Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

„MUNKÁRA" FOGTÁK AZ ALGÁKAT PEST MEGYEI VIIAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ..A Z M S ZM-P' P E S T: MEGYEI B I.Z OTTSÁGA ES Á ;M EGY E IT A N Á C S L A PJ.A í XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM ARA 50 IILt.ER 1967. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Megnyílt it JFraneia Masnim n n is itt MWStl. honyr Waldeck Rochet beszámolója 200 millió utas a levegőben A Nemzetközi Polgári Lé­giforgalmi Szervezet (ICAO) 111 tagállamának repülőtár­saságai 1966. év folyamán 202 000 000 repülőutast szál­lítottak. Ezúttal először ha­ladta meg az évi forgalom a 200 millió utast. Földrengés Közép-Görögorszagot és a Pe- loponnészoszi félszigetet szer­da reggel 7.55 órakor tízmá- sodperces földrengés rázta meg. Egy órával később egy második, de az előbbinél kisebb erősségű .földlökést ész­leltek. Patrai környékén a fal­vakban több mint 500 lakó­ház rongálódott meg, nyolc ember megsebesült. A Műszaki Egyetem mezőgazdasági technológiai tanszék ón érdekes algaltísérietek folynak. Édesvízi algákon mérik le a gyomirtó szerek hatását. A kultúrnövényekhez képest ezeken a kis „élőlényeken" sok- .. . . UAhvieeletAKon kai gyorsabban jelentkezik a különböző szerek működésének creditté- . szoveiseg kepvi-.eieietK-n. nye. Ugyanis az algák rövid tenycszideje miatt 4—5 nap elegendő az i jen vannak 45 testvérpárt kép­*rCA tanszéken a kutatáshoz a legmodernebb eszközök állnak rendel- viselői. A szovjet pártküldött­Szerdán Párizs egyik elő- | Politikai Bizottságának tagja városában Levallois-Perret- vezeti. ben, a helyi sportcsarnokban A kongresszus a következő megnyílt a Francia Kommu- napirendi pontokat hagyta jó- nista Párt XVIII. kongresszu- • vá: sa. 1. Szövetség a demokratikus, A kongresszuson 820 küldött ' független és virágzó Francia­vesz részt valamennyi párt- j országért. Je- ’ a kezósre. Nemrég állították munkába azt a szovjet gyárimányú ronmikrozzkőpot, amellyel akár százezerszeres nagyítást is produkál­hatnak a kutatók. séget Arvid Pelse, a magyart Szirmai István, az MSZMP Védőügyvéd-nyilatkozat — Mikrobarázdás hanglemez Ruby tetemét Chicagóba szállították Szerdán a hajnali órákban Chicagóba érkezett az a repü­lőgép, amely az 55 éves korá­ban meghalt Jack Ruby tete­mét szállította. A holttestet tartalmazó koporsót ravatalo­zóba vitték. Rengeteg újságíró és rend­őr várakozott a repülőtéren, amikor a dallasi gép leszállt. Ruby bátyja és T<ét nővéré kí­sérte a koporsót. Ruby család­tagjai nem tettek nyilatkoza­tot. A rendőrség kordont vont az újságírók és Ruby hozzá­tartozói között. A dallasi megyei kórház or­vosai végezték el kedden este a kórbonctani vizsgálatot. A boncolás után újságírókkal kö­zölték, hogy ellentétben a ko­rábban kiadott közleménnyel, az antialkoholista és nem dohányzó Ruby halálának közvetlen oka nem a szer­vezetében áttételes úton elterjedt rák, hanem tüdő- embólia volt. Légzési elégtelenség következ­tében kedden, magyar idő szerint 17.30 órakor beállt a halál. Az orvosok elmondták, hogy Oswald gyilkosa ébredé­Három „krimi"-kérdés // Vannak még véletlenek. Egy Tia.pp.al Jack Ruby halála előtt a Név/ York Herald Tribune európai kiadása azt jelentette a texasi Daliásból, hogy Os­wald gyilkosának családja bí­rálta a börtönhatóeágokat. amiért elhanyagolták Ruby orvosi kezelését. A New York Herald Tribune munkatársa utána járt az ügynek, ám a megkérdezett illetékesek egy­másnak ellentmondó válaszo­kat adtak, azt pedig kereken elutasítottak, hogy a tudósító betekintsen a börtön orvosi naplójába. A New York Herald Tri- bur.e-nak mégis sikerült fel­sorakoztatni néhány cáfolha­tatlan tényt. ® Rubyt december 9-én szállították a Parkland Kórházba, azt követően, hogy Bili Decker seriff a fogoly cel­lájában iárVa maga is meg­döbbent állapotán. © Csodálatosképpen erre egy nappal azelőtt került sor, hogy a Ruby-cealád által felkért magánorvos megvizs­gálhatta volna a beteget. Ez a vizit elmaradt, — bizonyára azért, hogy ne bonyolítsa a hivatalos hatósági jelentése­ket. O Dr. J. M. Pickard, a me­gye börtön-főorvosa, aki a foglyok állapotáért legfel­sőbb szinten felelős, 1964 óta nem látta Rubyt. Amikor 1966. december 9-én Decker seriff kihívta, a főorvos — már min­den alaposabb kivizsgálás nél­kül, szemre is megállapította, hogy Rubynak azonnali kór­házi ápolásra van szüksége. A három tény — három kér­dés a Kennedy-gyilkosság kö­rüli „krimi” szövevényében. De van egy negyedik kérdés is, amelyet maga a New York Herald Tribune tesz fel: „Bár csaknem mindenki, alki az utolsó hetekben látta Rubyt a cellájában, megegyezik ab­ban, hogy a fogoly nagyon be­tegnek tűnt, senki sem ipar­kodik megmagyarázni, ki az, aki elsősorban felelős lett volna azért, hogy Rubyt ala­posabb orvosi vizsgálatnak vessék alá, vagy kórházba szállítsák, ahol szakorvosok vehetilk kezelésbe.” Jack Ruby betegsége és ha­lála körül mindenesetre leg­alább annyi a titokzatos vé­letlen, mint amennyi emléke­zetes revolverlövéseit kísérte, amelyekkel a rendőrség épü­letében Oswald életét kioltot­ta ... sekor még jól érezte magát, fürdőt vett és reggelit kért, de egy órával később rosszul lett. Nem közölte utolsó gon­dolatait. A Reuter-iroda tudósítója Párizsban felkereste Melwin Belli ügyvédet, Jack Ruby első védőjét, akinek a család már előzőleg felmondott. Belli a Reuter tudósítójának kije­lentette, nem érti, hogy az Ame­rika egyik legjobb gyógyin­tézeteként ismert dallasi Parkland Kórházban miért csak az utolsó pillanatban tudták megállapítani Ruby betegségét. Azt is különösnek tartja Belli, hogy a dallasi rendőrség, amely éjjel-nappal felügyelete alatt tartotta Ru­byt, „nehogy öngyilkosságot (Folytatás a 2. oldalon) Új termelési körzetek, nagyüzemi kertészetek Másfél milliárdos tiszta vagyon 1982 óta jelentékeny fejlő­dést ért el Pest megye me­zőgazdasága. Termelőszövetke­zeteink megerősödtek, ja­vult a gazdálkodás, évről év­re jobbak a termelési eredmé­nyek. Egyik legfontosabb cél­kitűzés volt a belterjesség nö­velése. Ennek érdekében nagyarányú szőlő-gyümölcs- telepítést végeztek, a te­lepítés széles körű mozga­lommá vált. Űj nagyüzemi árutermelő kertészetek jöttek létre, s új termelési körzetek alakultak ki. Az állattenyésztés fejleszté­(Folytatás a 2. oldalon) Szerződés egyidejű feloszlatá- cát. A Francia Kommunista Párt (Folytatás a 2. oldalon) Éhségsztrájk 47. nap Shankaracharya Jagadguru- ja, a puri hindu főpap 47. nap­ja folytatja éhségsztrájkját. A főpap a tehenek általános le- vágási tilalmát kívánja ki­kényszeríteni a kormánytól. 2. A párt vezető szerveinek megválasztása. A Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusán a beszá­molót a központi bizottság nevében Waldeck Rochet főtit­kár terjesztette elő. Négyórás beszámolójának elején Maurice Thorezről, a XVII. kongresszus óta elhunyt nagy francia kommunista ve­zetőről emlékezett meg, aki­nek a kongresszus egyperces néma felállással adózott. Beszámolója nemzetközi ré­szében az FKP főtitkára megál­lapította, hogy a világban to­vább folytatódik az erőviszo­nyoknak a szocializmus javára való megváltozása, nem szabad azonban lebecsülni az impe­rializmus agresszív terveit. Elítélte az amerikaiak vietna­mi háborúját. Az amerikai imperializmus agresszív törekvései Európá­ban is megnyilvánulnak — emelte ki az FKP főtitkára — mégpedig elsősorban a bonni Németország revansdsta és mi­litarista köreinek bátorításá­val. Helyeselte a szocialista or­szágok bukaresti értekezletén elfogadott nyilatkozatot, amely célul tűzi ki egy európai kol­lektív biztonsági rendszer alapjainak lefektetését, vala­mint a NATO és a Varsói Emberek és átlagok ... meghalt tehát Jack Ruby. Ugyanabban a kórházban ahol három évvel ezelőtt Kc:i nedy elnök és Oswald elhunyt. A képen: els zállítják Ruby holtletemct. (Teiefoto) A statisztikai átlagszámok torzításáról szól a következő iskolai példázat. Valaki — mert módjában áll és étvágya is van hozzá — együltében két bécsi szeletet eszik, más va­laki viszont az utcáról korgó gyomorral nézi. Az átlagszá­mítás szerint a két emberre egy-egy bécsi szelet jut. A pol­gári közgazdászok a statisztika e hamisító fogásait tudatosan alkalmazzák a nagy társadal­mi, vagyoni és osztálykü­lönbségek leplezésére. Szo­cialista viszonyaink között megszűntek az antagoniszti- kus osztályellentétek, a vagyo­ni kiváltságok, s így keve­sebb szélsőséget — statisztikai nyelven szólva kisebb szóró­dást — takarnak az átlagszá­mok. Azért a mi közvélemé­nyünkben is tapasztalható ide­genkedés a statisztika átlago­ló módszereivel szemben. Ha például egy brigád azo­nos szaktudású és gyakorlatú, hasonló feladatokat végző tagjait nézzük, kiderül, hogy keresetük, társadalmi helyze­tük az üzemben szinte teljesen azonos, az otthoni családi, anyagi és lakáskörülményeik mégis nagy szélsőségekre ve­zetnek tényleges életviszo­nyaikban. Az egyik brigád­tagnak — hogy az iménti pél- dázódásoknál maradjunk — motorkerékpárra, külföldi uta­zásra, sőt estleg autóra is fut­ja, a másiknak viszont lakás­ra sem telik és albérletben tengődik. Az eltartott család­tagok (elsősorban a gyerekek) száma, a feleség, illetve a férj jövedelme, s az a tény például, hogy öröklik, kiutalásra kap­ják, avagy saját erejükből épí­tik a fészekrakás alapjait je­lentő lakást, gyakran — bár­milyen szokatlanul is hangzik — nagyobb szerepet játszik a dolgozó személyes életkörül­ményeinek alakulásában, mint a munka révén elért kereset nagysága. Engedtessék meg, hogy jobb híján a statisztika átlagoló esz­közeivel éljünk. A gyermekte­len háztartásokban az egy fő­re jutó átlagos jövedelem: 1376 forint, s a négy- és több- gyermekes családokban — ugyanezen felmérés tanúsága szerint — 549 forint. A szá­mítások és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekgon­dozás és a nevelés költségei­nek két gyerek esetében 22 százalékát, négy gyermeknél 30 százalékát fedezi a családi pótlék. A gyermeknevelés anyagi terhének legnagyobb részét tehát a szülők, a kere­ső családtagok vállalják. Az MSZMP IX. kongresszusa nem véletlenül határozta el az anyasági segély folyósítását a kisgyermekek két és féléves koráig cs helyezte kilátásba — ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi — a családi pótlék további eme­lését. Egy másik, az életkörül­mények alakulására nagy ha­tást gyakorló kérdésben: a meglevő és egyre bővülő la­kásalapjaink igazságosabb el­osztása mellett is határozottan állást foglalt a párt legfelsőbb tanácskozó testületé. Az 1966-os év életszínvonal alakulásáról eddig készült statisztikák egyértelműen ja­vulást mutatnak, a jólét emel­kedéséről tanúskodnak. Az egyes családok személyes ta­pasztalatai azonban számos esetben cáfolják ezt a tény­szerű, egyébként vitathatat­lan állítást. Ez sem vélet­len. Az 1966-os esztendő ele­jén a kormányszervek fogyasz­tói árváltozásokat eszközöl­tek azért, hogy a magasabb fel- vásárlási árak jobban serkent­sék a mezőgazdasági terme­lést, mindenekelőtt az állatte­nyésztést és egyúttal a fo­gyasztás szerkezete is kedve­zőbben alakuljon. Mindezzel egyidejűleg több fontos és eddig elhanyagolt munkate­rületeken fizetésemelést haj­tottak végre, és ugyanakkor az I860 forinton felüli fizeté­seknél progresszív nyugdíj- járulékot vezettek be. A reál­bérek és a reáljövedelmek az átlagszámok egyértelmű ta­núsítása szerint növekedtek, ami viszont aligha hat meg­győző erővel azokban a háztar­tásokban — s nem kis szám­ban vannak ilyenek —, ahol átmenetileg csökkent az élet- színvonal. Az átlagok a nagy számok törvényeit mégis reálisan tük­rözik, noha a személyes ta­pasztalatok nem egyénileg kü- lön-külön, hanem csak ösz- szességükben igazolhatják az általános igazságokat. Vitat­hatatlan, hogy szocialista épí­tőmunkánk eddigi szakaszá­ban igen nagy figyelmet szen­teltünk az átlagoknak. Mesz- sziről indultunk, s hosszú ideig teljes mértékben indo­kolt volt erőfeszítéseink össz­pontosítása a viszonylag ala­csony átlagszínvonal emelésé­re, a termelésben, a művelő­désben, a munka- és életkörül­mények javításában. A széles dolgozó tömegek általános anyagi és kulturális felemel­kedése, a foglalkoztatottak szá­mának nagy arányú növelése viszont nem segítette a diffe­renciálódást, a kiemelkedő mi­nőségi eredmények gyarapí­tását. Ellenkezőleg: az egyéb­ként egészséges törekvések ká­ros velejárója volt az egysíkú mennyiségi szemlélet és az egyeniősdi. A gazdasági me­chanizmus reformja ezért je­lent fordulatot nagyobb le­hetőségeivel kiemelkedő vál­lalati és egyéni kezdeményezé­sekre. A vállalati és egyéni teljesítmény-különbségeknek megfelelően növekednek majd a kollektívák és az egyes dol­gozók közötti kereseti különb­ségek. Vagyis következete­sebben érvényesül a szocialis­ta elosztás elve: aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon a megtermelt javakból. Mivel főként a munkabérek emelésére törekszünk, a vég­zett munka mennyisége és mi­nősége az eddigieknél na­gyobb, meghatározóbb szere­pet kap a családok életkörül­ményeinek alakulásában. Kovács József V

Next

/
Oldalképek
Tartalom