lehetősé- $ gekről, amilyenekre ma álla- $ műnk súlyos milliókat fordít. $ És még valami: a tbc elleni $ küzdelemben nagy szövetsé- 8 gesünk a lakosság megjavult $ szociális és gazdasági helyze- í te. $ — De hiszen főorvos-asz- $ szony mondta: ezúttal ne po- ^ litizáljunk — szólal meg az $ újságíró. Dr. Stark Janka mo- 8 solyog: I — Mintha az elkerülhető ^ lenne. Hiszen nálunk a min- ^ dennapi élet. meg a politika 8 elválaszthatatlanul össze- 8 forrt. Szokoly Endre &