Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

1967. FEBRUAR 19„ TASÄRNAP HIT «urn Tapasztalatok az iskolák munkájáról Értekezletet tartottak a járási és városi tanácselnökök Szombaton reggel Szabó Sándor, a megyei tanács vb- elnökhelyettese előadást tartott a járása és városi tanácsok vb- elnökeinek az 1966—67-es isko­laév első félévének tapasztala­tairól. Kiemelte, hogy a pedagógu­sok ma már többségükben megértik, hogy az oktatás-ne­velés egyenlő értékű felada­tuk. Az új tanterv útmutatása alapján emelkedett az iskolai munka színvonala. Bizonyítja, bogy javult a gyermekek maga­tartása, kevesebb lett a ne­hezen nevelhető gyermek Is. A tanulmányi átlag valameny- nyi iskolatípust figyelembevé- vé 3.4 tized. Ismertette, hogy az óriási fejlődés ellenére is az iskolák nehéz helyzetben vannak. Kü­lönösen a peremközségekben súlyos a tanteremhiány. Erre utaltak a felszólalók is, akik elmondták; nem lehet lépést tartani az igényekkel. A köz­ségfejlesztés más területére szánt összegeket is évek óta tanteremépítésre fordítják, de hovatovább nem lehet ezt a gyakorlatot folytatni. A feladatok megjelölésénél Szabó Sándor és mások is el­mondták, hogy nagyobb súllyal kell fog­lalkozni a szocialista ha- zafiság tartalmi ismertető­iével. Ugyanígy fontos, hogy az álta­lános- és a középiskolákban a gyermekek megismerkedjenek az alkotmány, az államvezetés alapvető tudnivalóival. Jó kez­deményezés például a szent­endreieké, ahol az általános iskolák nyolcadik osztályában egy-egy vezető tanácsi dolgozó tart felvilágosító előadást az államigazgatásról, a tanácsok, állandó bizottságok munkájá­ról. A referátum nyomán sok szó esett a napközik hely- ' cetéről. Óriási az igény, amit elsősor­ban a már említett tanterem­hiány miatt nehéz kielégíteni. Végül arra hívta fel a já­rási-városi vezetők figyelmét, hogy a különböző iskolatípusok adta képzettség még mindig nem elég közismert a lakosság körében s hogy a gimnáziu­mokból, viszonylag alacsony a munkás-, parasztszármazású fiatalok jelentkezése az egyete­mekre, főiskolákra. Czap Miklós vb-elnökhelyet- tes a magánépítkezés helyze­téről és az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatokról, dr. Ádám Mihály vb-titkár pedig a vá­lasztások időszerű kérdéseiről és feladatairól adott tájékozta­tót. Jelölő gyűlések idején Pilisen Tények — emberek — beszélgetések Kísérletek, eredmények AZ ORSZÁGOS AG ROBOT ANI- K AI INTÉZET TAPIÖSZELEI KÍSÉRLETI TE­LEPÉN ÉRTÉKE­LIK A TAVALYI KÍSÉRLETI EREDMÉNYE­KET. A LABORA­TÓRIUMOKBAN FOLYTATJÁK az évekre Át­húzódó KÍSÉR­LETEKET. KU­TATJÁK A NÖ­VÉNYEK BETEG­SÉGEIT. MEGÁL­LAPÍTJÁK EGYES NEMESÍ­TETT NÖVÉ­NYEK TULAJ­DONSÁGAIT. Pilis nyolcezer lakosú falu két jól menő termelőszövet­kezettel és az ország harma­dik legnagyobb sertéshizlal­dájával. Sík, alföldi település, talán ezért emlegetik lakói olyan gyakran azt a néhány környékbeli hegyet — valójá­ban szerény dombok —, amely a Pilis utolsó gyűrő­déseit képezi. Ha elnézelő­dünk a község főterén legelő­ször az tűnik a szemünkbe, milyen sok itt a neonfeliratos, városi színvonalú bolt. Ezeket a földművesszövetkezeti üzle­teket a közelmúltban moder­nizálták. A helyi fmsz-elnök különben községi, körzeti ta­nácstagjelölt. Látunk egy „át­alakított" iskolát. Az idézőjel azért kívánkozik ide, mivel az átépítés 1 millió 700 ezer fo­rintba került. A régi épület alapjait és tetőzetét meghagy­ták, mert csak a felújítási ke­ret volt szabad. A boltok, az iskola és a tanácsháza négyszögletű te­rületet fognak közre. Ide par­kot szeretnének építeni. A földmunkákat már elvégezték és díszcserjéket is rendeltek. A park tervét három, pilisi képzőművész készítette el még a régebbi, a helybeliek által olykor „nagyravágyó­nak” jellemzett tanácselnök kívánságára. Kivitelezése 170 ezer forintba került volna. Szerepelt a tervben bronz női akt — de a szobor eredetijét a vb-ülés visszautasította és he­lyette olvasó lányt rendelt —, a már említett díszcserjék, rejtett világítás stb. Végül a „nagyravágyó” elképzelést el­vetették a józan pilisiek, mondván, másra jobban kell a pénz. Az iskola mellett az 1700-as évek végén épült evangélikus templom áll. Lel­késze körzeti tanácstagjelölt. Pilisnek ezen a templomon kívül még több régi időkből ittmaradt érdekessége van. Például négy kastély. A falu régi temetőjében százados kopjafák meredeznek, a tsz- istállóban pedig a tehenész beépített márványkereszt mel­lett itat. De hagyjuk a régisé­geket, mert az messzire vezet­ne, egészen a XI. századig, mivel a falut akkor alapítot­ták. A főtéren álldogálva inkább ismét az új dolgokat vegyük szemügyre, mert több itt az új, mint a régi. Bár a pilisi­eknek ennyi új közel sem elég, s úgy tűnik, épp az utóbbi idők építkezései éb­resztették őket arra, hogy sokkal többre lenne lehető­ségük, s késztettek visszate­kintésre, mennyit tettek és mit mulasztottak? Néhány hónappal ezelőtt a Hazafias Népfront községi el­nöksége megvizsgálta minden tanácstag munkáját. Azután úgy döntöttek, hogy az új jelöléseknél ötvenszázalékos cserét javasolnak. Miért van erre szükség? S ha szükség van rá, hol lehe­tett a hiba a megelőző jelölé­seknél? Pilis lakosságának körülbe­lül a fele mezőgazdaságból él, a községi végrehajtó bizott­ságban őket mégis csupán egy ember képviselte. Nagyon sok tanácstag a körzetétől egészen távoleső helyen lakott Hiba volt az is az elmúlt választá­sok idején, hogy túl nagy számban jelöltek „ráérő” nyugdíjasokat. Amikor nemrég megvizsgál­ták a tanácstagok munkáját, közöttük húsz olyan embert találtak, aki egyszer sem volt tanácsülésen, és fogadónapot sem tartott. Aztán ott voltak a „szavazógépek”, akik ha el is mentek a gyűlésekre, soha nem szóltak hozzá semmihez. De olyan tanácstag is akadt mutatóba, aki egy éve tudta meg, hogy tanácstag. A helyi népfrontbizottság akkori vezetősége is hibás le­hetett, hogy éppen őket jelöl­ték annak idején. Azóta új ember került a népfrontbizottság élére. Leskó Sándor iskolaigazgatót min­denki tiszteli a faluban. Húsz éve tanít Pilisen. Az egész tantestület korszerű szemléle­te, kezdeményező kedve mel­lett őt személy szerint is di­cséri az iskola híres politech­nikai műhelye, negyven tanít­ványt befogadó zeneiskolája, és a szintén vagy negyven gyerek sorsát egyengető gyógypedagógiai iskola — mindhárom létesítményre rit­kán akad példa hasonló nagy­ságú faluban! Adatokkal, té­nyekkel lehet azt is érzékel­tetni, hogy Leskó Sándor sze­mélyével nemcsak a pilisi is­kola nyert, de a népfront is. Az elmúlt két hónapban, és a népfrontbizottság tagjai mint­egy 1500—2000 személyes be­szélgetést folytattak, ezenkívül a nőtanács és a szülői munka- közösség bevonásával kollek­tív közvéleménykutatást is végeztek, hogy kiket javasol­janak a jelölő gyűléseken. BEMUTA TJÜK KEPVISELŐJELOL TJEINKET: Fehér köpenyes generális Palota a Trefort utcában. Az egyik hatalmas, fehér szár­nyas ajtón apró fekete tábla: Pest megyei tbc-beutaló köz­pont. Az ajtó mögött fehér íróasztalok, székek, orvosi műszerszekrény és négy-öt fe­hér köpenyes nő jön-megy. Egy azonban ül az íróasztal előtt, a többi kimutatásokat tesz eléje, évszámokat és szá­mokat, százalékokat monda­nak. — A tavalyi statisztikát ké­szítjük — magyarázza dr. Stark Janka, a Pest megyei Tüdőbeteggondozó igazgató­főorvosa. Mosolya elárulja, jól tudja miért jöttünk s ezzel fordul felénk: — Ezúttal ne politizáljunk. Így akarja elhárítani kép­viselőségéről és jelöltségér I a szót. Törvény szerint a vá­lasztás napjáig a budai járás megválasztott országgyűlési képviselője, most pedig az új kerületi beosztás után jelöltje Érdnek és Százhalombattának. Harmadszor kerül be tehát a magyar parlamentbe, ha a két nagy község választói március 19-én rászavaznak. Cseng a telefon, párszavas rövid intézkedés. Belép egy orvos, közöl vagy kérdez va­lamit. Vidékről is megjelenik két gondozó főorvosa. Az író­asztalon pedig egyre növek­szik a kimutatások, grafiko­nok papírhalma. Mozgalmas a fehér terem, akár valami hadseregparancsnok főhadi­szállása. Ez a hasonlat különben nem eredeti, mások is, magam is leírtuk már jónéhányszor az egészségért folytatott küzde­lemmel kapcsolatban, de any- nyira találó, hogy nem szaba­dulhatok tőle. Hiszen ebben a helyiségben ténylegesen nagy háború Pest megyei sereg­testének vezére tevékenyke­dik. Az alattomos ellenséges had megszámlálhatatlan mil­liárd és vele szemben a fe­hér köpenyes generális 150 fő­nél alig valamivel nagyobb csapata mégis csatát csatára nyer. Erről tanúskodnak a ki­mutatások évről évre csök­kenő számai. — 1952-ben alakult meg, ad­dig nem volt megyei gondozó. Ejnye már 15 éve, hogy röpül az idő! — csodálkozik el az igazgató főorvos asszony. Az­tán rámutat egy számra: 4276. — Akkor csupán ennyi beteg volt nyilvántartva és ebből 406 volt a gyerek. Másik papírlapon a végösz- szeg: 8649. Ez a kimutatás 1955-re vonatkozik. A nyilván­tartott gyermekbetegek szá­ma is erősen megduplázódott három év alatt, 920 lett. — Az addig ismeretlen ese­teket fokozatosan feltártuk, kezelésbe vették. Igyekeztünk gátat vetni a fertőzés terje­désének. ★ Tizenöt év alatt kiépültek a jól szervezett erős, előretolt állások, évről évre nyíltak az új városi és járási tbc-gondo- zók. A védőhálózat most már teljes, 13 ilyen erőd áll a me­gyében és az extrapulmonáris, vagyis a tüdőn kívüli tuber­kulózis megbetegedések gyó­gyításával külön szakorvosok foglalkoznak 1957-ben pedig elindult az első korszerűen felszerelt rohamcsapat, a rej­tőző ellenséget felkutató moz­gó ernyőszűrő-állomás. Ma már hét ilyen nagy fehér automo­bil járja a megyét és Cegléden meg Vácott állandó „fényszű- rőállomás is működik. Már kétmilliónál több szűrést vé­geztek eddig ezekj az állomá­sok. Ezentúl minden évben egyszer a megye minden egyes lakosa az emyőszűrő gép elé kerül. — Ennek az a nagy előnye, hogy a gép röntgenszeme ész­leli a legkisebb elváltozást is, és így kezdeti stádiumban, a beteg csaknem százszázalékos biztonsággal gyógyítható. Kimutatás 1961-ből. Döbbe­netes szám. 11 206 olvasható rajta, de ebből a gyermekeké aránylag már kevesebb, mindössze 627 — Kiugrott a nyilvántartott betegek száma. Ez a szűrések jó eredménye — magyarázza a főorvos-asszony. Aztán egy­szerre két papírlapot vesz elő, az 1965-ös és 66-os sta­tisztikát. Előbbin 9635, utób­bin 9555 a nyilvántartott be­teg és már csak 81, illetve 69 közülük a gyermek. — A csök­kenő számok viszont a gondo­zók és kórházak orvosainak és dolgozóinak munkáját di­csérik. Bevezet dolgozószobájába. Rámutat az Országos Korá­nyi tbc Intézet tavaly a Pest megyei tbc elleni hálózatnak adott vándorserlegére. Előve­szi a több oldalas dicsérő ira­tot: „Ez évben a vándorserle­get szép és eredményes mun­kájukkal Pest megye tbc in­tézetei érdemelték ki.” — Látja, nemcsak én dicsé­rem a gondozóhálózatot. Konzíliumra hívják az egyik rendelőszobába, ezalatt még kijegyzek néhány sort. „.. .az elmondottak illuszt­rálják azt a kiterjedt szerve­ző és ellenőrző munkát, amely az igazgató főorvos asszony fiatalos lendületét és energiá­ját jellemzi.” Valóban fáradhatatlan. Sok a dolga a megyei gondozóban, vidáman győzi. Sűrűn utazik vidékre ellenőrizni a gondozó­kat. Tárgyal felsőbb hatósá­gokkal, minisztériumokkal, társszervezetekkel — napon­ta legalább kettővel biztosan. Nem kevés munkát ad az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Pest me­gyei bizottságának elnöki tisztsége sem. Aztán a kerü­let. Úgyszólván nincs nap, hogy valamelyik községi ta­nács, sőt magánember is, ne fordulna hozzá jogos közérde­kű kéréssel, vagy panasszal. Mindenkit meghallgat és ha módjában van segít. Vagyis naponta egy órát legalább te­lefonál, ír, elmegy, elintéz és sürget a kerület érdekében. Tagja a parlament egészség- ügyi bizottságának, mindig jelen van, ha ülésezik, és nem hiányzik Pest megye képviselői csoportjának ülé­seiről sem. Gyakran szólal fel, módosító javaslatai helyt­állóak, á plénum mindig ma­gáévá is teszi. Hallatja hangját az ország- gyűlésen is. Legutóbb szóvá tette, hogy több község épí­tett óvodát, de nem nyithatta meg, mert az óvónő és a daj­ka fizetésére hiányzott a Azóta e gyűlések nagy ré­szét megtartották. Itt már a konkrét tervek kerültek szóba. A megyei nőtanács titkárának, mint Pilis egyik megyei ta­nácstagjának újra jelölésénél például először is azt kérték, hogy ezután gyakrabban láto­gassa a községet. Majd hangot adtak annak, hogy szakgimná­ziumot szeretnének a faluba — általános gimnáziumba ugyanis, és itt visszatérhetünk a praktikus politechnikai ok­tatásuk dicséretére, egyre ke­vesebben jelentkeznek — és addig is, amíg ez megvalósul, jó volna, ha a pesti techniku­mokba járó pilisi diákok kol­légiumi elhelyezést kapnának. Különben általános a pilisi jelölő gyűléseken — és máshol is —, hogy ugyanazok, akik hangot adnak annak, hogy már a közeljövőben széles­vásznú mozit, idegenforgal­mat vonzó gyógyfürdőt szeret­nének, még sürgetőbb kérés­ként járdát, vízcsapot, salakot emlegetnek. Az a körzeti jelö­lő gyűlés például, melyen ma­gam is részt vettem — kis pa­rasztház szoba, konyhájában szorongtunk vagy harmincán, tsz-tagok, vasutasok, és a szépszavú helyi tanító bácsi — a szocializmus méltatásával kezdődött, és egy olyan hiány­zó sarki villanykörte emlege­tésével végződött, amelyet vagy nyolc éve hiába sürget a körzet. *5 Igen, az utcavégi szemétte- 8 lep eltakarítása, a sarki vil- ^ lánykorié felszerelése, az, ^ hogy ne legyen hiány gázpa- \ lackban — hatszáz gáztűzhely ^ van már Pilisen! — ugyanúgy ^ a szocializmushoz tartozik, ^ mint a hiányzó szakgimná- 8 zium és a már felépült zeneis- 8 kola. 1 ® ^ Egészséges lokálpatriotiz- ^ mus hallatszik ki a jelölt ta- ^ nácstagok megnyilatkozásai- ^ ból is. Kovács Endre, a Hu- 8 nyadi Tsz főagronómusa, akit 8 járási tanácstagnak javasoltak, 8 annak örült, hogy most a je­löltek egynegyede a mezőgaz- $ daságban dolgozik. („Talán ^ ezután a paraszt lakosságú 8 Nagyoldalra is kerül üzlet, 8 villany, járda.”) Malik Pál, az 8 Üj Élet Tsz magtárosa — akit S1934 óta újraválasztanak, § előbb mint előljárósági tagot § később mint bírót, azután $ mint körzeti tanácstagot — a ^ fásításról beszél. Tizenkét hol- ^ dón kezdték, ma már 120 er- ^ dőjük van, és meghonosítot- 8 ták a feketefenyőt is. Kevehá- \ zi László lelkész körzeti ta­vi nácstagjelölt annak örül, ^ hogy mennyi fiatal marad a ^ faluban az egyetem elvégzése ^ után — kevés község hivat- 8 kozhat ilyen állandóságra. 8 Példaként megemlíti az előbb s idézett főagronómust, aki itt § született, és az egyetem után \ rögtön visszajött. Vagy a $ jogász-tanácstitkárt, akinek $ édesapja orvos, nagyapja ta- ^ nító volt Pilisen: jó dolog, ha >a fiatalok úgy érzik, hogy 5 igenis lehetnek „próféták” a J saját szűkebb hazájukban. • : A Hazafias Népfront közvé- i leménykutatásának aránya, a ! jelölő gyűlések hangulata, a : jelöltek megnyilatkozásai ; együtt minden programbe- ; szédnél jobban elhitetik- való- i színűtlen. hogy ezután Pilisen : csak 1970-ben ébredjen fel va- : laki arra. hogy ő tulajdonkép­pen tanácstag. Padányi Anna rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss.í//// költségvetési keret. A minisz­ter azonnal intézkedett. Közben — ki tudja honnan — van ideje még arra is, hogy tudományos cikkeket írjon szaklapokba. Szépirodalmat is olvas, ha nem többet na­ponta öt-hat oldalt. Ugyan mi- i kor pihen, mikor alszik ez az i asszony? i ★ Vége a konzíliumnak, fúr-: gén belép. Folytatja a félbe- ; szakadt beszélgetést: — 1953-ban öt, három éven j aluli gyermek halt meg tbc- ] ben, 56-ban már csak egy.! 1957 óta Pest megyében egyet- i Zen csecsemő sem. Ez a rend- i szeres BCG-oltásoknak kö-: szönhető. Mondom, hogy most már a : tüdővész többé nem népbeteg- i ség. i — Azért még egyelőre nem i olyan rózsás a helyzet. Csu- j pán megfékeztük, de nem ; szenvedett végleges veresé- j get. Talán 10—15 év múlva j megszűnik népbetegség jelle- i ge. Ma örüljünk csak annak, ! hogy csökken az új megbete- ! gedések száma. — Persze a jól képzett szak- ! orvosok, nővérek, kórházak! és az új, hatásos gyógysze- i rek... ; N — Igen, meg a kormányzat $ nagy anyagi áldozatkészsége. 5 Régi tüdőszakorvos vagvok, $ álmodni sem mertem valaha $ olyan gyógyászati lehetősé- $ gekről, amilyenekre ma álla- $ műnk súlyos milliókat fordít. $ És még valami: a tbc elleni $ küzdelemben nagy szövetsé- 8 gesünk a lakosság megjavult $ szociális és gazdasági helyze- í te. $ — De hiszen főorvos-asz- $ szony mondta: ezúttal ne po- ^ litizáljunk — szólal meg az $ újságíró. Dr. Stark Janka mo- 8 solyog: I — Mintha az elkerülhető ^ lenne. Hiszen nálunk a min- ^ dennapi élet. meg a politika 8 elválaszthatatlanul össze- 8 forrt. Szokoly Endre &

Next

/
Oldalképek
Tartalom