Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

<£JT HEGYEI zfííríap 1966. DECEMBER 11., VASÄRNAP Jelentés a Lunar Orbiter 2-ről A Lunar Orbiter 2 amerikai űrszonda beszüntette adását és nem továbbít többé felvétele­ket a Holdról, ellenben egyéb tudományos feladatokat hajt végre — jelentette be az Or­szágos Űrhajózási Hivatal. CSAK RÖVIDEN... KITÖRT az olajcsata Szí­ria és az Iraq Petroleum Com­pany között; a vállalat nem küld tartályhajókat Banya Szíriái kikötőbe. HAT HÉTEN BELÜL har­madszor támadtak meg a sza­badságharcosok Saigon köze­lében egy nagy amerikai lő­szerraktárt. TOVÁBBRA IS igen feszült a légkör a kis portugál gyar­matom, Macaóban. JANUÁR ELSEJÉTŐL a jugoszláv fővárosban 28 szá­zalékkal felemelik a lakbére­ket. BROWN angol külügymi­niszter New Yorkból haza ér­kezett Londonba. KAIRÓ Heves viták — zárt ajtók mögött KÖZLEMÉNY a Vietnami Dolgozóét Pártja küldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett baráti látogatásáról Az Arab Liga védelmi ta­nácsának kairói rendkívüli ülésén zárt ajtók mögött ismét heves vitákra került sor. A vi­ta megkezdése után a marokkói külügyminisz­ter javasolta: előbb a ta­nácskozás légkörét javít­sák meg. Vitassák meg az arab orszá­gok között felmerült viszály okait, és csak azután folytas­sák az egyesített katonai pa­rancsnokság jelentésének ta­nulmányozását Javaslatát Jordánia és Szaúd-Arábia de­legátusai is támogatták. Ek- | kor Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere rámutatott arra, hogy az arab országok kapcso­latának légköre nem tar­tozik a védelmi tanács hatáskörébe: a napirendre tűzött kérdés az, hogy kell katonai együttmű­ködést biztosítani az izraeli agresszióval szemben. Sürget­te az eredeti főkérdés vitájá­nak folytatását. Az EAK vé­leményéhez Szíria, Irak, Je­men, Szudán és a palesztínai felszabadítási szervezet képvi­selői csatlakoztak. A tanács­ülés ezt az utóbbi véleményt fogadta el, és elvetette a ma­rokkói—Jordániái—szaúd -ará- biai indítványt. DALLAS Rubyt kórházba szállították A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttsé­ge — élén Le Dúc Tho elv­társsal, a politikai bizottság tagjával, a központi bizottság titkárával — részt vett a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán és 1966. november 28-tól december 10- ig baráti látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban. A VDP küldöttségének láto­gatása a Magyar Népköztársa­ságban sikeres volt, s hozzájá­rult a két testvérpárt, a magyar és a vietnami nép harci szoli­daritásának növekedéséhez és megbonthatatlan barátsága még szorosabbra fűzéséhez. A vietnami pártküldöttség szombaton délután elutazott I hazánkból. Kőműves — ács — állványozó szobafestő — mázoló épületlakatos épületasztalos és vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat AZONNAL FELVESZÜNK ÁLLANDÓ MUNKÁRA Munkásszállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. Építési munkahelyen dolgozók részére 20—15 Ft különélési pótlékot és 15% idénypótlékot fizetünk ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka u. 34. JÓ BEFEKTETÉS! Neveljen minél több baromfit! Hízott libára, hízott kacsára, pulykára, csirkére előnyős feltétel mellet köt szerződést a földművesszövetkezet. MAGAS ÁTVÉTELI AR! ELŐLEG! A liba után 1$ kq pulyka után 5 kq takarmányjuttatás, állami áron. KÖLNIVÍZ r elegáns ajándék «2 a* L-BBT « A TANACSADAS AZ ILLATSZERBOLTOKBAN Péntek este a dallasi Park- land-kórházba szállították Jack Rubyt, aki agyonlőtte Kennedy elnök állítólagos gyilkosát, Lee Harvey Oswal- dot. Az 1964-ben (nem jogerő­sen) halálra ítélt Ruby ügyét — mint isme­retes — februárban ismét bíróság elé viszik, rhégpedig a texasi Wichita Falls-ban. A Parkland-kórház orvosi jelentése szerint Rubynak tü­dőgyulladása van, állapota sú­lyos. A kórházi orvosok ugyanakkor közölék azt is, hogy a betegnek nincsen láza. Mrs. Eva Frant, Ruby nővére a rendőrség által őrzött külön- kórteremből kijövet a várako­zó újságíróknak kétségbeeset­ten jelentette ki: „Haldoklik. Szörnyű állapotban van. Mel­lette maradok, nem bízom a kórházban _” D r. John Callahan börtön­orvos meglepetéssel szer­zett tudomást Ruby kór­házba szállításáról, amit Bili Decker seriff rendelt el. „Ma délelőtt (péntek) tíz óra tálban vizsgáltam meg, és úgy láttam, állapota javul, a hűtés kezd elmúlni. Nagyon meglepett, amikor hallottam, hogy kórházba vitték" — mondta az orvos. A kórház szóvivője szerint a kórterembe csák a seriff engedélyével mehetnek be a látogatók. A PEKINGI „VÖRÖSGÁR­DISTÁK” kirohanásokat intéz­tek Liu Sao-csi, a Kínai Nép- köztársaság elnöke ellen. HSANKARACHARYA hin­du főpap huszadik napja foly­tatja éhségsztrájkját a „.szent tehenek” miatt. A fenyők sem nőnek az (Folytatás az 1. oldalról) ezrivel szállítjuk a frissen kitermelt „minifákat”. — Formásak? — A telepítés és gondozás eredményeként jó alakú s elég sűrű karácsonyfákkal dicse­kedhetünk. — Meddig csattog a fejsze? — Hamarosan befejezzük a vágást Négyezer-négyezeröt­száz folyóméter fenyőt kell ki­termelni . Nem olyan mennyi­ség amellyel gyorsan meg ne birkóznánk. — Ha már itt tartunk; a bükkel, tölggyel nem bajlód­nak-e a favágók? — Tizenötezer köbméterre valót kell ledönteni május vé­géig. Már a szezon derekánál járunk. Roppant nehézzé teszi a kiterme­lést, hogy süppedek es, nedves a talaj. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy a tölgy-, bükk-, cserfát hazai piacon nehezen tudjuk elhelyezni. Pedig közismertek vagyunk arról, hogy fából sze­gény az ország. Ügylátszik a feldolgozóipar nem tartott lé­pést a telepítésekkel. — S mi lesz? — Mi magunk is ügyeske­dünk: Tervbe vettük fából va­ló összkomfortos víkendházak készítését. Ilyennel népesíthetnénk be a Dunakanyart. Szóba jött még néhány jó öt­let és ügyes megoldás, de minderről szabadjon majd ké­sőbb szólni. Jelentkezünk ha már küszöbön a megvalósítás. ! ^ tam ŐSZ FERENC: /EGY TV-SZERELÖ NAPLÓJÁBÓL/ © — Jaj, vigyázzon! — kapta ki a kezemből és féltő gond­dal a szekrény tetejére tette két másik Mázfy mellé. Dolgozni kezdtem. A mű­vész úr nézett. — Nem zavarja, ha figye­lem? — Tessék csak nyugodtan... Mindenki ezt teszi. ' Hogy ki ne cseréljek valamit. — Félreért, kedveském... Én magát akarom figyelni. A mozdulatait, az emócióit... Mázfy leült egy fotelba és nézett, összehúzta a szemét és lesett, mint Maris a moziban. — Tudja, én harcolok a be­skatulyázás ellen. Unom, hogy mindig orvosprofesszorokat, atomfizikusokat kell játsza­nom. Szeretnék egyszer egy ... egy... igazi, egyszerű embert játszani. Egy.., izé... me- lóst... Maga, ugye olyan me- lós? — Igen — hagytam rá. — Kérem, akkor tegyen úgy, mintha itt sem lennék. Visel­kedjék természetes egyszerű­séggel, úgy, ahogy csak izé ... a nép fiai tudnak. Ha akar, köpjön nyugodtan a perzsára... — Nem szoktam köpködni... — Ne szégyellje magát! Ká­romkodhat is ^.. Meg mond­jon olyan izé... népies kiszó­lásokat. — Hát káromkodni, azt ép­pen tudok. Volt kitől tanulni... — Kint a kültelkeken, ugye? — Nem! Bent a műhelyben. — A többi melőstől? — A mérnök úrtól. Amikor a bevitt készülékeket felül­vizsgálja, úgy káromkodik, hogy egy légiós őrmester el­mehetne mellé ipari tanuló­nak. — Ez a mérnök, ugye olyan munkáskáder? — Az apja az Orion főrész­vényese volt. Csak ötvenhét óta rúghat labdába. — Mondja, maga sosem szo­kott overállban járni? — Nem. Rühellem! — És micisapkája sincs? — Sosem volt. — Érdekes. Nálunk, a szín­házban, a Kökényessi mindig micisapkában játszotta a me- lóst. Mázfy egyre jobban elkám­picsorodott Abban reményke­dett, hogy miután nincs ideje kimenni az életbe, velem az élet jön be hozzá. Egy overal- los, köpködős fickót várt, aki magával hozza a munkásosz­tály vasöklét, aki nagy bakan­csaiban végigdöng eredeti bokharaszőnyegein. Ehelyett itt állok én, hegyes orrú cipő­ben, angol öltönyben, ponto­san olyan elegánsan, ahogy ő szokta játszani a főmérnökö­ket. Még egy próbálkozása volt: — Mondja... ha meg nem sértem... mi volt maga az­előtt? — Mielőtt tetszik kérdezni? — Hát mielőtt egyszerű em­ber lett... Ilyen szerelő. — Segédmunkás. Építkezé­sen ... Csak nem szerettem cipelni a malterom ládát és el­mentem előbb rádióműsze­rész-tanulónak, aztán tévés­nek. — Látja, ezt nem értem ... A múltkor volt itt egy vil­lanyszerelő. Si Úgy jött, mint egy őrgróf. Külön táskában hozta a köpenyét. Aztán két ember szerelte a bojlert, fjem Vállalták a falvésést, mert be­piszkolódik a ruhájuk. Akar­tam szerezni egy kőművest. Elküldtem érte a házfelügye­lőt, de visszaüzent, hogy -ma nem ér rá, mert vendégeket vár. Megkockáztattam a kérdést: — Miért nem tetszik meg­próbálni kimenni egy gyárba? — Mentem, kedvesem ... Volt ott legalább ötszáz me- lós. Virággal, irodalmi műsor­ral fogadtak, autogramokat kértek. Mind olyan elegáns volt, mint maga. A legkopot- tabbhoz odamentem, hogy megfigyeljem. Ö volt a gyár főkonstruktőre. Mint kiderült, egyszerre kaptunk Kossuth-dí- jat. Közben kész lettem a készü­lékkel. — Erre igyunk! — rikkan­totta el magát a művész úr. Kinyitotta a bárszekrényt. Volt ott minden. Martiny. whisky, Wat 69, Gordon gin és Chianti. — Melyiket parancsolja? .., Különben van itt valami ma­nimm gának való is. Törköly... Di­rekt ezért hozattam. — Nagyon köszönöm... ha lehet, whiskyt kérek. Szódá­val. És ha egy kis jég is vol­na... Abból a White horse- ból kérek. Mázfy úrnak ez már sok volt. — Töltsön magának — mondta fáradtan és lerogyott a fotelba. — Önnek is tölthetek? — Köszönöm ... Én csak a magamét... — mondta és te- letöltötte poharát Mira-vízzel. Megsajnáltam szegényt. Ta­lán én voltam az utolsó re­ménysége. Talán rajtam mú­lik, hogy most már élete vé­géig biológusok szerelmi vívó­dásait, elektromérnökök há­zasságának válságait, vagy éle- medett egyetemi tanárok rossz lányok iránt érzett olthatatlan vonzalmait domboríthatja csak. Szívesen játszottam vol­na neki egy kis tüchtig me- lost, dehát tudvalevőleg sem­mi színészi képességem nincs, és a dologból csak valami ur­bánus Göre Gábor lett volna. — Hát, akkor én megyek — csomagoltam. Szándékosan lassan, hogy legyen ideje be­nyúlni a tárcájába. Úgy lát­szik .tudta, mi a jónevelés. Felállt, kezet nyújtott. — Hát isten áldja ... Fogja, jóember — mondta és egy fél marék aprópénzt csúsztatott a kezembe. Lehetett vagy öt fo­rint. Begerjedtem. — Azt a jószagú szentségét! Mit gondol!? Koldus vagyok én? Vegye tudomásul, hogy öntudatos melós borravalót nem fogad el — mondtam és az aprót földhöz csaptam. — Ez jó! Kitűnő! Köszö­nöm . .. Kiváló gesztus volt... És micsoda temperamentum. Ha meg "nem sérteném... — bizonytalankodott és ezúttal már néhány papírpénzt csúsz­tatott a zsebembe. — Borravalót nem fogadok el — mondtam szigorúan. — De whiskyrevaló az más. Az tán egyszer majd elhozok a művész úrnak egy igazi me­lós figurát. — Ez valami szerelő vagy segédmunkás? — Nem. Nálunk szakszerve­zeti bizalmi. Függetlenített. Ir­ton vigyáz, nehogy azzal vá­dolják. hogy elszakadt az osz­tályától. Mindig le van ma­radva két divattól, a szakszer­vezeti választások előtt üveg­ből issza a Kinizsi sört... r egynapi SZDnETI i Kicsit elfogódottan indul- ! tam Mázfy Ernőd lakására. ! Nyilván felesleges említenem ! — csupán az esetleges külföl- ! di fordítások olvasói miatt te- iszem —, hogy Mázfy Ernőd, ! honunk nagy színészegyénisé- ! ge, a fehér leányszobák és a ; fülledt asszonyi budoárok el­> érheteüen álma. Az ötvenes 5 években általában ellenséget 5 domborított: amerikai kéme- 5 két, levitézlett arisztokratákat, 5 dúsgazdag földesurakat és esji- 5 hős reakciósokat. Ebből logi­kusan következik, hogy Mázfy $ elegáns, finom, kulturált, meg- $ nyerő jelenség és mint ilyen,1 ^ manapság kizárólag haladó 5 értelmiségeket személyesít ^ meg, utolérhetetlert bájjal, ^ charmmal, a hölgyek szerint ^ szívdöglesztően. $ Ha az ember jobb helyre 5 megy, adjon magára! A leg- ^ jobb ruhámat vettem fel, j frissen borotválkoztam, ma-ni- $ köröztettem, és a borbély a J hajamat is beszárította. Szó- $ val, elsőosztályú megjelené- $ sem volt. Mint egy haladó $ értelmiségé egy mai darab- J ban... $ — Jöjjön, kedvesem — fo­$ gadott Mázfy szívélyesen, rá- ; dióból közismert hangján. Ha- 5 nem a megjelenése!... Ko- J pott melegítő lötyögött rajta, J borotválatlan volt, és... höl- j gyeim, kapaszkodjanak meg: 5 kopasz volt... Csak a tarkó- ; ján árválkodott néhány szál $ seszínű hajmaradvány. Szeme ; alatt nagy táskákat, pipaszár $ lábán ormótlan mamuszt vi- ^ seit. : Mázfy, úgy látszik, nem vet- S te észre meglepetésemet. Be- i vezetett a szobájába, mely in- ; kább múzeumhoz hasonlított, ! mint lakáshoz. Mindenütt ké- ; pék, plakátok, poros koszorúk, ! porladó művirágok és a szek- ! rény tetején több mellszobor, > mely mind Mázfyt ábrázolta. ; Egy darab jutott Mázfy mű- ! vész úrból a tévé tetejére is. i Illő tisztelettel ragadtám nya- ! kon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom