Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

1967. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK NM Meere i 300 millió és beruházásokra Pest megye idei tervét tárgyalta a tanács vb így is iehet A megyei tanács végrehajtó | bizottsága tegnapi trésén tűz­te napirendre Pest megye I 3 967. évi, részletesen kidolgo- ! zott és felbontott tervének tár- , gyalását. Az erről szóló előtör- 1 jesztés tartalmazza a tanácsi ; gazdaságok idei tervét, ame- ' lj-ek már biztosítják az új | gazdasági mechanizmusra való fokozatos áttérést és előmoz­dítják a vállalatok nagyobb önállóságát, hatékonyabb gaz­dálkodását A Pest megyei tanácsi szervek és vállalatok 1967-ben a községfejlesztési alapok és a mezőgazdasági beru­házások nélkül, mintegy 300 millió forintot fordít­hatnak fejlesztési és beru­házási célokra. 189 millió forintot tesznek ki az új beruházások, amelyből a legnagyobb összeget, 53 mil­lió forintot az egészségügy kapja, mégpedig elsősorban az új váci és ceglédi kórházak építkezéseinek folytatására. Üj körzeti orvosi rendelőt kap Szigetszen Imiklós. Tekintélyes összeg kerül felhasználásra a megyében Csepel Autógyár 5345 különféle teherjármű A Csepel Autógyárban ked­den kezdődött meg az 1987. évi termelő munka, mert hétfőn valamennyi üzemrészben lel­tároztak. A gyár ebben az év­ben 5345 különböző típusú te­hergépkocsit, 1798 autóbusz- alvázt és 17 000 motort készít. Javítja az alkatrészellátást is. A tavalyinál 13,2 százalékkal több, 760 millió forint értékű tehergépkocsi-alkatrészt hoz forgalomba. A gyár dolgozói gondosan felkészültek a megnövekedett feladatokra. Az elmúlt hetek­ben elegendő alkatrészt gyár­tottak a szerelőszalagoknak, s így zavartalanul kezdhették meg az új esztendei munkát. Az első munkanapon tizenkét D—344 típusú tehergépkocsi, 40 motoregység és az Ikarus gyár részére nyolc autóbusz­alváz szerelése fejeződött be. Üj magyar találmány, neve: FJK 24 N típusú félvezetős biztonsági berendezés. A Me­chanikai Mérőműszerek Gyára készítette. A tranzisztoros készülék 22 féle jelzést, köztük tüzet, betörést és gázveszélyt is tud észlelni. Képünkön: Kókai Ferenc mérnök, a feltaláló, a tűzjelző központ működését ellenőrzi. A sorozatgyártás még ebben a negyedévben megkezdődik. (MTI Foto) Választanak a szakszervezetek Mintegy 12 ezer bizalmi — Pest megyében — Ebben az évben elége­dettek vagyunk a vállalatve- 1 zetéssel — mondja Papp Já­— Arttttörafelfcaezriáiás“ ■ -fh' gyelerimief kísérésé, az ada­tok elemzése — mondja Osz­lóé Béla, az üzemgazdasági osztály vezetője, a gyári párt­vezetőség tagja — osztályunk feladata, s nekem — teszi hoz­zá mosolyogva — társadalmi feladatom is, hiszen annak ide­jén, 1964-ben, a pártvezetőség volt az, aki igen keményen fellépett a túlórák nagymérvű megnövekedése ellen. Azóta egészséges folyamat indult meg, s ennek tudható be, hogy 1966. évi, 1965-höz mér­ten jelentősen megnőtt fel­adatainkat is úgy teljesítet­tük, hogy nem emelkedett a túlórák száma. 1966 első há­romnegyed évében a terve­zett túlórák 65,9 százalékát használtuk fel mindössze, s bár a negyedik negyedévben több túlóra volt, egészében nem emészti fel az évi, 14 ez­res keretet. Pest megyében csaknem 132 ezer szervezett dolgozó vá­lasztja meg januárban szak- szervezeti csoportonként, bi­zalmiját. — Mintegy 12 ezer bi­zalmit választanak meg ebben a hónapban Pest megyében, — kaptuk a tájékoztatást a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsán. Az új év első napjai­ban elkezdődtek a választások. Az elsők között a Váci Kö­töttárugyárat, a Csepel Autó­gyárat, a Budakalászi Textil­müveket említik. A Csepel Autógyárból a szakszervezeti bizottság titká­ra közli telefonon: — Nálunk január 3-án kez­dődtek a választások. Az első napon 36, negyedikén pedig 50 munkahelyen választották meg bizalmijukat a szakszer­vezeti csoportok. Január 15-ig valamennyi munkahelyen megtörténik a választás. A MEDOSZ-hoz tartozó gazdaságokban, vállala­toknál is megkezdődtek a választások. Csaknem 20 ezer szakszerve­zeti tag dönti el ezekben a napokban, kit állít e fontos tisztségre érdekeinek képvise­lőjeként. A Monori Gépjavító Állomáson, a Vízépítő Vállalat vecsési gépüzemébsn már túl vannak rajta, a Gödöllői Er­dőgazdaság 15 erdészetében is megkezdődtek a választások. Itt 124 bizalmit, egész Pest megyében pedig összesen csaknem 1200 bizalmit válasz­tanak a MEDOSZ-vállalatok. S ami újszerűén hangzik: valamennyi szakszervezeti csoportban bizalmihelyettesi is választanak. Nősök bálja Szecsőn A tápiószecsői Damjanici művelődési ház január 7-én szombaton este hét órai kez­dettel rendezi meg a hagyomá­nyos, zártkörű Nősök bálját A bálon — a szokáshoz kiver — csak házaspárok, jegyes­párok és a batyut hozó anyó­sok vehetnek részt. A zenéről jó hangulatról a Csárdás-zene­kar gondoskodik. A hajnalig tartó mulatságot éjfélkoi csárdásverseny és babasorso' lás színesíti. — Érhetik váratlan meg­lepetések az embert — mond­ja Bugyinszky László, a sza­bászat művezetője —, s erre készülni kell. Két-három éve még könnyebben nyúltunk a túlórához, hiszen itt nálunk, a szabászaton, valóban létfon­tosságú a kellő munka, mert nyolc szabász után háromszáz ember dolgozik! Most jóval szigorúbb a túlóra számonké­rése, s ugyanakkor sok min­den történt is annak érdeké­ben, hogy ne kelljen a túlórá­hoz nyúlni. Szabászgépet ál­lítottunk munkába, jelentő­sen nagyobb gondot fordítot­tunk a begyakorlott helyette­sek képzésére. Ez utóbbinak tudható be, hogy bár ezévben is megtör­tént: nyolc szabász közűi egyidejűleg üt' lett, beteg. a aranka nem állt meg, s a túl­órák száma is a megengedett határon belül maradt. A gon­dosságot, a körültekintést jel­zi az is, hogy már most fel­mérték: a népgazdaság új irá­nyítási rendszerében nálunk megnő a munkaigényesebb ter­mékek száma, s ezért a jelen­legi szabász-létszámot további tartalékokkal kell gyarapíta­ni. Hasonló gondosságot, kö­rültekintést tapasztalni a töb­bi, említett kulcsfontosságú üzemrésznél is: itt rejlik an­nak magyarázata, hogyan le­het elkerülni a váratlan meg­lepetéseket, s azok vélt ellen­szerét, a túlórát. Mert a túl­óra a termelési bajok tüneti kezelését jelenti csupán: s bajok forrásának megszünte­tése a gyógyszert, a túlórát is feleslegessé teszi, illetve^ az egészséges mértékre csökken­ti. Így is lehet tehát, mint a Váci Kötöttárugyárban? Csak­is így lehet — mert ez az megoldás! Mészáros Ottó Tízezer közérdekű bejelentés Messze vagyunk a Satumustó mivel kiállítani a csekkeket, értesítéseket, mi­egymást. Kérték a bocsánatot, én meg mond­tam, hogy nem történt semmi, s megvártam amíg befejezik a munkát. De az eset megma­radt bennem, s később is foglalkoztatott... Nem azért, hogy hozzányúltak a tolláim­hoz ... Nem ... Inkább az gondolkoztalott: hogyan juthatott eszébe ezeknek az emberek­nek, hogy a posta csak úgy kitesz nekik a polcra egy valódi Saturnust? Egy Saturnust, amelynek kereken 27 forint az ára. Hát lehet ezt csak úgy egyszerűen kitenni? Ismétlem, elgondolkoztatott az eset. Ügy is mondhatnám: ez a korszak egy kicsit elké­nyeztette már az emberét. Annyi minden elő­fordulhat, a korszerűség fogalmába annyi minden belefér, hogy ez a mai kor embere már semmin sem csodálkozik, s a leglehetet­lenebb dolgot is készpénznek veszi. Olyannyi­ra, hogy bemegy a postára, talál az asztalon egy Saturnust — aztán se szó, se beszéd, fel­veszi, használja; mert el tudja képzelni, hogy már ott tartunk a fejlődésben, a közhaszná­latra bocsátott golyóstollnál. Időnként — azt hiszem helyes gondolat —. nem árt az embereket figyelmeztetni, hogy azért ne zárkózzanak elefántcsont toronyba, s nézzenek körül jobban a valóságos életben. Van itt sok korszerű dolog, hiszen a fejlődés, a változás korszakát tapossuk; de lehetnek célok, melyeknek elérésétől még messze va­gyunk. Ezt jó tudni, hogy elkerüljük a csaló­dást ... Hát — kérdezem —, eljött már annak az ideje, hogy Saturnusok heverjenek a postai polcokon? Hiszen ma még csak kölcsönzik a pennákat egy, azaz egy forintos betétért. 5 milyen pennák azok? Nem is lehet velük ír­ni ... Dékiss János i * ! A napokban egy Saturnus golyóstollkészlet : révén érdekes felfedezést tettem, hogy tudni- ! illik a mai embert már elkényeztette ez a ro- í hamosan fejlődő korszak, amelyben élünk, ! úgyhogy idestova semmin sem csodálkozik, i Táviratot adtam fel a postán, s kitettem : magam elé a polcra a Saturnus golyóstoll- í készletemet — ezzel indul a történés. Ez a \ Saturnus — ha valaki nem ismerné — nagyon \ célszerű kis dolog. Műanyag tasak, amelyben 5 négyféle színű golyóstoll van: piros, kék, ! zöld és fekete. : Ezúttal a kékkel dolgoztam. Gondosan tö- i mörítettem a mondanivalómat — hiába: ; ilyenkor minden szónak ára van. Nem csoda, ! ha ott felejtettem végül a Saturnust a polcon. í Később fedeztem fel, hogy nincsenek nálam a ; tolláim, nem voltam rest, visszamentem a pos- 5 tára. A polc körül ekkor már hárman dolgoz- X tak, s nézem, nincs a Saturnus sehol, csak a J tasakja. Ez, gondoltam, hamar eltűnt, s már X indultam volna tovább, ekkor azonban felfe- J deztem, hogy a polc mellett munkálkodók va- \ lamennyien az én tollaimat koptatják. t Szólok mindjárt annak, aki a pirossal írt, ^ hogy ne haragudjon, de az én tulajdonomat í szorongatja a kezében, s remélem nincs ellene | kifogása, de visszavárom a tulajdonomat. A { többiek is meghallották amit mondtam — $ persze úgy is mondtam, hogy meghallják —, s ^ egyszerre rámcsodálkoztak valamennyien. Ki- X derüli, mindnyájan azt hitték, hogy a posta ^ tette ki a polcra a Saturnust: legyen nekik Szoros kapcsolat alakult Ki a lakosság és a tanácstagok között az elmúlt választási idő­szakban. Főként a tanácstagi fogadóórákon és a beszámo­lókon nyilvánult ez meg, ame­lyeken nagyon sokan felszólal­tak, szóvá tették a különböző panaszokat. A gyümölcsöző együttműködés megmutatko­zott a községfejlesztésd mun­kákban, a kulturális rendez­vények, egészségügyi akciók, ■sorozások, árvízelhárítás szer­vezésében és előkészítésében is. Évente nyolc-tízezer köz­érdekű bejelentés és panasz .érkezett a lakosságtól. Csaknem félmilliónI cijar:ta : A Deoreceni Dohánygyár­iban az idén a tavalyihoz vi­szonyítva csaknem félmilli- ;árd cigarettával többet, pon- itosan 7,9 milliárd cigarettát ; készítenek. — 30 millió Ft — a vízel­látás és a csatornázás cél­jaira; slkezdik a váci szennyvíz- tisztító telep, a visegrádi csa­tornahálózat építését. Az .dén adják át majd rendel- :etésének az új váci 8 tan­termes és a gyáii 4 tanter­mes általános iskolákat, a ceg- édi középiskolát és hozzáfog­lak Pilisvörosvárott a gim­názium építéséhez. Elsősorban a főváros kör­nyéki munkáslakta települések rillanyhálózatának fejleszté­sét szolgáljá az idén elkészülő 22 km hosszúságú új veze­ték. Negyvenmillió forint ke­iül felhasználásra idén lakás- építési célokra, mintegy 256 lakás ebben az évben elkészül, 416 építését pedig idén kezdik el. Az üzlethálózat fejlesztésére 4,4 milliót költenek, az idegen­forgalom céljait 6,2 millió fo­rint szolgálja. A tervben sze­repel Szentendrén a 100 sze­mély® turistaszálló felépítése is. Kérdések - túlóra ügyben A szakszervezet elégedett Biztonság és szervezettség Az évi 14 ezer túlóra azt je­lenti, hogy havi átlagban 1050 —1200 között lehet a felhasz­nált túlórák száma, s ez 130 —150 ember — az öst-zmun- kásléíszám mindössze 12—14 százaléka — nyolc órai mun- , kája. Fontos biztonsági tar­talék ez, s nem egy esetben, — főként a kulcsüzemek ese­tében, kikészítő, szabászat, varroda, karbantartók — be­bizonyosodott, hogy egyben jelzője is a teendőknek. Ép­pen a túlórák figyelmeztettek í annak idején arra, hogy je- \ lentősen bővítsék a kikészítői kapacitást, növeljék a begya- í korlott szabászok számát, hogy : a varrónőknél nem a speciá- ! lis, hanem az univerzális kép­zettségre kell súlyt fektetni. J És ami ugyancsak jelentős j dolog: minden esetben előze­tes megbeszélés alapján vál­lalja a dolgozó a túlórát, nem j ..közük” vele. hogy itt kell | maradni, s apelláta nincs, ha- j nem otthoni dolgait figyelem­be véve kérik plusz munká­ját. nosné, a szakszervezeti bízott- ság titkára —, mert itt Vácott is, sok gondot okozott a tex- ■ tilgyárakban a túlóra, nálunk mégsem történi semmiféle el- csúszás. Sokféle intézkedés segítette ezt, mégis úgy gon- , dolom, az a döntő: maga a vállalat vezetése sem hajlott \ ■ a könnyebb út felé, hanem az \ emberek érdekeiből kiindulva, másutt kereste a megoldást. j A biztonságos termelésnek i ■ természetszerű velejárója a j túlóra is: a kötöttárugyárban is megtörtént, hogy jelentős, j s gyorsan teljesítendő export- rendelésnek tettek eleget, s 25 fő vasárnapi túlórával biz- ! tosította ezt. Ugyancsak túl­órában javították meg a kar- j bantartók a szárítógépet, mert j e masina nélkül leáll az egész gyárban a munka. Az ilyen túlóra nem váltja ki az embe­rek ellenkezését, nem szül rossz hangulatot, vitákat, mert az emberek nagyomis jól tudják mi a szükséges, mi nem. Amikor azonban úgy túlóráztatják őket, hogy órákig állnak anyaghiány miatt, vagy mert nincs elég karbantartó, gépbeállitó, s utána pedig még egy műsza­kot „lehúzatnak” velük, jo­gos a zúgolódás, a méltatlan- kodás. A Váci Kötöttárugyár­ban jól mutatja a túlórafel­használás indokolt voltát, hogy egyetlen kelmetermelő üzem- j résznél sem volt túlóra, s a legtöbbet a karbantartóknál | használták fel. de ott is első­sorban csak vasárnap javít­ható gépek, illetve váratlan hibák esetén. Sok volt a túlóra 1966-ban, különösen a textiliparban. A leszállított árú textíliák iránt megnőtt a kereslet, s biztosí­tani kellett a megfelelő ellá­tást, de nem állandó túlóráz­tatással, vasárnapi műszakok­kal, ahogyan ezt sok helyen tették! A Váci Kötöttárugyár — bár termelési feladatainak maradéktalanul eleget tett — nem tartozik a túlóráztató, vasárnapi műszakokat elren­delő üzemek közé. 1966-ban egyetlen esetben sem tartot­tak vasárnapi műszakot, s a felhasznált túlórák száma is alatta marad a tervezettnek. Lehet tehát többet adni, jobb termelési eredményeket elér­ni így is? A számok sokat elárulnak egy folyamatról, amelynek célja a dolgozó emberre há­ruló terhek csökkentése, azok áthárítása a gépekre, a szer­vezettségben rejlő erőkre. A kötöttárugyár 1964-ben 25 231 túlórát használt fel. 1965-ben ez 14 024-re csökkent, 1966- ban pedig — a decemberi adatok nélkül — a felhasznált túlórák száma 9282 volt. — Igen nagy gondot fordí­tottunk arra — mondja Gal- bicsek Károly igazgató —. hogy még egyszer ne követ- kezhessék be az 1964-es mélypont. Az akkori igen magas túlóraszám ma már egészséges mértékűre csök­kent. amit legjobban az iga­zol, hogy az év elején, a Tex­tilipari Dolgozók Szakszerve­zetével kötött, úgynevezett keretszerződésben foglalt túl­óramennyiséget sem fogjuk teljes egészében felhasználni, nemhogy túllépnénk azt. A . kellő műszaki, szervezési intézkedések mellett a túl­órák számának csökkenéséhez jelentős mértékben hozzájá­rult az is, hogy rendkívüli szigorúsággal kérik számon az üzemektől, műhelyektől még a túlóráztatás előtt az indokokat, s ugyanakkor — a kellő biztosítékok megterem­tésével — lehetetlenné tettek mindenféle „fekete” túlóráz­tatást, műhelyen, üzemen be­lüli „majd magunk között el­intézzük” megoldást. Mind­ezek eredményeként éves át­lagban — a munkáslétszámot értve alatta — S túlóra jut egy-egy emberre, ami kedve­ző szám. Tüzet, betörést, gázveszélyt jelez

Next

/
Oldalképek
Tartalom