Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

Rendkívüli közgyűlés á tápiósiilyi Vi Pénteken délután a sülyi Virágzó Tsz rendkívüli köz­gyűlése iránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg. A tsz kultúrtermében talpalatnyi hely sem maradt szabadon, sőt, a szomszédos pártirodá­ban is szorongtak az embe­rek. Benkó József tsz-elnök be­széde elején rámutatott arra, hogy az átszervezés óta el­telt hét év alatt a legtöbb termelőszövetkezetben kiala­kultak a gazdaságirányítás helyes módszerei. A kiváló eredményeket elért gazdasá­gok száma évről évre sza­porodik. Kedvezően befolyá­solta a termelés fejlesztését az anyagi érdekeltség széles körű alkalmazása. A fejlő­dés útját azonban nagyban akadályozta a központosított és adminisztratív jellegű ál­lami irányítás. E korlátok eltávolításával a célra vezető út 1965-ben a mezőgazda- sági ár-, adó- és pénzügyi . rendszer fejlesztésével nyí­lott meg. Ennek alapján ki­lenc százalékkal emelkedett a mezőgazdaság felvásárlási árszínvonala. 1966-ban jelen­tős mértékben javult a ter­melőszövetkezeti tagok beteg- ellátása — emelték a családi pótlékot és az anyasági segélyt. Ebben az évben lépett élet­be az új nyugdíjtörvény. A családi pótlék összege 1970- ben egyenlő lesz az ipari biztosítottakéval. Ebben az évben általános hitelrendezésre kerül sor. Ezenkívül új földtörvény je­lenik meg, és megalakul az Országos Termelőszövetkezeti Tanács. A termelőszövetkezeti tag­Egy üvegpalackból Sokan az életüket kapják vissza! Befejeződ Vek a küldöttválasztó közgyűlések A megyei tsz-tanácskozáson részt vevő küldötteket válasz­tó közgyűlések a járás tsz-ei- ben a két vecsésí tsz kivételé­vel befejeződtek. Vecsésen, a terv szerint ma tartják a küldöttválasztó köz­gyűlést — a Zöld Mezőben dél­után 2, az Ezüstkalászban dél­előtt 9 órai kezdettel. Vijjogva, szirénázva szá­guld a mentőautó. Vajon kit visz, ugyan miért vi­szi? — Azután rövidesen elhal a sziréna hangja és felváltja helyét egy sokkal halkabb zaj, amely egy pontos gépezetnek, a műtő­nek a hangja. Kigyulladnak a műtőlámpák, csendben sürög-forog a beosztott sze­mélyzet, és már hozzák is tolókocsin az országutak sérültjét. A műtét halad, de a sérült nagyon kivérzett, vérátömlesztés kell. Vér­adókat szerezni! — hangzik a parancs és megindul a lótás-futás, nevek, címek, telefonszámok alapján a véradó után. De az egyik nincs otthon, a másik be­teg, a harmadik két hónap alatt már háromszor adott vért, egyelőre többet nem adhat! — Bizony, így ment ez 15—20 évvel ezelőtt. Ma is rohannak ugyan a mentők, ma is elhangzik a súlyos szó: vér kell a be­teg megmentéséhez, talán több liter is. Ma azonban ADALÉKOK GYÖMRŐ MONOGRÁFIÁJÁHOZ Egészségügy A „Számvetés az MSZMP bizottsága már évekkel ezelőtt kongresszusa előtt” című ki- kifogásolta ezt, mindeddig adványban többek között ezt eredménytelenül, olvashatjuk: „Egészségügyi Szükséges lenne, hogy a ellátottság tekintetében is, négy iskolának legyen egy is- több vonatkozásban, a megye kolaorvosa, bár ez pillanatnyi- helyzete az országos átlagnál lag még utópiának tűnik. A kedvezőtlenebb. Nem kielégítő tanulókat így is rendszeresen az orvosokkal, kórházi ágyak- vizsgálják, s megkapják a kai való ellátottság. Míg or- szükséges — és rendeletileg szágosan tízezer lakosra, 14,S előírt — védőoltásokat. orvos jut, megyénkben csak Állandó problémát okoz a 9,4. községben a jó ivóvíz hiánya. Sajnos, Gyömrő község or- A falu egyetlen artézi kútja, vos-ellátottsága még a megyei melyet a kilencszázas évek átlagnál is sokkal rosszabb, elején fúrtak, kevés vizet ad. ugyanis a közel tízezer léiek- A községi tanács 1963-ban 40 számú községnek három körze- ezer forintos költséggel javít- ti orvosa van. Igaz, 1960 óta tatta a kutat, 1964-ben pedig járási jellegű egészségház mű- az Erzsébet-telepen fúrtak egy ködik o községben, de ez a közkutat, de a problémát így rendelőintézet 30—32 ezer fő egyáltalán nem sikerült meg- egészségügyi ellátására van hi- oldani. Panaszos levelek, új- vatva. A gyermekszakorvossal, ságcikkek sürgetik a kérdés sebészettel, bel- és nőgyógyá- mielőbbi megoldását. Az el- szattal, valamint fogászati múlt években fölmerült egy szakrendeléssel működő sgész- községi törpevízmű létesíté- ségház szükséges voltára jel- sének a terve is. Az ország lemző a rohamosan emelkedő különböző vidékein, Gyömrő- betegellátás. Még a nyitás nél sokkal kisebb települések évében, 1960-ban 15 200, 1961- sikerrel birkóztak meg hason­ben 45 235, 1962-ben 64 526, ló feladattal. Gyömrőn is sür­1963-ban 67 795, 1964-ben gető volna ennek mielőbbi 87 329, 1965-ben 092, 1966- megvalósítása, ban 111 613 beteget részesítet- Palotai Sándor tek szakorvosi kezelésben. A három körzeti orvos ren­delője, illetőleg várószobája, mind a délelőtti, mind pedig a délutáni rendelések alkalmá­val zsúfolásig megtelik vára­kozókkal. Mivel a délutáni, il­letve esti rendeléseknél kizá­rólag dolgozókat fogadnak az orvosok, a tanulók kénytelenek a délelőtti rendelésre menni Ez a tény lehetőséget ad egyes gyerekeknek, hogy hosszú órá­kat hiányozhassanak az isko­lából, akkor is, ha csak orvosi Igazolásra várakoznak. A köz­iégi tanács oktatási állandó FELVESZÜNK a Járás területére üzletszer­zőket. Illetmény Jutalékos- Nyugdijat nem befolyásolja. Jelentkezés az Állami Bizto­sító fiókjánál. Monor, Viqadó épület. NAPOSCSIBE előjegyezhető Monor, Liliom u. 34. nincs már futkosás. Ki­nyitják a kórház hűtőszek­rényét és előveszik az ott tárolt kész, palackozott vért. Aki rászorul, késede­lem nélkül megkapja kel­lő mennyiségben. És sokan talán az életüket kapják vissza abból a csodálatos üvegpalackból. Évek óta országszerte szervezetten folyik a vér­adás, az emberi vér gyűj­tése. Az élet rohanó ritmu­sa, a technika fejlődése azonban egyre több bal­eseti lehetőséget teremt, vi­szont a tudomány haladása folytán egyre több betegség gyógyítására használják az emberi vért, akár teljes egészében, akár alkatele­meire felbontva. A korszerű gyógyászat évről évre több vért igé­nyel. Bár határozott fejlő­dés mutatkozik ezen a té­ren is, egyre többen meg­értik a véradó mozgalom jelentőségét, de még mindig nem elegen. Az Országos Vérellátó Szolgálat évente egyszer látogat el minden­hova és kéri az egészséges emberek segítségét. Kéri azt a keveset a sokból, ami egy másik embernek eset­leg az életet, az egészség visszanyerését jelenti. Vannak talán, akiket a félelem tart vissza a vér­adástól, másokat a közöny, a nemtörődömség. Gon­doljanak arra, hogy szük­ség esetén hogyan fogad­ják el a maguk vagy hozzátartozójuk számára egy másik, idegen ember egészséget vagy életet je­lentő drága vérét. Járásunkban ismét meg­indul az önkéntes véradók szervezése. Dr. Baltigh Előd MONOibvnm PEST MEGYEI HÍRLAP KLIONKI A D A S A IX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1967. FEBRUAR 14.. KEDD Hol tart a monori járás? Négy esztendő munkája a számok tükrében V. Művelődés év alatt 473 főről 485-re i melkedett. Oktatási intézményeink is elkészítették tervüket, a har­madik ötéves terv éveire. A szakmai feladatok végrehajtá­sához megvannak a feltételek, inkább gazdasági nehézségek mutatkoznak. Sürgető szükség az iskolák felújítása, új tan­termek, műhelytermek épí­tése. Egészséjiigy Járásunk területén jelenleg 31 körzeti orvos dolgozik. A korábbi évekhez képest ez is növekedésről tanúskodik. 1962- ben csak 17 körzeti ápolónő működött a járásban, ma már minden körzeti orvos mellett dolgozik ápolónő. öt évvel ezelőtt járásunkban egy orvosra 3390, jelenleg 3200 lakos jut. Ez mind az or­szágos, mind pedig a megyei átlagnál jobb. IFolytatjuk.) fontosságú intézkedések meg­tételére is. A beszéd elhangzása után Borbás Rudolf főmezőgaz­dász kérte a tagságot, hogy olyan küldöttet jelöljön a Termelőszövetkezeti Tanács­ba, aki minden tekintetben képviselni tudja a tsz ér­dekeit. A tagság egyhangúlag Benkó József tsz-elnököt vá­lasztotta meg küldöttnek. A főmezőgazdász ezután ki­jelentette, hogy a kertészet az elmúlt esztendőben igen szép hasznot hozott a szö­vetkezetnek. Sárgarépából ér­demes többet termelni. Ezen­kívül a paprika, a hagyma, a borsó és a mák termesztése is igen hasznosnak látszik. A beszámolók után a gyű­lésen többen szólaltak fel. A feltett kérdésekre dr. Góga István jogtanácsos és Solti Sándor főkönyvelő adott vá­laszt. Krátky László sági viszonyDan nemcsak a tulajdonosi, hanem egyben a munkavállalói jelleg is kife­jezésre jut. Rendezésre kerül J nem dolgozó tagok, vala­mint a pártoló tagok tagsági lelyzete is. A háztáji földet lem kapcsolják a közöshöz Minden egyes tag az elvég­zett munka alapján külön-kü- ■ön is kaphat háztáji földet. Növelik a vezetőség hatáskö­rét és felelősségét. Lehetővé eszik a nem termelőszövet­kezeti tagok tulajdonában le­rn földek termelőszövetkezeti ulajdonba vételét. A föl­lekért a volt tulajdonosok­iak megváltási árat fizet a .ermelőszövetkezet. A termelőszövetkezetek kép­viseleti szerve a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa esz. Ez a szerv biztosítja a ;sz-ek önállóságát, továbbá livatva lesz a piackutatás negszervezésére és egyéb lét­Figyelemreméltó eredményt ért el járásunk az elmúlt négy esztendő alatt a közoktatás és a művelődés területén is. Az 1962-ben megkezdődött isko­lareform megvalósításához biztosítottuk a személyi* és a tárgyi feltételeket, oktatási in­tézményeink új, modem szem­léltető eszközökkel rendelkez­nek, s a szertári íc állandóan gyarapszanak. Nagy erőfeszíté­seket tettünk a járás területén a meglévő iskolák bővítésére, új létesítmények; politechnikai műhelyek építésére. Persze, még az erőfeszítéseik ellenére sem sikerült valamennyi köz­ségünkben megteremteni az ideális nevelési-oktatási kö­rülményeket. Ez is az elkövet­kezendő évek feladata lesz. Mindenesetre, nincs szégyen­kezni valónk. Sok olyan törek­vés jelzi az oktatói-nevelői munkát, amely a fejlődést bi­zonyítja. j Módszertanilag például új pedagógiai eljárások ki­dolgozására került sor. Űj, széleskörű alapokra he­lyeztük a tanulók pályaválasz­tásának az előkészítését. Já­rási pályaválasztási tanácsadó bizottság alakult, amely az is­kolákkal közösen, segíti a fia­talok pályaválasztását. Miről tanúskodnak a szá­mok? 1963-ban járásunk terü­letén egy tanteremre 53,2 ta­nuló jutott. 1966-ban és nap­jainkban valamelyest csökkent a zsúfoltság (51,8). Ez abból következik, hogy 445-tel csök­kent a tanulók száma és 107 tanyai gyerek belterületi is­kolába jár. 1963-ban 39 szük­ségtantermünk volt, sajnos je­lenleg sem jobb a helyzet. Mégis az előrehaladást bizo­nyítja, hogy Gyomron a tövespusztai, Tápiósápon az oszlárpusz- tai, Üllőn a tornyoslöbi kislétszámú iskolákat kör- zetesítettük, a tanulók szakrend szerint ta­nulnak. Pilisen új igazgatóság jött létre, Vecsésen, a Halmi­telepen most szervezik az új igazgatóságot. Tovább fejlődött járásunk iskoláiban a politechnikai ok­tatás. 1963-ban 24 műhely és nyolc gyakorlókért, 3568 tanuló foglalkoztatásét biztosította. A jelenlegi 32 politechnikai mű­hely, és a 16 gyakorlókért 11040 tanuló foglalkoztatására szolgál. A nevelői létszám három A kávai zárszámadó közgyűlés margójára Február 11-én tartotta 1966. évi zárszámadó közgyűlését a kávai Haladás Tsz. Nem sok­kal, de valamelyest többet fi­zettek egy munkaegységre, mint amit terveztek: összesen 32 forintot ért egy munkaegy­ség. A tagság többsége elégedett az eredményekkel. Persze, több is lehetett volna, a jöve­delem, ha ... s nagyon sok ilyen „ha”-t lehetne felsorolni. Például: ha jobb lett volna a m'unkafegyelem, ha kedvezőbb lett volna az időjárás, ha a gépállomás jobban teljesíti ígéretét, ha jobban óvják á közös vagyont. No, de nem­csak ezt akarom szóvátenni. Inkább arról szeretnék szólni, hogy a zárszámadási közgyű­lés napirendjén az „egyebek” között szerepelt öt új tag fel­vételének kérelme. Négyet kö­zülük a közgyűlés fel is vett, egynek a kérelmét elutasítot­ták. A felvett négy tag közül egy már évek óta a tsz-ben dolgozik, mint alkalmazott. Most, hogy az új nyugdíjtör­vény megjelent, és a rendkí­vüli közgyűlés megtárgyalta, úgy vélte az illető, jobban jár, ha belép a tagok sorába. A másik három új tagként jelentkezett. Bár a közgyűlésen nem esett szó, hogy ezek az emberek miért léptek be a tsz-be, de kétségkívül ebben komoly szerepe van a nemrég megjelent nyugdíjtörvénynek. Az új nyugdíjtörvény sok vo- patkozásban igyekszik kikü­szöbölni az alkalmazottak és a tagok között meglevő arány­talanságokat, főleg a nyugdíj és egyéb járadékok terén. Ez azonban csak a kezdet. A [végső cél az, hogy előbb kö­zelítsék meg a tsz-tagok SZTK- járulékai az alkalmazottakét, majd 1970 után legyen azonos. Tehát 1970 után az SZTK-jut- tatások és a nyugdíj kérdésé­ben nem lesz különbség. Érdemes szót ejteni arról is, miért nem Vették fel azt az egy tagot. Az indoklás rövi­den az volt, hogy nem hely­beli, van a községben elég munkaerő. Más községben la­kó tagot csak akkor vesznek iel, ha Káván az elvégzendő munkára nem akad ember. Sőt, még arról is szó esett, a közgyűlésen, hogy a nyári nagy munkák — aratás, csép- lés, szalmalehúzás — idején alkalmaznak csak kívülállókat, amikor tagjaikat már ellátták munkával. Még egy dolgot említenék meg. A nyugdíjtörvény meg­jelenése óta javult a munka- fegyelem. A tagokban tuda­tossá vált ugyanis, hogy eg5 nyugdíjév megszerzéséhez fér­fitagnak 150, női tagnak 110 munkanapot kell egy év­ben teljesíteni. * (MJ) MOST VÁSÁROLJON! Idény végi kiárusítás február 28-ig Hétfőn reggel már a nyitás ílőtt sokan álltak sorban Mo- noron, a ruházati és méteráru, valamint a cipőboltban. A ve- .’ők érdeí.dődése érthető: 20— ÍO százalékos árengedménnyel vásárolhatnak az üzletben. Hogy mit? Különböző téli szöveteket, anyagokat. A ru­házati boltban férfi, női felöl­tőket, zakókat, sálat, zoknit. Divat- és kötöttáruból a férfi flanell- és puplimngek olcsób­bak, a hónap végéig. (g) VETERAN FÉSŰS Pécs gyárvárosi negyedé­ben él a Dunántúl legöregebb fésűsmestere, a 83 esztendős Pálfai Ferenc. Pálfai bácsi 70 éve dolgozik szakmájában. Alig serdült fel, amikor hoz­záfogott nagyapja és apja mes­terségének - elsajátításához. Faragta, vágta, reszelte, csi­szolta, fényesítette a szarut és MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Némó kapitány. Mag­lód: Aranysárkány (széles). Mende: Negyvenegyedik. Monor: Ot jőma- dár (széles). Pilis: Kék rapszódia. Tápiősüly: A kis özvegy. Üllő: Utazás a hitvesi ágy körül (szé­les). szebbnél szebb fésűket formá­zott belőle. A jó egészségnek örvendő veterán kisiparos most más­fél-kétezer fésűt csinál éven­te. Számítása szerint több mint félmilliót készített életében. Mestersége kezdetén min­den műveletet kézi mun­kával végzett, körülbelül 50 évvel ezelőtt „gépesítette” mű­helyét, egy kis Ganz villany- motort szerzett a fárasztóbb munkák könnyítésére. A kis gép azóta is javítás nélkül, kifogástalanul működik. Á kényesebb darabokat azonban, mint például a kontyfésűket, változatlanul kézi munkával állítja elő. ■1 Maglódon játsszák az Aranysárkány című színes magyar filmet, mely- T‘ nek egyik kockáját mutatja be képünk 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom