Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

1967. JANUAR 18.. SZERDA MST UhC.YFI 3 • • Illést tartott az országgyűlés mezőgazdasági, jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága kedden Erdei Ferenc elnökletével ülést tar­tott. amelyen részt vett Pólyák János, az országgyűlés alelnö- ke is. A bizottság megtárgyal­ta a Földművelésügyi Miniszté­rium és az Élelmezésügyi Mi- ..... , . nisztérium 1967. évi költségve- es ■,0SI- 'gazgatási es ígazsag- tését. j ügyi bizottsága. Dr. Pongrácz Kálmán elnök­letével az Igazságügyminiszté­rium, a Legfőbb Ügyészség és a tanácsok 1967. évi költség- vetésének tervezetét tárgyalta meg keddi ülésén az országgyű­Ecseri lakodalmas Dániában, Svéd- és Finnországban, a Szovjetunióban Február második felében újabb külföldi turnéra indul a Magyar Állami Népi Együttes. A körűt állomásai: Dánia, Norvégia, Svédország és Finn­ország. Előreláthatólag 18 elő­adásit tartanak. Műsorukban az együttesnek lassan már vi­lágszerte ismert és elismert folklóresztrád összeállítása, az „Ecseri lakodalmas” szerepel. A skandináv turné folytatá­saként, március 22-től a Szov­jetunióban vendégszerepeinek. Kísérlet után, gazdagabban A kereskedelem közhasznú újdonságai Kerek egy esztendeje, hogy Pest megye egyik „nagy” vál­lalata, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kí­sérleti vágányra váltott. Az irányítás és értékesítés új módszerét próbálták az esz­tendő 12 hónapjában. Ma már bátran feltehetjük a kérdést örsi Ferenc igazgatónak: si­keres volt-e a kísérlet? — Kertelés nélkül igennel válaszolok. — Mi volt a legnehezebb? — Lehetőséget kaptunk ar­ra, hogy közvetlenül az ipartól vagy a szövetkezetektől sze­rezzünk be mindenekelőtt olyan árucikkeket, amelyekből egyáltalán nem, vagy keve­* Építők — új utakon Füzetben a bizonyíték Hódít a gépi munka Jobb, mégis olcsóbb Az igény mindig több A napokban a kormány je­lentős határozatokat foga­dott el az építőipari tevékeny­ség továbbfejlesztésére, a kor­szerű építési módok alkal­mazásának növelésére, a gé­pi munka arányának — azaz a gépesítettség fokának — emelésére. A határozat jelentős és újabb állomás azon az úton, amelyen hazánk építési tevékenysége valóban építő ipari tevékenységgé válik: a kiindulópont a párt Központi Bizottságának korábban ho­zott határozata volt, s az az­óta eltelt, évekké sorakozó hó­napok eredményeire alapoz­va, ismét egy jókkal feljebb kell lépni. lakások száma a hagyományo­san építettek rovására. © A címben szándékkal hasz­náltunk többes számot: Uj utakon. Mert az eddig felso­roltak mellé még sok min­den sorakozik, így például a vállalat műszaki és munkás­gárdája által kidolgozott új eljárások sokasága. A közel­múltban szerény kiállítású, de felmérhetetlenül hasznos, nagy alakú füzetet adtak köz­re. Szerkesztője, a vállalat újítási előadója a legjobb, leg­inkább célravezető megoldá­sokat gyűjtötte össze, s azok részletes leírása mellé rajzot is társítottak: az építkezésekre, az építés- és főépítés vezetősé­gekre eljutó kiadvány haszon­nal forgatható „puska”, mit — hogyan lehetne jobban, ol­csóbban megoldani. A gyors­töltő akkumulátor — a hagyo­mányos 12—24 órás töltési időt mindössze kétszer hatvan percre rövidíti —, a kábel­megszabó és dobozlyukasztó szerszám, a jelentős faanyag­megtakarítást lehetővé tevő, ötletes, többször is felhasznál­ható állványrendszer, a három hetes időnyereséget biztosító új eljárás a kútalapozásnál — a betongyűrűk helyett a gép­pel süllyesztett, majd kiemel­hető vaslemez — egy-egy ki­sebb vagy nagyobb állomás azon az úton, ami a vállalati eredmények gazdagítása mel­lett magát az építőipari tevé­kenységet is korszerűbbé for­málja. Sokat mondó adat az, hogy míg 1965-ben az új eljárások alkalmazása 1 400 000 forint megtakarítást tettek lehetővé, addig 1966-ban már 2 276 000 forinttal bővült a vállalati megtakarítás. A hagyományos elleni, többoldalú küzdelem nem szenved tehát csorbát ott , sem, hogy kevés lenne az em­berekben rejlő akarat, ötletes­ség, kezdeményező készség; ezt erősíteni, mindinkább el­terjeszteni az építkezéseken dolgozó fizikai munkások kö­zött is, legalább olyan jelen­tős feladat, mint volt annak idején a, ma már, mindenki által dicsért központi szakipa­ri részleg megteremtése. © A vállalat egészének szemlé­letére jó fényt vet, hogy bát­ran vállalják a kockázatosabb megoldásokat is, ha azokban látják a leginkább hasznosat. Több 1 esetben megtörtént — s ez aligha általános még! — | hogy a kényelmes, de a "nép­gazdaság számára gazdaságilag előnytelen megoldások ellen maguk léptek fel, s inkább vállalták a kényelmetlenséget, a többletet, de hasznot akar­tak hozni. (Még akkor is, ami­kor sok esetben az ésszerűt­len árrendszer a szó szoros ér­telmében büntette a vállalatot, anyagi hátrányt okozva, az ésszerű, korszerű eljárások alkalmazásáért.) A vállalat kezdeményező szerepet töltött be például a több cél­ra alkalmas ipari csarnokok kivitelezésében, a megyei irá­nyító szervek kérése és igénye alapján mind nagyobb szere- I pet vállal a mezőgazdasági vázszerkezetek felállításánál és szerelésénél, bár ez utóbbi tevékenység előkészítése, meg­szervezése nem tartozott a könnyű munkák közé. Több területen, így például a kísérleti főépítésvezetösé- gen, a szentendrei ETI-telepen maga a vállalat bábáskodik az egész ^gitpip^rra kiterjedő, új eljárási módok, anyagok, meg­oldások kidolgozásán, s jóné- hány olyan eredménnyel bizo­nyíthat képességei mellett, mint amilyen a csepeli, nagy pontosságú csarnok felépíté­se, vagy a gödöllői Humán Ol­tóanyaggyár létesítése volt. Mindezek ellenére nyoma sincs annak, hogy túlzottan magabiztosak vagy még in­kább, elbizakodottak lenné­nek. Sőt: örökös elégedetlen­séggel találkozni. Mert — s ez nagyon igaz — nem elég az anyagi-műszaki feltételeket javítani, hanem legalább ilyen mértékben kell tökéletesednie a személyi feltételeknek is, már pedig itt sok még a ten­nivaló. Mint mindenütt az építőiparban, magas a fluktuá­ció, a szociális ellátásban is gyorsabban kell előrehaladni, s még tökéletesebbé kell ten­ni a belső irányítás munkáját, s még valamit, ami csak kis részben a vállalat asztala: az anyagellátást. A kormány határozata ismét előtérbe állítja az építőipari tevékenységet, az új utakat, a célravezetőbb módszerek-esz- közök keresését. Biztató, a jö­vő eredményeit tekintve még többre ösztönző, hogy megyei építőipari vállalatunk ilyen alapokról rugaszkodhat ne­ki a holnapnak. Mészáros Ottó © set kaptunk a nagykereskede­lemtől. Sajnos, már az első időkben meg kellett állapíta­ni; csak akkor látja hasznát a vásárló, ha az eszményi cél a gyakorlattal is randevúzik. Márpedig a gyakorlat azt mu­tatta, hogy igényeinkre leg­többször nincs fedezet. — Egyszerűbbre , fordítva: kértek, de nem kaptak. — A pontosan kiszámított tételek és gyári megkötöttsé­gek ma még alig teszik lehe­tővé a közvetlen beszerzést. Másrészt — legyünk őszinték — az iparnak kényelmesebb, ha csak á nagykereskedelem­mel akad dolga, s nagy meny- nyiségeket egyszerre köthet le. Ennek ellenére 700 ezer forint értékű árut vásároltunk így az elmúlt évben. Igaz, hogy az évi félmilliárdos for­galmunkhoz ez csak morzsa. — Nyitott-e a kísérlet to­vábbi új utakat? — Nem dicsekvésképpen mondjuk, csak az objektivitás kedvéért, hogy már korábban is állandóan figyelték vezető munkatársaink, hol kínálkozik, lehetőség a korszerűsítésre. Célunk értelemszerűen, minél egyszerűbben irányítani, s eredményesebben gazdálkodni. Tulajdonképpen már három esztendeje igyekszünk gyorsí­tani az eszközök forgási se­bességén. Ennek lényege: megszabadulni a felesleges készletektől, ugyanakkor jobb piackutatással előre biztosítani a keresendő cikket, s egész évre kiterjesz­teni értékesítését. Ennek egyik jó példája, hogy év végenként igyekszünk beszerezni. Ilyen­kor1 sok kereskedelmi vállalat még bizonytalan, határozatlan, s így a rendelkezésre álló kis készletekből is elfogadhatóan részesülünk. Mindennek elő­feltétele persze, hogy megkö­zelítően ismerjük a vásárlók tavászi-nyári-őszi igényeit az adott esztendőben. így már 1965 közepén felmértük, hogy milyen igényeket kell kielégí­tenünk 66-ban a propán-bután tűzhelyekből. Hasonlóképp jártunk el a hűtőgépekkel. — Gyorsult-e az értékesítés tempója, nagyobb lett-e a for­galom? — A kísérleti időszak alatt élvezett nagyobb önállósággal, a korszerűsítések gyorsításá­val, egyszerűbbé tételével tem- pósabban értük el tervcélun­kat is. Így volt ez a váci Illat­szer-, az érdi Bútor- és KERA­VILL, valamint a szentendrei? Bútorboltoknál. Az említett he­lyeken bővítéssel, modernizá­lással, korszerűtlen üzletek­ből színvonalas szaküzleteket alakítottunk. Emellett új üzle­tet nyitottunk Érden és Szent-i endrén. A lebonyolítást, a ki­vitelezést könnyítette a Ma­gyar Beruházási Bank Pest megyei kirendeltsége. — Miben segítettek? — A kísérleti idő alatt rend­kívül rugalmasan biztosították az anyagi fedezetet. Az elgon­dolások életrevalóságát, indo­koltságát ők döntik el, s a gyorsan megtérülő, nagyobb forgalmat biztosító moderni­zálásokat széles mellel támo­gatták. Annál több bosszúsá­got okozott, hogy nem talál­tunk elég építőipari kapaci­tást, s nehezen szerezhettünk be sok, korszerűsítéshez való anyagot. — Végül | lássuk a tavalyi forgalmat. — Ehhez tartozik, hogy si­került csükenteni a boltok lel­j tározásának időtartamát; 130 i üzletben egy évet kitevő idő­vel csökkentettük a zárva tartás Idejét. Ez hét és fél millió forint értékű árutöbb­let eladását tette lehetővé. Nem beszélve arról, hogy mennyi kellemetlenségtől és bosszúságtól kíméltük meg a vásárlót. Az esetek többségé­ben a település egyetlen szak- j üzletéről van szó, s a leltár ideje alatt csak egy másik községből szerezhetik be az j árut. ■ Ezek után örömmel | mondhatom, hogy 1966-ban 55 millióval nagyobb forgalmat bonyolíthattunk le. Előrelát­ható. hogy a nyereség a tava­lyi 600 eíer forint helyett en­nek éppen duplája lesz. — A kísérleti esztendő egyik ösztönzője, doppingolója egy | fizetéscsökkentő feltétel... — Az elmúlt hónapok alatt a vezető beosztású kereskedel­mi szakemberek fizetésük há­romnegyed részét kaphatták I volna meg, ha nem teljesítik az előre eltervezett programot. Mint azonban a megduplázott [ nyereségből kiderül, megnőtt a kereset növelésének a lehe­tősége is. Általános összefog- I laló véleményünk: jól sikerült ; az esztendő. Gazdagabbak va­gyunk tapasztalatokban és j anyagiakban is. Nyugodtan megállapíthatjuk azt is, hogy | bár az irány helyes, a sebes- j ség még csak a kezdő fokoza­tot érte el. —t. gy.— VILLANÓFÉNY Két pipa — egyszerre Dohányozni tilos — hirdetik a feliratok a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat budakalászi gyáregységében, mint általá­ban minden textilüzemben. Mégis, akadnak, akik egyszer­re két pipát is — rajzolnak. Gondok, feladatok listájára kerülnek a megoldást követően a pipa jelek: balesetveszély bi­zonyos gépeknél, berendezé­seknél — megszüntetve. A ne­héz fizikai munka csökken­tése, kiküszöbölése — sok te­rületen megtörtént. Így szapo­rodnak a pipák a papíron, s amennyire helyes, hogy do- hánjozni tilos, annyira jó, hogy az efféle pipákból mind több akad a gyárban. A nyüstös gépeknél koráb­ban sűrűn történt kisebb bal­eset: az emelő és szállító ko­csi munkába állítása óta nincs sérülés. Hasonló célo­kat szolgál a tetőponyva üzem emelőberendezésénél végrehajtott módosítás is: a rendeltetés ellenes használat megnehezítésével minimálisra csökkentette a baleseti lehe­tőséget. És egy másik, a ne­héz fizikai munkát kiküszö­bölő eljárás: a felvetőgépek lánchengerének kiemelésére szerkesztett berendezés — amit a csillaghegyi gyáregységből vettek át, s használnak siker­rel — feleslegessé teszi a ko- i rabbi, izmokat ugyancsak pró­bára tevő cmelgetést. Mind- j össze hármat említettünk pél­daként azokból a megoldások­ból, amelyek összesítve egészséges, helyes folyamatot alkotnak, s ráadásul olyan fo­lyamatot, amelynek — ez a va­lóság — ma még nem sűrűn vagyunk tanúi, s különösen nem textilüzemekben. A ne­héz fizikai munka csökken­tése, s a baleseti veszély kikü- j szöbölése kétszeresen szolgál- j ja, védi az ember egészségét: ! jó példa ez arra, hogyan kell i hétköznapi aprómunkával va- j lóra váltani az általános elve­ket, követelményeket. A két „pipa” ezért dicséri a buda­kalásziakat! <m. o.) Új javítóműhely Kókán J Mivel fiam elmúlt > 18 éves, így elma­l gyarázom neki az új \ választójogi törvényt. — Jó, jó — szakít- \ ja félbe előadásomat ez a tiszteletlen bü­dös kölyök, akarom mondani derék ifjú állampolgár. — Azt mondd meg inkább, igaz-e, hogy én is ja­vasolhatok jelöltet? — Hát persze — válaszoltam mit sem sejtve. — Akit akarok? — Igen. — A Beatleseket is? — csillan fel a szeme. Még magabiztos vagyok. — Nem, csak ma­gyar állampolgárt le­het jelölni. — Akkor a Szöré­nyi Leventét. Tudod, akinek fáj, fáj, fáj ... Segítség! Mint egy kisdiák az újságból próbálok puskázni, no de attól sem le­szek okosabb. — Fiacskám — fordulok felé. — Hát ha annak a Szörényi hogyishívjáknak úgy fáj, fáj fáj, akkor biztosan beteg, tehát felelőtlenség lenne tőled őt javasolni. Fiacskám azon­ban nem nyugszik. — De azt mondd meg... Ez aztán a szeren­cse: csöngetnek, ö megy ki ajtót nyitni óriási zaj, egy serei kölyök, a fiam bará­tai tódulnak be a szobába. Szent ég! Ezek is mind válasz­tópolgárok? Ahogy végre bele­fekszem a családi ágyba, hallom, hogy mellettem piheg egy másik derék magyar választópolgár, a fe­leségem. — Mondd csak — kérdezi, hogy is lesz azzal az új... Te is lányom Bru­tus! No, mindegy. Elmagyarázom. ö a fodrászát akar­ja jelölni. A Jencit. Kicsit idegesen aludhattam el, mert meglehetősen furcsa álmom volt. Egy vi­haros jelölőgyűlésen vettem részt, melyen a választók engem jelöltek képviselő­nek. És akkor ... Hű, de megizzad­tam — törültem izza­dó homlokom, ahogy felébredtem. Nyom­ban belefogtam a következő levél meg­írásába: „Kedves elvtársak! Én nem tudok se gitározni, se tupirozni. Mielőtt je­lölnének, gondolják meg, népszerű le­het-e manapság egy ilyen tanulatlan cmJ bér?" Benedek B. István "i Elkészült a Kossuth Termelő- ^ szövetkezet több. mint más- | fél millió forintból épített, ^ modem gépjavító műhelye. ^ A szerelők már birtokukba ^ vették a szövetkezet új létesít­& menyét S (Foto: Gábor) ! ----------------------------­I Két albínó vaddisznó I i A bőséges makktermés és a ^ feltöltött etetők gondoskodnak ^ a vaddisznóikról a Bakony sűrű ^ erdőségeiben. Különösen a ma- ^ gasabb, csendesebb részeken ^ tanyázik sok vaddisznó. Far- § kasgyepű határában több mint ^ százat számlált meg a körzeti § erdész. A most kezdődő vá­jj dászat érdekes, izgalmas moz- •J zanata lesz a környéken csa- 5 tangoló két albinó - vaddisznó Megyénk építőipari vállala­tának nem kell attól tartania hogy bármikor is munka nél­kül marad. Az építési, beru­házási igény esztendők ótí jelentősen meghaladja a 25- ös Állami Építőipari Válla­lat kapacitását, s a kettő kö­zötti távolság hagyományos módon aligha csökkenthető — A megoldást a vertikalitás a korszerű építkezési módot növelése, a gépesítés, illetőt a gépállomány jobb kihaszná­lása adja — mondják a vál­lalat irányítói. A vállalatot nemigen ké­nyeztették el a gépelosztás' végző szervezetek: a szüksé­gesnél jóval kisebb mérték­ben emelkedett a gépállomány ennek ellenére — s ezt fenn­tartás nélkül a vállalati erő­feszítések javára írhatjuk — a géppel végzett munka ará­nya jelentősen növekedett. A géppel végzett vakolás pél­dául négy év alatt meghárom­szorozódott, az előkevert be ton mennyisége a korábbi öt­szöröse lett, jelentős a fejlő­dés a földmunkánál is. s m; már festési munkáik mintegj nyolcvan százalékát ugyan­csak géppel oldják meg. A célhoz, a korszerű, ipar- szerű építkezéshez természe tesen több felől vezetnek a; utak. A gépesítettség emelé se mellett — s a vállalat ve­zetői joggal látják a jövő ebben — mind növekvőbt szerep jut a korszerű terme lésszervezési eljárásoknak így például a háló diagram mos módszernek, a típuster veknek, a panelos és blokko. építkezéseknek. A háló dia grammos módszert a váci For te emulzióöntő épületénél, : Szentendrei Papírgyárnál al­kalmazták a többi között, a ti pustervek aránya — a laká soknál és kommunális épüle teknél — ötven százalék föh emelkedett, s ugyancsak nö vekedett a blokkos, illetve pa nelos építési móddal készül WSilOtfJÓfioIgúI* «fifth»

Next

/
Oldalképek
Tartalom