Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

A jelölő gyűlések időpontja Kedden, február 14-én a kö­vetkező választókörzetekben tartanak jelölő gyűléseket: Délután hat órai kezdettel: a 8. körzet (II. kerület) Széche­nyi téri iskolában, 14. körzet (III. kerület) a Kossuth Gim­náziumban, 22. körzet (III. kerület) a kollégiumban, 28. körzet (IV. kerület) a Kinizsi úti iskolában, 36. körzet (VI. kerület) az újvárosi iskolában, 50. körzet (IX. kerület) a Déli úti iskolában, 56. körzet (X. Kerület) a Talajjavító Válla­latnál. Délután 2 órakor kezdődik fi jelölő gyűlés: a 70. körzetben (XII. kerület) a kappanhalmi általános is­kolában, a 79. körzetben pe­dig a Petőfi Termelőszövetke­zet irodájában. A CEGLEPI JÁR XI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1967. FEBRUÁR 14., KEDD idfokú belvízvédelmi készültség PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN! KIADÁS A Az első ceglédi földmunkáskongresszus 70. évfordulóján Köszöntjük a város vendégeit Iskolát neveznek el Várkonyi Istvánról Az 1897-es földmunkáskongTesszust az egykori Vígadó jrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSXSs —J KIKAPCSOLÓDTAM A katonák is segítenek I ................................ 5 réttel léptem ki a szerkesz- ^ tőségi iroda ajtaján, hogy ^ ^ hétfőre „mintegy” harminc S ^ sorral gazdagítom lapunk § ^ hasábjait. Már vasárnap $ ^ este elkezdtem gondolkod- ^ S ni: valami jó, kis kacagtató ^ 5 sztorit kellene Írni, sok ta- \ \ nulsággal — amelyből nem ^ ^ látszik ki a lóláb. Talán i § meg lehetne írni azt a tűz- i ^ oltót, aki a piacon a beró- ^ ^ sárlókosárral a karján . . . ^ ^ Az udvari folyosóról ^ ^ azonban behallatszik a gye- > ^ rekek csivitelése a szobá- % ^ ba. Nem tudok koncentrál- \ ni. Nem megy! Ki kellene $ 6 kapcsolódni! Ez az! Ez kell § 5 most nekem! Nyomás, ki a ^ § konyhába! Elő a déli mo-§ § sogatnivalóval! Ahogy dől- ^ ^ gozom, érzem az erőt a ^ ^ karjaimban; hiába, a mun- $ ^ ka lendülete, az az igazi! § 6 Felfrissülök testileg, szel- ^ | lemileg. Most aztán jöhet a ^ I Múzsa! & : De nem jött. Helyette a ^ i nagyobbik gyerek lépett a ^ ; konyhába, s csodálkozó \ iarccal kérdezte: S — Mi az, te nem dolgo-S zol?! | í — De igen, azaz, hogy —^ motyogtam bűntudatosan ^ ! — csak abbahagytam egy ^ j kicsit. Tudod, a kikapcso- ^ ! lódás ... Megtörtöm iz- S : zadt homlokom, sóhajtva $ i ledobom a felmosórongyot, $ ; és indulok vissza a szobá- ^ i ba — dolgozni.., (cs-i) I ; I r .-sssyssss/ssssssss/sssssssssssssssssssss,. A szivattyúk este érkeztek meg Szolnokról. A Jászberé­nyi út sarkánál húsz férfi vár­ta érkezésüket. Türelmetlenül topogtak, hiszen ilyenkor min­den óra számít, saját hajlékaik vannak veszélyben. Végül a teherkocsi megjött, és avatot- tan irányították a helyszínre, a Kernács telep veszélyeztetett pontjára, ahol a Cigányszéki- hídnál csak motoros segítség­gel lehetett átemelni az egyre szaporodó, s mind gyorsabban hömpölygő zavaros belvizet. Nyomban le is emelték a súlyos szerkezeteket, és a ma­gukkal hozott szerszámokkal sebesen megindult a munka. A Dózsa Népe Tsz-ből Zetor hozta a vascsöveket. Eljöttek a szövetkezet szerelői, sebesen összeillesztették a csöveket. Éjfélre felzúgtak a szivattyúk, s azóta ott dohog mind a négy, mentve a Kernács- és a Szűcs-telep, felázott falu hat­van házát. A várpsi tanácsházán név­jegyzék szerint címezték a be­hívókat. A vízben álló város­részekről hívták közmunkára azt az ötven embert, akik a Csengeri szélen laknak. Ilyen­kor nagy szükség van a közü- letek és a lakosság segítségé­re. Ha kell, teherautókat, szé- mélygépkocsikat, dömpereket, szivattyúkat vehet igénybe a belvízvédelmi bizottság. Városunkban jelenleg har­madfokú belvízvédelmi ké­szültség van. A munkálatok élén a városi tanácselnök-he­lyettes, Bene József áll. A mű­SPORT Ceglédi Vasutas SE—Budapesti AKÖV 15:7 Homoki a két fejjel magasabb ellenfelével, Krajcsoviccsal mérkőzve kemény támadáso­kat indított. Végeredmény: döntetlen, 15:7. — sz — Beszámolónkat három rö­vid nyilatkozattal kezdjük: Kukuk János szakosztályve­zető: Köszönet a sport bará­tainak, hogy a hideg idő elle­nére is ilyen szép szám­mal eljöttek az eseményre! Dávid Ferenc edző: Játéko­saink minden dicséretet meg­érdemelnek — az ellenfél­lel együtt —, hogy az igen hideg helyiségben is helyt­álltak. És egy néző: Úgy kellett már ez a mérkőzés a ' játékosoknak és a nézőknek, i mint a frissítő! ; A színvonalas sporttalálko- * zón mindkét csapat tagjai • szépen öklöztek. Több, mint i háromszáz kíváncsi sport- • barát jött el és lelkesen druk-«. költ. 5j Eredmények: Palcsó—Német t találkozó a lényegesen jobb! Német győzelmét hozta, 0:2. S Barró nagyszerű technikáját: Komjáti nem bírta, 4:2. An-: dó—Jelen találkozón Andó : szép öklözéssel győzött, 6:2.: Semetka—Cseh találkozó re- ; mek, szép volt. Cseh nem tu- * dott védekezni Semetka üté- J sei ellen, 8:2. Korpácsi—Daci > találkozón Daci győzött, 8:4.•* Hörömpő—Kovacsik össze- • csapáson Hörömpő remek! formában, nyugodtan öklö-: zött, biztosan győzött jó ké-!. pességű ellenfelével szemben, t 10:4. Lukács—Törőcsik talál- : kozó két kemény játékos él- $ vezetes játékát hozta. Lu- ^ kács jobb volt, nyugodtabb ^ és győzött, 12:4. Fehér—Péter ^ A Szolnoki és a Széchényi út kereszteződé- találkozón Fehér győzött, ^ sénél hetek óta mély árkok, magas homokku- 14:4, Lajkó—Szabó összecsa- ^ pacok lassítják a forgalmat — a gépjárműve- pás olyan húsz másodperces ^ zetők nem kis bosszúságára. Megnyugtatásul Volt, amilyent ritkán lehet ^ csak annyit: a Vízügyi Építési Vállalat itt ve- látni. Lajkó vesztett, 14:6. ^ zeti el — mintegy hat méter mélyen a föld szaki osztály dolgozóival reg­geltől éjszakáig járja az elön­tött területeket. Időnként a szolnoki vízügyi szakemberek is megjelennek. Jelentős segít­séget nyújtanak a bajbajutott lakóknak a honvédségi alaku­latok. Az épülő új kórház területe mellett a Büdös ér két csator­naszakaszát kellett összekap­csolni egy háromszáz méteres árokkal. Az építkezés miatt el­terelt csatornán elhelyezett villanyszivattyú ugyanis ko­rántsem tudott eleget tenni feladatának. A szomszédos la­pos terület megtelt vízzel, a víz elhúzódott a házak faláig, behatolt az udvarokba, a be- omlás veszélyének téve ki a vályogból készült épületeket. Délután két óra volt, amikor munkához látott a kiskatonák- ból és a környékbeliekből álló csapat. Az volt a cél, hogy az éj beálltáig elkészüljön a csa­tornadarab. A kishitűek le­gyintettek: besötétedik, aztán az orrunkig sem látunk! Amikor végre megjött az agregátor és szerelni kezdték a lámpákat, eloszlott az aggodalom. Mint esy igazi harci feladatot, úgy végezték el a kijelölt földmunkát, pedig a talajvíz már egy-két ásónyomnyira fel­jött, és a ragadós, sáros földet nehezen szedték ki a szerszá­mok. Az arra lakó járókelők — látva a nagy erőfeszítést — önként csatlakoztak. Hat férfi ballagott oda, vállán ásóval, lapáttal, hogy segítsen a víz elterelésében. Ezen az estén hét óra után néhány perccel találkozott a két csatornaásó csoport. Amint az utolsó föld- szeletet is kiemelték, sebes fo­lyással indult meg a víz az új mederben. Reggelre tizenhá­rom centit apadt az itt képző­dött tó. ★ A városi tanács épületében minden éjjel telefonügy eletet tartanak. Egy műszaki ember és egy hivatalnok virraszt az udvaron várakozó gépkocsi sofőrjével. Ha újabb veszélyt jeleznének, ők indítják be a védelmi gépezetet. Kapcsolat­ban állnak a tűzoltókkal is. Cegléden szinte évenként visszatérő gond a sok talajvíz. A tanács való­ban gyors, hathatós intézke­désekkel segít, szervez, irá­nyít. Dicséretes támogatást nyújtott a honvédség is. Most az kell, hogy maguk az érde­keltek — a városlakók — a hivatalos felszólítást be sem várva —5 kezdjenek munkához, ahol az szükségesnek látszik! Csatornákat, árkokat, átere­szeket kell kitisztítani, feltöl­tődött, bedugult, gazzal benőtt, évek óta gondozatlan vízjára­tokat használhatóvá tenni, hogy lehetőleg ne okozzon kárt a kis vályogházak alatto­mos ellensége, a belvíz. (tamasi) épületében tartották. Ünnepi esemény színhelye ma városunk. Két évforduló megünneplésén találkoznak itt az ország különböző tájairól érkező történészek, levéltárosok — a história ismerői, kutatói, gyarapítói. Várkonyi István születésének 115. évfordulóján és az el­ső ceglédi földmunkás kongresszus óta eltelt hetvenedik esz­tendő fordulóján ma délelőtt ismét messze földről jött ven­dégekkel népesedik be a volt Vígadó nagyterme, mint egykor, A századok során Cegléd neve több helyen szerepelt már a történelemkönyvekben. Elérkezett az ideje, hogy méltó he­lyére kerüljön ez az alig emberöltőnyi közelségben levő pa­rasztvezér és kongresszusa a napjainkban íródó krónikában. Amikor ma megkezdődik a Magyar Történelmi Társulat, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Ceglédi Kossuth Múzeum együttes rendezésében a tudományos ülésszak, tör­ténelemtudósok méltatják a földmunkáskongresszus jelentősé­gét, hatását Cegléden és más vidékeken. Korreferátum hang­zik el Várkonyi István életpályájáról, eszmei, politikai maga­tartásáról is. Ezen a délutánon — mindenkori emlékeztetőül — iskolát neveznek el a földmunkásmozgalom kiemelkedő ceglédi alak­járól: a Széchenyi téri általános iskola veszi fel Várkonyinak, a város szülöttjének nevét. Ly Egy kipusztult diófára... Mikor lesz Cegléd ismét a „gyümölcsök városa“? Pár nappal ezelőtt egy ked­ves ismerősömnél jártam. Az Udvaron a hócsíkok alól vas­tag farönkök látszottak. Az erőtlen napsütésben sokáig néztem az eper- és diófadere­kakat. — Darányi bácsi, csak nem a szőlőbeli nagydiófa hever itt a hótakaró alatt? — De bizony az — mondta az én kedves bátyám, és vi­lágoskék hamvadó szemében valami enyhe mélabú jelent meg. Az öreg diófa ide jutott. Valamikor sokat üldögéltem e vén fa illatos árnyékában. Az alatta levő kőasztalra kop- panva hullott egy-egy felre­pedt burkú dió. Ettük a tejes, kesernyés ízű, friss diót, és it­tuk rá a vérszínű oportót. — Megváltozott ott már minden — mondja Darányi bátyám. — Bizony a szőlő is odavan, majd jön az új telepí­tés. A régi fák egyre fogynak. Az 7959-es összeírás tizenkétezer diófát talált a ceglédi határban —, mondom én erre. Ugye, szinte hihetet­len? Magyarországi őshonosságát a tudomány még vitatja, de annyi bizonyos, hogy már az ókorban is ismert volt a mi vi­dékünkön. Mindenütt megte­rem, de leginkább a mélyréte­gű, nyirkos talajokat kedveli. Felénk legtöbbször magról kel. A paraszti szólás szerint: a diófát a varjak ültetik. A gyümölcsfákra terelődik a beszélgetés, s elmondom, Da­rányi bátyámnak azt, hogy a ; ceglédi határban ez az össze- ! írás 1959-ben félmillió darab ! gyümölcsfát talált, ami a la- ; kosság lélekszámával elosztva ! azt jelenti, hogy Cegléden hat- ; hét évvel ezelőtt ezer lakosra 13 157 fa jutott. Nagy szám. Az ; országos átlagnál lényegesen I nagyabb. Ezért volt ! : Cegléd gyümölcspiaca * j hosszú időn keresztül olyan ; jelentős. Még ma is, a termő- < fák csökkenése ellenére váro- ! sunk az ország egyik gyü- : mölcselárusító, illetve felvá- ! sárló központja. Szinte hihe- ? tetlen, hogy az almafák száma ±15 ezret is meghaladta, körte > viszont csak ennek a negyede: i 27 600 a statisztika szerint. A ' szilva és kajszi még a legje­lentősebb ma is. Az öregsző- j lökben a szilvafák erősen el- öregedtek. Pár évvel ezelőtt a ! téli jég irtózatos rombolást [végzett a százötvenezres fa- í állományban. A fák egyre ; fogynak. : Míg itt topogtunk a hatal- i más farönk mellett, a vigasz- \ toló adatok is eszembe jutot- ; tak. Pár nappal előbb jelölő i gyűlésen voltam és ott hallot­tam a következő adatokat: A mezőgazdaság szocialista át­alakulása után városunk szö­vetkezeteiben megindult az üzemi szőlők és gyümölcsösök telepítése. A második ötéves tervidőszakban a Kossuth Tsz- ben 108, a Táncsicsban 133, a Vörös Csillagban 30; összesen 271 hold szőlőt telepítettek, s belőle eddig 36 hold fordult termőre. A nagyüzemi gyümölcsfelepítés is megindult a második ötéves tervben 98- holdon, amelyből termőre fordult 16 hold alma. E számadatok a szerény kez­det sokat ígérő reménységét igazolják. A gyümölcs jelentős része még a háztáji és egyéni keze­lésű szőlőkben, gyümölcsösök­ben és a városi udvarok kert­jeiben terem. Az őszibarackfák száma közel 60 ezer. Ezek je­lentős része azonban már fia­tal, jórészük most fordul ter­mőre. De háziasszonyaink be­főzéséhez kiváló nyersanyagot ad az udvarokban található hatezer tő egres, vagy ahogy felénk általánosan ismerik, a piszke. Ezer tő ribizli is van a családi kertekben. Fürtös bo­gyótermését újabban már borkészítésre is felhasználják. Valamikor a meggy a ceglédi határ nevezetes ter­mése volt. Az utóbbi időben évről évre keresettebb gyü­mölcs befőzés idején. ... így beszélgetünk a fa­rönk mellett. Arcunkba süt a februári nap. — Pár napja a földműves­szövetkezet agronómusa, Ta­kács Imre mondta, hogy mi­helyt az idő engedi, a gyü­mölcsfa árusítását a szövetke­zet megkezdi — szólt Darányi bácsi. — Mondd, öcsém, érde­mes lenne még nekem diófát ültetni? Ide valahová az ud­varba. öreg ember vagyok, a diófa gyorsan nő, ha szereti a helyét... Hogy mit feleltem? — köny- nyű kitalálni. — És Darányi bácsi, mi lesz e farönkkel? — Fiam, ez már csak tűzre kerül, mert bútort nem ■változ­tatok. S manapság „diófából nem csinálnak koporsót”. Szomorú István alatt — a kórház szennyvízlevezető csatorná ját, a Béke téri „átemelőbe”. A munka befe jezését június 30-ig tervezték, de előrelátha tólag április végére befejezik. Foto: Gábor 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. FÖLD FELETT, FÖLD ALATT . /.•■’MWI"- >íx»v «nrMvn, .-.v.-.-. ■ —« ■. ■ — • « Wt óra alatt háromszáz méter csatornát ástak

Next

/
Oldalképek
Tartalom