Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 11. szám

Több mint 3000 véradó A Vöröskereszt önkéntes aktivistáinak, a térítésmentes véradóknak a segítségével évről évre több vér áll az or­vostudomány segítségére, az életmentés szolgálatába. Az alközpontok általában már el­látják körzetüket a szükséges mennyiséggel, és egyre ritkáb­ban fordul elő, hogy valame­lyik, különleges vércsoporthoz tartozó beteg részére sürgősen Budapestről kelljen vért szál­lítani. .4 ceglédi Vérellátó Alköz­pont az elmúlt évben gyakran tartott térítésmentes véradó napokat a járás községeiben és a környéken, a fennhatósá­gához tartozó területen. 1966- ban több, mint háromezer té­rítésmentes véradó segítette munkájukat, és mintegy 902 liter vért tudtak a gyógyítás céljaira felhasználni. A ceglé­di üzemek és a járás közsé­geinek lakói közül egyre töb­ben lépnek a véradók sorába. (e—s) PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CECji­XI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1967. JANUÁR 13., PÉNTEK További vízvezetékcsere A külső területeken is megkezdik a munkát A múlt évben fokozatosan kezdődött Cegléd ivóvízellátá­sának rendezése. A víztorony nagyobb nyomással továbbít­ja a vizet, mint régen, s a cső­rendszert, a régit, elavultat Javítóüzem, egy ládikában Hajdanában drótostótok űz­ték azt a „szolgáltató” tevé­kenységet, amit most Jerábik Fereno végez a gyümölcspiac egyik szögletében. Fogadónap­ja: a keddi és pénteki heti­piac. Ilyenkor keresik fel ügyfelei. Mire portékájuk el­kel a piacon, rákerül a folt a kilyukadt lábasra, horganyzott lemezből új feneket kapnak a még hosszú ideig elszolgáló zománcosedények. Ma már kihalóban levő mesterség az övé, pedig a pia­cosok szívesen felkeresik a filléres javításokkal a iádányi „üzem” vándoriparosát. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Gépek mellett LÓFOGATOK emiatt sokhelyütt cserélni kell. Az öreg berendezés nem bírná az erősebb nyomást, széttörne. A Víz- és Csatornamű Vállalat ceglédi kirendelt­sége tavaly a városi víz­vezeték „közcső”-hálózatát újította fel részben a budapesti központ embereinek segítségével. Mintegy kétezer méter hosszú­ságban —, a Fűtőház utcában és a Felház utcában cserélték ki a csöveket. Az Alszegi úton, a Thököly utcában, a Csutak Kálmán utcában két és fél kilométer hosszúságban fektettek le új vezetéket. Elkészültek már az idei ter­vek is. A folyamatban levő át­kapcsolás révén most majd az egész belterület magasabb nyomású vizet kap. Az Alszegi, a Felszegi és a Déli úton, valamint a Széchenyi úton építenek csőhálózatot. Ez a munka 500 ezer forintba kerül. A kirendeltség dolgozóinak télen is akad bőven munká­juk. Ügyeletet tartanak, ellen­őrzik a közkifolyókat, a cső- repedés-jelzéseket figyelem­mel kísérik és ha kell, rögtön indulnak, hogy javíthassák is a meghibásodott vezetéket. Cegléd városon kívül Far­mos, Törtei, Tápiószele, Jászkara jcnő, Abony és Nagykőrös vízvezetékkel ellátott területe is az ő felügyeletükhöz tartozik. Ezeken a településeken meg­bízott körzetesek ügyelnek, és ha valami komolyabb panasz adódik, Ceglédről kérik azon­nal a segítséget. A hirtelen jött, nagy hideg szerencsére még nem okozott nekik nagyobb gondot, a város vízellátása zavartalan, az új és a régi víznyomással ellátott területeken egyaránt. (—e—s) Legyen eredményekben gazdagabb a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére folyó munkaverseny! A párt IX. kongresszusa tiszteletére indított munka­verseny időközben tovább szélesedett, erősödött. Az eredmények a párthoz való hűséget, ragaszkodást, a párt politikájával való egyetértést tükrözik. Városunkban a szocialista brigádok, a szocialista műhe­lyek tagjai egymást segítve, s osztozva az üzemi, a válla­lati élet gondjaiban, becsület­tel teljesítették politikai, kul­turális és gazdasági felada­taikat — valóban részt vettek az emberi sorsok formálásá­ban. Ebben az évben az egész haladó emberiség készül a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójára. Szervezett dolgozók! Munká­sok! Értelmiségiek! Társadalmunk megbecsülése arra kötelez bennünket, högy az emberiség eme nagy ünne­pe tiszteletére újabb nagy len­dülettel, nagy odaadással mun­kálkodjunk céljaink valóra- váltásáért! Kérjük és felhívjuk a szo­cialista brigádok, szocialista műhelyek és szocialista komp­lexbrigádok tagjait, szervezett dolgozóinkat — folytassák a kongresszusi munkaversenyt, érezzenek nagyobb felelőssé­get munkájukért, az új gaz­dasági irányítási rendszer megvalósításában váljanak erős támasszá, segítővé! Közös erővel — újabb és újabb felajánlásokkal — te­gyünk meg mindent társadal­munk további felemelkedé­séért! Legyen a szocialista munkaverseny szélesebb, ered­ményekben gazdagabb! A Szakszervezetek Ceglédi Szakmaközi Bizottsága CVV-mérleg Az országos szint fölött Az igazgató számára érkező napi posta vastag levélköíegé- ből hivatalos bélyegzővel ellá­tott levelet húzott elő a napok­ban dr. Hajdú Endre, a Ceglé­di Vendéglátóipari Vállalat igazgatója. A levél, amely a Pest megyei Tanács VB ke­reskedelmi osztályától érke­zett, most ismét az íróasztalra került. A kereskedelmi osztály elismerő sorokban értesíti a vállalatot, hogy az elmúlt év­ben a lakosság ellátása és a gazdasági mutatók javulása nemcsak megyei, de országos vonatkozásban is kiemelkedő­nek bizonyult. 83 millió A szűkszavú statisztikai adatok ékesen bizonyítják, Rogyáz 1965-ös 75,5 millió fo­rintos forgalommal szemben 1966-ban 83 millió forintos for­galmat bonyolítottak le a ven­déglátóipar Ceglédhez tartozó üzemegységei. Ez megközelítő­en tíz százalékos fejlődést je­lent és a terv 102 százalékos teljesítését. A megyében így a váciak után a második helyet foglal­ja el a ceglédi vállalat. A fej­lődés meghaladta az országos szintet. — Milyen tervek megvalósí­tása foglalkoztatja az új év elején a vállalat vezetőségét? — Természetesen további jó eredmények elérésére törek­szünk — mondotta az igazga­tó. — Az idén 86 millió forint­nyi forgalmat tervezünk. Készül a „Kőpinize" terve — Sajnos, beruházási lehe­tőségeink nagyon korlátozot­tak. Csupán négymillió forin­tunk van erre a célra. Ennek jelentős részét a monori cuk­rászati termelőrészleg folya­matban levő építkezésére kell fordítanunk. A többi üzemegy­ségnél a mellékhelyiségek, raktárak szociális -és- egészség- ügyi létesítmények karbantar­tását kell megoldani. Ezek olyan felújítások, amelyeket a vendég ugyan nem lát, de dol­gozóink számára az alapvető munkafeltételek biztosításához szükségesek. — Korábbi tervünket, a Kossuth Étterem önkiszolgáló étteremmé való átalakítását egyelőre nem tudjuk megva­lósítani. Az idén a konyhai kapacitást — a sorra kerülő átépítéssel — háromszorosára •WfSfSMSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSffSfSfSSSSSSmSSSSSSSSSSSfSsrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSfSAmsSSSSSSSSSSSSS, Mit álmodtunk, mamikák? növeljük. Ehhez félmillió fo­rintot használunk fel. A „Kö- pintze” tervét sem vetettük el. Még ebben az évben elké­szíttetjük a részletes tervraj­zot — tájékoztatott dr. Hajdú Endre. — Milyen újdonságokra számíthatnak a közeljövőben a vállalat ceglédi vendégei? Pi. oska bál — Néhány nap múlva, e hó 21-én, szombaton nagyszabású Piroska-bált rendezünk. A Kossuth Étteremben sorra ke­rülő, farsangnyitó nagy ren­dezvényünkre Ceglédre érke­zik a neves festőművész, Szán­tó Piroska, férjével, Vass Ist­ván költővel. A műsorban táncdal- és népi énekesek Ve­télkedőjére kerül sor — több­nyire Piroska témájú énekek­kel. A nyitó palotást a szolno­ki népi együttes mutatja be, Már a rádió riporterei is je­lezték látogatásukat. — Ebből a farsangi mulat­ságból évenként ismétlődő ha­gyományt szeretnénk kialakí­tani. Új próbálkozásainkhoz tartozik saját palackozású ceglédi ezerjó borunk, amely saját cimkézésű üvegekben kerül vendégeink asztalára. (tamasi) A ceglédi szociális otthon mellett levő kis park nyáron, de még a késő őszi napsütés­ben is igencsak népes. Itt pi­hennek, sütkéreznek az otthon lakói. Kutató szemmel figye­lik a forgalmat, s szívük mé­lyén titkon rokont vagy isme­rőst keresnek, örök várako­zók. Most szobácskáikban ül­dögélnek, s ha idegen lép kö­zéjük, körülveszik, mesélnek, kérdeznek. Ez a legközvetle­nebb kapcsolatuk a mával. A főnővérrel, Rimaszéchy Nándornéval — az öregek „Sacikájával” — járjuk a szo­bákat. Az egyik ágyon idős néni üldögél, előtte levél, fényképhalom. Fényképek, melyekről mosolygós gyer­mekarc tekint a mamára, akit már több mint öt éve nem lá­tott. A levelek gyűröttek, lát­szik, nemegyszer olvasták őket, s azóta nem jöttek újab­bak. — Elment a fiam tőlem ... ; külföldön van, úgy tudom ... Most ott is hidsg van ... A néni szemében már könny csillog. Nem kérdezem : tovább, mert az emlékek fá- í jók: enyhülést adjanak a le­velek, fényképek, melyek oly megkopottak, mint az érzés fia szívében. A szobák tiszták, szépen rendezettek. Az ágyakon min- í tás térítők, maguk készítette ; párnák. Sok éjjeliszekrényen fényképek állnak a virágvá­zák előtt. Ahol nincs kép, ott nem volt kiről csináltatni s ezt talán könnyebb is elvisel­ni. Az osztozik a másik fáj­dalmában, vigasztal, s nem Fig fjelent I MVO Ruházati KTSz megnyitotta n i méretes részlegét Saját és hozott anyagból vállaljuk női ruhák, alkalmi ruhák, blúzok, terlyszter szoknyák kosztümök varrását. Divatosan és szépen öltözködhet NIVO Ruházati Ktsz női méretes részlegében Rákóczi út 1. sz. alatt (Szabadság mozi mellett) A KISZ segíti az MHS-t BALESET tudja, hogy nincs erre segít­ség. Egyedül kell elviselni, hogy volt valamikor egy fiú, vagy egy kislány, akit ő simo­gatott, becézgetett, felnevelt és már nincs. Él valahol, de számára már nincs... Mert ilyen a legtöbb. Tíz közül ket­tő adott csak olyan választ, hogy meghalt a gyereke, vagy nem is volt. Barhács László idős ember ugyan, de jó egészségben és aránylag jó kedéllyel mor- zsolgatja napjait, ö az otthon „udvarfelelőse”. Szívesen csi­nálja még a hólapátolást is, minden percére keres elfog­laltságot, mert — mint mond­ta — ez leköti, nem kell gon­dolkozni addig sem. — Szép nagy fiam volt... Itt dolgozott Cegléden, aztán elment Pestre, úgy hallottam, megnősült. Régen volt ez, az­óta nem tudok róla. Talán ha tudnám a címét, írnék neki, de minek is? Nem akar ő már tudni rólam ... A konyha felől kellemes ételszag terjeng. Töltöttká­poszta volt ma az ebéd. Min­dennap leves, hús, főzelék, tészta vagy gyümölcs. Egy-egy gondozott ellátására 1200 fo­rintot költ az állam havonta. Több száz kötetes könyvtár, rádió, televízió áll a gondo­zottak rendelkezésére. Szóra­koztató előadásokat rendez­nek az öregeknek, amit na­gyon szeretnek, különösen ha gyerekek jönnek énekelni, szavalni. A 4-es számú szobába lé­pünk. Négyen lakják. Mikor meglátják a főnővért, öröm Ezúton fejezzük ki hálás kö- szönetünket rokonainknak, jó ismerőseinknek. szomszédaink­nak. akik szeretett jó édes­anyánk. nagyanyánk és testvé­rem: özv. Rubi Jánosné szül: Simó Katalin temetésén megje­lentek, részvétükkel bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Mindazoknak a rokonainknak és ismerőseinknek. szomszé­dainknak ezúton mondunk hálás köszönetét, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk, déd- nagyanyánk és testvérünk- özv. Orosz Pálné szül; Bricsik Mária temetésén megjelentek, részvé­tüket nyilvánították, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek. A gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, ismerőseink­nek. szomszédainknak a Rákó­czi Tsz vezetőségének és tagsá­gának. akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapám: Reqqel István temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek, özv. Reggel Ist­vánná és családja. Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, ismerőseinknek, szomszédainknak.* akik felejthe­tetlen emlékű feleségem és édesanyánk, nagyanyánk, testvé­rünk: Papp Ferencné szül: Du­dás Karolin temetésén megjelen­tek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. Papp Ferenc és családja. Mély fájdalmamban mondok hálás köszönetét rokonainknak, ismerőseinknek. szomszédaink­nak, akik felejthetetlen jó fér­jem: Deák László elhunyta al­kalmából részvétükkel nagy bá­natomban osztoztak, a temetésén megjelentek. sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Deák Lászlóné. “------------------------5— ......................... ■ -1 ■ ­E zúton mondunk mindazoknak a rokonainknak. ísmeróseinknek. szomszédainknak, a Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának há­lás köszönetét, akik szeretett testvérünk: özv. Baloqh István, né szül: Pákozdi Eszter temeté­sén megjelentek. részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. sugárzik szemükből. Körülve­szik, simogatják. Az egyik né­niké a köpeny övét igazítja rajta, a másik megkérdezi: „Megcsókolhatom, Sacikám? És remegő kezébe veszi a fő­nővér arcát és megcsókolja. „Sacika” simogat és kedves szavával örömet osztogat, mo­solyt fakaszt az öreg arcokra. Elmeséli a pár nap múlva századik életévét betöltő Tö­rnek Sándor bácsi nagy „ka­landját”. Egyik este nem ta­lálták aa öreget. Már a rend­őrségen is jártak, nagyon megijedtek. Másnap délután beállit Sándor bácsi. — Hol volt? — kérdeztük. — „Hát csak átugrottam Gödöllőre a fiamhoz, megkérdezni, megtu­dakolni, mit is öröklök majd, ha meg találna halni.” — Tö­rnek bácsi fia nyugdíjas tanár, 67 éves. Tartják a kapcsolatot, de a fia is öreg már, s két öreg együtt? — Jól van ez így, mondja az öreg, aki teljes szellemi frisseséggel és nem kevesebb humorral tartja a „lelket” társaiban. Sötétedik. A társalgóban mozgolódás támad. Mindjárt kezdődik a tévé-adás. És ez mindennél fontosabb most. Mert ott olyan szépek történ­nek. Simogató kézzel köszön­tik a szülőket, unokák bújnak a nagymama ölébe, és nagy­papák simogatják a kis uno­kák fejét S mikor vége az adásnak, szótlanul mennek szobájukba, s várják a reg­gelt, mikor „Sacika” bekö­szönt hozzájuk: Mit álmod­tunk, mamikák? (csatár-) nyos számú lófogat tartása gazdaságos, sőt a tenyésztés is kifizetődő, különösen a kiváló teherbírású, amellett kitartóan ügető és igénytelen muraközi, vagy szentegáti lófajta te­nyésztését szorgalmazzák. A jó értékesítési lehetősé­gekre jellemző, hogy a fajta egy-egy példányáért már 15— 17 000 forintot is szívesen fizet­nek. Az utóbbi másfél évtizedben a gépek csaknem mindenütt kiszorították a lófogatokat. Az ország lólétszáma leg­utóbb alig érte el a 300 ezret. A fenntartás érdekében éven­te legalább 30 000 csikóra len­ne szükség, ténylegesen azon­ban — az utóbbi öt év átla­gában — alig 15 ezret neveltek fel. Sok helyütt most, a kezdeti túlzások tanulságain okulva, ismét szereztek a gazdaságok, szövetkezetek tenyészállo- mányt. Bebizonyosodott ugyanis, a gépek mellett bizo­A Magyar Honvédelmi^ Sportszövetség ceglédi szerve-^ zetének tevékenységébe ' a ^ KISZ járási és városi bízott- \ sóga tervszerűen bekapcsoló- 5 dott. Nemrég közös megbeszé- $ lést tartottak, amelyen elhatá- $ rozták: együttesen, közös tér- $ vet készítenek, és a KISZ en- ^ nek alapján segíti az MHS ^ munkáját. Első alkalommal láthatnak ^ a magyar nézők Dürrenmatt ^ művéből készült önálló tv-já- § tékot. Az idei irodalmi műsor- ^ program egyik érdeklődésre ^ számottartó vállalkozása lesz ^ a dráma, amelyben a szerző § „Baleset” című novelláját dől- ^ gozta színpadra Szántó Erika. ^ A főbb szerepeket Páger An- ^ tál. Pécsi Sándor, Somogyi Er- \ zsi. Kovács Károly, Kemény $ László és Gonda György ala- ^ kítja. Az új tv-játékot már- ^ dúsban mutatják be. $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom