Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
A jelölő gyűlések időpontja Kedden, február 14-én a következő választókörzetekben tartanak jelölő gyűléseket: Délután hat órai kezdettel: a 8. körzet (II. kerület) Széchenyi téri iskolában, 14. körzet (III. kerület) a Kossuth Gimnáziumban, 22. körzet (III. kerület) a kollégiumban, 28. körzet (IV. kerület) a Kinizsi úti iskolában, 36. körzet (VI. kerület) az újvárosi iskolában, 50. körzet (IX. kerület) a Déli úti iskolában, 56. körzet (X. Kerület) a Talajjavító Vállalatnál. Délután 2 órakor kezdődik fi jelölő gyűlés: a 70. körzetben (XII. kerület) a kappanhalmi általános iskolában, a 79. körzetben pedig a Petőfi Termelőszövetkezet irodájában. A CEGLEPI JÁR XI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1967. FEBRUÁR 14., KEDD idfokú belvízvédelmi készültség PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN! KIADÁS A Az első ceglédi földmunkáskongresszus 70. évfordulóján Köszöntjük a város vendégeit Iskolát neveznek el Várkonyi Istvánról Az 1897-es földmunkáskongTesszust az egykori Vígadó jrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSXSs —J KIKAPCSOLÓDTAM A katonák is segítenek I ................................ 5 réttel léptem ki a szerkesz- ^ tőségi iroda ajtaján, hogy ^ ^ hétfőre „mintegy” harminc S ^ sorral gazdagítom lapunk § ^ hasábjait. Már vasárnap $ ^ este elkezdtem gondolkod- ^ S ni: valami jó, kis kacagtató ^ 5 sztorit kellene Írni, sok ta- \ \ nulsággal — amelyből nem ^ ^ látszik ki a lóláb. Talán i § meg lehetne írni azt a tűz- i ^ oltót, aki a piacon a beró- ^ ^ sárlókosárral a karján . . . ^ ^ Az udvari folyosóról ^ ^ azonban behallatszik a gye- > ^ rekek csivitelése a szobá- % ^ ba. Nem tudok koncentrál- \ ni. Nem megy! Ki kellene $ 6 kapcsolódni! Ez az! Ez kell § 5 most nekem! Nyomás, ki a ^ § konyhába! Elő a déli mo-§ § sogatnivalóval! Ahogy dől- ^ ^ gozom, érzem az erőt a ^ ^ karjaimban; hiába, a mun- $ ^ ka lendülete, az az igazi! § 6 Felfrissülök testileg, szel- ^ | lemileg. Most aztán jöhet a ^ I Múzsa! & : De nem jött. Helyette a ^ i nagyobbik gyerek lépett a ^ ; konyhába, s csodálkozó \ iarccal kérdezte: S — Mi az, te nem dolgo-S zol?! | í — De igen, azaz, hogy —^ motyogtam bűntudatosan ^ ! — csak abbahagytam egy ^ j kicsit. Tudod, a kikapcso- ^ ! lódás ... Megtörtöm iz- S : zadt homlokom, sóhajtva $ i ledobom a felmosórongyot, $ ; és indulok vissza a szobá- ^ i ba — dolgozni.., (cs-i) I ; I r .-sssyssss/ssssssss/sssssssssssssssssssss,. A szivattyúk este érkeztek meg Szolnokról. A Jászberényi út sarkánál húsz férfi várta érkezésüket. Türelmetlenül topogtak, hiszen ilyenkor minden óra számít, saját hajlékaik vannak veszélyben. Végül a teherkocsi megjött, és avatot- tan irányították a helyszínre, a Kernács telep veszélyeztetett pontjára, ahol a Cigányszéki- hídnál csak motoros segítséggel lehetett átemelni az egyre szaporodó, s mind gyorsabban hömpölygő zavaros belvizet. Nyomban le is emelték a súlyos szerkezeteket, és a magukkal hozott szerszámokkal sebesen megindult a munka. A Dózsa Népe Tsz-ből Zetor hozta a vascsöveket. Eljöttek a szövetkezet szerelői, sebesen összeillesztették a csöveket. Éjfélre felzúgtak a szivattyúk, s azóta ott dohog mind a négy, mentve a Kernács- és a Szűcs-telep, felázott falu hatvan házát. A várpsi tanácsházán névjegyzék szerint címezték a behívókat. A vízben álló városrészekről hívták közmunkára azt az ötven embert, akik a Csengeri szélen laknak. Ilyenkor nagy szükség van a közü- letek és a lakosság segítségére. Ha kell, teherautókat, szé- mélygépkocsikat, dömpereket, szivattyúkat vehet igénybe a belvízvédelmi bizottság. Városunkban jelenleg harmadfokú belvízvédelmi készültség van. A munkálatok élén a városi tanácselnök-helyettes, Bene József áll. A műSPORT Ceglédi Vasutas SE—Budapesti AKÖV 15:7 Homoki a két fejjel magasabb ellenfelével, Krajcsoviccsal mérkőzve kemény támadásokat indított. Végeredmény: döntetlen, 15:7. — sz — Beszámolónkat három rövid nyilatkozattal kezdjük: Kukuk János szakosztályvezető: Köszönet a sport barátainak, hogy a hideg idő ellenére is ilyen szép számmal eljöttek az eseményre! Dávid Ferenc edző: Játékosaink minden dicséretet megérdemelnek — az ellenféllel együtt —, hogy az igen hideg helyiségben is helytálltak. És egy néző: Úgy kellett már ez a mérkőzés a ' játékosoknak és a nézőknek, i mint a frissítő! ; A színvonalas sporttalálko- * zón mindkét csapat tagjai • szépen öklöztek. Több, mint i háromszáz kíváncsi sport- • barát jött el és lelkesen druk-«. költ. 5j Eredmények: Palcsó—Német t találkozó a lényegesen jobb! Német győzelmét hozta, 0:2. S Barró nagyszerű technikáját: Komjáti nem bírta, 4:2. An-: dó—Jelen találkozón Andó : szép öklözéssel győzött, 6:2.: Semetka—Cseh találkozó re- ; mek, szép volt. Cseh nem tu- * dott védekezni Semetka üté- J sei ellen, 8:2. Korpácsi—Daci > találkozón Daci győzött, 8:4.•* Hörömpő—Kovacsik össze- • csapáson Hörömpő remek! formában, nyugodtan öklö-: zött, biztosan győzött jó ké-!. pességű ellenfelével szemben, t 10:4. Lukács—Törőcsik talál- : kozó két kemény játékos él- $ vezetes játékát hozta. Lu- ^ kács jobb volt, nyugodtabb ^ és győzött, 12:4. Fehér—Péter ^ A Szolnoki és a Széchényi út kereszteződé- találkozón Fehér győzött, ^ sénél hetek óta mély árkok, magas homokku- 14:4, Lajkó—Szabó összecsa- ^ pacok lassítják a forgalmat — a gépjárműve- pás olyan húsz másodperces ^ zetők nem kis bosszúságára. Megnyugtatásul Volt, amilyent ritkán lehet ^ csak annyit: a Vízügyi Építési Vállalat itt ve- látni. Lajkó vesztett, 14:6. ^ zeti el — mintegy hat méter mélyen a föld szaki osztály dolgozóival reggeltől éjszakáig járja az elöntött területeket. Időnként a szolnoki vízügyi szakemberek is megjelennek. Jelentős segítséget nyújtanak a bajbajutott lakóknak a honvédségi alakulatok. Az épülő új kórház területe mellett a Büdös ér két csatornaszakaszát kellett összekapcsolni egy háromszáz méteres árokkal. Az építkezés miatt elterelt csatornán elhelyezett villanyszivattyú ugyanis korántsem tudott eleget tenni feladatának. A szomszédos lapos terület megtelt vízzel, a víz elhúzódott a házak faláig, behatolt az udvarokba, a be- omlás veszélyének téve ki a vályogból készült épületeket. Délután két óra volt, amikor munkához látott a kiskatonák- ból és a környékbeliekből álló csapat. Az volt a cél, hogy az éj beálltáig elkészüljön a csatornadarab. A kishitűek legyintettek: besötétedik, aztán az orrunkig sem látunk! Amikor végre megjött az agregátor és szerelni kezdték a lámpákat, eloszlott az aggodalom. Mint esy igazi harci feladatot, úgy végezték el a kijelölt földmunkát, pedig a talajvíz már egy-két ásónyomnyira feljött, és a ragadós, sáros földet nehezen szedték ki a szerszámok. Az arra lakó járókelők — látva a nagy erőfeszítést — önként csatlakoztak. Hat férfi ballagott oda, vállán ásóval, lapáttal, hogy segítsen a víz elterelésében. Ezen az estén hét óra után néhány perccel találkozott a két csatornaásó csoport. Amint az utolsó föld- szeletet is kiemelték, sebes folyással indult meg a víz az új mederben. Reggelre tizenhárom centit apadt az itt képződött tó. ★ A városi tanács épületében minden éjjel telefonügy eletet tartanak. Egy műszaki ember és egy hivatalnok virraszt az udvaron várakozó gépkocsi sofőrjével. Ha újabb veszélyt jeleznének, ők indítják be a védelmi gépezetet. Kapcsolatban állnak a tűzoltókkal is. Cegléden szinte évenként visszatérő gond a sok talajvíz. A tanács valóban gyors, hathatós intézkedésekkel segít, szervez, irányít. Dicséretes támogatást nyújtott a honvédség is. Most az kell, hogy maguk az érdekeltek — a városlakók — a hivatalos felszólítást be sem várva —5 kezdjenek munkához, ahol az szükségesnek látszik! Csatornákat, árkokat, átereszeket kell kitisztítani, feltöltődött, bedugult, gazzal benőtt, évek óta gondozatlan vízjáratokat használhatóvá tenni, hogy lehetőleg ne okozzon kárt a kis vályogházak alattomos ellensége, a belvíz. (tamasi) épületében tartották. Ünnepi esemény színhelye ma városunk. Két évforduló megünneplésén találkoznak itt az ország különböző tájairól érkező történészek, levéltárosok — a história ismerői, kutatói, gyarapítói. Várkonyi István születésének 115. évfordulóján és az első ceglédi földmunkás kongresszus óta eltelt hetvenedik esztendő fordulóján ma délelőtt ismét messze földről jött vendégekkel népesedik be a volt Vígadó nagyterme, mint egykor, A századok során Cegléd neve több helyen szerepelt már a történelemkönyvekben. Elérkezett az ideje, hogy méltó helyére kerüljön ez az alig emberöltőnyi közelségben levő parasztvezér és kongresszusa a napjainkban íródó krónikában. Amikor ma megkezdődik a Magyar Történelmi Társulat, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Ceglédi Kossuth Múzeum együttes rendezésében a tudományos ülésszak, történelemtudósok méltatják a földmunkáskongresszus jelentőségét, hatását Cegléden és más vidékeken. Korreferátum hangzik el Várkonyi István életpályájáról, eszmei, politikai magatartásáról is. Ezen a délutánon — mindenkori emlékeztetőül — iskolát neveznek el a földmunkásmozgalom kiemelkedő ceglédi alakjáról: a Széchenyi téri általános iskola veszi fel Várkonyinak, a város szülöttjének nevét. Ly Egy kipusztult diófára... Mikor lesz Cegléd ismét a „gyümölcsök városa“? Pár nappal ezelőtt egy kedves ismerősömnél jártam. Az Udvaron a hócsíkok alól vastag farönkök látszottak. Az erőtlen napsütésben sokáig néztem az eper- és diófaderekakat. — Darányi bácsi, csak nem a szőlőbeli nagydiófa hever itt a hótakaró alatt? — De bizony az — mondta az én kedves bátyám, és világoskék hamvadó szemében valami enyhe mélabú jelent meg. Az öreg diófa ide jutott. Valamikor sokat üldögéltem e vén fa illatos árnyékában. Az alatta levő kőasztalra kop- panva hullott egy-egy felrepedt burkú dió. Ettük a tejes, kesernyés ízű, friss diót, és ittuk rá a vérszínű oportót. — Megváltozott ott már minden — mondja Darányi bátyám. — Bizony a szőlő is odavan, majd jön az új telepítés. A régi fák egyre fogynak. Az 7959-es összeírás tizenkétezer diófát talált a ceglédi határban —, mondom én erre. Ugye, szinte hihetetlen? Magyarországi őshonosságát a tudomány még vitatja, de annyi bizonyos, hogy már az ókorban is ismert volt a mi vidékünkön. Mindenütt megterem, de leginkább a mélyrétegű, nyirkos talajokat kedveli. Felénk legtöbbször magról kel. A paraszti szólás szerint: a diófát a varjak ültetik. A gyümölcsfákra terelődik a beszélgetés, s elmondom, Darányi bátyámnak azt, hogy a ; ceglédi határban ez az össze- ! írás 1959-ben félmillió darab ! gyümölcsfát talált, ami a la- ; kosság lélekszámával elosztva ! azt jelenti, hogy Cegléden hat- ; hét évvel ezelőtt ezer lakosra 13 157 fa jutott. Nagy szám. Az ; országos átlagnál lényegesen I nagyabb. Ezért volt ! : Cegléd gyümölcspiaca * j hosszú időn keresztül olyan ; jelentős. Még ma is, a termő- < fák csökkenése ellenére váro- ! sunk az ország egyik gyü- : mölcselárusító, illetve felvá- ! sárló központja. Szinte hihe- ? tetlen, hogy az almafák száma ±15 ezret is meghaladta, körte > viszont csak ennek a negyede: i 27 600 a statisztika szerint. A ' szilva és kajszi még a legjelentősebb ma is. Az öregsző- j lökben a szilvafák erősen el- öregedtek. Pár évvel ezelőtt a ! téli jég irtózatos rombolást [végzett a százötvenezres fa- í állományban. A fák egyre ; fogynak. : Míg itt topogtunk a hatal- i más farönk mellett, a vigasz- \ toló adatok is eszembe jutot- ; tak. Pár nappal előbb jelölő i gyűlésen voltam és ott hallottam a következő adatokat: A mezőgazdaság szocialista átalakulása után városunk szövetkezeteiben megindult az üzemi szőlők és gyümölcsösök telepítése. A második ötéves tervidőszakban a Kossuth Tsz- ben 108, a Táncsicsban 133, a Vörös Csillagban 30; összesen 271 hold szőlőt telepítettek, s belőle eddig 36 hold fordult termőre. A nagyüzemi gyümölcsfelepítés is megindult a második ötéves tervben 98- holdon, amelyből termőre fordult 16 hold alma. E számadatok a szerény kezdet sokat ígérő reménységét igazolják. A gyümölcs jelentős része még a háztáji és egyéni kezelésű szőlőkben, gyümölcsösökben és a városi udvarok kertjeiben terem. Az őszibarackfák száma közel 60 ezer. Ezek jelentős része azonban már fiatal, jórészük most fordul termőre. De háziasszonyaink befőzéséhez kiváló nyersanyagot ad az udvarokban található hatezer tő egres, vagy ahogy felénk általánosan ismerik, a piszke. Ezer tő ribizli is van a családi kertekben. Fürtös bogyótermését újabban már borkészítésre is felhasználják. Valamikor a meggy a ceglédi határ nevezetes termése volt. Az utóbbi időben évről évre keresettebb gyümölcs befőzés idején. ... így beszélgetünk a farönk mellett. Arcunkba süt a februári nap. — Pár napja a földművesszövetkezet agronómusa, Takács Imre mondta, hogy mihelyt az idő engedi, a gyümölcsfa árusítását a szövetkezet megkezdi — szólt Darányi bácsi. — Mondd, öcsém, érdemes lenne még nekem diófát ültetni? Ide valahová az udvarba. öreg ember vagyok, a diófa gyorsan nő, ha szereti a helyét... Hogy mit feleltem? — köny- nyű kitalálni. — És Darányi bácsi, mi lesz e farönkkel? — Fiam, ez már csak tűzre kerül, mert bútort nem ■változtatok. S manapság „diófából nem csinálnak koporsót”. Szomorú István alatt — a kórház szennyvízlevezető csatorná ját, a Béke téri „átemelőbe”. A munka befe jezését június 30-ig tervezték, de előrelátha tólag április végére befejezik. Foto: Gábor 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. FÖLD FELETT, FÖLD ALATT . /.•■’MWI"- >íx»v «nrMvn, .-.v.-.-. ■ —« ■. ■ — • « Wt óra alatt háromszáz méter csatornát ástak