Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

etar necrri 1967. JANUAR 24., KEDD UJ-DELHI INDIRA GANDHI: „INKÁBB ÉHENHALUNK..." Indira Gandhi indiai minisz­terelnök-asszony vasárnap egy választási gyűlésen kijelentet­te: az Egyesült Államok ahhoz a feltételhez kötötte az éhező Indiának nyújtandó élelmi­szersegélyt, hogy India megsza­kítja a kereskedelmi kapcso­latokat Észak-Vietnammal és Kubával. Indira Gandhi ezzel kapcso­latban elmondotta, hogy orszá­ga 1962 óta nem tart fenn ke­reskedelmi kapcsolatokat a VDK-val, mert attól tart, hogy az indiai áruk eljutnának Kí­nába. Viszont India jutát ad el Kubának — közölte a mi­niszterelnök. India azonban el­utasít minden olyan segítséget, amely az ország nemzeti mél­tóságát sértő feltételekkel pá­rosul. „Inkább éhenhalunk, semhogy ilyesmibe belemen- j’únk" — mondotta a minisz­terelnök-asszony. MANAGUA Véres összetűzések a „banánköztársaságban A megyei jogásznap előtt // Managuában, a 148 000 négy­zetkilométer területű és mint- j egy másfél millió lakosú kö­zép-amerikai „banánköztársa- ság” Nicaragua fővárosában vasárnap este a jobboldali pártok hatalmi versengése vé­res összetűzésekhez vezetett. A véres események akkor robbantak ki, amikor a mana- guai elnöki palota őrsége lö­véseket adott le a Lorenzo Guerrero elnök ellen tüntető tömegre és egy embert megölt. A palotaőrség lövéseire a tün­tetők, Fernando Agüero hívei lövésekkel válaszoltak. (Fer­nando Agüero az ellenzéki ha­gyományos konzervatív párt jelöltjeként kíván indulni a februári általános választá- I scüon.) Az elnöki palota kör­A Volgogradi ház (Folytatás az 1. oldalról) csatában. Elmondta, hogy a legmélyebb benyomást a har­coló szovjet katonák emberi magatartása gyakorolta rá. Egy percig sem kételked­tek a csata kimenetelé­ben. Minden katona ésszerű, bátor kezdeményező volt a harcban, s zokszó nélkül tűrték a meg­próbáltatásokat. Amikor éj­szakánként végigjárták a vé­dővonalakat, a lövészárkokat, az emberek panasz helyett társaik felől érdeklődtek, s Könyveket kértek, Solohovot (szerették volna olvasni. — Ha fiatalokkal találko- ! eunk, mindig ezeknek az em- j béri gesztusoknak, ennek a j magatartásnak az emlékét szeretnénk továbbadni nekik •— mondta Marcsenkó vezér­őrnagy. Volgográdban egy ház Vise­lt harmadik vendégünk J. F. ‘Pavlov nevét. A Pavlov-ház a hősiesség, a helytállás jelképe. ' — A ház egy magaslaton állt, kitűnő lehetőséget bizto­sítva a figyelésre, egy jókora terület kulcsa volt — meséli Pavlov. — A németek bármi áron el akarták pusztítani, nekünk pedig, embereimmel, az volt a feladatunk, hogy megvédjük. Az aknamező szé­léig merészkedve 80—100 mé­terről lőtték a német tankok, s repülőgépről is bombázták. Naponta nyolc-tízszer roha­moztak. A ház latssan romok­ká vált köröttünk, ötven­Az építés évkönyve (Folytatás az 1. oldalról) delmezöségéről szintén. Külön fejezet foglalkozik a helyi iparpolitikával. S a mezőgaz­daság és ezen belül a termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­ról, a felvásárlásról éppúgy hű képet nyújt, mint a keres­kedelem forgalmáról, hálóza­táról és fejlődéséről. Tárgyalja a lakosság szolgáltatási igé­nyét kielégítő feladatokat, va­lamint ismerteti a villamosítás adatait. Önálló fejezetet szen­tel továbbá az idegenforgalom­nak is, amely a Dunakanyar­ra való tekintettel közelről érinti Pest megyét. Mindent összevéve tehát a második ötéves terv eredmé­nyei mellett PgsLjnegye egész gazdasági életének áttekinthe­tő képét talál juh a Pest me­gyei Tanács első évkönyvében. Számot tarthat tehát ez a ki­advány mindenki érdeklődé­sére, aki ismerni akarja a megye gazdasági helyzetét az előző tervidőszak befejezésé­nek idején. Éppen ezért Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke, az évkönyvhöz írt előszavát ezzel a mondattal Végzi: „Ajánljuk ezt a könyvet tnindazoknak, akik az elért eredményeken lelkesülve, a jö­vőben is tevékenyen részt kí­vánnak venni a megye fejlő­désének elősegítésében.” nyolc napon át harcoltam ezért a házért. Itt köszöntött rám szakadatlan tűz között huszonharmadik születésna­pom. Lőszer, lőszer. Csak har­madik gondunk volt az éle­lem. A hadosztályparancsnok­ság 200 méterre volt mögöt­tünk. Amikor bátorságomért kitüntetést kaptam, elkésve érkeztem az átadásra. Csak annyit hozhattam fel mentsé­gemül, hogy mig a 200 métert megtettem, szakadatlanul tü­zelnem kellett. — A házat a háború után helyreállították, ma újra lak­nak benne. Egyszer sem mu­lasztom el, ha arra utazom, hogy felkeressem, s beszél­gessek lakóival. — áj — ! nyéke valóságos csatatérre \ változott. A tüntetők fegyve­resei a környező házak tetőiről gépfegyvertüzet zúdítottak az elnöki palotára és a palota kö­zelében fekvő egyik szállodát is elfoglalták. A palotaőrség lövései ekkor a tömeget már szétkergették, az utca köveze­tét halottak és sebesültek bo­rították, de a fegyvereseit a megadásra szólító felhívások ellenére folytatták a harcot. A hétfő reggeli órákban még mindig folytaik az utcai harcok. Jelentések csak szórványosan érkeznek, mert a managuai központi távíró hivatal alkal­mazottainak többsége — a hi­vatal környékén dúló harcok miatt — elhagyta munkahe­lyét Hírmagyarázók szerint a mostani tüntetések nem annyi­ra Lorenzo Guerrero jelenlegi elnök, hanem Anastasio Somo­za tábornok, a nemzeti gárda főparancsnoka ellen irányul­nak, aki a kormánypárt jelölt­jeként irdul a februári válasz­tásokon. A Somoza-család uralma nyomta rá bélyegét a Nicaragua egész XX. századi történetére. A tábornok azo­nos nevű apja Nicaragua „erőskezü embereként” 1937-től 1947-ig, majd 1950-től volt az ország elnöke, míg 1956-ban meg nem gyilkolták. Az elnö­ki székben fia, Luis követte, Eiüt 1963-ban René Schick Gu­tierrez volt külügyminiszter váltott fel. Schick — a Somo­zák bizalmi embere — a műit év augusztus 3-án szívszélhü- dés következtében elhunyt és az elnöki tisztségét ekkor vet­te át Lorenzo Guerrero, aki maga is a Somoza-család meg­hitt bizalmasa. A Somoza-család politikai ellenfeled hangoztatják, hogy a család kezében vannak a leg­nagyobb szarvasmarha-te­nyésztő farmok, cukorgyárak, kávé- és cukorültetvényeik, kő­olajfinomítók, autókereskedé­sek, valamint a fogyasztási cikkeket előállító iparvállala­tok részvényeinek többsége. Jellemző, hogy a vasárnap az elnöki palota ellen felvonu­ló tömeg ilyen feliratokat vitt magával: „Nem akarunk több Somozáit!” „Nem akarunk po­litikai gyilkosságokat!’’ CSAK RÖVIDEN... BROWN ANGOL KÜLÜGY­MINISZTER kijelentette, hogy Anglia feltétlenül csat­lakozni kíván a Közös Piac­hoz. TÍZEZREN búcsúztatták vasárnap este a moszkvai Kreml Színházban a pécsi ba- : lettet. ÚJVIDÉKEN megemlékez­I tek az újvidéki vérengzés 25. évfordulójáról. Átadta megbízóleve­lét az USA új moszkvai nagykövete. k!éKKONEN finn köztársa­sági elnök Jugoszláviába ér­kezett. DJAKARTÁBAN fokozó- j dott a hajsza Sukamo elnök I ellen: a képviselőház üléssza- j ka vitatja meg Sukarno elnök 1 helyzetét. A KÍNAIAK flotta tüntetést , tartottak Macaonál, égjük ágyúnaszádjuk a kikötőbe is behatolt. MEGHALT Ann Sheridan, híres amerikai színésznő. Útjelző igazságok Major Pétert, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának tit­kárát azért kerestem fel, hogy elmondja a szakszervezeti mozgalomban vezető beosz­tásban eltöltött húsz esztende­jének néhány tanulságos epi­zódját. Az uradalom „szent harangja" — Eleven emlékként él ben­nem, hogy kéthónapos korom­ban özvegységre jutott anyám — bejáró volt valahol — a magától megvont ebédjének jobb falatait hozogatta haza nekem. Gyámolító nélkül ma­radt szegény szülém aztán fel­adta terhes özvegységét. Ut- kaparó nevelőapám Csongrád- ról egy Vidre-parti tanyára vitt ki bennünket. A gróf Ká­rolyi uradalomban aznapra ép­pen nekem is jutott a nyolc­van filléres napszámmunká­ból. Ebéd felé járt az idő. Éhes voltam hajnal óta. El­kezdtem eszegetni. Alig faltam be néhány falatot, valahon- nét elémbe lépett a botosispán, és rám rivallt: „Hogy mersz te itt enni, míg az uradalom szent harangja meg nem szó­lalt?” Major Péter akkor megfo­gadta, hogy segít elnémítani ezt a harangot. — Végül összejöttem a csontteleki kubikosokkal. Öt- fenntartáson dolgoztunk. Napi tizenhárom-tizenöt óra alatt háromszázötven-négyszáz má­zsa követ emeltünk meg fe­jenként. Tizenkilenc éves voltam akkor, de a másfél év alatt csupán egy cájg-nadrá- got kerestem meg magamnak. Huszonhat évvel e cájg- nadrág után, a szakszervezeti tisztségviselő így fogalmazza meg a maga számára irány­mutató tanulságot: „Igazán csak az tudja megérteni az emberek problémáit, aki ma­ga is végigcsinálta életében.” A csontteleki kubikosoktól a katonai szolgálat szakította el, de nem örökre. Negyven­négy december 7-én Dunántú­lon átszökik a szovjet csapa­tokhoz. Befogadják maguk kö­zé, s részt vesz — mint szov­jet katona — Németország fel­szabadításában is, eljut Ber­linbe, Frankfurtba és Magde- burgba. Negyvenöt őszén lesze­relik, novemberben Csontte­lekre megy kubikos társai kö­zé, belép a Magyar Kom­munista Pártba, és rövidesen megnősül. Az uradalom „szent harang­ját” akkorra már elnémították, de részt vesz a földosztó bi­zottság munkájában, azon a földön, ahol egykor a botos­ispán visszaparancsolta zsebé­be az éhségét csillapító ke­nyeret és szalonnát. „Most már beszélhet velünk" Csontteleken kezdődik szak- szervezeti pályafutása 1947- ben: beválasztják az UFOSZ vezetőségébe. Az újonnan föld­höz juttatottak kemény föld­védő harcainak irányító ré­szese. S következnek a mozgalmas évek. Az UFOSZ és a FÉ- KOSZ egyesülése után a DÉ- FOSZ, majd — egyéb párt- megbizatások kerülőivel — a MEDOSZ. — A MEX) ŐSZ Győr megyei titkára voltam. Az Április 4 Állami Gazdaság tehenészei­nek valamilyen panaszát vizs­gáltuk. „Mit ért maga a tehe­nészethez?” — bizalmatlanko- dott az egyik. Fejes ideje volt éppen. Kötényt kértem, s meg­kérdeztem, ujjal vagy marok­kal fejjek-e. A legnehezebben tejelő tehénhez vezettek. Az idegen kéz érintésére azonnal felszippantotta a tejet. Szinte kárörömmel figyeltek. Neki- vetettem a fejemet a tehén lá­gyékának, a haserek lassan el­kezdtek ereszkedni, s szépen megfejtem. Egyszerre csak fel­oldódott az előbbi bizalmat- lankodó. „Most már beszélhet velünk!” — mondta. — Én is így voltam annak idején, nem mindenkit ajándé­koztam meg a bizalmammal Aki arra igenjét tart, annak na­ponta kell bizonyítani, — ösz- szegezni az eset tanulságát. A feladatok — A mostani szakszervezeti választások befejezése után el­ső teendőnk felkészíteni a vá­lasztott szerveket az új gazda­sági mechanizmusban rájuk váró feladatok ellátására. Leg­égetőbb gondunk — különösen állami gazdaságainkban — a lakáskérdés. A meglevők jó része is elhanyagolt állapotban van, s a különböző lakásépíté­si akciók igénybevételével sok új lakást kell építenünk. — Gazdaságaink többsége munkaerőhiánnyal küzd. Ál­landó munkásgárdát kell ki­alakítani, még az időszakiak­nál is. Ennek egyik tervbevett eszköze az, hogy a jövőben teljesítménjreik alapján ők is kapjanak nyereségrészesedést és prémiumot. Foglalkozunk a termelőszövetkezetekkel való kooperáció megvalósításával, melyből kölcsönösen nagy elő­nyök származnának. — A dolgozó családanyák kérik, hogy gyermekeik is kaphassanak étkeztetést az üzemi konyhákon. Megoldás­ra vár az a több helyen el­hangzott kérés, hogy az illet­ményföld jövedelmét számítsák be a nyugdíjalapba, az utána járó társadalombiztosítási já­rulékot szívesen megfizetik a dolgozók. A még jónéhány főbenjáró, Pest megyében is rendezésre váró helyi és általános jelle­gű problémán kívül nem utol­só helyen emliti a dolgozókkal való bánásmódot. Amikor a jövőről beszél — akár a nehézségekről is — már a mozgalmi ember hite szól belőle. És megint csak érzem, mint beszélgetésünk elején: az élmények szövevénye, s a be­lőlük lepárlott tanulságok a Major Péteréi, de a lélek, az már a közösség húszéves szol­gálatának, a mi életünknek önmagát naponta újjá teremtő produktuma. Eerencz Lajos A Magyar Jogász Szövetség és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat jogi szakosztá­lya megyei szervezetei január 25-én tartják a III. Pest me­gyei jogásznapot a TIT Mú­zeum utca 7. szám alatti he­lyiségeiben. Pártunk IX. kongresszusa határozatai vázolják mindazo­kat a feladatokat, amelyek az elkövetkező években a szo­cializmus építése során a pártra, állami és gazdasági szerveinkre és a dolgozó nép­re hárulnak annak érdekében, hogy továbbfejlesszük és erő- j sítsük állami és gazdasági 1 rendünket, növeljük dolgozó népünk jólétét. Az elkövetkezendő idő egyik legfontosabb feladata a III. ötéves terv jó végrehaj­tása, az új gazdasági mecha­nizmus eredményes beveze­tése és megvalósítása. Ez azonban nem csupán politikai és gazdasági feladatot jelent, I hanem nagymértékben érinti a jogtudományt és a joggya­korlatot is. Hiszen a gazdasá­gi reformok rendszerint jogi formában látnak napvilágot. Rendkívül fontos tehát, hogy gazdasági reformmal össze­függő jogpolitikai (jogszabály- ; alkotási és joggyakorlati) kér­désekkel valamennyi jogász — bármely jogterületen dolgoz­zék is — tisztában legyen és egységesen, helj'esen értei- . mézzé azokat. A jogásznap célja mindé- ' nekelőtt tájékoztatni és fel­készíteni megyénk jogászait elkövetkezendő feladataikra, s a különböző jogterületen i dolgozó jogászok nézeteit, s j munkáját összehangolni an- j | nak érdekében, hogy minden í j területen, egységes, helyesj szemlélettel, az MSZMP IX. ; i kongresszusa határozatainak szellemében, a jog eszközei­vel, teljes határozottsággal és fokozott erővel tevékenyked­jenek a szocialista törvényes­ség és a szocialista demokrá­cia további fejlődéséért és se­gítsék elő az új gazdasági j mechanizmus minél jobb meg­valósítását. Elzért a III. jogásznap gazdag, változatos programot ígér. Délelőtt valamennyi’ részvevő ! számára dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első he­lyettese tart előadást: Jogéletünk időszerű kérdéseiről. Az előadás részletesen fog­lalkozik az új gazdasági me­chanizmussal összefüggő, jog- politikai (jogelméleti és jog- gyakorlati) kérdésekkel, tájé­koztatja a részvevőket a ké­szülő új jogszabályokról stb. Az előadás célja elősegíteni, hogy a különböző jogterüle­ten dolgozó jogászok egysége­sen és helyesen értelmezzék az új gazdasági mechanizmusból eredő feladataikat. Egyben mozgósítja a jogászqkat arra, hogy a jog eszközével aktív tevékenységet folytassanak annak érdekében, hogy az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos gazdaságpolitikai célkitűzések minél eredmé­nyesebben valósuljanak meg. A párt IX. kongresszusa rá­mutatott, hogy társadalmunk a munka társadalma és ép­pen ezért az eddiginél hatá­rozottabban kell harcolnunk a kispolgári önző, harácsoló életszemlélet és társadalom­ellenes magatartás ellen. AZ előadás többek között azt is taglalni fogja, hogy a jogá­szok a jog eszközével mi mó­don vegyék ki részüket e harcból, hogyan lépjenek fel a társadalomellenes magatar­tásokkal szemben, miként ve­gyék ki részüket a szocialista erkölcsre való nevelés mun­kájából, hogyan munkálkod­janak azon, hogy az állami és gazdasági területen egyaránt az eddiginél jobban biztosítva legyen az egyéni és a társa­dalmi érdekek összhangja. A szocializmust építő tár­sadalomban az egyén boldo­gulása a társadalmon belüli munkájával a társadalom fej­lődésével összhartgban, bizto­sított. Ezért az egyéni és a társadalmi érdekek összhang­jának fokozott biztosítása mellett az egyén boldogulá­sát biztosítja. Erre való te­kintettel az egyén és a társa-I dalmi érdek összhangjának a követelménye erkölcsös, és a társadalom valamennyi tagjá­nak érdekében való. Éppen ezért a jogászok a társadalom valamennyi tagjá­nak érdekében cselekszenek, amikor az egyéni és társadal­mi érdekek fokozott össz­hangjának biztosítására a jog eszközével is fellépnek. Délután a szövetség szak­osztálya ülésein folytatódik a munka. Az államigazgatási szakosztály ülésén az új választójogi törvény jelentőségét, illetve annak jogpolitikai vonásait tárgyal­ják meg annak érdekében. ■ hogy ezt követően az új vá­lasztójogi törvény ismertetése és tudatosítása a megyénkben a jogászok által is fokozot­tabban megtörténhessék és ezen keresztül megyénk vala­mennyi állampolgára minél szélesebb körben ismerje meg új választó törvényünk új, demokratikus vonásait és mi­nél szélesebb körben legyenek tisztában annak jelentőségé­vel. A termelőszövetke­zeti jogász szakosz­tály ülésén: A mezőgazda- sági jogalkotást és a III. ötéves terv mezőgazdasági vonatkozásait ismertetik és tárgyalják meg, annak érde­kében, hogy a termelőszövet­kezeti jogászok és a termelő­szövetkezeti joggal foglalkozó egyéb területen dolgozó jogá­szok is részletesen megismer­jék a mezőgazdasági gazdasá­gi feladatokat és az új gazda­sági mechanizmus kapcsán ké­szülő legfontosabb jogszabá­lyokat; mindenekelőtt a ké­szülő új szövetkezeti törvényt. Elsősorban azért, hogy mun­kájukat ennek figyelembevé­telével, ennek érdekében tud­ják végezni, másrészt pedig az előadás és a vita alkalmas lesz arra is, hogy megyénk jogá­szai észrevételeiket is meg­tehessék a készülő új jogsza­bályokra, ezen túlmenően pe­dig, hogy az ■új jogszabályok jp végrehajtására már most fel tudjanak készülni. A büntetőjogi szak­osztály ülésén a büntetőel­járás módosításával kapcsola­tos jogi kérdéseket vitatják meg annak érdekében hogy az igazságszolgáltatási' szerveink egységesen és helyesen értel­mezzék a büntetőeljárás egy­szerűsítéséről szóló törvényt és azt a törvényesség mara­déktalan érvényesülése mel­lett, következetesen és a jog- politikai célkitűzéseknek meg­felelően hajtsák végre. Mindezekből kitűnően a III. megyei jogásznap gazdag, vál­tozatos programot nyújt. Elő­reláthatóan sokat fog jelente­ni valamennyi részvevő szá­mára, s nagy mértékben fogja elősegíteni azt, hogy megyénk különböző területein dolgozó jogászaink egj’séges, helyes szemlélettel, tiszta szívvel és teljes határozottsággal végez­zék munkájukat az MSZMP IX. kongresszusa határozatai­nak jó végrehajtása érdeké­ben, s a jog eszközeivel is fo­kozottan fogják kifejteni tevé­kenységüket annak érdekében, hogy az új gazdasági mecha­nizmus minél gyorsabban és hatékonyabban bontakozhas- sék ki. Ezzel megyénk jogá­szai a szocializmus építésének további meggyorsítását, egész dolgozó népünk további fel- emelkedésének és jólétének növelését szolgálják. Dr. Bozóki István A MAHART Hajójavító Ozemiqazqatósáq Dunaharaszti Üzemeqyséqe FELVESZ ívhegesztő, szerkezeti lakatos, hajókovács, tüzikovács, géplakatos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Dunaharaszti, Dunasor 2. szám alatt, a személyzeti és munkaügyi csoportnál, naponta 8 — 14 óráig, szombaton 8—12 óráig. A felvételt nyert dolgozóink és közvetlen családtagjaik részé­re személyzeti jegy váltására jogosító arcképes vasúti igazolványt biztosítunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom