Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! X. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1966. DECEMBER 10., SZOMBAT „Erre már érdemes odafigyeln i 4; Termelőszövetkezeti dolgozók véleménye a kongresszus határozatairól Szovjet—francia nyilatkozat Koszigitt Párizsból hazaérkezett Moszkvába Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, Vlagyimir Kirillin mi­niszterelnök-helyettes, Andrej Gromiko külügyminiszter és a szovjet kormányküldöttség többi tagja pénteken délelőtt elutazott Párizsból. Az orlyi- repülőtéren a szovjet minisz­terelnököt és kíséretét Geor­ges Pompidou francia minisz­terelnök és a kormány több tagja búcsúztatta. De Gaulle tábornok, köztársasági elnök a rambouillet-i kastélyban ahol csütörtökön véget értek a francia—szovjet tárgyalások,' búcsúzott el vendégeitől. Koszigin miniszterelnök pén­teken, magyar idő szerint 14 óra 40 perckor franciaországi látogatásáról visszaérkezett Moszkvába. Párizsban pénteken délután Koszigin szovjet miniszterel­nök látogatásának befejeztével AZ ÖTVENEDIK szovjet—francia nyilatkozatot tettek közzé. A nyilatkozat megállapítja, hogy Koszigin szovjet minisz­terelnök több megbeszélést folytatott Párizsban és Ram- bouillet-ben De Gaulle tábor­nokkal, találkozott Pompidou francia miniszterelnökkel. A megbeszélések megerősí­tették azt az egyetértést, amely már Brezsnyev, Koszigin, Pod- gornij és De Gaulle moszkvai tárgyalásait is jellemezte. Koszigin és De Gaulle meg­állapította, hogy eredménye­sen valósul meg az együttmű­ködés a színes televízió, az atomerő békés felhasználása és a világűrkutatás terén. Megál­(Folytatás a 2. oldalon) Nagy János ceglédi trakto­ros a kongresszus idején a ku­koricaföldeken birkózott a fölázott talajjal. Ezekben a napokban is forgatja még a fagyos barázdákat, de estén­ként böngészi a kongresszus határozatát. Mint mondja: „Erre már érdemes odafigyel­ni!” S így vannak ezzel megye- szerte a termelőszövetkeze­tiek, hiszen sok olyan problé­mával, a közös gazdaságokat különösen érintő gonddal, terv­vel, intézkedéssel foglalkozott a IX. pártkongresszus, ami tagok­nak és vezetőknek, öregeknek vagy fiataloknak egyaránt szívügye. Íme néhány véle­mény a legjellemzőbbek kö­zül: — Tizennyolc esztendeje dolgozom már termelőszövet­kezetben, mezőgazdászként — mondja Ordódi Géza, az alsó­gödi Egyesült Dunamenti Tsz növénytermesztő agronómusa — de csak mint alkalmazott Miért nem léptem be' tagnak? Őszintén bevallom, amiatt a hátrányos megkülönböztetés miatt, ami eddig az ipari és a termelőszövetkezeti nyugdíja­sok között fennállt. Mondhat­nám úgy is, más volt a ter­melőszövetkezeti és más az ipari forint értéke. A pártkongresszus határo­zata ennek az áldatlan ál­lapotnak is véget vet, jövő év elejétől kezdve életbe­lép az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer, amelynek az alapelvei — mint a határozat is megállapítja — a bérből élők nyugdíjazási metódusával lesznek azonosak. Mihelyt a végrehajtási utasítás megjele­nik, azonnal kérem a tagok sorába való fölvételemet. A mi szövetkezetünkben is sok az idős ember, ők is nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul ezt az intézkedést. Ugyancsak a termelőszövet­kezetnek az elnöke, Albert Mihály, veszi át a szót. — Nálunk a nyár végén és az ősszel 40 vagon paradicsom ment tönkre, kerek félmillió kár érte a termelőszövetkeze­tünket, mert a feldolgozó ipar nem tudta átvenni a termést. A kongresszus foglalkozott a problémával, Kádár elvtárs is megemlítette, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést eddig a tárolás és a feldolgozás, s ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. A határozat az erre vonatkozó intézkedé­seket is kilátásba helyezi. En­nek mi. termelőszövetkezeti vezetők, különösen örülünk. Egyébként pedig, nagy jelen- tőségűeknek tartom azokat a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos intézkedéseket is, amelyek a hitelrendezés, a véllalatrendszerű gazdálko­dás megteremtésére, illetőleg a gazdaságok erősítésére irá­nyulnak. Jakus László, az acsai Arímy Kalász és a püspökhatvand Uj Barázda Termelőszövetkezet elnöke, a földtulajdonjog ren­dezésének a szándékát tartja a kongresszus egyik legfontosabb célkitűzésének. — Rengeteg bajt, gondot, fö­lösleges munkát okozott már ez a probléma a szövetkeze­teknek — mondja. — S a hírt, (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi gyáregysé­gében adták át az egyiptomi megrendelésre készült 50. to­lóhajót, amely a Níluson köz­lekedik majd. A hajó 85 mé­ter hosszú és 882 tonna teher szállítására alkalmas. (MTI foto). • • ülést tartott az Országos Termelőszövetkezeti Tanács /sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssys 8 technikai nöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fötitká­Kádár János fogadta a vietnami pártkiiidöttséget A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására a IX. kong­resszuson részt vett a Vietna­mi Dolgozók Pártja küldöttsé­ge Le Due Tho-nak, a politikai bizottság tagjának, a szervezé­si és káderügyek titkárának vezetésével. A vietnami testvérpárt kül­döttségét pénteken fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocialis­Bi­ta Munkáspárt Központi zottságának első titkára. A szívélyes elvtársi légkör­ben folytatott beszélgetésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság tagja, a külügyi osz­tály vezetője és dr. Pehr Imre, a Magyar Népköztársaság ha­noi nagykövete. Jubileumi úttörőpark Alsónémedin a 900 éves évforduló emlékezetére Nagy idő 900 esztendő. Talán Alsónémedin kívül nincs is több község az egész ország­ban, amely ilyen távoli idő­pontban határozhatná meg ke­letkezését. Egészen természe­tes tehát, ha a némediek, mint már megírtuk, erősen ké­A világszínvonal Akaratom ellenére hallgat­tam végig az érdekes beszél­getést a váci autóbuszon. Két férfi — ahogy szavaikból ki­vettem, a Forte-gyár dolgozói — polemizált a gyártmányok világszínvonaláról. Sorra ha- sonlítgatták össze a gyár ter­mékeit a különböző külföldi gyártmányokkal, az Agfa, az Orwo filmekkel. Kétszer is hallottam ezt a bizakodó meg­jegyzést: „Talán még elérjük a világszínvonalat, hiszen év­ről évre növekszik a külföldi rendelés.” Termékek világszínvonala. Az utóbbi időben — indokol­tan — ismét sok szó esik ró­la. Hasznos ez, hiszen felelős­séget tükröz. Az új gazdaság- irányítási rendszerben ugyanis sók vállalatnak szinte létérde­ke lesz a gyártmányok szín­vonalának olyan mértékű fej­lesztése, hogy megfelelő keres­letet biztosítsanak velük a nemzetközi piacon. Fokozza a fejlesztés igényét a nyereség­ben, tehát a vezetők és a munkások anyagi érdekeltsé­gében igen számottevő export­részesedési rendszer, amely­nek elemei tulajdonképpen már most biztosítottak. De mit is jelent a világszín­vonal? Érdemes beszélni tar­talmáról vagy értelmezéséről, hiszen gyakran említjük jogo­sulatlanul, vagy egyoldalúan is. Röviden így lehetne meg­határozni: világszínvonalú az a termék, amely használható­ságában, hatásfokában, konst­rukciójában és egyéb műszaki jellemzőiben eléri vagy meg­haladja a hasonló típusú leg­fejlettebb hazai és külföldi gyártmányokat. Nagyszerű cél világszínvo­nalú gyártmány elérésére tö­rekedni, olyan terméket ter­vezni és gyártani, amely a kapitalista vagy a szocialista piacon egyaránt megállja he­lyét. Készítünk is országunk­ban ilyeneket szép számmal. Ide sorolhatunk több híradás- technikai és műszeripari ter­méket, gépiparunk számos gyártmányát, bőr- és ruházati cikkeket stb. Viszonylag köny- nyen megállapítható egy-egy termékről, hogy világszínvo­nalon áll-e, hiszen a külkeres­kedelem érzékeny szeizmográf, azonnal jelzi, ha a nemzetközi piacon valaminek sikere van, vagy csökken valami iránt az érdeklődés. A világszínvonal meghatá­rozásában és vizsgálatában azonban túlzottan egyoldalú lenne csak a konstrukciót, a műszaki korszerűséget említe­ni. A piacon azzal is szá­molni kell, hogy mibe kerül a termék. A világszínvonalhoz elválaszthatatlanul hozzátar­tozik a gyártmányok előállí­tási költsége és sokan éppen erről feledkeznek meg. A költ­ségeknek is van nemzetközi szintje, ezért a világszínvonalat elért gyártmányok műszaki vizsgálatától nem választható el a költségelemzés, a gazda­ságosság elemzése sem. Az egyes országok gazdasá­gi szintjét és a lakosság átla­gos él 'Színvonalát főként a termelékenység mértéke, az egy főre jutó termelési érték határozza meg. Lényeges tehát, hogy a termelőerőket, el­sősorban az élő emberi mun­kát milyen hatékonyan hasz­náljuk fel a termelésben. Ipa­runkat vizsgálva főleg ebben találunk lemaradást. Ez az egyik oka például, hogy a magyar ipar termelékenysége csak fele a nyugatnémetnek, egyharmaddal alacsonyabb az az osztráknál, de jóval előt­tünk áll az NDK vagy a cseh­szlovák ipar is. Nem vélet­len, hogy a párt IX. kongresz- szusának határozata is az ipar előtt álló egyik legfontosabb feladatnak a termelékenység emelését határozta meg. Kétségtelen, hogy a magas termelési költségeknek sok ob­jektív oka van. Nyersanyag- készletünk szegényes és gyen­ge minőségű. Az ércet, a ma­gas kalóriájú szenet, a külön­böző fémeket jelentős meny- nyiségben külföldről vásá­roljuk. Több gyártmány ter­melésében kevés a tapasztala­tunk és üzemeink jőrészének technikai feltételei elmara­dottak. Üj gyárakat nem le­het egyik napról a másikra építeni és az elavult gépek cseréje sem oldható meg egy­szerre. A világszínvonalhoz azonban fokozatosan el lehet jutni és ennek érdekében fő­ként a meglévő adottságokat kell kihasználnunk. Az ipar- vállalatok összevonásának is az volt az egyik célja, hogy megfelelő nagyságú üzemek szerveződjenek, ahol az adott körülmények között leggazda­ságosabb a termelés. Előbbre léphetünk a meglevő gép­park jobb kihasználásával, a gondosabb karbantartással, a gépek kapacitásával. Feltét­lenül indokolt nagyobb gon­dot fordítani, nagyobb becsü­letet teremteni a műszaki fej­lesztésnek. A vállalati önál­lóság sok-sok kötöttséget fel­szabadít majd. Legfontosabb azonban az emberi munkaerő. Üzemeink­ben igen nagy a kiszolgáló­személyzet, a szállítás, az anyagmozgatás javarésze ké­zierővel történik. És túl­zottan sok az anyagmozgatás. A kohó- és gépiparban pél­dául egy tonna késztermék el­készítéséig 50—80 tonna súly kell emelni. Aránytalanul mx gas az állásidő mértéke és sói: a zavar a munkaadagolásban. a szerszám, műszer, rajz stb. ellátásban. Még mindig fel­mérhetetlenül nagy az üzem- szervezési tartalék, amely pe­dig bőséges lehetőséget te­remt a gazdaságosabb terme­lésre. Nem elég beszélni a világ­színvonalról, fokozatosan töb­bet, egyre többet kell tenni, hogy termékeink műszaki fel­tételei mellett, gazdaságos­ságban is megközelítsék, majd elérjék azt. Több ez kereske­delmi ügyletnél, számottev < része a szocializmus és a kapií - lizmus közötti békés gazdaság' versenynek és egyik jelentő feltétele a dolgozók életszín­vonala emelésének. K. A. § ni. Egy kicsit csúszik, sáros a szentendrei gát teteje, mégis jól halad a munka. Egy méter magas kőfal áll nemsokára a gát tetején, a város belterületének hosszában. Ha lesz is jeges árvíz jövő tavasszal, ez a fal már szilárd védelmet nyújt. Foto: Gábor Sságosság 1967 áprilisára hívják össze az első országos termelőszö­vetkezeti kongresszust — ja­vasolta az Országos Termelő- szövetkezett Tanács péntek délelőtt kezdődött ülésén Lo- sonczi Pál földművelésügyi 5 miniszter, a tanács elnöke. Az ^ ülés napirendjén több olyant nagy jelentőségű téma szere- ^ pelt, amelynek elvi vonat- ^ kozásairól az MSZMP IX. § kongresszusa határozott: így ^ a termelőszövetkezeti földtu- ^ lajdon megteremtése, a tér- melőszövetkezetek működésé- s nek és gazdálkodásának kér- S dései, a területi termelőszö- í vetkezeti szövetségek létreho- ^ zása és feladatai, valamint az $ 1967. január elsején életbelépő $ új termelőszövetkezeti nyug- ^ díjrendszer. Az Országos Termelőszövet- ^ kezeti Tanács ülésén részt § vett Dobi István, a Népköztár- $ saság Elnöki Tanácsának el- í •--------------------------------------------------! G áspár Sándor felszólalása az S2VSZ j főtanácsának ülésszakán 1 : Pénteken délelőtt Szófiában 5 folytatódott a Szakszervezeti > Világszövetség főtanácsának ; &ÍVI. ülésszaka. A beszámoló | Vitájában számosán szólaltak > fel, közöttük a magyar szak- ! szervezetek nevében Gáspár : Sándor, a SZOT főtitkára. | szülődnek a jövő esztendővel beköszöntő nevezetes évfordu­ló megünneplésére. Júniusban „némedi napokat” szándékoz­nak rendezni, színvonalas elő­adásokkal, műsoros estékkel, de hol? Ez éppen a bökkenő! Nincs ugyanis megfelelő kultúrháza, ennek a nagy köz­ségnek, és az ünnepségig nem (Folytatás a 2. oldalon) Magasodik a gát Szentendrén

Next

/
Oldalképek
Tartalom