Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

1966. DECEMBER 11., VASÄRNAP rtsT meg re I ELLENŐRZÉS Foto: Kotroczó 600 EV A magyar felsőoktatás kez­detének, a pécsi egyetem ala­pításának 600. évfordulóját 1967. október második hetében,, ünnepeljük. A program előké­szítésére országos szervező bi­zottság alakult dr. Polinszky Károly művelődésügyi minisz­terhelyettes vezetésével. A ju­bileumi ünnepségek színhelye Pécs lesz. Újabb lépés az önállóság növelésére Az újságok ismertetik a kormány határozatát a ter­melőszövetkezeti hitelek rendezéséről. A rendezést a párt kezdeményezte, s a nyilvánosság előtt a IX. kongresszu­son beszéltek róla először. De nem mondhatjuk azt, hogy valamiféle váratlan, előre nem látható intézkedésről van szó, hiszen a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetének elemzése során már régebben kitűnt, hogy ez a hitelrende­zés szükséges. Első kérdés lehet tehát, hogy mi indokolja a hitelek rendezését. Ismeretes, hogy a régebben és az öt-hat évvel ezelőtt alakult termelőszövetkezeti gazdaságokban legelő­ször a közös tevékenység, társadalmi, politikai feltételei jöttek létre. Am a fiatal termelőszövetkezetekben nem volt még sem gép. sem megfelelő épület — a nagyüzemi gaz­dálkodás technikai, anyagi feltételeit fokozatosan kellett megteremteni. Az is természetes, hogy gépeket, épületeket, szőlőket, gyümölcsösöket, kertészeteket képtelenek voltak ezek a gazdaságok önerőből beszerezni, illetve berendezni; állami hitelekre szorultak. Ma már megállapíthatjuk, hogy a hitelekből megvaló­sított beruházások jól segítették a mezőgazdasági termelés növekedését, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdulását. A szövetkezetek dolgozói és vezetői ne.m bántak könnyelműen, hanem takarékosan, célravezetőén kezelték az államtól hitelbe kapott összegeket. Ezek a hi­telek tehát betöltötték szerepüket. De fel kellett figyelni arra is, hogy évek óta a termelő- szövetkezetek mind nagyobb gondokkal küszködnek a hite­lek törlesztésekor. Ennek magyarázata egyszerű: az annak idején hitelből vásárolt gépek, berendezések, épületek ér­téke számottevően csökkent. Sőt közülük számos olyan is van, amely tulajdonképpen ma már a termelésben nem hasznosítható. Viszont mindezek a hitelek mostanáig ter­helték egy-egy szövetkezet gazdálkodását. Ezt a helyzetet felismerve és értékelve, határozott ügy a kormány, hogy 1968. január 1-től kezdődően a szövetke­zetek minden gazdálkodási állóeszközét újra kellett érté­kelni. A kormány intézkedése nyomán a termelőszövetke­zetek 1965. december 31-i hitelállományából törölni kell azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs meg a fedezete és amelynek visszafizetése akadá­lyozná a gazdálkodás további fejlődését. Végeredményben tehát mód nyílik arra, hogy a termelőszövetkezetek — pénzügyi és hitelhelyzetüket újra rendezve — tiszta lap­pal kezdjék az új évet. Az is ésszerű rendelkezés, hogy a hitelrendezést az egy es termelőszövetkezetek vagyoni és jövedelmi helyzetéhez igazodva hajtják végre. Hiszen mi sem természetesebb: a gyengébb, mostoha természeti körül­mények között gazdálkodó termelőszövetkezetek esetében a hiteltörlés mértékének nagyobbnak kell lennie, mint p. idául a már erős és kedvezőbb helyzetben levő közös gazdaságokban. , A hitelrendezéssel együtt valósul meg az amortizáció teljes kiterjesztése is a termelőszövetkezetekben. Most ja­nuár 1-től az. amortizációs alapképzés kiterjed a termelő- szövetkezetek összes állóeszközére, tehát az épületekre, öntözőberendezésekre, kertészeti telenekre, szőlő- és gyü­mölcsterületekre, s egyéb gazdasági létesítményekre. Ezzel a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodásának további feltételei jönnek létre. H. L. ÚJABB KEDVEZMÉNYEK: Megváltozik a tsz-ek állami támogatásának rendszere vízrendezéshez, borjú ne ve léshez, gépműhelyépítéskez Új mechanizmus — vállalati feladatok Növekvő igények: korszerű termékek Beszélgetés Titz Mátyásáéval, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár igazgatójával borjúnevelés bevezetéséhez nyújtott támogatás összegének a felső határát is: az eddigi S00 ezer forint­ról 300 ezer forintra. Lényegesen nagyobb támo­gatás jár jövőre a palántane­velők és a gépkarbantartó mű­helyek építéséhez. A gépjavító állomások által végzett gépi munkák egy részénél meg­szüntették, illetve csökkentet­ték a díjkedvezményt Ugyan­csak csökken jövőre az alma-, a körte és az őszibarack-ültet­vények létesítéséhez járó tá­mogatás, ugyanakkor nagyobb kedvezményt kapnak a ter­melőszövetkezetek a csemege- szőlő telepítéséhez. A budapesti, központi gyár- j egységen kívül valamennyi j részlege Pest megyében mű­ködik: Pomázon, Vácott és Budakalászon. Néhány éve I még „kétesnek” ítélték sokan ! a gyapjúipair jövőjét. Ma a növekvő igények kielégítése j gyors mennyiségi és minőségi ! fejlődésre készteti a hét gyep- : júipari vállalat mintegy 22 ezer dolgozóját, közöttük a gyapjúmosó gyárat is. Még in­kább így lesz ez a gazdaság­irányítás új rendszerében: hogyan készülnek, mit tettek eddig, milyen terveik vannak — erről beszélgettünk a gyár igazgatójával A piac itt korábban „csengetett“ _Bizonyos értelemben — ; m ondja Titz elvtársnő — a kezdeten mi már túljutottunk. Itt a gyárnál, s általában a j gyapjúiparban — de gondo­lom, érthetően az egész köny- nyüiparban — a piac mar . korábban „csengetett”. A fo- J gyásztól igények változása, a korszerűbb termékek iránti j kereslet arra sarkallt bennün­ket, hogy nagy alapossággal válasszuk ki a gyártmányfej- j lesztés útját: a sokféle leiie- i tőségből végül is a szintetikus \ szálak fokozott felhasználása j mellett döntöttünk, s ma már j elmondhatjuk — örömmel , j hogy jó utat választottunk. 1966-ban 400 ezer, 1967-ben pedig már félmillió négyzet- méter, műszállal kevert anya- j got gyártanak: egy része hő- j rögzített, gyűrtelenített, min­denben megfelel a legkorsze­rűbb igényeknek is. Ugyan­csak a piaci „csengetés” ered- ! mánye a körhurkolt kelmék j fokozódó mennyiségű gyártá- ' sa; néhány hónapja kezdték meg előállítását. Az új anya- j gok ma már a gyár termelésé­nek 25 százalékát teszik ki, j s a jövő esztendőben tovább | nő ez az arány. — A fogyasztó igényeinek még jobb megismerése érde­kében, már az új irányítási rendszer szellemében, jelentő­sen javítottuk kereskedelmi kapcsolatainkat. Nem kívá­nunk üzleteket nyitni, de a j negyedévenként rendezett, vásárlással egybekötött áru­bemutatók — mint például a miskolci, a debreceni, pécsi volt — jó alkálimat teremte­nek arra, hogy legújabb termé­keinkről megtudjuk a fogyasz­tó* véleményét, választ kap­junk arra: kell-e egyáltalán az anyag? A törekvés, hogy ne a keres­kedő, hanem a vásárló véle­ményét ismerjék meg — lé­nyeges része a helyes piac­kutatásnak. Az elmúlt eszten­dőkben éppen ennek fordítottja okozott sok gondot: hiába ke­resett valamit a vásárló, ha azt a terméket nem rendelte meg a kereskedelem. A szegedi köz­véleménykutató-bemutatón i például több olyan anyagot is percek alatt elkapkodtak, amelyeket a kereskedelmi em­berek „nem kelendőknek je­löltek meg. A legfőbb mérce a fogyasztó véleménye — Itt a gyárban olyan ál­láspont alakult ki, hogy a legfőbb mérce — munkánk­ról, annak eredményességéről vagy hibáiról — csakis a fo­gyasztó véleménye lehet. Ezért az új irányítási rendszer biz­tosította lehetőségeket is így kell felfognunk, s igen ^ kö­vetkezetesen arra töreked­nünk, hogy az egész belső pia­cot ismerjük. Ma sajnos sű­rűn megtörténik, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatok — az áruterítésnek nevezett, s sok­szor esetleges művelet során — üresen hagynak üzleteket: az egyik helyen semmi nincs termékeinkből, a másik he­lyen Dunát rekeszthetnének belőlük. Éppen ezért a gyár — az új mechanizmust számítás­ba véve, arra készülve — je­lentősen megerősítette anyag- és áruforgalmi részlegét, s em­bereink sorra felkeresik a kis­kereskedelmi vállalatokat, azok üzleteit, hogy valóban „életközelből” ismerjék meg az értékesítés lehetőségeit. A gyár jónéhány új kezde­ményezéssel igyekszik lépést tartani a gyorsan változó pi­accal: szakmai tájékoztatókat rendeznek, vállalják a kisebb mennyiségű, sajátos igények kielégítését szolgáló anyagok gyártását is, a vállalati min­tázó tanács — az ún. kimintá- 20tt anyagok, tehát a gyártás­ra javasolt kelmék sorsának eldöntője — csak olyan új cikket hagy jóvá, amelynek nagyüzemi készítése biztosítva van. Megszűnt az a visszás helyzet — legalábbis itt, a gyapjúmosóban. —, hogy amit kiállításokon, bemutatókon látni lehet, azt az üzletekben nem tudjuk megvásárolni... Többre ösztönző jubileum A gyapjúmosógyár 1968-ban ünnepli fennállásának századik évfordulóját: nagy esemény ez, hiszen hazánkban nem sok üzem büszkélkedhet ilyen múlttal. A jubileum egybeesik az új irányítási rendszer beve­zetésével, s mint az igazgatónő mondja, „még többre ösztönző" jubileum ez. Az erkölcsi ösz­tönzéshez természetesen más is társul: már ezévben jelen­tős divatfelárat kaptak gyor­san legyártott új termékeikért, s az azok előállításában részit vett dolgozók közvetlenül mér­hették; érdemes-e? Itt már most, napjainkban is megad­ható a válasz: érdemes! — Az új irányítási rend- szexre való felkészülés termé­szetesen jelentős változásokat $ hoz külkereskedelmi tevékeny- ^ ségünkben is. Nem élünk az ^ önálló export-import jogával, $ a Hungarotex-szel eddig is jó ^ volt a kapcsolatunk, s jelen­leg is folytatott tárgyalásaink ^alaphangja az, hogy az új 5; mechanizmusban egyenrangú i félként dolgozzunk. s § Az összevonáskor mindössze ^ 000 ezer négyzetméter anya- 5 got szállítottak exportra, je- ________________ l enleg 1 500 000 négyzetméter az évi exportkötelezettségük! Mindennél jobban bizonyítja ez a fejlődés gyorsaságát, de azt is, hogy ezt az ütemet csakis megalapozott tennelési feltételekkel lehet, kifulladás nélkül, teljesíteni. Keresik a leggazdaságosabb exporttei-mé- kek arányának növelési lehe­tőségeit, mert az új mecha­nizmusban nem a forint, s nem is a deviza lesz automati­kusan több, hanem nagyobb lehetőségek teremtődnek a több forint, a több deviza meg­keresésére. Rugalmasság és gyorsaság — Az új irányítási rendszer ismert elved, s a párt IX. kong­resszusán elhangzottak is egy­aránt arra ösztönöznek ben­nünket — mondja Titz Má- tyásné —, hogy minden terü­leten rugalmasabban dolgoz­zunk, tehát gyorsabban rea­gáljunk a változásokra, össz­termelésünk 38 százaléka ke­rül közvetlenül expóidra: im­port-nyersanyaggal dolgozunk, tehát jól kell igazodnunk a vi­lágkereskedelmi árakhoz, ha több nyersanyagot akarunk be­hozni, akkor több késztermé­ket kell kivinnünk. Éppen ezért nemcsak belföldi, hanem külföldi nyersanyagbeszerzé­si kapcsolatainkon is javítani kívánunk, így például kikap­csoljuk a közbeiktatott lánc­szemet — a kereskedelmi szer­veket — s importunkat közvet­lenül a Hungarotex-szel bonyo­líthatjuk. Ezután arról esik szó, hogy a részleteket illetően még sok az ismeretlen, több területen — így például a bérmunkák­nál, a készletezési díjaknál stb. — nem tudják kidolgozni saját terveiket, mert az általános elképzeléseket nem ismerik. Ahol lehet, így például a bé­rezésnélmár most nagy önál­lóságot adnak a gyáregységek­nek: a vállalati szervezet át­alakítása befejeződött, az új irányítási rendszer itt már nem igényel változtatásokat. A vállalat igyekszik — ered­ményesen — koncentrálni ter­melési kapacitását: a fonodái munkákat Vácra, a szövődéit Pomázra összpontosítják, a ki­készítést a központi gyáregy­ség^. A koncentráció — a gazdaságosabb munka alapve­tő feltétele! Elképzeléseik gyakorlati megvalósításához nagy segítséget ad, hogy min­den jelentősebb tervet — vég­leges megfogalmazása előtt — széleskörűen megvitatnak, s a szakszervezeti intéző bizottság, valamint a pártszervezet a maga sajátos eszközeivel ugyancsak biztos támasz e munkában. — Ügy hiszem, hogy a párt IX. kongresszusa mindenki előtt világossá tette: a reform nem valami öncélú közgazda- sági folyamat — mondja bú- csxizóul Titz elvtársnő —, ha­nem az embert szolgáló nagy­jelentőségű változás. És hogy ez mennyire így van, azt egyetlen, apró, de jellemző ténnyel igazolom: a reform előkészületei eredményeként már ebben az esztendőben nyereségrészesedést fizethe­tünk dolgozóinknak. A vállalat összevonása, tehát 1962 óta el­ső ízben ... Mészáros Ottó SZENTENDRÉN szép környezetben kétszobás és ennél nagyobb ÖSSZKOMFORTOS SORHÁZ ÉS KISTÁRSASHÁZ LAKÁSOK kedvezményes feltételekkel vásárolhatók Előjegyzéseket elfogad és részletes felvilágosításokat ad az ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR Szentendrei fiókja Tel.: 5—34 I Lényegében jövőre is hason­ló lesz az állami támogatás összege, a rendszer alapelvei is azonosak lesznek az idei­vel, némiieg azonban módo­sították a rendelkezésre álló »sszeg felosztását és a ked­vezmények arányát. A jövő évben bővül azok­nak a kiemelt körzeteknek a száma, 3 hol a talajjavítás, a talaj vé­lelem, a vízrendezés, a rét- és egelőjavítás, valamint a sző- ő- és gyümölcstelepítéshez .zúkséges terepi-endezés költ- iógeire vissza nem térítendő illami támpgatást kapnak a ermelőszövelkezetek. Január elsejétől kezdve ijabb kedvezményeket kap­December IS’-IS: Tanácskozás a mezőgazdasági építkezésekről Nagyszabású tanácskozásra x észülnek a mezőgazdasági építkezés szakemberei — de- xember 13—15-e között, Buda­pesten a Technika Házában •endezik meg a II. mezőgazda­égi építési konferenciát. A xonferencián Pest megyei szakemberek is részt vesznek Esősorban az állattenyész- és állóeszközeinek bővítéséről anácskoznak. A konferencia ilkalmából kiállításon mutat- ák be a legkorszerűbb mező- íazdasági épületeket. ! nak a termelőszövetkezetek az üzemen belüli vízrendezéshez, j az ehhez szükséges anyagok és | csatornák teljes költségére, valamint a munkaköltség 60 százalékára jár állami támo­gatás. A földmunkák minden köbmétere után az eddigi megkötöttségek nélkül kapnak 10 forintot, függetlenül attól, hogy a munkát kézi vagy gépi erővel, saját vagy külső kivitelezés­ben végzik-e el. A szarvaismarha-tenyésztés fejlesztését szolgálja a rende­letnek az a része, miszerint a termelőszövetkezetek minden élve született borjú után ezer forint állami támogatást kap- ! nak. Felemelték az itatásos i rSSSSSSSSSS.‘S,/sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSJ A LEGSZEBB TRÓFEA A VADÄSZSZE- ZON NEMCSAK SZÁMSZERŰEN ZÁRULT KITÜ­NŐEN: A SZARVASAGAN­CSOK KÖZÖTT 51 ARANYÉR­MES IS VOLT. AZ ÉV LEGÉR­TÉKESEBB ZSÁKMÁNYÁT A MEZÖGAZDA- SÄGI MÚZEUM­BAN Állítják ! ki. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom