Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖM KIADÁS A A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEfóL X. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1966. DLCIiiviIiHt 10., SZOMBAT Főidényben hatszázan Befejeződik a Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén Szervízvizsgálat, az autóklubosok számára Mint hírül adtuk, ismét Ceg­lédre látogat vasárnap, decem­ber 11-én a Magyar Autóklub szervizkocsija és szerelői. A lá­togatás alkalmából — a bal­esetmentes közlekedés érdeké­ben — a klub ceglédi tagjainak gépkocsijait, azok műszaki ál­lapotát és fényszóróinak sza­bályosságát ellenőrzik. A műszaki vizsgálatra az autóklub ceglédi tagjai a Kö­rösi úti Autóközlekedési Válla­lat telepén, reggel 8 órától délután négy óráig jelentkez­hetnek. Őzcomb vörösborban Az éttermek étlapján hama­rosan új ínycsiklandozó ételek nevei tűnnek fel. Tűzdelt fá­cán, őzcomb vörösbor mártáST ban, nyúl vadasan — olvasha­tó — és így tovább, mi ínyen­ceknek, a szem szájnak inge­re. Az ötlet a ceglédi Vendég- látóipari Vállalaté. A főváros­ban néhány étterem vadhús­ból készített ételekre speciali­zálta magát. Ezek példájára igyekszik meghonosítani a té­li idényben Cegléden is az új eledelt a Vendéglátóipari Vál­lalat. Megállapodást kötöttek vad­húsfélék szállítására a nagy­kőrösi vadásztársasággal, s azok minden héten friss vad­húst szállítanak az étterem konyhájára. — Az első szállítmányt — mint Karai Ambrus, a vadász- társaság tagja mondta — a közelmúltban adtuk le és szál­lítunk a jövőben is, őzet, vad- nyulat, fácánt. Vaddisznót nem, mert ezekben az erdők­ben nincs. Illetve ... tévedt erre egy-két éve, de eddig nem sikerült kilőni. Remélhető, hogy ez a va­das „újítás” nemcsak az ét­lapokon arat sikert a fogyasz­tók körében. (b h.) Abonyban — nem messze a fiúnevelő intézettől — hosszú, szürkés falú épület vonja ma­gára a figyelmet. Ha az ember közelről kíváncsiskodik, a ha­talmas vasrácsos kapu elé lé­pegetve, savanyú ecetszag csap az orrába. Az udvaron emelő motoros targonca vára­kozik a szalmával fedett, ma­gas ládahegyek előtt. Hatal­mas vas tartályok állnak az udvar másik oldalán. — A Nagykőrösi Konzerv­gyár telepe vagyunk — vilá­gosít fel Földi István telepve­zető-helyettes. — Az ecet­szagot a paprikánktól érzik: 21 vagon paprikát sava­nyítottunk az abonyi tele­pen, azokban a nagy, szürke hengeres tartá­lyokban. Zakuszka lesz belőle, export- rendelésre. De a zákuszkát már Nagykőrösön készítik, itt csak a paprika-alapanyagot gyártjuk. A telepen nyár eleje óta, il­letve az első gyümölcsérés óta folyik a munka Először ba­rackot készítettek elő a gyár számára. Felezték, tisztították, magozták a gyümölcsöt. Ké­sőbb zöldbabot csutkáztak gé­peikkel, tököt készítettek elő a konzervgyár számára. Az abo­nyi üzemben szezonmunkások dolgoznak. Főidényben hat- százan is járnak nap mint nap, kötetlen munkaidőben, a végzett munkához arányítva kapták a fizetésüket. Jelenleg 40—50 ember dolgozik még. Az asszonyok a zakuszkának valót csutkázzák, felezik. A paprikaszezon idején olyan tö­megével érkezett az áru, hogy azonnal a 300 hektós tartá­lyokba került, és most szelik üzemkésszé. — Télen természetesen szünetel a telepen a mun­ka. A dolgozók száma egé­szen kicsire csökken, a gé­peket javítják, a ládákat hozzák rendbe a követke­ző idénykezdetre — mondta a telepvezető-he­lyettes. Az idén könnyebb volt a munkájuk, mint az előző év­ben. Szállítóeszközként kapták az ügyes, elektromos targon­cát, amelyik hidraulikus eme­lőjével könnyebben elbánik a nehéz hordókkal, mint az em­berek. A szalmabunoás láda­hegyek pedig, amelyek előtt a targonca áll — almát őriznek, mintegy 34 vagonnyit. Hogy mi lesz belőle; kampót, gyü­mölcslé, vagy más csemege, még nem tudják a telepen. Egyelőre a gyümölcsre vigyáz néhány munkás, hogy ne rot­hadjon, ne legyen nagy vesz­teség, mire feldolgozásra ke­rül. Hamarosan elcsendesedik az ecetszagú telep. A paprikát csumázó asszonyok nem jár­nak be naponta: a következő szezont várják, a következő munkaalkalmat. Addig ismét háziasszonyok lesznek. Pedig nem is egy közülük szívesen dolgozna télen is, ha lenne megfelelő munkalehetősége a telepen. —es Százezer forint a színpadra Perzsák a klubban — Gitáros búcsú az óévtől RÓLUK IS SZÓ VOLT Még a kongresszus napjai­ban látogatunk í;l a Talajj.q.-r. vitó VáííalaFgepűzernébe. "Ä Kossuth szocialista brigád tag­jai elmondották: érzik, most ró­luk is szó esik. Valóban: a szocialista brigádok megbe­csülése megfelelő hangsúllyal jutott kifejezésre a kongresz­szuson. Az olyan embereké, mint-például. Károly Pál bri­gádvezető és Bóbis István_ esztergályos, akik a magúk posztján mindenkor igyekez­tek eleget tenni a megtisztelő cím elnyeréséért és megtartá­sáért. Károly Pál brigádvezető és Bóbis István esztergályos. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Esténként hosszú ideig vi­lágítanak a Kossuth Művelő­dési Ház ablakai. Ilyenkor nem a napi takarítást végzik ■— arra reggelenként kerül sor —, hanem- szakkörökben," különböző csoportokban fo­lyik a szórakozás, munka. Az elmúlt héten például a híres Metró-együttes látoga­tott el a ceglédi művelődési házba. Zoránékra sokan vol­tak kíváncsiak, zsúfolásig megtelt a terem. A növekvő látogatottságot egyre színesebb, sokrétűbb és tartalmasabb programmal igyekeznek kielégíteni. Jelen­tős összeget fordítottak az idén a berendezések korsze­rűsítésére, felújítására is. Ko­rántsem teljes a felsorolás, ha a klubhelyiség számára vásá­rolt 64 kárpitozott széket, az ízléses, modem mintájú gépi perzsaszőnyegeket, fogasokat és egyéb berendezési tárgya­kat említjük. Az angol nyelvet tanulók nyelvleckéket tartalmazó hanglemezeket kaptak, a báb­csoport tagjai különféle anya­gokkal gazdagíthatják kel­léktárukat. A nagyterem szín­padára közel százezer forintot költöttek. Függönyöket, erő­sítő berendezéseket, reflek­torokat szereztek be ebből a pénzből. Üjabb kályha beál­lításával javítottak a szín­házterem fűthetőségón. Ven­tillátorok, mikrofonok és a filmklub számára vásárolt ve­títőgép sorakozhatna még a Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este 8 órától táncest lesz. Játszik a Lawers gitár­zenekar. Holnap: délután 5 órától 9 óráig tánczenei kok­tél. A KGV Dózsa Művelődési Házában ma este 8 órától két óráig táncestély. MOZIMŰSOR Szabadság: Ma és holnap: Apa (magyar). Kossuth: Va­sárnap: Idegen ágyakban (NDK). Dózsa: Ma és holnap: Szárnyal a dal (szovjet). Al- bertirsa: Ma és holnap: A hős, aki fél (csehszlovák). Jászka­ra jenő: Ma és holnap: Riói kaland (francia). Törtei: Ma és holnap: Szegénylegények (ma­gyar). Zpfipor« és bi Sitt ritt iltil Mint minden nevelőmunkának, a zeneoktatásnak is megvannak a sajátos módszerei. Különösen fontos az elméleti alajpok lerakásához a szolfézsoktatás. A különböző hang- magasságot jelző do-re-mi-szolmi- zálás könnyen unalmassá válhat a kis iskolásgye­rekek előtt. Zene­iskolánk egyik ta­nára azonban vég­telen türelemmel tömögetí a buksi fejeket. — Mit szóltok ehhez a majombe­mutatóhoz? — te­reli a szót nap­jaink eseményére, mintegy pihente- tőül. A válaszok különbözők, de utána könnyebben mennek a ritmus­gyakorlatok. Ezt követi a múltkor a bisztróba beha­tolt bika vadásza­tának izgalmas megtárgyalása. Még tippet is ad a tanár úr: én szó­dásüvegből locsol­tam volna szem­közt azt a bikát. — Ha a zeneis­kolát támadná meg ilyen vad bi­ka, rázendítenénk az Ingyom-bin- gyomra — találja el egyik szemfüles gyerek a még ké­zenfekvőbb meg­oldást. — Ha meghallaná, hogy mi hamisabbak vagyunk nála, biztosan elhurcol­ná az irháját. — i — beszerzések képzeletbeli lis­táján. A szórakozás, kellemes idő­töltés mellett az ismeretek bő­vítésére is adódik lehetőség, A szabás-varrás tanfolyam ked­ves és rendszeresen látoga­tott. Nagy sikere van a már hagyományosnak számító ba­lett-tanfolyamnak is. Az idén több korcsoport számá­ra indult oktatás. A legki­sebbek — húszán — már há­roméves korukban megkezd­hetik a szép mozgás alapjainak játékos elsajátítását. Az esztendő utolsó rendez­vényei között érdekes elő­adások szerepelnek. Csütör­tökön a Szegedi Operaház bér­letes előadáson mutatja be a Pillangókisasszony című operát. A kecskeméti Katona József Színház Móricz: Bo­szorkány című színművével látogat Ceglédre karácsony második napján. Már szilveszterre is foly­nak az előkészületek. Ekkor nemcsak az emeleti táncte­remben, de a földszinti helyi­ségekben is vidám hangulat­ban búcsúztathatják az óévet vendégeik. Két gitár- zenekar versengésétől lesz­nek hangosak a termek szil­veszter éjszakáján. 430 TSZ Négyszázharminc termelő- szövetkezet jelentette be azt az elhatározását a Dél kelet- dunántúli Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben, hogy beve­zeti az iregszemcsei tömegta- karmány-termesztésd rend­szert, amelynek a lényege, hogy öntözéssel 0,7 holdon száraz gazdálkodással 1,3 hol­don egy tehén egész évi takar­mányát megtermesztik. 72-es találat Az elmúlt heti totóeredmé­nyek — a külföldi mérkőzések ellenére — sok tizenkét talá­latról adnak számot. Ezek kö­zött volt a 314 730-as számú szelvény is, melynek gazdája a járműbolt dolgozója. A fiatal­ember több mint 45 ezer fo­rintot nyert. KIRAKATNÉZŐK Téli felkészülés a DÁV-nál Csúcsidőszak: december, január A DÁV ceglédi üzemegysé­gének munkája szinte az év­szakokhoz igazodik. Tavasz- szal a fák lombozata aka­dályozza a vezetékek zavar­talan működését, nyáron az erős zivatarok, nagy meny- nyiségű csapadékhuüás áz­tatja a kábeleket. Télen mi a teendő? — kérdeztük az üzem- egységvezetőt. — Sajnos, a télnek is meg­vannak a maga „kárt okozói”. A. szemet gyönyörködtető zúz- marás huzalok" ’ bizony nem szívesen viselik ezít a téli ru­hát. Részben hamarabb sza­kadnak, részben pedig a súly tágulást okoz, ami szintén sza­kadáshoz vezet, s ezt tavaly télen a lakosság úgy észlelte, hogy kialudtak a villanyok. Reméljük, az idén erre nem kerül sor. — Jelenleg egy brigádunk az albertirsai energiahálózat felújításán dolgozik, ugyanis az elavult hálózat nagy fe­szültségingadozást jelentett a község közvilágításában. — Milyen munkálatok foly­nak a város területén? — Köztudott dolog, hogy a város energiaszükséglete a téli időszakban emelkedik. Ennek ellátásához ellenőriznünk kell a transzformátortállomások ál­lagát, hogy a meglepetéseket időben elkerüljük. Megvizs­gáljuk a vezetékek minőségét is. — Mikor van a DÁV-nál csúcsidőszak? — December közepétől ja­nuár elejéig. Ilyenkor vannak az üzemi év végi hajrák, és természetesen a karácsonyi és szilveszteri „nagy fogyasztás”. Ha lakásunkban váratlanul kialszik a villany, bizony nem örülünk. Egyetlen nap az, amikor ezt a „fogyatékossá­got” elnézzük a DÁV-nak, az pedig az év utolsó napja, ak­kor is csak pontban tizenket­tőkor. — Az idén? — Az idén világosban kö­szöntjük egymást, mint ahogy az már tavaly is volt. De azt hiszem, ez nem befolyásolja az őszinte jó kívánságokat — fejezte be tájékoztatását az üzemegység vezetője. Cs. VEREBEK A nyáron hétszámra alig le­hetett belőlük egyet-egyet lát­ni. De mióta megfogyatkozott a határban a szőlő, a kukori­ca, a napraforgó, a borsó, a kö­les, egyre sűrűbben találko­zunk úton, útfélen, a portán­kon, a kerítésünkön a már száz évvel ezelőtt Tompa Mihály által is szemtelennek nevezett verébbel. A verébnek két fajtája van, egyik a házi, a másik a mezei veréb. Messziről megismerni a sötét partlit viselő hímjét s a karcsúbb, igénytelenebb külse­jű tojót. Az énekes madarak rendjének szövőmadárfélék családjába tartozó madárnem­zetség ugrál, esi vitel; szórvá­nyosan, vagy csapatosan lesi a baromfiudvart, az ólakat, a sertések vályúját. Hanyagul összekuszált fészkeiket falak repedéseibe, üregeibe, eresz alá, fák odvaiba építik. Vala­mikor, gyerekkorom passziója volt e fészkek feldúlása. Ma már az efféle fészekdúló kaland egyre ritkább. Szapo­rodnak is vígan a verebek. Pe­dig a hasznukról vajmi keve­set tudunk. Legfeljebb annyit, hogy a mezei veréb az ameri­kai szövőlepke hernyóját szí­vesen fogyasztja, de emellett a cseresznyében, a gabonafé­lékben, borsó kelése, érése ide­jén, a napraforgó-táblákban, a szőlőtermésben mérhetetlen károkat tud okozni. A fertőző állati betegségek, különösen a száj- és körömfájás kórokozó­jának legnagyobb terjesztője. Mindez pedig azért jut eszembe, mert esténként elné­zegetem, hogy surrogó csopor­tokban, tízesével, ötvenesével érkeznek a Szabadság tér fái­ra. Téli időben szívesen cso­portosulnak, s ilyenkor külö­nösen a platánfákat kedvelik. Mire leszáll az alkony, mada­rak ezrei pettyezik be a fákat. Az autób'uszváróterem körül álldogáló emberek figyelik, né­zegetik e furcsa madársereget, mely hangoskodik, helyét ke­resi, repdes, csitul, újra és újra felcsivog s közben vastag guanótelepet létesít a fák alatt. Az óvatlan és tudatlan járókelő nézheti otthon kalap­ját, kabátját. A higanygőz lámpák nem zavarják őket. Százával ülnek a fákon. Nap­pal szétszélednek a v^ros leg­különbözőbb tájaira, de estén­ként ide jönnek össze, hogy megbeszéljék napi élményei­ket. Itt tanyáztak a múlt télen is, de a vasútállomás hatalmas platánját s a peron díszfáit is vastagon borítja a veréb. Tíz és száz egy-egv csoportban. S hullaitják névjegyüket az uta­sok fejére, vállára. Ahogy más. nagyobb váro­sokban meg tudják oldani a problémát, úgy Cegléden is ta­lálhatnának valami madár­riasztó. verébzavaró eszközt a járókelők védelmére Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom