Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-31 / 26. szám

1967. JANUÁR 31., KEDD '“'kMíHod 3 A tízperces titkár Mindennapjaink demokráciája (7) Beleszólás és véleményezés Nem is tudok mit mon­dani ... Ennyi idő kevés rá, hogy átgondolhassam ... Szólhatna-e másként Koncz Károly, akinek vállát csak 600 másodperce nyomja a mühelybizottsági titkár poszt­jának terhe. — Nem is számítottam rá, más volt a jelölt Az ilyesmi tagadhatatlanul kínos annak, aki nem kap­ta meg a szükséges szavaza­tot. De megrázó meglepetés a választottnak is. Nem kuta­tom most, miért nem a je­lölt futott be — a tízper­ces titkár személye érdekel. A környezet válaszai: „Az első ásónyom óta itt szolgál” — „Bátor fellépésű ember”, ,.Uj gazdasági év, határozottabb szakszervezeti képviselő”, „Megvédi az ér­dekeinket”, „Tenyerében a DCM” — „Mindenkit ismer”. S mit mond az új tiszt­ségviselő? — Az irodaházat képvise­lem, s az idetartozó, ener­giát szolgáltató kazánház mű­vezetője vagyok. Hiszem, hogy az itteni szakszervezeti gárda segítségét kérhetem, ha valahol reudkívüli mű­szaki teendő adódik. Ezek között a falak között készül a műszaki fejlesztés programja. Nyomában 400—500 ezer ton­nával nagyobb mennyiségű ce­mentet adhatunk 1970-re. sedése, s ez mindenkinek köz­vetlen érdeke. — Nem számít összecsa­pásra az új mechaniz­musban? — Elkerülhetetlen. A vál­lalati érdek nem minden esetben egyezik az egyéné­vel. — Milyen legyen hát a megoldás? — Olyan bölcsen kell dön­teni, hogy az áthidalás ne vélt, hanem valóságos érde­keket szolgáljon. — Ha lehetne egy kicsit közérthetőbben... — A megválasztott szak- szervezeti tisztségviselő fel­adatai közé tartozik, hogy a tagság jogait és érdekeit tűzön-vízen át képviselje. Mégsem szabad szem elől té­veszteni, hogy a kenyéradó gyár is a köz érdekét szol­gálja. — Mit tart a legégetőbb tennivalónak? — A rám szavazók kíván­ságainak, élet- és munkakö­rülményeinek megismerését. Ezt követően a Dunai Ce­ment- és Mészmű épülő mész- üzemének és a negyedik ce­mentgyártó vonalnak gyors kivitelezését. — t gy. — Kezdünk divatba jönni — ] mondja térfásan a Híradás­technikai Anyagok Gyára j szakszervezeti bizottságának I titkára. Eddig — folytatta —, ha nem is teljes joggal, de sokszor szemünkre vetették, hogy kevés látszata van a na­gyobb dolgokban a szakszer­vezeti munkának. Inkább csak ! kötelezettségeink voltak, jo­gaink kevésbé. Ez azután rá­nyomta a bélygét a szakszer­vezeti munka egészére, az em­berek aktivitására, egy-egy gyűlésre is. Most kezdünk di­vatba jönni: úgy is, hogy mind többen érdeklődnek a szákszervezetek munkája, vál­tozó feladatai iránt. Az elmúlt hónapokban, a szocialista demokrácia kibon­takozásának kapcsán, s össze­függésben az új gazdasági mechanizmussal, sok szó esett, s esik napjainkban is a szak- szervezetek szerepének növe­kedéséről, feladataink sokré­tű gazdagodásáról. A párt IX. kongresszusán is igen sok szó esett a szakszervezetek szere­pének, jelentőségének előtérbe kerüléséről, s főként új fel­adatairól. Igaaságtalanság len­ne summásan elmarasztalni a szakszervezetek eddigi mun­káját, hiszen a sokat emlege­tett tagdíjbeszedésen, üdülési beutalók kiadásán túl hosz- szan sorolhatnék, mi mindent végeztek, mégpedig ered­ménnyel. Azok a lehetőségek, feltételek hiányoztak a szak- szervezeti munka jobbátételé- hez, az üzemi demokrácia erő­sítéséhez, amelyeket most a gazdaságirányítási rendszer reformja biztosít: érthető te­hát, ha a dolgozók mind nö- vekvőbb érdeklődéssel kísé­rik e változást. Az országos és a helyi ér­dekek egyeztetése, a közösség, s ugyanakkor az egyén érde­kei összhangjának megterem­tése nem korlátozódik csupán 1 a gazdasági mechanizmus re­formjára: a párt általános politikájának fontos része­ként, a szocialista demokrá­cia további erősítése érdeké­ben, a szakszervezeteknek nemcsak az üzemek falain belül, hanem átfogó értelem­ben is megnő a joga és hatás­köre. Munkaügyi és bérkérdé­sekben, a főbb gazdaságpoliti­kai célok és főbb gazdasági in­tézkedések meghatározásában éppúgy véleményt kell, hogy nyilvánítsanak, a szakszerve­zetek, mint az állami szervek. Ahogyan országosan, úgy helyben is a „társadalmi part­ner”, azaz a szakszervezet a kollektíva képviseletében lép fel: önállóan dönt a dolgozók szociális, egészségügyi és kul­turális ellátását illető kérdé­sekben, a jelenleginél sokkal erőteljesebb lesz ellenőrzési joga — például a személyi jö­vedelmek elosztásánál —, s a vállalati kollektív szerződések rendszerének felújításával az üzemi „alkotmány” betartásá­nak legfőbb őre lesz. Lényeges tényező a szakszervezetek sze­repének növekedésében az is, hogy ki kell kérni véleményü­ket az üzemi gazdasági veze­tők megítélésekor, kinevezé­sükkor, megerősítésük vagy le­váltásuk esetén. A szakszervezetek szerepé­nek növekedése egyenes arányban áll az üzemi de­18 millió forint t hős vietnami nép megsegítésére Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székha­zában jelképesen átnyújtották a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetének a magyar mun­kások, dolgozó parasztok és értelmiségiek 18 millió forin­tos ajándékát. Az ünnepségen ott voltak az Országos Béketanács vezetői, Dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára bevezetőjében hang­súlyozta: most, amikor átad­juk hozzájárulásunkat azok­nak a károknak a helyreállí­tásához, amelyeket az ameri­kai imperialisták barbár ag­ressziója okoz a vietnami nép­nek, azt is hozzátesszük: készen állunk arra, hogy a jövőben még többet se­gítsünk vietnami testvé­reinknek, Ezután dr. Sík Endre, az Or­szágos Béketanács elnöke ösz- szegezte az „Egy- iskolát, egy kórházat Vietnamnak” akció eredményeit. mokrácia erősödésével. M. O. iNégyszemközt - választókkal — S az érdekképviselet? — Mindenekelőtt ezt te­kintem annak. Ettől függ a mi gárdánk prémiuma,' része­Új jégtörő a Dunán Próbaútoa a jégtörő a zajló Dunán. Átadták rendeltetésének a gyárban a jégtörő flotta új Jégtörő X-et, a dunai flotta tagja. Motorja 1300 lóerő tel- új hajóját. Erős zajlás esetén, jesítményű, amely távvezér- ha a sodródó jégtáblák ereje lesű szerkezettel irányítható a meg is állítaná, az új jégtörő parancsnoki fülkéből. Modem akkor is teljesíti feladatát, felszerelését radar, ultrahan- Tatjára olyan berendezést szc- gos mélységmérő, valamint rá- reltek fel, amely ilyen hely- diótelefon egészítik ki. Ezek szélyeztetett pontokra irányít­ható. A tervezők gandoskodtak a 14 főnyi személyzet kényelmé­ről is. Minden nehéz munkát gépesítettek, s a központi fű­téssel temperált hálófülkéken kívül társalgót is berendeztek a hajón. (B.) ELSŐ VÁLASZTÓ LÁNYOK A gépíró. Kiss Zsuzsi gyors- és gépírónő Ráckevén, a já­rási tanács egészségügyi osz­tályán. Sugárzóan üde, fiatal 'kislány. Hogyne: — 1948. augusztus 20-án szü­lettem. — Akkor, mondja meg, amit ezen a napon ünnepiünk, az alkotmány, mi az? — Hogy őszinte legyek, nem tudom. — És azt, hogy, miért van a választás? — Azért, hogy a nép meg­válassza, akik a tanácsokban, országgyűlésen intézik a köz­ség, a megye, meg az ország ügyeit. Természetesen a nép akarata szerint. — Kiss Zsuzsi is egy a nép­ből, vajon, mit akar? — Fűtött HÉV-et, gyorsabb járatokat! (A papa biztosan bejáró.) Meg, hogy fedezzék fel végre az idegenforgalom­nak a mi partjainkat, a so­roksári Duna-ágat. (Kis lokál- patrióta, de ez is dicséretére legyen mondva, hiszen igaza van.) Folytathatom? Hát kul- túrházat! Több rendezvényt a fiatalság számára es persze több alkalmat a táncra is. A KISZ-titUár. Durkó Éva, az ócsai gimnázium KISZ-tit- kára, negyedikes, jeles tanuló, Felsőpakonyból jár be vona­ton. Kirakatrendező szeretne lenni. — Kicsi korom óta hajla­mom van rajzra, festésre, de­korációra. Az édesapja már nyugdíjas, a KISTEXT-ben dolgozott, édesanyja a fővárosi villamos alkalmazottja, öten vannak testvérek. — Mit gondol, Éva, ha negy­venötben nem változik meg nálunk a világ, készülődhetne idén érettségire, meg válasz­tásra? Szép, komoly arcán beszél­getésünk során most először suhan át halvány mosoly: — Azt alig hiszem, sőt az a gyanúm, hogy már régen nem is járnék iskolába. Legsürgősebben megoldan­dó felsőpakonyi problémának a vasúti megállóhoz építendő váröhéíyi séget'" tartja. — Nincs ott csak egy kis bódé. Nem véd esőtől, hótól, széltől, de szűk is, mert egyre több az utas. Aztán nincs kul- túrházunk, semmi szórakozási lehetősébe sincs a fiatalságnak. A jeles diák. Kollár Kati Bugyiról jár be Ócsára, a gimnáziumba. Félévi tanulmá­nyi eredménye 4,5. Apja a Tes- sedik Sámuel Tsz főkönyvelő­je. — Ha nem iskolaidőben lesz, elmegyek a jelölő gyűlés­re — jelenti ki határozottan. Ogy látszik nagyon érdekli a politika. — Tv-n és rádión kísértem figyelemmel a pártkongresz- szvst. — Mit vár az újonnan megválasztott tanácstól, kép­viselőktől? — Munkálkodjanak a kong­resszusi határozatok megva­lósításán. Komoly leányka, mégis megkérdem a fiatalság szóra­kozási igényéről. — A falusi fiatalságnak ez­zel a problémájával is foglal- kozniok kell a megválasztot­taknak. Örkényi kislány, Kecskemé­ti Margit a dabasi gimnázium negyedikes diákja, jó tanuló. Külkereskedelmi főiskolára készül. Mit kíván a tanácstag­jától? — Dolgozzon a kultúráiét fellendítéséért. Vívja ki, hogy a könyvtárban nagyobb vá­laszték legyen. A mozin kívül nálunk semmi szórakozási le­hetőség sincs. Színház soha. Nem minden a tánc, az is kell, de egyéb is. ELSŐ VÁLASZTÓ FIÚK Örkényi fiú Deák István, Margitnak osztálytársa, falu- jukbeli gimnazistákkal együtt utaznak naponta Dabasra. Ne­ki is az lenne az új tanácstag­hoz intézett mondanivalója, hogy tegyen meg mindent a fiatalok szórakozási lehetősé­géért. — De hiszen épül, ha ugyan \,.wss*ss*ssfsssssrsssssssj'sf'SssfssssssssssssfsssssfSJ-ssssssssssssssssfssyssj,sj,ssss*rsfS*SMrT*wss-sMmm’ssssssssssssrsssssssssssss ^ kakasok ilyenkor fordulnak a másik oldalukra, legfel­jebb egy-egy öreg \ tarajos pislog ki a ^ hideg csillagokra, hogy aztán § gyorsan visszadugja fejét szár- ^ nyai alá. Éjszaka van még, ^ legalábbis ilyenkor télen. A § járdán, a csikorgó éjszakában ^ egy pufajka caplat kucsmában % és nagy csizmában. S miután $ egyrészt a szellemek órája már J azért elmúlt és a szellemek í amúgy sem rajonganak pufaj- $ káért, csizmáért, meg állítólag $ nincsenek is, nem nehéz kita- lálni, hogy az éjszakát hajnal- \ ra váltó óra idején ember bak- tat párázó lélegzettel. | Amúgy közönségesen: a szö- ^ vetkezet fogatosa. Négykor í kelt, most fél öt, mire kiér az $ istállóhoz, ahol a fanyar szagú, § de kellemes melegben fel-fel- % horkanva állnak és várnak a \ lovak, öt óra ts jól elmúlik... ^ Aztán etetés, gondozás, befo- \ gás és megkapaszkodik a reg- ^ gél az ég peremén, mire kiáll ^ a trágyadomb mellé, amit rok­oni és hordani kell, jó kilomé­fcetben döngölő mozgással zúz- segítségével hosszú ideig lehet^ ternJÁre tégig^ötyögve a dar­in a jégtáblákat. úton a jégtörő, s veszélyest tájon. 21 millió forintos költséggel zajlások esetén — a rádiótele-1 A tizedik villánál már leke- készült a balatonfüredi hajó- fon útján — a legjobban ve- J rül a pufajka és van dolga a Fogatos a fogat mellett... Mihajlovics Károly, a hajó kapitánya, távirányítással ve­zérli a jégtörőt a parancsnoki fülkéből. már meg nem épült Örkény­ben a tágas kultúrház. Szkeptikusan legyint, türel­metlen a hangja: — Mikor lesz még az ké­szen? Ipari tanuló. Márkus Fe­renc a Dabasi Járási Javító és Szolgáltató Ktsz-nél tanul­ja harmadéve a lakatos mes­terséget. Idén teszi le a szak­vizsgát. De miért is választot- $ ta éppen a lakatos mestersé- ra... Ami még nem volna\ get. baj, de az idő meg az út úgy \ — Már otthon is mindig összefog, hogy tíz forduló he- ^ szerettem ilyen apró dolgok- lyett jó, ha négy, vagy éppen $ kai foglalkozni. csak három sikerül egy nap, ^ Most nagy dolgokkal is fog­mert azért az embernek is ^ lalkozhat, szavazó lesz, bele- melegednie kell, a lónak is pi- ^ szólhat a község, a járás. ,a henni, enni, hogy bírja ezt az ^ megye, az ország dolgába. De istenverte nehéz útat. ^ ugyan mit? Gondolkozik, az­— Mondja már meg, de be- ^ tán kimondja­csületére... könnyű munka — Elégedetlen vagyok a ez? — kérdi. § tanulóneveléssel. Itt a mű­— Hát nem, azt nem lehet $ helyben sem nagyon foglal­mondani, hogy könnyű... ^ koznak az emberrel... — Na látja... Tavasztól § Tatárszentgyörgyön lakik a őszig, amíg nincs az a nagy \ szüleinél. pacsét, még megy a munka, § — A mi községünkben vagy baktatni a szekér mellett lehet keresnie is a fogatosnak, ^ nincs kultúrház, a fiatalok se­— mond in. emiáltalán nem na- ha már egyszer dolgozik ... 4 hová se mehetnek szórakoz­De ilyenkor, három, néha négy n'_- ezért is szökik el falunk- hónapon keresztül... Tudja.t hói a fiatalság. Legalább egy mennyire jön ki nekem na- § mozihelyiség lenne! Vasárnap ponta a pénzem? Nem tud-^csak a kocsmába mehetnek... ja ... Megmondom. Hát ilyen- § ^ kor télidőben 13—14 forintot § keresek... Melyik munkás ^ Sajnos akad község, ahol csinálitá ezt ennyiért? Na^n^ncs kultúrház, s olyan is ugye ... Hogy akkor miért nem egy, ahol ha van is, a csinálom? Mert kell. Mert va- 5 fiatalság szórakozási és kultu- lakinek ezt is kell csinálni. ^ ráüs igényét nem elégítik^ki. Hát ezért... Na, húzd meg! ® marad az italbolt. Előbb — rántja meg a gyeplőt, s mu- % csa^ kisfröccs, később már tatóujjával megböki a kucs- $ naSY> aztán több. máját... $ Amit tehát ezek az első vá­El is felejtettem megkérdez- \ lasztók kívánnak, nemcsak a ni, hányadik forduló ez ... | fiatalság ügye. közügy. Gyurkó Géza Szokoly Endre kézfejnek — mire tetejes a szekér — hogy letörölje a csí­pős reggelben is forróság űz­te izzadságot. — Aztán így ülni fel.. mondja, egyáltalán nem pa­naszképpen, csupán a tények száraz közlésének hangján... —Öí féldeci, így hívom — mutat a vasvillára, mert hogy legalább úgy befűt az ember­nek, ha forgatni kezdi, hogy hamarább teljék a szekér... Aztán neki a varjak borí­totta földnek, kéz a zsebek­ben az egyik az ostort markol­ja az istentelenül nyikorgó, ide-oda bóklászó szekér mel­lett kilométereket caplatni. A felfagyott út olyan, hogy szin­te tipegve jár a ló is, leszegett fejjel, kifényesedettés gőzöl­gőén csapzott szőrrel... Üresen vissza, pakolni új-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom