Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

1961. JANTJÄR 3-, KEDD 3 Furcsa ékszerdoboz: a pepita ház A bábák és gyermekük • Kettő közül az egyik mindig zárva • Beöltöztetik a látogatót • Két kocka egy nyakon Megmaradt forintok: Lakásépítés, községfejlesztés Döntő a hegytetőn Az új év első vetélkedője január 7-én kerül a televízió képernyőjére: ekkor mérik össze tudásukat a kamerák előtt a Magyar Ifjúság által indított honismereti — termé­szetjáró pályázat legjobbjai. A döntőre nem egészen a hegytetőn kerül majd sor, bár ■— a műsorban szerepet játszó :— Lajosforrási turistaház ré­vén valóban szerepel hegy is a műsorban. Itt „épít” tábort a televízió egyik közvetítőkocsi­ja, amely a Leövéy Klára gim- názium „Hóvirág” turistaszak- esztályának kérdéseit juttatja el a stúdióba, azaz a Hotel Ifjúság éttermébe, presszójába és halijába. Az Ifjúsági Szálló lesz a ve­télkedő színhelye, parkjában zajlanak majd a feladatok leg- izgalmasabbjai, egyebek kö­zött sátorverés és táibortűz- tyújtás. Megnyílt a „Halasi csárda** Kiskunhalason megnyílt az áj „Halasi csárda”, amelyet négi kisvendéglőből alakítot­tak át. Halásztermeit és ma­gyaros szobáit kovácsoltvas­ból készült berendezési tár­gyak díszítik. A helyiségeket kandalló fűti. Furcsa, szokatlan ékszer­doboz ez a pepita ház. Kívül­ről csak a világosabb és söté- tebb mészkőzúzalék „pepitás” váltakozása oldja fel a hom­lokzati betontömb egyhangú­ságát. A csarnokon belül azonban színek tarka kaval- kádja. Valóban ékszerdoboz: kívülről egyszerűsége nem sokat árul el a tartalom be­csességéből, de annál inkább elkápráztatja a belépőt La­boratóriumok tisztaságát, színpadok reflektorok adta világosságát, s korszerű, nagy termelékenységű gépek nemes harmóniáját látja együtt a lá­togató. A pepita ház, ahogyan a gyár dolgozói becézgetik a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának nagy pontosságú berendezéseket gyártó csarnokát, nemcsak hazánkban egyedülálló épít­mény, hanem szomszédaink­nál sem találunk hasonlót. Olyan újszülött tehát, akire joggal lehetnek büszkék szü­lők és bábák egyaránt. Két év — 27 millió A szülő, a tervek készítője bátlanul és határidőre teljesí­tették jeladataikat, mintha csak azt akarnák bizonyítani, hogy: tudunk mi így is építe­ni. Ha nem is mindig... Az épületen nincs ablak, mind­össze két kapu bontja meg a falfelületet. „Kétszer” építették, ugyan­is duplafalú az épület: a kül­ső, gázszilikát panelek mögött mintegy méternyi levegőréteg szolgálja a szigetelést — s va­lamennyi vezetéket itt helyez­ték el —, majd a belső fal alakítja ki a hasznos terüle­tet. A betonra három méter magasságig csempe került, majd onnét — a csarnok ma­ga nyolc méter magas — eter­nitlap a burkolat A vendég papucsban érkezik A mennyezet ugyancsak ilyen: ott áramlik be a telje­sen tiszta, meleg levegő, on­nét ontja a nappali világos­ságot 270 higanygőzlámpa — 800 lux fényerő! —, az ajtók zsilip-rendszerrel működnek, ha egyiket kinyitják, a másik zár, s ugyanakkor a nagyobb belső nyomás is biztosítja, hogy a levegő kifelé „fújjon”, s semmiféle szennyeződés ne kerülhessen a csarnok légteré­be. Az emberek különleges munkaruhában dolgoznak — kellemes színek mindenütt, külön szindinamikus szakem­ber tervezte az egész csarnok színeinek harmóniáját —, s a látogató, a vendég köpenyt, pa­pucsot kap, csak annak felvé­tele után léphet a terembe. Tilos a dohányzás •**-* órán­ként öt perc szünet, akkor be­népesedik a modern társalgó, amit a két kockát összekötő nyakban helyeztek el, akár­csak a többi, szociális helyi­séget. A kisebb kocka: a lég- tisztító, kondicionáló berende­zés helye. Kísérőim, a két építészmér­nök csillogó szemmel magya­ráz. Milyen hamar elfeledték a sokféle akadályt, kínlódást, s csak az öröm, az alkotás sem­mi mással nem helyettesíthe­tő elégedettsége maradt meg bennük! Mert bizony kínlód­tak: a gépalapok betonkockái­nak kiöntésénél — ezek füg­getlenek a csarnok alapjától — a kockákat tartó rugóházakat kitöltő homok kikaparásánál, s a rugók beszabályozásánál, a betonpadló tükörsimára csi­szolásánál. \— Tucatjával kop­tak a parkettcsiszoló kövek — mondják mosolyogva — nem ízlett nekik a beton... A takarítás volt a legnehezebb • Annak idején, a vállalat pártértekezletén úgy szóltak e csarnok építéséről, mint jel­képről: annak példájáról, hogy jó szervezéssel, összefogással még ilyen különleges feladatok is sikerrel, határidőre meg­oldhatók. Az igazgató és a főmérnök fenntartás nélkül dicséri a csarnok építésén dolgozókat, de hát — építők [örök sorsa — a mű elrejti al­kotói ezernyi gondját, küzdel- [ mét, apró kudarcát. Ahogy a Skettős fal is elrejt mindent: a [világítás mintegy húsz kilo- [ méternyi vezetékét, a 150 .Kie- [ter hosszú, kétszer kétméteres, [tehát akár „sétára” is alkol- |mas légbefúvó csatornát, a gé- ipek energiaforrásait, s csak a i tetszetős, sima, műanyagfes- jtésű falfelületek, a csempe, az : eternitlapok jelzik, hogy [mégiscsak épület, mégpedig ■ ipari épület ez a csillogó-vil- [logó ékszerdoboz. | Emlékeket idéznek, félmon­datok hangzanak el, „emlék- iszel”, meg „azzal azért volt [egy kis bajunk”, de csak moso­lyognak már, a munka szülte bosszúság elszáll, az öröm meg­marad. Maguk is élvezettel magyarázzák a légtisztító működését, a vízfüggöny sze­repét — ez „csapja ki” a le­gvégéből a lebegő részecskéket —, s újra és újra az egyete­mi szakemberek segítségét dicsérik, mert itt „összefogott a tudomány és a gyakorlati \ megvalósítás”. És fontosnak tartják azt is, hogy — elté­rően eddigi, nem mindig hasz­nos hagyományainktól — biz­tosítva van a bővíthetőség le­hetősége, ha szükséges, minden bonyodalom nélkül tovább építhető a csarnok. Odabenn szorgos a munka. Idekinn a már emlékké vált hetek, hónapok idézése. Két év: mi minden volt abban! És mi volt e huszonnégy hónap­ban a bábáknak a legnehe­zebb? Bonyolult műszaki ma­gyarázatot várok, ehelyett összenevetnek: — A takarítás! Még kaszárnyában, katonáék- nál sincs olyan tisztaság, mint amit itt kellett elérni. Csak a fogkefe hiányzott, azonkívül minden takarítóeszközt beve­tettünk. Ez, ez volt a legnehe­zebb. És mint büszke gazda a lovát, elégedetten megverege­tik a csarnok magasbaszökő Kollár István, a pátyi Petőfi Tsz párttitkára gondosan ta­nulmányozta. A lap nem friss, még a karácsonyi szám, de mégis leköti a párt titkár ér­deklődését: — Ahányszor elolvasom, minőiig találok benne valami újat. Nagyon vártuk már ezt a rendeletet — mondja, mi­közben összehajtja a gyűrött lapokat. Nem nehéz kitalálni: a ter­melőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszeréről beszél Kollár István: — Meg kell ismerni minden sorát, mert egy ilyen nagy szö­vetkezetben ás mint a miénk — kétszázki len even hat tagot számlálunk és több mint há­romezerötszáz hold földünk van — sokat kérdeznek az em­berek. Az imént, Reider István tsz- tag volt itt, érdeklődött, hogy mennyi nyugdíjra számíthat. Tavaly nyugdíjazták, de aho­gyan azt az új rendelet tartal­mazza, rendezik az összeget. A párttitkár *úgy tájékoztatta, hogy körülbelül havi hatszáz forintra számíthat. A párttit­kár hozzáteszi: — öreg, fiatal, vezető és tag, egyaránt örül a rendeletnek. Sokat, nagyon sokat várunk mi ettől. Egy közelmúltban készült jelentést szed elő íróasztalából, amely a szövetkezet munka­erőhelyzetét méri fel. Egy kis statisztika: 30 óven aluli tag, mindössze 18 van, 30—50 év között hetvenöt, 50—60 év kö­zött hetvenkettő, míg 131 tag hatvan éven felüli. CD A szövetkezet vezetői — amint ezt a párttitkár elmond­ja — arra számítanák, hogy sokan jönnek a közeljövőben vissza a szövetkezetbe azok közül, akik az iparba távoztak. Meg is okolja, mire alapozzák feltevésüket: — Termelőszövetkezetünk­ben, lényegesen magasabb az átlagjövedelem, mint az ipar­ban a segédmunkásoké. Tavaly az egy tagra jutó átlagjövede­lem tizenhétezerszáznegyven- öt forint volt. Az idén is ekö­rül számítjuk. Eddig azt mon­dottá}:, ha hívtuk őket, hogy a tsz-tágnaik nincs biztosítva az öregkora. Nos, ez ma már a múlté. A szövetkezet vezetősége, a közeljövőben, brigádártekezle- teken ismerteti az új nyugdíj­rendszert, majd a kivülállók­Abból a sok-sok millióból, ami évente a megyei' tanács számláin forog, mindig meg­marad év végére egy-két fo­rint. Ezt azután a megyei ta­nács a korábbi ki nem elégí- tett igények felülvizsgálásával szétosztja megyénk intézmé­nyei között. így vásárol most a Gödöllői Városi Tanács szolgálati lakást a Tavaszmező utcában és a Bocskai utcában. Az előbbi megvásárolandó épület 220 ezer forintba kerül, az utóbbit 120 ezer forintért veszik meg. Mindkettő vételárát a megyei tanács biztosítja. Dömsödön az öregek napközi otthona karbantartására * 30 ezer fo­rintot juttattak, a Perőcsényi Községi Tanács művelődési há­zat épített az elmúlt évek köz­ségfejlesztési alapjából. A be­fejező munkálatok költségeit saját erőből már nem tudták fedezni, ezért a szükséges 40 ezer forintot megszavazta szá­mukra a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A Pest megyei Tanács terv­osztályának is maradt év vé­gére néhány forintja a beru­házásra tartalékolt év eleji keretből. Nem is kevés: 950 ezter forint. Ezt az összeget kai is megismertetik. De köz­ben sem tétlenkednek. Az új nyuigdíjrendelet mellett azt is ék szeretnék már mondani, hogy egész éven át folyamatos munkát biztosít tagjainak a gazdaság. Szó van ugyanis a méUéküzémági tevékenység ki­bővítéséről. Bármerre járunk, s bárkivel beszélünk a hóboiritotta ta­nyán, a legfőbb- téma, az új nyugdíj-rendelet. Az irodával szembeni tehénistállóban, a déli etetés előtt, kis „röpgyű- lésre” jött össze. Buzár József, Horváth Lajos, Magyar György. Az előbbi kettő, már nyugdíjas, Magyar György 41 éves. Ö ugyan nem tagja, ha­nem alkalmazottja a szövet­kezetnek, de érdeklődik a dol­gok iránt. Hogy miért? — Ma már valóban érdeme­sebb tagnak lenni, baleset­és betegségi biztosításnál is előnyben vannak, a mezőgaz­dasági biztosítottakkal szem­ben. Most a nyugdíjrendelet is nekik kedvez. Gyorsan levonja a következ­tetést: * — Beszélek az elnökkel, le­het-e tagnak belépni? Buzár József 73 éves, 1951 óta tagja a szövetkezetnek. Három esztendeje nyugdíjas, 334 forintot kap havonta. — Kevés az a pénz nagyon. Igaz, hogy amikor beléptünk, erre sem számítottunk, de az idős embereknek is vannak igényeik. Nagyon örülök a rendeletnek, most már igazán nyugdíjas lesz a nyugdíjas pa­raszt ... — mondja Buzár Jó­zsef. © Az új száz férőhelyes istál­lóban akadok Beke Józsefre és Oláh Józsefre. Nappali őrök, a tehenekre ügyelnek. Beke József mindössze 59 éves, de nagyon megtört ember benyo­mását kelti: — Baleset ért tavaly, lees­tem a kazalról és kulcscsont­törést szenvedtem. Azóta nem tudok rendbejönni. Folyamat­ban van a nyugdíjazásom. Olvasta a rendeletet, s bí- (zik, hogy a rokkantsági nyug­díjából becsületesen meg tud élni. Jól kereső ember volt a szövetkezetben, s ez most a nyugdíj megállapításánál so­kat számít. Szemben az új és modern istállóval, egy elég primitív épület, a növendékmarha­felszerelések beszerzésére és lakásépítésre osztották szét Az Aszódi Községi Tanács 550 ezer forintot kapott lakásépí­tés támogatására. Kismaros­nak 200 ezer forintot juttattak szolgálati lakás vásárlására. Nagykőrösön öt lakás építését kezdhetik meg az év végén nyújtott anyagi fedezetből. A Pest megyei rendelőintézet régóta nélkülözött orvosi mű­szer audiométer beszerzésére kapott 20 ezer forintot A nagykőrösi Faárugyár 80 ezer forintból marógépet vásárol­hat Gödöllőn is telepítenek nyárfát Az Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdasága kezdeményezte, hogy a mezőgazdasági termesz­tésre kevésbé alkalmas terü­leteket a papírgyártáshoz szükséges nyárfák termeszté­sével hasznosítsák. Már ki is jelölték a területeket s á megyei tanács végrehajtó bi­zottságának a jóváhagyásával 191 holdon szándékoznak nyár­fát ültetni. istálló. Három fiatal emberi Bugyinkó Mihály, Hesz Ist­ván, Ürbán József, készítik á növendékeknek a pácot: Mindhárman alkalmazottak; ahogyan ők mondják, bélyeg­lapos biztosítottak. Bugyinsz- ki a legidősebb. 32 éves és ő jött előbb, két évvel ezelőtt a szövetkezetbe. Havi keresetük: 1700-tól kétezerig. Mit tud­nak ők az új rendeletről? Nem sokat. Hallottak róla. tíé különösebben nem érdeklődtek és érdeklődnek felőle, rájuk ugyanis nem vonatkozik. — És, ha a jövőben érdeme-' sebb lesz tagnak lenni? A kérdésre kissé hitetlenül rázzák a fejüket, nem hisz­nek ők ebben, eddig ugyanis a megkülönböztetés nekik volt előnyös. Urbán József kivéte­lével, a másik kettő elégedett a munka- és kereseti lehető­ségekkel. Urbán nem a jöve­delmet kevesli, hanem a ne­héz munkakörülményekre pa­naszkodik: — Azért nem jönnek vissza a szövetkezetbe a fiatalok, mert az üzemben „úriembe­rek”. Munka után lemosakod­nak, fürödnek, felveszik a tisz­ta ruhát. Itt pedig? — lebigy- gyeszti ajkát, s ruhájára, meg a környezetre mutat. — Miért jött vissza a tsz­be? x — Szeretem a mezőgazdasá­got! © Urbán József azt szeretné, ha minél többen jönnének vissza a fiatalok közül, mert mint mondja, rengeteg lehe­tőség van itt, amit okosan ki lehetne használni. De ehhez fiatalok kellenek. Türelmetle­nebbnek kellene lennie a ve­zetőségnek, javítaniuk kellene a munkakörülményeken. Iga­zat kell ugyanis adni a fiatal­embereknek: két darab száz férőhelyes modern istálló fel­épült már, de a tervezők sem pihenő-, sem mosdólehetőség­ről nem gondoskodtak. Meg­említem, hogy a tervek szerint 1968-ra épül ilyen, erre ők azt válaszolják; most kellene ha­zahívni a fiatalokat. A beszélgetésből kiszűröm: megfelelő jövedelem, bizton­ság, kulturált munkakörül­mény. Ez a három feltétel kell ahhoz, hogy a pátyi Pe­tőfi Tsz-ben megváltozzon az a bizonyos statisztika, a fia­talok javára. Az első kettő már megvan. És ezeket nehe­zebb volt előteremteni, mint a harmadikat. Mihók Sándor „„ Műszaki Egyetem Ipari f Épületek Tanszéke volt, a bá­lé-P F^7-vÍ7ctn?> ába, a tervek megvalósítója i\i\ují. iz.bya épedig megyénk építőipari vál­A „rendőr bácsi” fején kissé f *?*“**> az ÉM. 25. sz. ÁÉV. IBtyög még a sapka, de a tc-\ évig tartott az epitkezes, Irintélyén mindez aligha ejt|? ” forintba került a csorbát, hiszen ő kérte szá- \ berendezlek mon a KRESZ szabályait vizs-1 n«k»k Olyan nagy pontossá­gára készülő pajtásaitól. Aki«fu szerszámgépeket, ai többi lapul, nem készült, az ételtől í kozott fogkoszoruket gjarta- . ínak itt, amilyeneket eddig kapja majd meg a sz_ckundat * hazónkb^ készítettek. ^ r Jin tűrési határ: a mikron, az­ngyan, de éppoly fontos, mint i milliméter ezredrészei akár^y^ m^ vizsga. A fóti “5 bl^k^z galommal készültek a Sere-^ építménjrt bábái’ az építók a »alommal Készülték a gyere £jól végzett munka örömével Adhatták át. - Nem volt r CHnflen ütí könnyű - mondja Ungvári KRESZ-vuzsgára, ahol sajatí Jáno* főépítésveze1ö, s társa, készítésű « jelző tábláik előtti é itésvPzető Gr’őb Pét€r> bizonyították a közlekedés bo-4 z‘. ... ’t _ A é nyohilt szabályrendszerében fletPsa%tos keltetése sajá- szerzett jártasságukat. ^ fossá tette az építési munkát A fóti gyerekekhez hasonló-^. mint olyan fel_ an más Pest megyei kisdiákok |adatokk£j ta]áltuk £zembe is - december végéig mint- < magunkat amihez m<irten a egy 80 ezren - vizsgáztak a Mokvá épületeknél adódó kerékpáros és gyalogos kozle-< dok szórakoztató felad_ kedes szabályainak ismerete- ^ ványnak tüntek csupán. E mozgalom úttörői a Pest^, ,.A. vállalat több, nagyszerű megyei Közúti Balesetelhárítá- Z közösséggé összeforrott szo- si Tanács indítványára a rác- t «ahsta _ brigádja dolgozott az kevei úttörők voltak. 1965-ben t epilkezesen: Három Milialy 10 ezer ráckevei járási általá- 2 állványozó, Balogh Mihály ho­nos iskolás vett részt a játé- ff műves, Putnoki Antal ács, kos KRESZ-vizsgákon. Hogy ,ÍT?Z! kubikos szocia­mindez hasznos volt, a követ- ff brxgaőja. Olyan feltete­kező tény bizonyítja: azóta il®k°ek kellett eleget tenmok, egyetlen közúti gyermekbal- 2tPmt. atelen-nyaron azonos eset sem történt a járás terű-föomérseklet - plusz húsz létén. A Balesetelhárítási Ta-^ok> maximális ingadozás egy nács és az Úttörő Elnökség fffok ~ biztosítása, a teljes felismerve ennek jelentőségét, í ^mentesség, a gépalapok egész megyénkre kiterjesztett^faggetUnítese a környezettől, az iskolai mot. KRESZ-tanfolya-1a tökéletes megvilágítás. Hí­SSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSS betonfalát. Mészáros Ottó „Most már nyugdíjas lesz a nyugdíjas paraszt" Beszélgetés a rendeletről a pátyi Petőfi Tsz tagjaival Az íróasztalon nyitott újság,

Next

/
Oldalképek
Tartalom