Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
/ ' Ml OKOZTA A KEFEGYÁRI TÜZET? — /I tettes — ntétf ismeretien — Ewlytaijtík a ayomoaást — Es mi a ianulsáy '? a felszereléseket rosszul állítják össze, s meglátszott együttműködésükön az állandó gyakorlatozás hiánya. Nehezítette a helyzetet, hogy egyes felszerelési tárgyak is hibásak volMonor közvéleményét változatlan érdeklődéssel foglalkoztatja a kérdés, mi okozta a múlt pénteki kefegyári tüzet, mi igaz a szárnyra kapott híresztelésekből? Minthogy a tűzrendészeti hatóság helyszíni Vizsgálata befejeződött, megkértük Fülöp József tűzoltó hadnagyot, nyilatkozzék a tűzeset körülményeiről. — A tűz — mint a sajtójelentések is hírül adták — a i-égi irodaépület . padlásterén keletkezett. Az okok azonnali kiderítését megnehezítette, hogy a tetőszerkezet teljesen leégett, így a tűz keletkezési helyére és fészkére nem volt pontos kiinduló pontunk. A tűzrendészeti hatáság a hosz- szantartó vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tűzesetet, ismeretlen személy okozhatta, eldobott cigaretta csikkel. pontos felmérések szerint 35 ezer forint az anyagi kár.. Az oltásban résztvevők szerint a kézi tűzoltókészülékeket egy kivételével nem lehetett használni. Ezzel szemben a valóság az, hogy valamennyi készülék üzemképes állapotban volt „csak azokat a gyakorlatlan személyek fordítva használták és így az oltóanyag nem jöhetett rajtuk ki.” A hadnagy egyébként megjegyezte, hogy az ilyen méretű tűznél ezeknek a készülékeknek az alkalmazása nem vezet sok eredményre. Azt is elmondotta, hogy az üzemi tűzoltóság munkája sem volt kifogástalan, mert a nagy ijedtségben tek. A monori önkéntes tűzoltók gépjárműve, minthogy hiányzott hozzá a vezető, nem tudott azonnal kivonulni a tűz színhelyére. Ez az állapot tarthatatlan, az illetékeseknek mérlegelniök kellene, nem volna-e célszerű két nyugdíjas gépkocsivezető alkalmazása? ■ Végül, mint a tűzrendészeti hatóság jelentése megállapítja, a kefegyári tűzeset legfőbb oka, hogy a tűzrendészeti szabályokat nem tartották be. Nem lett volna szabad a padlástéren éghető anyagokat tárolni, a padlást állandóan zárva kellett volna tartam. Tanulság: a jövőben fokozottabb gondot kell fordítani az üzemi rendre, a tűzrendészeti előírások betartására. (spl Magyar Népköztársasági Kupa Rajt: február 12-én Éz annál inkább valószínű, mert a padlásra az üzemi dolgozók bármikor feljuthattak. A vizsgálat nem derítette ki, hogy aznap az ismert személyeken kívül, kik jártak a padláson. Ennek a kinyomozása a rendőrségre tartozik. Elmondotta még Fülöp József, hogy a A megyei Labdarúgó Szövetség elkészítette az 1967. évi Magyar Népköztársasági Kupa megyei sorsolását, ösz- szesen 29 csapat vesz részt a küzdelmekben. Járásunkat a megyei csapatok (Mohor, Vecsés, Üllő) és a járási győztes Maglód képviseli. Az első fordulóban a „mieink” a következő mérkőzéseket játsszák: Táborfalvi Honvéd—Vecsés, Nagykáta—Manor, Maglód—Üllő. Február 12-én lesz az első forduló a fent említett párosításban. A zöld asztal győztesei Asztalitenisz 1967 Vasárnap Monoron, az Ady Endre utcai iskolában bonyolították le a monori járás 1967. évi asztalitenisz-bajnokságát. IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1967. JANUAR 25., SZERDA / A belkereskedelem tőlünk várja a baromfit a tojást Egy év alatt 8400 kg baromfi, 375 ezer tojás A tojásgyárak exportra dolgoznak A háztáji gazdaságok legeredményesebben gazdálkodó baromfitenyésztői jöttek ösz- sze a járási tanács nagytermében, hogy kicseréljék tapasztalataikat, hogy meghallgassák Kovács Pálnak, az FJK elnökének beszámolóját a járásunkban folyó baromfitenyésztési verseny eredményéről, a kistenyésztőkre váró tervekről, feladatokról. Amíg a nagyüzemek — a baromfi és tojásgyárak által átadott mennyiség nagyrészben exportcélokat szolgál, addig a helyi igények kielégítése mellett a belkereskedelem ellátása egyre inkább a háztáji gazdaságok feladatává válik. S a gazdasági irányítás új rendje még nagyobb lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy ez a hasznos tevékenység még jövedelmezőbbé váljon. Mit kap a tenyésztő, amikor a földművesszövetkezetnél a szállítási szerződést megköti? Elsősorban a saját kelteté- sű csirkéknél kilónként hétforintos, a pulykáknál darabonként 30, a hízott libáknál 40 és a kacsáknál 25 forint kamatmentes előleget. A keltetőállomásról származó csirkék és kacsák árát meghitelezi a földmüvesszövetkézet. A kamatmentesség természetesen ebben az esetben is fennáll, az előleg visszafizetése pedig a baromfi átadásának napján válik esedékessé. A takarmányjuttatás mértéke sem közömbös a gazdaságosság szempontjából, hiszen hízott liba után darabonként 15, hízott pulyka után pedig öt kiló szemeskuko- rica-juttatásban részesül- állami felvásárlási áron. Tojásátadás esetén a szerződött fél tojótápot kap. 1963-ban a háztáji gazdaságokból felvásárolt baromfi súlya 2900 kiló volt, a múlt év eredménye 8400 kilogramm. Ugyanilyei) arányban emelkedett a tojá&felvásárlás is. Az 1963. évi 148 ezer darabbal szemben a múlt évben elérte a 375 ezer darabot. Ezt a meny- nyiséget a járás négy földművesszövetkezete vásárolta fel. Igaz, hogy a kiosztott naposcsibe is jóval túlhaladta a 120 ezer darabot. Az előző évben 497 kiló baromfi átadása a verseny első helyét jelentette. Ezen az értékelésen ezzel a mennyiséggel csak a harmadik helyen lehetett volna megkapaszkodni, hiszen ismételten az első helyen végzett Szakái Lászlóné maglódi lakos, aki 1705 kiló baromfit adott át a felvásárló szerveknek. Jutalma 1200 forint. A gyöm- rői Kruppa Józsefné 546 kilójával a második, jutalma 900 forint, a harmadik helyezett a tápiósápi dajagos Lászlóné, aki 483 kiló átadására kötött szerződést és a vállalását az utolsó kilóig' teljesítette is. Jutalma 600 forint. A verseny szervezője ebben az évben is a földművesszövetkezet, ahol a baromfitartók, tenyésztők minden kérdésre felvilágosítást kapnak. K. S. Iskoláztatási rendelkezés Krausz Anna A művelődésügyi miniszter — egyetértésben az illetékes szakminisztériumokkal és főhatóságokkal — szabályozta az 1967—68-as tanévre a? iskoláztatási és pályaválasztási utasítás értelmében középiskolába, szakmunkástanuló iskolába, illetőleg a gép- és gyorsíró iskolába továbbtanulásra jelentkezhet valamennyi tanuló, aki az általános VIII. osztályát sikeresen elvégzi, vagy befejezte. A gimnáziumokba, szak- középiskolákba és mezőgazdasági technikumokba csak a 17., ipari technikumokba a 18. életévüket be nem töltött tanulók jelentkezése fogadható el. A szakmunkástanuló-iskolákba a felvételi korhatárt az országos szakmunkásképzési jegyzék írja elő. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a fizikai munkások gyermekeinek felvételi ügyére, középiskolai jelentkezésre az általános iskolai osztályfőnökök fordítsanak különös figyelmet, a tanyai és falusi általános iskolákban végzett — arra alkalmas — fiatalokat bátorítsák a továbbtanulásra. Fontos, hogy a népgazdaság szakmunkásszükségletét az iskoláztatási terveknek megfelelően biztosítsák. A művelődésügyi osztály a munkaügyi és a mezőgazdasági osztállyal szorosan működjék együtt és segítse a szakmunkástanuló- «J ’ “kát tantermekkel, taná- r szemléltető eszközök| Kancsal neon \ s $ A neonvilágítás megszé- \ ^ piti az utcákat. Gyomron ^ s ugyan még csak itt-otí van, ^ ^ de ebben sem lehet gyö- ^ ^ nyörködhi. Az Állami Biz- ^ ^ tosító helyi fiókjának hóm- ^ § lokzatán ugyanis a jyton- ^ ^ betűk ezt hozzák a járó- i $ kelők tudomására: ... LA- \ | MI BIZTOSÍTÓ. ^ Lehet találgatni is, de ^ ^ akik nem szeretnek talál- ^ ^ gatni, a hibás neon láttán, ^ ^ felteszik a kérdést: miért | nem javítják ki? ^ Mert ha már van neon, ^ i\ akkor legyén jó. (gér) & * $ a felnőtt női egyéni bajnok nem először indult járási versenyen. Évek óta ott van minden alkalommal. Szereplését ezúttal is siker koronázta. A felnőtt női egyéni bajnok most is ő lett, akárcsak tavaly. Most a döntőben Kovács Irénnel játszott. A végig kiegyensúlyozott mérkőzésen a nagyobb rutin döntötte el Krausz javára a mérkőzést. Így egy év után megvédte bajnoki címét. Kovács Irén a monori gimnázium színeiben versenyzett. A felnőttek között is indult és amint már leírtuk, második lett. Az ifjúságiak versenyében azonban ő hódította el a bajnoki címet. A ceglédberceli kislány negyedikes gimnazista. Évek óta a járási élvonalba tartozik, s ezúttal is hű maradt önmagához. Ismét bajnok lett. G. J. A szinte tavaszias délelőtt mozgalmas volt Györnrő községben. A mozgalmasságot két intézményünk biztosította. Az úttörőházban jó volt a hangulat. A „leghangosabbnak” az alakuló ifjúsági fúvószenekar bizonyult. Kicsinyektől „nagyokig” ma már komolyan veszik a munkát és remélhető, hogy ebben az esztendőben már be is mutatkoznak a község fúvószenét kedvelő közönségének. A művelődési házban két csoport is szorgoskodott. A TÜBrcndúsaeti ellnnóraés Hétfőn megkezdődött Üllőn a lakóházak tűzrendészeti ellenőrzése, amelynek során megvizsgálják a tűzoltók a padlások lomtalanítását, a kémények állapotát, a kályhák, a tűzhelyek elhelyezését is. Vecsési labdarúgás Bemutatjuk az új fiúkat IV. Sárosi Imre M AI ML SOR MOZIK Maglód: Én és a gengszter (széles). Monor: Yoyó (széles). Tá- piósüly: Békében élni. Úri: A nagy buli. Az elmúlt években a KIS- TEXT NB TJ-es csapatának mérkőzéseiről a Népsportban gyakran olvashatták a jók és a góllövők között Sárosi Imre nevét. A KISTÉXT jókötésű, kemény játékosa a középhátvéd, a balhátvéd és a balfedezet posztján egyaránt kitűnő teljesítményekre képes. Szabadrúgásai NB ll-szerte félelmetesek voltak, a 11-es rúgásban pedig az NB II legjobbjai közé tartozott. Nagy nyugalommal értékesítette a legsorsdöntőbb pillanatokban is a büntetőket. Sárosi — Tóth Palival, a vecsésiek kitűnő fedezetével hosszú éveken keresztül alkotta a KISTEXT fedezetsorát. Ismerik egymás gondolatát is. Ha erényei — keménység, kitűnő szerelőkészség, nagyszerű keresztlabdák átadása — mellé sikerül erőnlétileg behoznia a néhány hónapos edzéskiesést, ha sikerül beilleszkednie a vecsési tizenegy játékába, nagy nyeresége lesz a csapatnak. Tőle és Tóthtól várják a szakvezetők a vecséji gépezet irányítását. Remélhetőíeg sokszor olvashatjuk nevét a „jók” között. Szalontai Attila Kimondja a miniszteri rendelkezés: el kell érni, hogy a lányok a szakmát adó iskolákba az eddiginél nagyobb számban jelentkezzenek és nyerjenek felvételt. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, ahol túljelentkezés van — a helyes kiválasztás érdekében — folytassanak a tanulókkal tájékozódó jellegű felvételi beszélgetéseket. A művészeti szak- középiskolákban, pályaalkalmassági vizsga is tartható. A gimnáziumok szakosított tantervű matematikai osztályaiban felvételi vizsgát kell tartani. A középiskolákba, szakmunkástanuló-iskolákba, valamint a gép- és gyorsíró-iskolákba csak jelentkezési lapon kérhetik * felvételüket a fiatalok. Minden tanuló csak egy jelentkezési lapot állíthat ki. Ezen két tanintézet címét jelölheti meg, illetőleg két szakmát is feltüntethet. A miniszteri rendelkezés felhívja az általános iskolák osztályfőnökeit, hogy tájékoztassák a tanulókat és a szülőket a továbbtanulás lehetőségeiről. Belvízveszély! Közös érdek a védekezés Ismét fenyeget a környék ősi ellensége: a belvíz. Az elmúlt években, de tavaly is, nagy károkat okozott a termelőszövetkezeteknek, és egyes községekben a magánosoknak is a földeken összegyűlt csapadék. Különösen Ve- csésen, Monorom, Üllőn, Men- dén és Nyáregyházán tette próbára egyrészt a termelőszövetkezeteket, másrészt a községek lakóit a víz. Sima István, a járási tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy az erős havazások után és a még várhatóan bekövetkező hóesés, eső hatására újból elönti a legalacsonyabban fekvő területeket a belvíz. Eddig körülbelül 12 kilométernyi hosszúságú csatorna készült el Péteri és Üllő határában, azonban ajánlatos a veszélyeztetett községekben már most felkészülni a csapadék levezetésére. Ötven év alatt 215 tűz Jubileumi tözoltóközgyűlés Pilisen Január 21-én ünnepelte ötvenedik születésnapját a pilisi önkéntes tüzoítótestűlet. Részt vettek a közgyűlésen a testület alapító tagjai, köztük Kirtyán Károly, Klein János, Toldi József is, akik ötven évvel ezelőtt határozták el, hogy összefognak a tűz, a vörös kakas elleni szervezett védekezésre. Sajnos azok, akik önként, társadalmi munkában, hosszú é-’eken keresztül tevékenykednek a tűz pusztításainak a megelőzése érdekében, nem mindig részesülnek kellő megbecsülésben. Ezen a jubileumi közgyűlésen például sem a községi tanács vezetői, sem a társadalmi szervezeteinek képviselői nem jelentek meg. Az ünnepi beszédet és az 50 év munkájáról szóló beszámolót Haluszka Mihály önkéntes tűzoltó százados, a testület elnöke tartotta meg, aki vázolta a megalakulás körülményeit és beszélt a testület előtt álló feladatokról. Többek között elmondta, hogy 50 év alatt a községben 215 tűzeset volt, és csak nyolc esetben nem vonult ki az önkéntes tűzoltótestület. Ez idő alatt 166 személyt részesítettek tűzoltói kiképzésben, a testületnek öt parancsnoka volt. Az alapító tagok elmondták, hogy sok nehézséggel kellett megküzdeniük, mert akkoriban egyesek ellenezték a tűzoltóság létrehozását. Így anyagi támogatást nem is remélhettek. Közös adományokból szerezték be a működéshez szükséges felszereléseket. A hozzászólások után a járási tűzrendészeti kirendeltség vezetője átnyújtotta a BM Tűzrendészet Országos Parancsnokának pénz- és oklevéljutalmát, valamint a testület tagjainak előléptetési okmányait. Fülöp József tűzoltó hadnagf certészeti tanfolyam gyarapo- ló „tábora” tartotta második bglalkozását Klein István, :iatal mezőgazdasági szakem- >er vezetésével. A televízió- izobában az ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkör foglalkozását kovács Péter szakkörvezető rányította. (A szakkör két- letenként tartja foglalkozásit Jelentkezőket szí inf átnak.) «J» (fanig. Qi Leghangosabbak: a fúvósok Mn7nalmR«; rlélfilntf Hvörnrnn
