Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
1966. DECEMBER 6.. KEDD ‘‘“kJCMop 3 Búvárok a megyei tanácsházán A csillagok távolságát, mindenki tudja, időmértékkel, években számolják, a múltak messzeségét pedig? Ki hinné, a levéltárakban hosszmérték- kel? — Tizenegy kilométer hosz- szú iratanyagot őrzünk. Ebből csak egy a nógrádi, tíz, kilométer a Pest megyei. Nem darabszám, folyóméterekben tartjuk ugyanis nyilván az iratmennyiséget — magyarázza dr. Lakatos Ernő, a Pest— Nógrád megyei Levéltár igazgatója. I Tsz-történelem A Pest megyei Levéltárban őrzött legrégibb irat — az Ir- say család levéltárából fennmaradt 1229-ből származó okmányban rögzített birtokadományozás eseménye — tehát pontosan tíz kilométerre történt a tegnapelőtti megyei vb jegyzőkönyvben megörökített ülésétől — legalább így köny- nyebb elképzelnem. — És mind a kettő történelem — jegyzi meg Lakatos Ernő — mert ami ma megtörtént már az is az. Például a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásával, folyamatos fejlődésével az egyetem legújabbkori történelmi tanszéke máris foglalkozik. Állandó összeköttetést tart fenn velünk, vonatkozó iratokat kér. Ezzel jelzi egyúttal azt is, a történelem alakulása szempontjából mifajta' akták megőrzését kívánja tőlünk. A polcokon tehát nemcsak a megye köztörténetére, hanem kulturális és gazdasági történetére vonatkozó adattömkeleg is található. Mentői közelebb kerülünk korunkhoz annál bőségesebben. — Körülbelül kétezer hivatal, intézmény, szövetkezeti és állami gazdaság, egyesület, ipartestület, ipari szövetkezet,, mindenféle vállalat kiselejtezett iratainak megsemmisítéséről, vagy megőrzéséről kell nekünk döntenünk. Ez már önmagában is nagy munka, de ezután még rendezni is kell az iratokat, nyilvántartásba venni és végül ismertetni. Így növekszik nap mint nap centiméterről centiméterre, a múltat a jövővel összekötő aktafolyó. S ha ma a földkerekség legnagyobb folyamánál, az Amazonasnál négyezer méterrel hosszabb, holnap, ki tudja, mekkora lesz piég Könyvek születnek... És a történelemnek ebben á hatalmas aktafolyamában a levéltár hat tudományos munkatársa búvárkodik szüntelen. Olykor nagy kincset talál valamelyikük, eddig megbúvó, ismeretlen adatot Tanulmányok, könyvek születnek ezután ezekből. Az aktaőrzés és rendezés mellett tolA Forte Fotokémiai Ipar oz 1967. évben beinduló üzemrészeihez FEL VÉTELRE KERES vegyipari technikust és vegyipari szakmunkásokat, valamint érettségivel rendelkező férfi munkaerőket Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán Vác, Vám utca 3. lukkal is szolgálják , a tudományt Lakatos Ernő igazgató egyik munkatársával Ladányi Erzsébettel például régi választásokról szóló hosszabb tanulmányon dolgozik most „A rendi képviselettől a szocia- ! lista demokráciáig” című kö- | tetben fog megjelenni. Jánosi Ferenc a Pest megyei járások kialakulását ismerteti készülő munkájában és a többiek is mind dolgoznak valamin. Valóságos kis könyvtárat tölte- nének meg nyomtatásban már megjelent írásaik. A megyeháza egykori kápolnájának karzatáról nyíló, piciny szobában, akár valami középkori krónikaíró szerzetes cellájában, íróasztala fölé hajol dr. Kosáry Domokos kandidátus, a Tudományos Akadémiának a Pest megyei Levéltárba delegált munkatársa. Itt készítette éveken át a magyar történelem nyomott és írott forrásait ismertető ötkötetes művét, amelyből a.z első már megjelent S közben j arra is időt szakított, hogy a ; nemrég napvilágot látott „Pest megye múltja” című kötet számára megírja megyénk életét a kurucidókben. A parasztvármegye Sok külső kutató is bön- gészkedik a megye okmányaiban. Előfordul, hogy megtelik velük az olvasóterem. — Ez idén, mostanáig 134 személy 1040 alkalommal tanulmányozott nálunk iratokat — mondja Fülep Lászlóné, a kutatóterem felügyelője. E pillanatban az asztaloknál csak egyetlen hely foglalt. Fiatalember, Szakály Ferenc történelem-levéltár szakos államvizsga előtt álló egyetemista merül az előtte fekvő irathalmazba. A disszertációját készíti? — Már nem, csak kiegészítő ! adatokat keresek. A disszertáció kész, még le kell gépel- tetni, lesz vagy 400 oldal. Pest megyében a török világ idején és utána is még egy darabig létezett parasztvármegye. Ennek történetét dolgozta fel. — Többször tíz méter okmányt néztem át — szaknyel-í ven beszél, hiszen még ez idén okleveles levéltáros lesz. Fülepné lapozgat könyvében, ahová a kutatókat bejegyzi. Mutatja: dr. Schramm Ferenc, aki a megyei levéltár etnográfiai forrásait gyűjtötte össze és publikálta, most régi idők váci tanácsülési jegyzőkönyveiből gyűjt adatokat készülő új munkájához. Minduntalan visszatérő név Sándor József nyugdíjas nyomdai korrektoré, az ismert Petőfi-kutatóé, kinek írásai lapunk hasábjain is többször megjelentek. Rendszeres vendég, állandóan kutat a levéltár Petőfire vonatkozó kiapadhatatlan forrásanyagában. S milyen hasznos a tudomány szempontjából, hogy megőrizték a régi uradalmak iratait! Dr. Oroszlányi István különben hogyan tanulmányozhatná akár csak egy századra visszamenően „a csapadék hatását a termésátlagokra”? A régi megyei vámosok feljegyzései meg Budapest gazdasági történetéhez biztosítanak adatanyagot. Kubányi András történész ezekből állít- j ja össze: 1730-ban melyik vidékről milyen terményt vittek a pesti piacra, vagyis, mivel telt meg a pestiek gyomra. megbízott útján magyar családi nevet viselő Nyugat-Német- országba disszidáltak kívánták nagyon régi, még egyházi anyakönyvekből kimásolt hiteles adatokkal igazolni német származásukat. Aztán — de ez már nevetséges, idejét múlt kuriózum — élnek hazánktól távol némely magyarok, akik a levéltártól mostanában kérik régi magyar nemességük igazolását. Ennek sincsen akadálya, hiszen a „Szent Korona nemes Pest- Pilis-Solt és Kiskun vármegyéiben” élő tagjainak nyilvántartása természetesen nem hiányzik az iratok közül. De nem hiányoznak az utolsó nemesi felkelés okmányai sem. Most is éppen a kutatóterem egyik asztalán fekszik az in- surrectionáliák némely köte- ge. — Dr. Bárány László nyugdíjas fővárosi tisztviselő tanulmányozza — megmondja ezt is a kutatóterem felügyelője. — öt év alatt amióta itt dolgozom, ő volt az első, akit az iratokban talált újdonság annyira fellelkesített, hogy idejött hozzám és azt mondta: „Az ember nem is hinné, mennyi volt a katonaszökevény!” De hiszen az köztudomású, hogy az utolsó felkeléskor, amikor Napóleon ellen hívták fegyverbe őket, a francia sereg közeledtének hírére a Győr alatti táborból futott, ki merre látott, szétszéledtek nemes, nemzetes és vitézlő uraimék. Nem is ennek a nagy futásnak nyomaira bukkant most a felkelés irataiban búvárkodó, hanem másfél százada kelt, hosz- szú listákra azok nevével, akik táborba sem szálltak, inkább felcsaptak bujdosónak. Ahogy a múlt században a katonaszökevényt nevezték. Arról, hogy ilyenek is és ennyi sokan voltak, senki sem számolt be még eddig a nagy nyilvánosság előtt. Ám a győri szaladást is csupán nagy magyarázkodással, szépítgetéssel éppencsak hogy megemlítették a történelemórákon századunk derekán. Szokoly Endre A KIKÉPZÉSI EV VÉGÉN Őskutatás De nemcsak szakemberek keresik fel a levéltárat, egy-egy többnyire idősebb parasztember is. Családjuk vagy falujuk múltját kutatják. Kik voltak eleik és milyen volt a soruk? Egyéb irányú családkutatás is előfordult a közelmúlt években. Ügyvéd, vagy más A ceglédi munkásőr-zászlóalj ünnepi gyűlése Kitüntetések — Eskütétel Befejeződött a kiképzési év a munkásőrség egységeinél. E napokban a megye munkásőrzászlóaljainál ünnepélyes gyűléseket tartanak, melyen beszámolnak az elmúlt kiképzési év eredményeiről, kitüntetik az élenjáró parancsnokokat, munkásőröket és alegységeket, valamint leszerelik, illetve tartalékállományba helyezik azokat az idős elvtársakat, akik az elmúlt évek alatt becsülettel tettek eleget a munkásőrségben önként vállalt nehéz feladataiknak. E gyűléseken tesznek esküt azok a fiatal munkásőrök, akik a leszerelő öregek kezéből átveszik a fegyvert. Szombaton, december 3-án, a ceglédi munkásőr-zászlóalj tartotta meg ünnepélyes gyűlését A ceglédi városi művelődési ház nézőterén foglaltak helyet a ceglédi, nagykőrösi és abonyi munkásőrök, A zászlóalj-gyűlés elnökségében helyet foglalt Suha Andor, a megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, Fabinyi Endre alezredes, a megyei munkásőrparancsnok kiképzési helyettese, Angyal Károly, a Ceglédi Járási Párt- bizottság titkára, Szeleczky Mihály, a Ceglédi Városi Párt- bizottság titkára, Takács Jenő, a Nagykőrösi Városi Párt- bizottság titkára, dr. Bencsik Mihály a Ceglédi Járási Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Kürti András, a ceglédi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Az elnökségben helyet foglaltak még a fegyveres testületek, valamint a társadalmi szervek képviselői. Az ünnepélyes zászlóalj- gyűlés beszámolóját Sápi Lajos zászlóalj-parancsnok tartotta. Beszámolójának elején kiemelte: .— A munkásőrségben szolgálatot teljesítő munkások, hivatalnokok, parasztok, orvosok és mérnökök egyformán jól végezték feladatukat Van sok olyan munkásőrünk, aki ebben az évben kormánykitüntetést, kiváló dolgozó jelvényt kapott munkája elismeréséül. A politikai, társadalmi és gazdasági élet minden területén élen járnak és dolgozótársaik megbecsülésétől körülvéve végzik munkájukat. A megtartott vezetőségválasztó-taggyűléseken, járási és városi pártértekezleteken a pártvezetés elismerően beszélt munkásőreink tevékenységéről. A zászlóalj-parancsnok ezután a ceglédi egység fegyelméről, kiképzési és szolgálati munkájáról számolt be. Elmondta, hogy az 1966-os kiképzési év feladatait maradéktalanul végrehajtották. A gyakorlatok, a lövészetek azt bizonyítják, hogy mumkásőreink ismerik és jól| kezelik fegyvereiket. A parancsnoki gárda jól felkészült, harcászati ismeretei alaposaik. Ebben az évben a munkásőrség állományát is bevonták a közrend, és a közbiztonság ellen vétők, valamint a bűnözés elleni harcba. Városaink és a járás közbiztonsági helyzetének javulásában érezhető a munkásőrök közreműködése is. Az állampolgárok megnyugvással vették tudomásul, a biztonságuk felett őrködő járőrök tevékenységét A parancsnoki karról szólván, a beszámoló megállapította : — Parancsnokaink kétharmada nyolc-tíz éves tapasztalattal rendelkezik. A tapasztalatok mellett állandó és rendszeres továbbképzéseken készülnek feladataik végrehajtására. A századparancsnokság és a zászlóalj-parancsnokság irányítása mellett az egység- parancsnokok önállóan tervezik és hajtják végre a századok kiképzését. A párt illetékes végrehajtó bizottságainak segítségével és politikái irányításával készítik fel beosztottjaikat a harci feladatokra. Köztudomású, hogy a parancsnokok többszörösen elfoglal- tabbak, mint a beosztott munkásőrök, s egész tevékenységük a szabad idő rovására megy. Erről a helyről és ez alkalommal akarom megköszönni a pa- •rancsnokok áldozatkész munkáját, melynek döntő része van az elért kitűnő eredményekben — mondta Sápi Lajos zászlóalj-parancsnok. Beszámolójában elismerőleg szólt a munkásőrök családjáról, akikre szintén jelentős munkatöbbletet ró, hogy a férjek a szolgálat érdekében szabad idejük nagy részét családjuktól távol töltik. A munkásörasszonyok megértették, hogy férjeik a szolgálat ellátása során családjuk és egész népünk boldogabb jövőjéért dolgoznak. A beszámoló elismerően szólt azokról az idős munkásőrökről, akik ezen a gyűlésen veszik át leszerelő levelüket, majd elmondotta, hogy helyükbe jól képzett fiatal erőket vesznek fel. — A következő kiképzési év feladatairól szólva, elsőrendű fontosságúnak tartom — mondta Sápi Lajos — a harckészültség fokozását. A zászlóalj minden munkásőre tudja, hogy a jelenlegi időszakban legfontosabb feladat a politikai életben és a gazdasági termelő- munkában való példamutatás. Do azzal is tisztában vagyunk, hogy ha szükség lesz rá, fegyvertársainkkal együtt nekünk is fegyvert kell fognunk a szocialista haza védelmére. A zászlóalj-parancsnoki beszámoló ezután az egységekben folyó versenymozgalomról és annak eredményeiről beszélt, majd a következő szavakkal ért véget: — Az 1966-os kiképzési évet befejeztük. A zászlóalj személyi állománya és parancsnoki gárdája nevében jelentem pártunknak és elöljáró parancsnokainknak, hogy feladatainkat a legjobb tudásunk szerint hajtottuk végre. Ezután a zászlóalj-parancsnok és a Ceglédi Járási Pártbizottság titkára kiosztotta a ‘ „Kiváló parancsnokfc, a „Kiváló munkásőr”, a „Legjobb szakasz” és „Legjobb raj” jelvényeket, illetve vándorzászlókat. A leszerelő munkásőrök a „Mtmlcásőr”-emlékérmet kapták meg. Az ünnepélyes zászlóaljgyűlés befejező aktusaként az új munkásőrök tették le az esküt. ö. F.
