Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

1967. JANUAR 1., VASÄRNAP TÄ Map 7 Hol tart a magyar víruskutatás? Akármilyen szép is volt az magyar eredmények a vírus- előd megemlékezésével sze­dsz, csak megjöttek a hűvös, nedves napok és velük együtt a betegségek fő időszaka. Ilyenkor egyre inkább foglal­koztatják az embereket a kü­lönböző vírusos betegségek. Nemegyszer olyan betegsé­geket is vírusosaknak gon­dolnak, amelyeknek a kóroko­zói nem úírusok. — Melyek valójában a ha­zánkban is fellépő legvesze­delmesebb vírusos betegsé­gek? — Nálunk is előforduló, leggyakoribb vírusos beteg­ség — mondotta dr. Farkas Elek, a Közegészségügyi In­tézet osztályvezetője — az influenza, a májgyulladás, a kanyaró, a bárányhimlő, a rubeola, egyes náthafélék, a kötőhártya-gyulladás bizo­nyos járványos formája. Elég gyakoriak csecsemők­nél és kisgyerekeknél a lég­utak vírusos megbetegedései. A gyermekbénulás, a veszett­ség és a himlő gyakorlati­lag leküzdöttnek tekinthetők. A különböző agyvelőgyulla- dásos betegségek közül — azt kell mondanom, szerencsére — nálunk a kullancsenkefa- Etisz ismeretes. — Milyen irányú kutatást folytatnak jelenleg? — A ma legaktuálisabb, megoldásra váró kérdés a kanyaró és az influenza el­leni vakcinálás. Az utóbbi témában már évek óta ered­ményesen dolgozunk, idén is csaknem 200 000 vakcina készült el. A veszettség el­leni oltóanyagot ma is ké­szítjük, ámbár emberi ve­szettség utoljára 15 eszten­deje fordult elő, kutyák kö­zött is ritka, viszont a vad­állományban előfordul. Gon­dot okoz a kullancsenkefali- tisz. Ez a betegség bizonyos területeken, ahol a kullan­csok fertőzöttek, az embere­ket fenyegeti. Mindenekelőtt a fertőzött területek felde­rítése és kijelölése a célunk. Ezután a következő lépés a védőoltás kikísérletezése és a fertőzött területen élők be­oltása. Nagy problémát je­lent a fertőző májgyulladás, a hepatitis, de ebben a tekin­tetben nagyon nehéz előbbre lépni — sajnos még nem ismerjük a betegséget okozó vírust. — Melyek a legjelentősebb kutatásban? — Óriási a nemzetközi ver­seny a víruskutatásban. A mi anyagi lehetőségeink mel­lett szenzációk nem nagyon retném kiegészíteni. Hőgyes Endre a veszettség elleni vé­dőoltást sikeresen egyszerű­sítette, s annak ellenére, hogy a vírusokról a múlt század várhatók, bár kitűnő ma- végén mit sem tudtak, Hő- gyar részleteredmények szü- gyes módszere ma is telje­Steril fülkében készül a Pasteur-szérum Közegészségügyi Intézetben az Országos lettek az elmúlt években. Mindezeken túl — vélemé­nyem szerint — a legnagyobb magyar eredmény a gyer­mekbénulás elleni küzdelem mintaszerű elméleti és gya­korlati végrehajtása. Ilyen tekintetben a legelső helyen állunk. A védőoltásokat nem a szokványos módon adjuk, hanem a közismert Sabin- cseppek formájában juttatjuk a szervezetbe. 1959 óta az egyes oltási kampányok úgy­szólván 100 százalékos ered­ménnyel jártak. Laborató­riumi vizsgálatokkal állapít­juk meg, hogy a teljesen ár­talmatlan vírusok elszapo­rodtak-e a szervezetben és szerologiai vizsgálatokkal el­lenőrizzük, hogy a szerve­zet előállította-e a védett­séghez szükséges ellenanyagot. — Azt kérdezte az előbb, hogy a magyar víruskutatás­nak milyen jelentős eredmé­nyei vannak? Az elmondot­takat még néhány nagy nevű sen helytálló. Baló József professzort kell még megem­lítenünk, aki a harmincas évek elején jelentette meg magyarul és németül az első hazai víruskönyvet. Rajtuk kívül az állatorvosokról, Huty- ra Ferencről, Manninger Re­zsőről kell feltétlenül szól­nunk, akiknek a magyar ví­ruskutatás sokat köszönhet. TUDOMÁNY “ 7 T Ritka fémek — porból 1 E C H N I K A A kemény ötvözetű szerszámok gyártására használt értékes ritka fémek, a wolfram és a kobalt 50—60 százaléka kárbavész, porrá válik a köszörülés folyamán. Ennek a pornak ismételt felhasználása eddig cél­szerűtlennek tűnt, mivel a fémek kivonásának egyetlen ismert módja sem volt kifizetődő. A probléma most meg­oldódott. A. Zelikman professzor, a műszaki tudományok doktora megállapította, hogy a wólframkarbidok megfe­lelő megmunl<álás ese­tén elég gyorsan és tel­jes mértékben oxidálód­nak, a köszörülés folya­mán keletkező porban lévő kobalt, réz és vas pedig a katalizátor sze­repét tölti be, vagyis meggyorsítja a folyama­tot. Ebből kiindulva a feltaláló új, hatékony el­járást javasolt a wolf- ramnak és a kobaltnak a kemény ötvözetű szer­számok köszörülésekor keletkezett hulladékból való kivonásra. Az új eljárás techno­lógiája egyszerű és igen hatékony. A wolfram 80—85 százalékát sike­rül így kivonni, s csak­nem teljes mértékben hasznosítani. A kobalt 75—80 százaléka ugyan­így feldolgozható. Tévedés: 1 milliomod másodperc Jó néhány tudomá­nyos, technikai felada­tot csak úgy lehet megoldani, ha a Föld különböző pontjain tö­kéletesen szinkronizált órák állnak a szak­emberek rendelkezésére Ilyen például a műhol­dak pályájának mérése, különböző sugarak, hul­lámok terjedési sebes­ségének megállapítása, elektronikus navigációs eljárások meghatározá­sa stb. Igen pontos, szinkronműködő órákra van szükség ahhoz, hogy az időmérés tökéletes legyen. A tökéletesen egybevágó időmérés el­éréséhez két lehetőség­re gondoltak a szakem­berek : vagy rádióhul­lámokkal történő pontos időközvetítéssel, vagy hordozható pontos órák segítségével lehetne a kérdést megoldani. A rádióhullámokkal történő jelzések nem megfelelőek, mert a meg nem határozható pálya miatt a jelzés útjának ideje nem számítható ki pontosan. Ha ellen­ben a rádióközvetítés műhold segítségével tör­ténik — amikoris egye­nesvonalú és megha­tározott pályán mérhető idő alatt ér a jelzés a kívánt helyre —, akkor tökéletes pontossággal lehet a jelzés útját megállapítani. A hor­dozható időmérő mód­szerével is történtek kísérletek: különleges atomórákat készítettek és ezeket repülőgépen juttatják el egymástól messze fekvő földré­szekre. Az összehason­lító időmérésnél kide­rült, hogy az órák igen pontosak voltak, az eltérés mindössze egymilliomod másod­perc! MOZAIK--MOZAIK-MOZAIK­Négyezer éves bányák Belorussziában, Grodno mellett a közelmúltban vég­zett ásatások során a régészek olyan bányákat fedeztek fel, alacsony kamrácskák voltak, amelyek a föld színe alatt öt méter mélységben helyezked­tek el és föld alatti folyosók kötötték össze. A régészeknek sikerült mintegy fél száz, vi­szonylag ép kamrát kiásniuk. A kamrák falán megtalálták a régi bányászok csákányának nyomait: a kiaknázást külön­féle szarvak és csontok segít­ségével végezték. Ezeket a szarvakat és csontokat botra szerelték, és ilyen formán sa­játságos csákányt készítettek. A tudósok megtalálták a bá­nyatámaszok nyomait is. Az ásatások vezetője, Nyina Gurina, a történettudományok doktora, leningrádi régész el­mondta: a most feltárt régi medence a Szovjetunióban pá­ratlanul áll a maga nemében, és az egész világon is egyike a legnagyobbaknak. Rendkívül fontos kortörténeti forrásul szolgál. Az ásatásokat folytatják. Az archeológusok mintegy 300 ré­gi bányát szeretnének feltár­ni. Ezeknek fele az állami vé- amelyeket a bányászok négy- dett területhez tartozik majd, venöt évszázaddal ezelőtt a jövő esztendőben már mú- hagytak el. Ezek a bányák zeumot építenek itt. Az ősi bányászok néhány szerszáma Nem veszélytelen! Az Egészségügyi Világszervezet genfi beszámolójából ki­derül, hogy az élelmiszer tartósítására felhasznált sugárzás kárt tehet az élelmiszerben, illetve ellenállást fejleszthet ki a benne élő baktériumokban. A vizsgálati beszámoló igen hasznosnak minősíti ugyan u besugárzással való tartósítást, de csak igen gondos ellen- írzés mellett. Mint mondja: „a kétségtelen előnyök nem iga- lolják az eljárás alkalmazását minden körülmények között. Sok értékes tápanyag, kivált különféle vitaminok el is pusz­tulnak az élelmiszer besugárzása következtében”. A holnap férne: a titán Porsche, a világhírű autó- konstruktőr alkalmazott elő­ször titánt, olyan motoralkat­részek előállítására, amelyeket eddig csak acélból készítettek. A forradalmi újítás 30 százalé­kos súlycsökkenést, ugyanak­kor nagy teljesítménynöveker dést eredményezett. Azóta egy­re elterjedtebben alkalmazzák. Előnyös tulajdonságai közis­mertek: könnyű, nagy szilárd­ságú, magas olvadáspontú, ké­miailag ellenálló. Nem csoda tehát, hogy a közlekedési esz­közök gyártásában is komoly jövő előtt áll. Tut-Ankh-Amon ágya Negyvenöt más egyiptomi műemlékkel egyetemben Pá­rizsba szállítják kiállításra a 16 éves korában elhunyt fá­raó, Tut-Ankh-Amon 3235 éves ágyát. Óriási szenzációt keltett 44 évvel ezelőtt ez a lelet, amit a Királyok Völgyében, Luxortól nyugatra találtak meg, a fáraó temetkezési helyén. Azóta a kairói Egyiptomi Múzeumban őrzik. A Párizsban bemutatott kin­csek között van még a király színarany álarca és ruhásládá­ja. Egyiptomi műkincseket mu­tatnak be a jövő évben meg­nyíló kanadai világkiállításon is.. Kanadába szállítanak egy 600 éves kéziratot, amelyen a korán „szurái” olvashatók, to­vábbá a Tut-Ankh-Amon fáraó szobrát, s egy festményt, ame­lyen a fáraó a Napot imádja. Repülő autó Az első használható repülő autót Yvon Julian lyoni mér­nök konstruálta. Az 5x2 méter nagyságú „Airautó” összecsuk­ható szárnyai kiterjesztve 5,6 méter szélesek. A földön gu­rulva a klasszikus motor 170 kilométeres sebességre képes, a levegőbe emelkedve a turbo- reaktor 600 kilométernél na­gyobb sebességet is biztosít. Jaj, a gengsztereknek! A svéd alvilág állítólag nyugtalankodik, mert a stock­holmi rendőrséget olyan fel­szereléssel látták el, amely nagyon megnehezíti a bűnözök életét. A rendőrök csöppnyi gásparlásztót kápiíák, amely- függő tárnája van. Minden tár- ménye azoknak a szakértők-« lyel minden támadót hat perc- na 500 méter bosszú. A. bort itt nek, akik a lavinaveszély le re teljesen öntudatlanná tehet nek. A hatása elől még csak be sem zárkózhatnak, hiszen a le­zárt szoba kulcslyukán, vagy bármilyen repedésen keresztül is alkalmazni lehet a könny­fakasztó, vagy altató gázokat. Sőt, a berendezést villámgyor­san működő fúróval is kiegé­szítették, amellyel a gáz be- fúvatásához elegendő rést le­het fúrni. Bortenger a föld alatt A Kvareliában (Grúzia) épí­tett borpince párját ritkítja az egész világon: 25 millió liter bort képes befogadni. A bor­pincének 15 egymással össze­fajtájátől függőén 2—6 évig tá­rolják. A légkondicionáló be­rendezés állandó, 14 fokos hő­mérsékletet tart. A borpincé­nek van egy külön terme, amely a borok huzamos ideig tartó tárolására szolgál. A ha­talmas borpincék és a felszí­nen épült, grúz márvánnyal kirakott kóstoló terem között felvonók tartják az összekötte­tést. A kóstoló teremből gyö­nyörű kilátás nyílik az alazani völgyre. Harc a lavina ellen Ha a lavina öt embert elte­met, egynek van manapság esélye rá, hogy életben marad­hasson. Legalábbis ez a véle­küzdésével foglalkoznak és a napokban az ausztriai Gar- misch-Partenkirchenben gyűl­tek össze az „Alpinista Bizton­ság Nemzetközi Bizottságának” értekezletére. Kétszázhuszonöt szakértő (mentőexpedíciók tagjai, tudó­sok és jogászok) vettek részt a háromnapos értekezleten és megvitatták, miképpen lehetne csökkenteni a „fehér halál” áldozatainak számát. Az utób­bi három évben ugyanis a la­vinák riasztóan sok emberál­dozatot követeltek. A szakértők többsége úgy vélekedik, hogy a legjobb meg­oldás minél sűrűbb riasztóhá­lózatot szervezni. ÚJ MAGYAR EKE A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szak­emberei olyan eketípust kerestek, amely 16— 32 cm-es mélységhatárok között optimálisan alkalmazható. Különböző külföldi és magyar gyártmányokat vizsgáltak meg. Próbaszántást és ekénként 10 órás üzemi szántást végeztek, vizsgálták az ekék porhanyító hatását, a szántás nyomán a felszíni rögösséget, a tarló- maradványok mennyiségét, a munkasebessé­get, és mérték az egyes ekefajták teljesítmé­nyét. A magyar gyártmányú FEF—440 jelű, félig függesztett mélyszántó eke ért el igen jó ered­ményt és a szakemberek véleménye szerint 40 cm-es eketestével és magasított kormány­lemezeivel elsősorban a 26—32 cm mély- és mélyítő szántások megfelelő eszköze lehet. A FEF—440-et, a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár tervezte, s a D4K—B traktor­hoz készült. Néhány adata: a legnagyobb hossza 5100 mm, a legnagyobb szélessége 2000 mm, a legnagyobb magassága 1060 mm. Négy magasított kivitelű univerzális eketestet sze­reltek az ekekeretekre. A szántóvasak orro- sak. Minden eketest elé előhántó szerelhető. Egy-egy eketest munkaszélessége 40 cm, az eke teljes munkaszélessége 160 cm. A maxi­mális munkamélyseg 32 cm. Az eke teljes súlya 1040 kg. Gyorsan felszerelheti a traktorra. Kétlép­csős leengedése következtében először az eke eleje érintkezik a talajjal, s így a szántóvasak meredek szögben állva elősegítik, hogy az eke néhány méter munka után már a beállí­tott mélységben dolgozzék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom