Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-03 / 2. szám
1961. JANTJÄR 3-, KEDD 3 Furcsa ékszerdoboz: a pepita ház A bábák és gyermekük • Kettő közül az egyik mindig zárva • Beöltöztetik a látogatót • Két kocka egy nyakon Megmaradt forintok: Lakásépítés, községfejlesztés Döntő a hegytetőn Az új év első vetélkedője január 7-én kerül a televízió képernyőjére: ekkor mérik össze tudásukat a kamerák előtt a Magyar Ifjúság által indított honismereti — természetjáró pályázat legjobbjai. A döntőre nem egészen a hegytetőn kerül majd sor, bár ■— a műsorban szerepet játszó :— Lajosforrási turistaház révén valóban szerepel hegy is a műsorban. Itt „épít” tábort a televízió egyik közvetítőkocsija, amely a Leövéy Klára gim- názium „Hóvirág” turistaszak- esztályának kérdéseit juttatja el a stúdióba, azaz a Hotel Ifjúság éttermébe, presszójába és halijába. Az Ifjúsági Szálló lesz a vetélkedő színhelye, parkjában zajlanak majd a feladatok leg- izgalmasabbjai, egyebek között sátorverés és táibortűz- tyújtás. Megnyílt a „Halasi csárda** Kiskunhalason megnyílt az áj „Halasi csárda”, amelyet négi kisvendéglőből alakítottak át. Halásztermeit és magyaros szobáit kovácsoltvasból készült berendezési tárgyak díszítik. A helyiségeket kandalló fűti. Furcsa, szokatlan ékszerdoboz ez a pepita ház. Kívülről csak a világosabb és söté- tebb mészkőzúzalék „pepitás” váltakozása oldja fel a homlokzati betontömb egyhangúságát. A csarnokon belül azonban színek tarka kaval- kádja. Valóban ékszerdoboz: kívülről egyszerűsége nem sokat árul el a tartalom becsességéből, de annál inkább elkápráztatja a belépőt Laboratóriumok tisztaságát, színpadok reflektorok adta világosságát, s korszerű, nagy termelékenységű gépek nemes harmóniáját látja együtt a látogató. A pepita ház, ahogyan a gyár dolgozói becézgetik a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának nagy pontosságú berendezéseket gyártó csarnokát, nemcsak hazánkban egyedülálló építmény, hanem szomszédainknál sem találunk hasonlót. Olyan újszülött tehát, akire joggal lehetnek büszkék szülők és bábák egyaránt. Két év — 27 millió A szülő, a tervek készítője bátlanul és határidőre teljesítették jeladataikat, mintha csak azt akarnák bizonyítani, hogy: tudunk mi így is építeni. Ha nem is mindig... Az épületen nincs ablak, mindössze két kapu bontja meg a falfelületet. „Kétszer” építették, ugyanis duplafalú az épület: a külső, gázszilikát panelek mögött mintegy méternyi levegőréteg szolgálja a szigetelést — s valamennyi vezetéket itt helyezték el —, majd a belső fal alakítja ki a hasznos területet. A betonra három méter magasságig csempe került, majd onnét — a csarnok maga nyolc méter magas — eternitlap a burkolat A vendég papucsban érkezik A mennyezet ugyancsak ilyen: ott áramlik be a teljesen tiszta, meleg levegő, onnét ontja a nappali világosságot 270 higanygőzlámpa — 800 lux fényerő! —, az ajtók zsilip-rendszerrel működnek, ha egyiket kinyitják, a másik zár, s ugyanakkor a nagyobb belső nyomás is biztosítja, hogy a levegő kifelé „fújjon”, s semmiféle szennyeződés ne kerülhessen a csarnok légterébe. Az emberek különleges munkaruhában dolgoznak — kellemes színek mindenütt, külön szindinamikus szakember tervezte az egész csarnok színeinek harmóniáját —, s a látogató, a vendég köpenyt, papucsot kap, csak annak felvétele után léphet a terembe. Tilos a dohányzás •**-* óránként öt perc szünet, akkor benépesedik a modern társalgó, amit a két kockát összekötő nyakban helyeztek el, akárcsak a többi, szociális helyiséget. A kisebb kocka: a lég- tisztító, kondicionáló berendezés helye. Kísérőim, a két építészmérnök csillogó szemmel magyaráz. Milyen hamar elfeledték a sokféle akadályt, kínlódást, s csak az öröm, az alkotás semmi mással nem helyettesíthető elégedettsége maradt meg bennük! Mert bizony kínlódtak: a gépalapok betonkockáinak kiöntésénél — ezek függetlenek a csarnok alapjától — a kockákat tartó rugóházakat kitöltő homok kikaparásánál, s a rugók beszabályozásánál, a betonpadló tükörsimára csiszolásánál. \— Tucatjával koptak a parkettcsiszoló kövek — mondják mosolyogva — nem ízlett nekik a beton... A takarítás volt a legnehezebb • Annak idején, a vállalat pártértekezletén úgy szóltak e csarnok építéséről, mint jelképről: annak példájáról, hogy jó szervezéssel, összefogással még ilyen különleges feladatok is sikerrel, határidőre megoldhatók. Az igazgató és a főmérnök fenntartás nélkül dicséri a csarnok építésén dolgozókat, de hát — építők [örök sorsa — a mű elrejti alkotói ezernyi gondját, küzdel- [ mét, apró kudarcát. Ahogy a Skettős fal is elrejt mindent: a [világítás mintegy húsz kilo- [ méternyi vezetékét, a 150 .Kie- [ter hosszú, kétszer kétméteres, [tehát akár „sétára” is alkol- |mas légbefúvó csatornát, a gé- ipek energiaforrásait, s csak a i tetszetős, sima, műanyagfes- jtésű falfelületek, a csempe, az : eternitlapok jelzik, hogy [mégiscsak épület, mégpedig ■ ipari épület ez a csillogó-vil- [logó ékszerdoboz. | Emlékeket idéznek, félmondatok hangzanak el, „emlék- iszel”, meg „azzal azért volt [egy kis bajunk”, de csak mosolyognak már, a munka szülte bosszúság elszáll, az öröm megmarad. Maguk is élvezettel magyarázzák a légtisztító működését, a vízfüggöny szerepét — ez „csapja ki” a legvégéből a lebegő részecskéket —, s újra és újra az egyetemi szakemberek segítségét dicsérik, mert itt „összefogott a tudomány és a gyakorlati \ megvalósítás”. És fontosnak tartják azt is, hogy — eltérően eddigi, nem mindig hasznos hagyományainktól — biztosítva van a bővíthetőség lehetősége, ha szükséges, minden bonyodalom nélkül tovább építhető a csarnok. Odabenn szorgos a munka. Idekinn a már emlékké vált hetek, hónapok idézése. Két év: mi minden volt abban! És mi volt e huszonnégy hónapban a bábáknak a legnehezebb? Bonyolult műszaki magyarázatot várok, ehelyett összenevetnek: — A takarítás! Még kaszárnyában, katonáék- nál sincs olyan tisztaság, mint amit itt kellett elérni. Csak a fogkefe hiányzott, azonkívül minden takarítóeszközt bevetettünk. Ez, ez volt a legnehezebb. És mint büszke gazda a lovát, elégedetten megveregetik a csarnok magasbaszökő Kollár István, a pátyi Petőfi Tsz párttitkára gondosan tanulmányozta. A lap nem friss, még a karácsonyi szám, de mégis leköti a párt titkár érdeklődését: — Ahányszor elolvasom, minőiig találok benne valami újat. Nagyon vártuk már ezt a rendeletet — mondja, miközben összehajtja a gyűrött lapokat. Nem nehéz kitalálni: a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszeréről beszél Kollár István: — Meg kell ismerni minden sorát, mert egy ilyen nagy szövetkezetben ás mint a miénk — kétszázki len even hat tagot számlálunk és több mint háromezerötszáz hold földünk van — sokat kérdeznek az emberek. Az imént, Reider István tsz- tag volt itt, érdeklődött, hogy mennyi nyugdíjra számíthat. Tavaly nyugdíjazták, de ahogyan azt az új rendelet tartalmazza, rendezik az összeget. A párttitkár *úgy tájékoztatta, hogy körülbelül havi hatszáz forintra számíthat. A párttitkár hozzáteszi: — öreg, fiatal, vezető és tag, egyaránt örül a rendeletnek. Sokat, nagyon sokat várunk mi ettől. Egy közelmúltban készült jelentést szed elő íróasztalából, amely a szövetkezet munkaerőhelyzetét méri fel. Egy kis statisztika: 30 óven aluli tag, mindössze 18 van, 30—50 év között hetvenöt, 50—60 év között hetvenkettő, míg 131 tag hatvan éven felüli. CD A szövetkezet vezetői — amint ezt a párttitkár elmondja — arra számítanák, hogy sokan jönnek a közeljövőben vissza a szövetkezetbe azok közül, akik az iparba távoztak. Meg is okolja, mire alapozzák feltevésüket: — Termelőszövetkezetünkben, lényegesen magasabb az átlagjövedelem, mint az iparban a segédmunkásoké. Tavaly az egy tagra jutó átlagjövedelem tizenhétezerszáznegyven- öt forint volt. Az idén is ekörül számítjuk. Eddig azt mondottá}:, ha hívtuk őket, hogy a tsz-tágnaik nincs biztosítva az öregkora. Nos, ez ma már a múlté. A szövetkezet vezetősége, a közeljövőben, brigádártekezle- teken ismerteti az új nyugdíjrendszert, majd a kivülállókAbból a sok-sok millióból, ami évente a megyei' tanács számláin forog, mindig megmarad év végére egy-két forint. Ezt azután a megyei tanács a korábbi ki nem elégí- tett igények felülvizsgálásával szétosztja megyénk intézményei között. így vásárol most a Gödöllői Városi Tanács szolgálati lakást a Tavaszmező utcában és a Bocskai utcában. Az előbbi megvásárolandó épület 220 ezer forintba kerül, az utóbbit 120 ezer forintért veszik meg. Mindkettő vételárát a megyei tanács biztosítja. Dömsödön az öregek napközi otthona karbantartására * 30 ezer forintot juttattak, a Perőcsényi Községi Tanács művelődési házat épített az elmúlt évek községfejlesztési alapjából. A befejező munkálatok költségeit saját erőből már nem tudták fedezni, ezért a szükséges 40 ezer forintot megszavazta számukra a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A Pest megyei Tanács tervosztályának is maradt év végére néhány forintja a beruházásra tartalékolt év eleji keretből. Nem is kevés: 950 ezter forint. Ezt az összeget kai is megismertetik. De közben sem tétlenkednek. Az új nyuigdíjrendelet mellett azt is ék szeretnék már mondani, hogy egész éven át folyamatos munkát biztosít tagjainak a gazdaság. Szó van ugyanis a méUéküzémági tevékenység kibővítéséről. Bármerre járunk, s bárkivel beszélünk a hóboiritotta tanyán, a legfőbb- téma, az új nyugdíj-rendelet. Az irodával szembeni tehénistállóban, a déli etetés előtt, kis „röpgyű- lésre” jött össze. Buzár József, Horváth Lajos, Magyar György. Az előbbi kettő, már nyugdíjas, Magyar György 41 éves. Ö ugyan nem tagja, hanem alkalmazottja a szövetkezetnek, de érdeklődik a dolgok iránt. Hogy miért? — Ma már valóban érdemesebb tagnak lenni, balesetés betegségi biztosításnál is előnyben vannak, a mezőgazdasági biztosítottakkal szemben. Most a nyugdíjrendelet is nekik kedvez. Gyorsan levonja a következtetést: * — Beszélek az elnökkel, lehet-e tagnak belépni? Buzár József 73 éves, 1951 óta tagja a szövetkezetnek. Három esztendeje nyugdíjas, 334 forintot kap havonta. — Kevés az a pénz nagyon. Igaz, hogy amikor beléptünk, erre sem számítottunk, de az idős embereknek is vannak igényeik. Nagyon örülök a rendeletnek, most már igazán nyugdíjas lesz a nyugdíjas paraszt ... — mondja Buzár József. © Az új száz férőhelyes istállóban akadok Beke Józsefre és Oláh Józsefre. Nappali őrök, a tehenekre ügyelnek. Beke József mindössze 59 éves, de nagyon megtört ember benyomását kelti: — Baleset ért tavaly, leestem a kazalról és kulcscsonttörést szenvedtem. Azóta nem tudok rendbejönni. Folyamatban van a nyugdíjazásom. Olvasta a rendeletet, s bí- (zik, hogy a rokkantsági nyugdíjából becsületesen meg tud élni. Jól kereső ember volt a szövetkezetben, s ez most a nyugdíj megállapításánál sokat számít. Szemben az új és modern istállóval, egy elég primitív épület, a növendékmarhafelszerelések beszerzésére és lakásépítésre osztották szét Az Aszódi Községi Tanács 550 ezer forintot kapott lakásépítés támogatására. Kismarosnak 200 ezer forintot juttattak szolgálati lakás vásárlására. Nagykőrösön öt lakás építését kezdhetik meg az év végén nyújtott anyagi fedezetből. A Pest megyei rendelőintézet régóta nélkülözött orvosi műszer audiométer beszerzésére kapott 20 ezer forintot A nagykőrösi Faárugyár 80 ezer forintból marógépet vásárolhat Gödöllőn is telepítenek nyárfát Az Agrártudományi Egyetem tangazdasága kezdeményezte, hogy a mezőgazdasági termesztésre kevésbé alkalmas területeket a papírgyártáshoz szükséges nyárfák termesztésével hasznosítsák. Már ki is jelölték a területeket s á megyei tanács végrehajtó bizottságának a jóváhagyásával 191 holdon szándékoznak nyárfát ültetni. istálló. Három fiatal emberi Bugyinkó Mihály, Hesz István, Ürbán József, készítik á növendékeknek a pácot: Mindhárman alkalmazottak; ahogyan ők mondják, bélyeglapos biztosítottak. Bugyinsz- ki a legidősebb. 32 éves és ő jött előbb, két évvel ezelőtt a szövetkezetbe. Havi keresetük: 1700-tól kétezerig. Mit tudnak ők az új rendeletről? Nem sokat. Hallottak róla. tíé különösebben nem érdeklődtek és érdeklődnek felőle, rájuk ugyanis nem vonatkozik. — És, ha a jövőben érdeme-' sebb lesz tagnak lenni? A kérdésre kissé hitetlenül rázzák a fejüket, nem hisznek ők ebben, eddig ugyanis a megkülönböztetés nekik volt előnyös. Urbán József kivételével, a másik kettő elégedett a munka- és kereseti lehetőségekkel. Urbán nem a jövedelmet kevesli, hanem a nehéz munkakörülményekre panaszkodik: — Azért nem jönnek vissza a szövetkezetbe a fiatalok, mert az üzemben „úriemberek”. Munka után lemosakodnak, fürödnek, felveszik a tiszta ruhát. Itt pedig? — lebigy- gyeszti ajkát, s ruhájára, meg a környezetre mutat. — Miért jött vissza a tszbe? x — Szeretem a mezőgazdaságot! © Urbán József azt szeretné, ha minél többen jönnének vissza a fiatalok közül, mert mint mondja, rengeteg lehetőség van itt, amit okosan ki lehetne használni. De ehhez fiatalok kellenek. Türelmetlenebbnek kellene lennie a vezetőségnek, javítaniuk kellene a munkakörülményeken. Igazat kell ugyanis adni a fiatalembereknek: két darab száz férőhelyes modern istálló felépült már, de a tervezők sem pihenő-, sem mosdólehetőségről nem gondoskodtak. Megemlítem, hogy a tervek szerint 1968-ra épül ilyen, erre ők azt válaszolják; most kellene hazahívni a fiatalokat. A beszélgetésből kiszűröm: megfelelő jövedelem, biztonság, kulturált munkakörülmény. Ez a három feltétel kell ahhoz, hogy a pátyi Petőfi Tsz-ben megváltozzon az a bizonyos statisztika, a fiatalok javára. Az első kettő már megvan. És ezeket nehezebb volt előteremteni, mint a harmadikat. Mihók Sándor „„ Műszaki Egyetem Ipari f Épületek Tanszéke volt, a bálé-P F^7-vÍ7ctn?> ába, a tervek megvalósítója i\i\ují. iz.bya épedig megyénk építőipari válA „rendőr bácsi” fején kissé f *?*“**> az ÉM. 25. sz. ÁÉV. IBtyög még a sapka, de a tc-\ évig tartott az epitkezes, Irintélyén mindez aligha ejt|? ” forintba került a csorbát, hiszen ő kérte szá- \ berendezlek mon a KRESZ szabályait vizs-1 n«k»k Olyan nagy pontosságára készülő pajtásaitól. Aki«fu szerszámgépeket, ai többi lapul, nem készült, az ételtől í kozott fogkoszoruket gjarta- . ínak itt, amilyeneket eddig kapja majd meg a sz_ckundat * hazónkb^ készítettek. ^ r Jin tűrési határ: a mikron, azngyan, de éppoly fontos, mint i milliméter ezredrészei akár^y^ m^ vizsga. A fóti “5 bl^k^z galommal készültek a Sere-^ építménjrt bábái’ az építók a »alommal Készülték a gyere £jól végzett munka örömével Adhatták át. - Nem volt r CHnflen ütí könnyű - mondja Ungvári KRESZ-vuzsgára, ahol sajatí Jáno* főépítésveze1ö, s társa, készítésű « jelző tábláik előtti é itésvPzető Gr’őb Pét€r> bizonyították a közlekedés bo-4 z‘. ... ’t _ A é nyohilt szabályrendszerében fletPsa%tos keltetése sajá- szerzett jártasságukat. ^ fossá tette az építési munkát A fóti gyerekekhez hasonló-^. mint olyan fel_ an más Pest megyei kisdiákok |adatokk£j ta]áltuk £zembe is - december végéig mint- < magunkat amihez m<irten a egy 80 ezren - vizsgáztak a Mokvá épületeknél adódó kerékpáros és gyalogos kozle-< dok szórakoztató felad_ kedes szabályainak ismerete- ^ ványnak tüntek csupán. E mozgalom úttörői a Pest^, ,.A. vállalat több, nagyszerű megyei Közúti Balesetelhárítá- Z közösséggé összeforrott szo- si Tanács indítványára a rác- t «ahsta _ brigádja dolgozott az kevei úttörők voltak. 1965-ben t epilkezesen: Három Milialy 10 ezer ráckevei járási általá- 2 állványozó, Balogh Mihály honos iskolás vett részt a játé- ff műves, Putnoki Antal ács, kos KRESZ-vizsgákon. Hogy ,ÍT?Z! kubikos szociamindez hasznos volt, a követ- ff brxgaőja. Olyan feltetekező tény bizonyítja: azóta il®k°ek kellett eleget tenmok, egyetlen közúti gyermekbal- 2tPmt. atelen-nyaron azonos eset sem történt a járás terű-föomérseklet - plusz húsz létén. A Balesetelhárítási Ta-^ok> maximális ingadozás egy nács és az Úttörő Elnökség fffok ~ biztosítása, a teljes felismerve ennek jelentőségét, í ^mentesség, a gépalapok egész megyénkre kiterjesztett^faggetUnítese a környezettől, az iskolai mot. KRESZ-tanfolya-1a tökéletes megvilágítás. HíSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSS betonfalát. Mészáros Ottó „Most már nyugdíjas lesz a nyugdíjas paraszt" Beszélgetés a rendeletről a pátyi Petőfi Tsz tagjaival Az íróasztalon nyitott újság,
