Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
A viszontlátásra! Hétfőn délután öt órára jelentette be a KIOSZ énekkara az évek során már hagyományossá vált farsangi műsorát. A társalgóban már négy órakor helyet foglaltak a kíváncsibbak, s akiknek nem jutott hely, azok a folyosókon várakoztak nagy türelemmel. Az énekesek dalaikkal ezúttal is sok örömet szereztek. Különösen nagy tapsot kapott az énekkar szóló-énekese, Péntek Lajos tanár, a Táncsics iskola igazgatóhelyettese. Az énekkar versmondói sem szerepeltek kisebb sikerrel. A műsor után az énekkar tagjai régi ismerősként vegyültek az öregek közé. Az ágyhoz kötött betegeket is meglátogatták, s szíves szóval süteményt, cigarettát kínál- gattak. A házigazdák búcsúzáskor a kapuig kísérték a vendégeket, akik még az utca sarkáról is hallották: A viszontlátásra! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ZEBRA A TETŐN XI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM---- ............................. 1 967. JANUÁR 25., SZERDA É^ánssentmikiés vlssi el idén is a pálmát Zárszámadó és küIdötfválasztó gyűlések előkészületei a fermelőszövetkezetekben Két dolog foglalkoztatja mostanában a termelőszövetkezetek tagságát: az egyik a Kisiparosok tapasztalatcseréje A KIOSZ a város és a járás kisiparosai részére a közeljövőben három vidéki látogatást szervez. Az építőiparral foglalkozók február 5-én a Váci Cementműben tesznek látogatást, ahol az üzemi séta után a váci kisiparosokkal tárgyalják meg a technológia fejlődésének irányát. Az asztalosok február 8-án a Budapesti Bútorgyárban ismerkednek a szakma korszerű eszközeivel, majd 22-én a Mohácsi Farostlemezgyárba látogatnak. Az egynapos tapasztalatcserére eddig 45 kisiparos jelentkezett. hamarosan itt is, ott is sorra kerülő zárszámadó közgyűlés, a másik pedig az első országos termelőszövetkezeti kongresz- szus. A zárszámadások alakulásáról már lassan kialakul a teljes kép a mezőgazdasági osztályokon. A legtöbb termelőszövetkezetben február közepétől tartják meg a közgyűlést, de vannak olyan termelőszövetkezetek is, amelyekben már február elején, vagy már január utolsó napjaiban számot adhatnak a múlt Farsangi nyitány Kivilágos virradatig tartott a Piroska-báI Fényes papírra nyomtatott meghívó hívogatott mulatságra szombaton estére. A város oroszlános címerével ékesített piros, zöld betűs lap a Piroska-bálra invitált. Bálra, amely eltér a szombat esték megszokott szórakozásaitól, amely ez alkalommal a város társadalmi eseménye volt. A Kossuth Étteremben most nemcsak a Vendéglátóipari Vállalat volt a házigazda, hanem a szervező népfrontbizottság is. A vídö'.ök és a fővédnök — a Hazafias Népfront városi bizottságának aktívái közül kerültek ki. Részt vett az előkészületekben a Kárpáti Aurél Irodalombarátok Társasága is. Az volt a rendezők célja, hogy az egykori szép hagyományt felelevenítve tartalmas, kellemes , mulatságot szervezzenek a meghívottaknak. Olyat, amely átmenti a régi farsangok ízét, zamatét a megváltozott élet követelményei szerint. Az igyekezet nem volt hiábavaló. Már a szálloda portáján szállásmester és főrendező fogadta a vendégeket. Piros szalagos rendezők kísérték a névjegykártyával ellátott asztalokhoz a mulatság részvevőit, Pipi Jóska népi zenekara szórakoztatta az érkezőket. Az asztalok között vörös szmokingos pincérek suhantak az erre az alkalomra nyomtatott menükártyával, amelyen jobbnál jobb falatokat, gombás pecsenyét, kolozsvári töltött káposztát, rántott pontyot és természetesen — Pt- roska-tálat kínáltak a többi között a vacsorázóknak. Az asztalokon szerpentinnel díszített pezsgős és boros buté- liák sorakoztak. A fürge pincérkezek pedig ugyancsak gyakran bontottak üveget. Tíz órakor megkezdődött a báli műsor. Márky Péter szellemes összekötőszövege a Pii oskáktól — Piroskákhoz szólt. Finom csipkelődése pedig a ceglédi mindennapokat fricskázta. A konferanszié után Baráth Mária lépett a mikrofonhoz. A Kossuth Étterem tánczenekara és a Budapestről jött Idrányi Iván — több neves sláger szerzője — elsőként a Hol jár az eszem? című közkedvelt dalt zongo- rázta el. Tapsban nem volt hiány. Nemcsak az ifjú művésznőt hívta vissza többször is a közönség ütemes tapsa, hanem Matus Imre táncdalénekest is nagy tetszésnyilvánítással jutalmazták. Különösen a Piroskákról szóló táncdal aratott nagy sikert. Hollós Ilonát alig engedték le a dobogóról, egy-egy ismétlés után még újabb számot követeltek. A szünet után Jákó Vera és Dóri József magyar- nótaénekesek osztoztak a kirobbanó tapsviharon, majd a szolnoki Tisza Táncegyüttes műsorszáma következett. Éjfélkor a Tisza menti népi zenekar tagjai léptek dobogóra és a báli hagyományoknak megfelelően nyitárvyK , a díszpalotás kosztümös táncosai vonultak be a „szálába Az asztalokra helyezett piros gyertyák fényében, ezzel a szép régi tánccal kezdődött meg a virradatig tartó mulat ság és az idei farsang. évi eredményekről, hogy ki-ki érdeme és munkája szerint megkapja a részesedését. A ceglédi járásban első ízben most a dánszentmiklúsl Micsurin Tcrmelőszövetikezet- ben tartják meg a zárszámadó közgyűlést, január 27-én, pénteken délelőtt, a községi művelődési otthonban. Nem vitás, hogy most is a dánszent- miklósi tsz viszi el a pálmát. A második helyre — nem sokkal a dánszenlmiklósiák mögött — az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet kerül. Náluk február első napjaiban kerül sor a zárszámadó közgyűlésre. Valamennyi termelőszövetkezetben március 20-ig még egy esemény zajlik majd: a tsz-kongresszust megelőző megyei küldötíválasztó gyűléseket tartják meg. Valamennyi termelőszövetkezet 1—1 küldöttet választhat, és hivatalból az elnökök is részt vesznek a megyei kül- döttválaszíó közgyűlésen. Az országos kongresszusra a ceglédi járásból négyen indulnak, hogy képviseljék a termelőszövetkezetek dolgozóit, és tanácsaildcal, észrevételeikkel segítsék á kóhgr^ááittié Sikerét. —(es) Festik a húsvéti tojásokat A Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet az idén is szállít húsvéti tojásokat a népművészeti boltokba. A pin- gálóasszonyok már készítik a kalocsai hímestojást, mégpedig a tavalyinál többet, összesen kétezret festenek. A legtöbb megrendelést Boldizsár Gáborné uszodi fiatal- asszony kapta, aki a színes mintákat nem pingálja, hanem a tojáshéjba karcolja. Tavaly is a karcolt tojások voltak a legkeresettebbek a boltokban. Tóth István felvétele Iskoláztatási rendelkezés A művelődésügyi miniszter — egyetértésben az illetékes szakminisztériumokkal és főhatóságokkal — szabályozta az 1967—68-as tanévre az iskoláztatási és pályaválasztási feladatokat. Az erről kiadott utasítás értelmében középiskolába, szakmunkástanuló iskolába, illetőleg a gép- és gyorsíró iskolába továbbtanulásra jelentkezhet valamennyi tanuló, aki az általános VIII. osztályát sikeresen elvégzi, -vagy befejezte. Á gimnáziumokba, szak- középiskolákba és mezőgazda- sági technikumokba csak a 17., ipari technikumokba a 18. életévüket be nem töltött tanulók jelentkezése fogadható el. A szak munkástanuló-iskolákba a felvételi korhatárt az országos szakmunkásképzési jegyzék írja elő. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a fizikai munkások gyermekeinek felvételi ügyére, középiskolai jelentkezésre az általános iskolai osztályfőnökök fordítsanak különös figyelmet, a tanyai és falusi általános iskolákban végzett — arra alkalmas — fiatalokat bátorítsák a továbbtanulásra. Fontos, hogy a népgazdaság szakmunkásszükségletét az iskoláztatási terveknek megfelelően biztosítsák. A művelődésügyi osztály a munkaügyi és a mezőgazdasági osztállyal szorosan működjék együtt és segítse a szakmunkástanuló- iskolákat tantermekkel, tanárokkal, szemléltető eszközökkel. Kimondja a miniszteri rendelkezés: el kell érni, hogy a lányok a szakmát adó iskolákba az eddiginél nagyobb számban jelentkezzenek és nyerjenek felvételt. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, ahol túljelentkezés van — a helyes kiválasztás érdekében — folytassanak a tanulókkal tájékozódó jellegű felvételi beszélgetéseket. A művészeti szak- középiskolákban, pályaalkalmassági vizsga is tartható. A gimnáziumok szakosított tantervű matematikai osztályaiban felvételi vizsgát kell tartani. A középiskolákba, szakmunkástanuló-iskolákba, valamint a gép- és gyorsíró-iskolákba csak jelentkezési lapon kérhetik felvételüket a fiatalok. Minden tanuló csak egy jelentkezési lapot állíthat ki. Ezen két tanintézet címét jelölheti meg, illetőleg két szakmát is feltüntethet. A miniszteri rendelkezés felhívja az általános iskolák osztályfőnökeit, hogy tájékoztassák a tanulókat és a szülőket a továbbtanulás lehetőségeiről. 42 első követ és választása Cegléden... Vermelik a répacsíkof Modern gépekkel rakodnak a Kecskéscsárdai Állami Gazdaságban. A napokban a répacsík földelésével végeztek. Kép: Jakab Zoltán (tamasi) Homokot szórtak a hóekék is I Hétfőn már kora hajnalban ] úton voltak a KPM közúti igazgatósága ceglédi szakaszterületén a sós homokot szóró teherautók, a salakszórók. A hideg napok után beállt hirtelen enyhülés, az ólmos eső és az azt követő fagyhullám olyan tükörsimává fagyasztotta az úttesteket. A főútvonalakon és a fontosabb Utakon már hajnali három órától úton voltak a ceglédi szakasz ügyeletes gépkocsijai és salakkal, sós homokkal szórták be a fagyott utakat. A belterületen is igyekeztek megszüntetni a csúszós utak síkosságát, négy kocsijuk mellett még a hóekés kocsikat is salakszórásra fogták be. A keddre virradó éjszaka és a hajnal hóesése különösebb gondot nem okozott egyetlen útszakaszon sem. — es A választások előkészítéséül most írják városunkban az ideiglenes névjegyzéket. Hadd emlékezzek ez alkalommal a városunkban lezajlott első képviselő-, vagy ahogy akkor mondatták, az első követválasztásról és az első követről. Városunk történetében azt olvassuk, hogy Cegléd — jobbágy község lévén — poli-í tikái jogokat az 1848-i jobbágy-! felszabadítással, s a jobbágy- súgnak az „alkotmány sáncai-: ba való bevételével” nyert. Aj választód jog azonban nagyön keveseket illetett meg. Ilyen jogosultsággal csak azok bírtak, akik „eddigi úrbéri értelemben vett Vi telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak”. Egész telken vármegyék szerint különböző nagyságú, általában 22—60 kis magyar holdas területet értettek. A cenzus tehát igen magas volt. Városokban ezt a birtok- minimumot 300 forint értékű házbdrtok-minimum is helyettesíthette. A nemes ember, lett légyen bár föld nélküli, vagy ha nem is lakott drága lakásban, megtarthatta választói jogát. Ilyenek azonban városunkban nemigen laktak. A törvény szerint választható Volt, aki életének 24. évét betöltötte ß a magyar nyelvet birta. Cegléd „országgyűlési követválasztó kerület lett”. Az első követválasztás városunkban 1848. június 13-án zajlott le, amikor is Varga Sándorra leadtak 130, Rutkai Józsefre 102 és Szalai Sámuelre 16 szavazatot. így az 1848. július 2-án Pesten megnyílt első népképviseletinek nevezett or-j szággyűlésben városunkat Var-I ga Sándor képviselte. Vajh ki volt ez a követnek megválasztott Varga Sándor? Nevét kétféleképpen is írták, hol Vargának, hol pedig Varghának. Hiteles adatok szerint 1844-ben már a város főjegyzője. De már 1838-ban 5 jelentette a tanácsnak, hogy „a kezére bízott városi levéltárban a ritkaságul tartott régi kéziratok között másolatban taléltatik a hajdan országháborító Rákóczi Ferenc fejedelem és szövetséges társai összeesküvésüknek formája a felséges uralkodó ház ellen.” Az előterjesztésre azon észrevétel tétetett, hogy „egy ilyen irományt takargatni egy királya iránt hűséges jobbágynak nem illik”, azért a tanács Varga Sándor figyelmeztetését köszönettel vette, s a jelentett / irománynak a • gyűlés színe | előtti tettleges összeszaggaiá- I sát rendelte el. Igen valószínű, hogy ugyanekkor városunk történelmére vonatkozó egyéb iratokat is elégettek. Oppel Jenő megjegyzi: minden valószínűség szerint Dózsa kurucai esküjének egy példányát is ekkor semmisítették meg. Egy feljegyzés szerint Varga Sándor, mint követ, hűségesen beszámolt a város közönségének az országgyűlésben történt dolgokról. így bizonyára talált megfelelő indokolást a Habs- burg-ház detronizációjának népszerű indoklásához is (bár ekkor bizonyára eszébe jutott az 1838-as iratégetés). Á szabadságharc bukása után Varga egy ideig bujdosott, majd tisztázta magát 1862-től a polgármester mellett működő négy főbírói tiszt egyikét töltötte be. Szomorú István
