Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

A DNFF hadijelentése 1966-ról Csata a Mekong deltájában — Niemöller Ho Si Minhről — Megállapodás készül az óriásbombázókról az USA és Thaiföld között A dél-vietnami felszabadító 370 000 ellenséges katonát tett ' hadsereg és a dél-vietnami j harcképtelenné. Az ameri- nép 1966. során csaknem j kaiak halottainak és sebesült- 40 000 csatában szállt szembe jeinek száma 1966-ban 108 000 az ellenséges csapatokkal’ és í volt, ötször több, mint az elő­VDK-ban járt amerikai asszonyok a terrorbombázásokról. Patricia Griffiths, Grace Mora Newman és Barbara Do­ming Vietnamban jártak, most sajtóértekezleten számoltak be tapasztalataikról. Az amerikaiak háborúját terrorhábo­rúnak minősítették. Képünkön repeszbomba-töredéket mu­tatnak be az újságíróknak. ző esztendőben. Minderről pénteken sajtóértekezleten számolt be Hanoiban a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front állandó észak-viet­nami képviselője. A partizá­nok lelőttek, illetve a földön megrongáltak 2130 repülőgé­pet és helikoptert, megsemmi­sítettek 33 000 katonai jármű­vet, elsüllyesztettek 97 ágyú­naszádot, kisiklattak, illetve felrobbantottak 43 mozdonyt és 217 vasúti teherkocsit, le­romboltak 742 hidat. A dél-vietnami szabadság- harcosok Saigontól 600 ki­lométerre északra, pénte­ken reggel támadást intéz­tek három katonai erődít­mény ellen és Dél-Viet- nam más részein is több támadást hajtottak végre. Az amerikai csapatoknak a Mekong deltájában csütörtö­kön sikerült harci érintkezést létesíteniük a partizánokkal, a harc színhelyét és időpontját azonban a partizánok válasz­tották meg és veszteséget okoztak az ellenségnek. Saigontól északnyugatra, a vasháromszögben az ameri­kaiak folytatják a vasárnap megkezdődött hadműveletet, amelynek során felperzselt . fö’ddé változtatják a partizá­nokat rejtő őserdőt és gumi­ültetvényt. Hanoiban csütörtökön saj­tóértekezletet tartottak az amerikaiak háborús bűnei­nek kivizsgálására alakult nemzetközi bíróság Észak­íFolytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA 'ÉS.A,MEGYEI TANÁCS LAPJA- . XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1967. JANUÁR 14., SZOMBAT PEST MEGYEI VIIÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! Leonyid Brezsnyev beszéde Gorkijban Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken beszédet mon­dott a Volga partján fekvő Gorkij városban abból az al­kalomból, hogy a gorkiji ke­rületnek, a Szovjetunió igen fontos iparvidékének a gazda­sági és kulturális építésekben elért sikerekért átnyújtotta a Lenin-rendet. Brezsnyev szólt a Szovjet­unió nemzetközi helyzetének további erősödéséről. Erélye­sen elítélte az amerikai im­perializmus újabb vietnami bűncselekményeit, a Hanoi el­len intézett bombatámadást. Megállapította, hogy az Egyesült Államok és csatlósa a saigoni bábkormány több mint 1 170 000 főnyi hadsereg­gel rendelkezik Dél-Vietnam- ban, de — mint mondotta — még az amerikai táborno­kok sem látnak kiutat az általuk kezdeményezett mint szuverén, független ál­lam, fenntartás nélküli elisme­rése. Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy a jelenlegi hely­zetben különösen nagyjelentő­ségű a szocialista világrend- szer megszilárdítása, a testvéri országok összefogása és közös fellépésük külpolitikai síkon. — A kommunista mozga­lom, az egész forradalmi moz­galom sikerei még jelentőseb­bek is lehetnének, ha a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetősége nem fejtene ki bomlasztó, szakadár tevékeny­séget — mondotta Brezsnyev. — A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 11. plénuma és az a politikai kampány, amely Kínában a nagy kulturális forradalom el- 1 nevezés cégére alatt folyik, azt tanúsítja, hogy Mao Ce-tung és csoportjának nagyhatalmi, szovjetellenes politikája új szakaszba lépett. — Az SZKP töretlenül foly­tatja a jövőben is a Kínai Kommunista Párttal és a Kí­nai Népköztársasággal való barátság és internacionalista szolidaritás politikáját. Ami­kor leleplezzük a jelenlegi pekingi vezetők ideológiáját és politikáját, amelynek semmi köze a marxizmus—leniniz- mushoz, ezzel nem a Kínai KP ellen, nem Kína ellen harcolunk, hanem azért, hogy ez a párt visszatérjen az inter­nacionalizmus útjára, azért harcolunk, hogy a Kínai Kom­munista Párt a marxizmus— leninizmus elvi alapján a kommunista mozgalom fő vo­nala alapján fogjon össze min­den testvérpárttal — hangsú­lyozta Brezsnyev. 25 millió szavazólap Befejeződött a választási Márciusban közszemlén a névjegyzékek Pest megye területén a vá­lasztók összeírása január 12- én befejeződött. Ahol a taná­csok figyelembe vették a Ha­zafias Népfront helyi vezetői­nek javaslatát az összeíróbiz­tosok kijelölésére, az összeírás egyúttal po­litikai-választási agitációs munka volt. Akadt viszont olyan község, ahol az összeírást kizárólag adminisztratív feladatnak te­kintették. A 2800 összeíróbiztos beszá­molójából kiderül: sok szó esett arról, a választók kiket tartanak alkalmasnak arra, hogy az országgyűlésben és a különböző szintű tanácsokban képviseljék őket. Elhangzott több bírálat is a jelenlegi kép­viselők és tanácstagok mun­kájáról, elsősorban a község- fejlesztéssel kapcsolatban. Kérik, hogy a tanácstagok foglalkozzanak a nők munká­ba állításával. Sokat olvasnak, hallanak ugyanis arról, hogy a kormány milyen erőfeszíté­seket tesz erre, mód is lenne rá, de a kezdeményezés eseten­ként és helyenként a he­lyi vezetők tehetetlensé­gén, vagy nemtörődömsé­gén megbukik. A választók ideiglenes név­jegyzékének összeállítását leg­később február 4-ig mindenütt befejezik, majd 6—11 között a j tanácsok hivatalos helyiségei- j ben és a lakóházakban teszik | közszemlére. Azok — akik in­dokolatlanul hiányoznak a I listáról — a névjegyzék kifüg­gesztésétől számított nyolc napon belül írásban vagy szóban a ta­(Folytatás a 2. oldalon) kalandból. Leonyid Brezsnyev kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy a vietnami nép győzedel­meskedni fog. — A Varsói Szerződés orszá­gainak varsói és bukaresti ta­nácskozásai nagy figyelmet szentelnek az európai bizton­ság problémáinak — folytatta ezután Brezsnyev. A szocialista államok Bukarestben előter­jesztették a demokratikus és békés alapokon megvalósítan­dó európai rendezés általános programját. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára hangsúlyozta: az európai helyzet tényleges rendezésének egyik alapvető feltétele napjainkban az .NDK DJAKARTA Sukarno-levél Supardjónál A djakartai katonai hatósá­gok csütörtökön bejelentették, hogy a főváros közelében le­tartóztatták Supardjo volt dandártábornokot és őrizetbe vették Anwar Sanusit, az In­donéziai Kommunista Párt politikai bizottságának tagját. A djakartai rezsim Supardjo elfogását nagy fegyverténynek minősítette, mert állítása sze­rint a volt dandártábornok volt az úgynevezett szeptem­ber 30-a mozgalom katonai irányítója. A hatóságok szerint Supard­jónál fontos okmányokat talál­tak, köztük egy olyan levelet is, amelyet állítólag Sukarno elnök írt. wsssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssss. TÉLI KIKÖTŐBEN Foto: Wormser Fogyasztás és tájékoztatás Az ismert közmondás sze­rint a jó portéka nem kíván nagy hírverést. Az élet a köz­mondást annyiban igazolja, hogy a szép, a jó valóban könnyen talál vevőre. Ám ah­hoz, hogy a szép és a jó idő­ben találkozhasson a vásárló­val, szükséges a reklám. Ennek számos oka van. A technika fejlődésével az áruválaszték gyorsuló ütemben bővül. Szá­zával születnek új fajta anya­gokból új fajta áruk. A fo­gyasztók előtt ismeretlen árut legrövidebb idő alatt a rek­lámpropaganda mutathatja be. A műszaki technikai fejlődés korszakában a gyártmányok érthető okokból gyorsan el­avulnak. Ezért az értékesítés meggyorsításához jelentős gaz­dasági érdekek fűződnek. Még­is az tapasztalható, hogy ha­zánkban a fogyasztási eszközö­ket termelő és értékesítő vál­lalatok többsége alig él a rek­lámpropaganda lehetőségeivel. Sokan úgy vélik, hogy a tervgazdálkodásban a lakosság igényeinek megfelelő mennyi­ségű árut termelnek, és az rek­lám nélkül is értékesíthető. E felfogás híveinek elkerüli fi­gyelmét az a körülmény, hogy a leggondosabb tervezés sem segít, ha a fogyasztókat nem tájékoztatják a tervezők szán­dékairól. A tájékoztatás fon­tos része a reklámpropaganda, amelyet semmilyen más esz­köz nem pótolhat. A jelenlegi kezdetleges ál­lapot a közelmúlt rossz gyakor­latával is magyarázható. A né­hány jó plakát és újsághirde­tés mellett előfordul — nem is ritkán — a hatástalan, sem­mitmondó reklám. A hirdetés szervezésével, szövegezésével és „tervezésével” foglalkozó intézményekben egyes dolgo­zók, gyakran úgy vélik, hogy elegendő a pénzügyi bevétel biztosítása, a hirdetés hatása már nem rájuk tartozik. A leggyorsabban, legnagyobb tö­megekhez eljutó napilapokban megjelenő hirdetések is számos fogyatékosságot tartalmaznak, Sok a szürke, érdektelen hir­detés, amelyről jogos a kritika: kár a helyért, kár a pénzért! Mi több, megtörténhet, hogy az elügyetlenkedett hirdetés ellenszenvet ébreszthet a fo­gyasztóban. Mondani sem kell, hogy ez csak akkor kerülhető el, ha az újságban megjelenő hirdetés terjedelmét, formáját nem a véletlen, a pillanatnyi pénzügyi helyzet, hanem az ésszerűség, az elérendő cél ha­tározza meg. Az ötletes művé­szi grafika gyakran megsok­szorozhatja az eredményt, de a jó hirdetésnek nem okvetle­nül feltétele. Az indokolatlanul túl nagy és főleg agyonzsúfolt újsághirdetés szinte biztos, hogy csak alacsonyfokú hatást tud elérni. Sok tapasztalat bizonyította általános igazság, hogy az új­ságban csak egy alkalommal megjelenő kereskedelmi hir­detés „nem hirdetés!”. Az új­ságban megjelent árureklám tehát akkor éri el hatását, ha az esetleg változatos formá­ban, de többször ismétlődik, így lehet a fogyasztót ahhoz az elhatározáshoz segíteni, hogy a reklámpropagandával aján­lott árut meg kell ismernie, meg kell vásárolnia! Termelői és kereskedelmi ér­dek a minél gyorsabb értéke­sítés. Ennek jól bevált segítő eszköze a plakát, a rádió, a te­levízió és főleg a sajtóban el­helyezett hirdetés, amelyekkel költségei csak töredékét teszik ki az elérhető eredménynek. Az árutermelő és értékesítő vállalatok mégis igen sokszor a legdrágábbat, a feleslegesen hosszútávú raktározást vá­lasztják. A raktározási költsé­geket gyakorta a bank-kamat és egyéb teher növeli. A gaz­dasági vizsgálatok bizonyítják, hogy a reklámpropaganda igénybevételével az értékesí­tésben jelentős eredményeket érnek el. Ahol azonban nem élnek a reklám adta lehető­ségekkel, ott az értékesítés helyett felesleges raktári kész­letek keletkeznek. E készlete­ket előbb-utóbb kisebb-na- gyobb mértékű, majd teljes elértéktelenedés veszélyezteti. A reklámpropaganda a ter­melés és a fogyasztás össz­hangjának kiváló eszköze. Ér­demes erre anyagi eszközöket fordítani, hiszen a jó reklám, a gondosan szerkesztett terve­zet, újsághirdetés, költségeinek sokszorosa mutatkozhat a vál­lalati eredményben és szí­vesen veszi a fogyasztó is, ha tudja: mit miért érdemes meg­vásárolni. Lónyai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom